Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-10 / 289. szám
BÁCSKISKUNM EGYE I NÉPÚJSÁG AZ MDP 8ÂCSKISKUNMEGYCI PXHTBIZOTJS/tGANAK LAPJA VIII. évfolyam. 380. s/.áir. _________Ara ÖO fillér 1953 DEC. 10. CSÜTÖRTÖK A MA I SZAMBÁN Az Országos Béketanács elnökségének ülése. — Beié- j sltjuk megyénk fátlan pusztáit, megkötjük a homok- j ■ buckákat. — Mezőgazdasági szakemberek a kormány- í programmért. — Egy év munkájának mérlege a fiilöp- ! iakabi Alkotmány termelőszövetkezetben. — A Kecskeméti Gépgyárban a fegyelem megszilárdítása biztosíthatja az évi terv teljesítését. . V________________________J Fo rdítsunk nagyobb gondot a népművelésre Amelyik dolgozó paraszt év- röl-évre változatlanul, régi módon, százesztendős módszerekkel műveli földjét, neveli jószágát és nem igyekszik a tál aj mű vetésben, növényápolásban, állat- tenyésztésben újabb és újabb tudományos eljárásokat elsajátítani és alkalmazni, annak gazdálkodása egy helyben topog, földje kimerül, jószága leromlik, jómaga elszegényedik. A mező- gazdasági termelés fejlesz lése megköveteli a szakképzettsége). Alaposan képzett, politikailag éj szakmailag egyaránt fejtett szakembereket igényelnek nemcsak egyénileg dolgozó parasztjaink gazdaságai, hanem állam: gazdaságaink és termelőszövetkezeti csoportjaink is. Dolgozó parasztságunk szakmai képzettségének .színvonalát népünk művelésével tudjuk .,-melni. Különösen a tél alkalmas arra, hogy a falun népművelési és kuitúrmunkát folytassunk. A téli oktatást legátfogób- ban a Szabad Föld Téli Esték eiőadassorozata öleli fel, Nézzük meg megyénkben, hogyan tanul a Szabad Föld Téu Estéken az idei to.en a falu? A tavaly és tavalyelőtti tapasztalatokat felhasználva, az idén 105 községben szerveztéK meg a Szabad Főid Téli Estéket. A megyei tanács népművelési osztálya erre az évre 3000 előadást tervezett. Október 31-ig már 3971 előadást tartottak. Az előadások száma emelkedett ugyan, de a látogatottsága nem. Megyénkben a látogatottságnak gatat vet a sok szétszórt tanya. Igen gyakran négy-öt kilométereket gyalogol a dolgozó paraszt, ha SZFTE előadáson akar résztvenni. A tanyavi.ág- ban általában 60—120 dolgozó jelenik meg egy-egy előadáson. Nagyobb községekben 300—4.00 a látogatók száma. Általános tapasztalat az, hogy igen kevés előadást tartanak a termelőszövetkezetekben. Még a viszonylag jó bajai járásban is csak hat termelőszövetkezetben tartottak október hónapban ismeretterjesztő előadást. A kiskőrösi járásban mindössze három termelőszövetkezetben. Miért oly kevés az ismeretterjesztő előadás a termelőszövetkezetekben? Azért, mert a tanácsoknál a népművelési előadó és a kultúr- otthonok igazgatói nem keresik a kapcsolatot a termelőszövetkezetek vezetőivel. Sokhelyütt még folynak az őszi mezőgazda- sági munkák. Emiatt csak kevesen látogatják az előadásokat, így Csávolyon csalt 14, Bács- szentgyörgyön pedig nyolc tsz- tag jött el az ismeretterjesztő előadásra. Hiba az is, hogy sem a megyei, sem a járási tanács mezőgazdasági osztályai nem sokat törődnek dolgozó parasztságunk szakmai továbbképzésével. Több községben azért indulnak vontatottan az ismeretterjesztő előadások, mert nem biztosították a technikai előfeltételeket. Sokhelyütt nincs megfelelő terem, másutt a tanács nem biztosította a tüzelőt. Tanácsaink jelentékeny része mellékesként kezeli dolgozó parasztságunk téli szakmai oktatását. Nem egy községben hátráltatja az előadások megtartását az is, hogy nem eléggé tudatosítják a téli oktatás fontosságát. Az előadások meghirdetésénél a tavalyi módszereket alkalmazzák, vagyis az iskolás gyermekek füzetébe írják be a meghívást, amit a szülőkkel aláíratnak. —• Nem igen használják a népművelési osztály plakátjait. Például a bajai járásban a járási előadó a plakátok egyrészét még októberben szétosztotta, a fennmaradó részről azonban már nem tud elszámolni. A falu dolgozóinak jelentős része gyakran nem is tudja, hogy hol és mikor tartják az előadásokat. Általában azokban a községekben nagy a látogatottság, a..ol jól működik az előadói munkaközösség. Megyénk községeiben mintegy 80 előadói munkaközösséget szerveztek. — Ezenkívül öt városbar\ létesültek még előadói munkaközösségek. A megyei tanács népművelési osztálya megállapította, hogy ezeknek a munkaközösségeknek csak a fele tartja meg a fogla.- kozásokat. Az előadói munkaközösség tagjai általában pedagógusok, orvosok, állatorvosok, agronómusok és tanácselnökök. Kevés közöttük a tsz-vezető és az egyénileg dolgozó paraszt. De nem egy helyen ritka az agro- nómus is. Az idén az előadói munkaközösségek jobb és kielégítőbb munkát végeznek. Ennek tudható be, hogy az előadások minősége területén javulás tapasztalható. Az előadók mondanivalóikat a legtöbb helyen összekötik a helyi adottságokkal. Az előadásokkal párhuzamosan szakköröket is szerveztek. Megyénkben eddig 118 szakkör működik. A legtöbb szakkör a bajai járásban van. A szakkörök munkájánál az a hiányosság, hogy igen keveset foglalkoznak mezőgazdasági problémákkal, továbbá sok helyütt nincsenek biztosítva a működési feltételek. Amint látjuk, dolgozó parasztságunk szakmai oktatása megyénkben nem mindenütt folyik kielégítően. Fel kell számolni a hiányosságokat, hogy a dolgozó parasztság nagy tömegei elsajátíthassák a korszerű mezőgazda- sági ismeretek alapelemeit. Feladatunk, hogy az idei télen jelentős mértékben felemeljük dolgozó parasztságunk szakmai képzettségének színvonalát. Megkezdték megyénkben a gazdaiajstroui összeállítását PÁRTUNK javaslatára kormányzatunk elrendelte, hogy dolgozó parasztságunk beadási kötelezettségét több gazdasági évre előre állapítsák meg. Ezáltal minden egyes termelő előre megismeri beadási Kötelezettségét és annak megfelelően állíthatja össze gazdasági tervét. A begyűjtési kötelezettség megállapításának alapjául szolgáinak a gazdalajstromok. Az elmúlt évek gazdalajstromai nem «voltak minden esetben megbízhatók. Egyrészét hibásan állították össze, sók lajstromon pedig nem vezették át a művelési ágaK változását. Ezzel sérelem érte a gazdálkodót, de az államot is, EZEKET a hiányosságokat kívánja megszüntetni a Megyei Földművelésügyi Iroda irányításával most folyó újabb összeállítás. A cél az, hogy a készülő gazdalajstrom reális legyen, a valóságot tükrözze. Jelenleg 56 Községben folyik a gazdalajstrom összeállításának a munkája. — Mindössze 3 községben készült el a kartotéklap és készítették et a munkacsoportok a gazda- lajstrom első részét. A MEGYEI tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen foglalkozott az 1954. évi gazdalajstrom készítésével kapcsolatban felmerült problémákkal. Az ülésen megállapítást nyert, hogy a gazdalajstrom készítésének jelenlegi üteme nem kielégítő, mert így a munka január közepére nem készül el. Több községben nehezíti a földmérési iroda munkáját az, hogy a helyi tanácsok nem végeznek kellő fel világosító tevékenységet s így a dolgozó parasztok nem ismerik fel a gazdalajstromkészílés jelentőségét. PÉLDÁS segítséget nyújtott a földmérési iroda munkacsoportjának Kecskemét és Mélykút községi tanácsa. Ezek minden segítséget megadtak, hogy a gazda!ajstrom minél pontosabban készüljön is. Nem kielégítő a tanácsi segítségnyújtás Sol-> ton, Tiszakécskén, Jánoshalmán, Jászszentiászlón, Lajosmizsén. Csengődön és Akasztón. A megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott, hogy a gazdalajstrom készítésénél -községi tanácsaink minél nagyoob segítséget nyújtsanak a megye: földművelésügyi iroda munka- csoportjainak. Évi tervünket becsülettel teljesítettük Mi, az Építőgépkarbantartó Vállalat dolgozói december 1-én 12 órakor sikeresen befejeztük évi tervünket. Ez a nagyszerű eredmény arra lelkesített mindannyiunkat, hogy még több es jobb munkát végezzünk ezévben. A havi verseny keretén belül felajánlottuk, hogy december hónapban 230.000 forint értékben fogunk termelni. Dolgozóink lankadatlan szorgalommal, a versenyben vaió aktív részvételükkel segítették elő a terv idő előtti teljesítését. Különösen kiemelkedik Bozsik József, Lévay Péter, Csíkos István, Bognár László, Barta Kálmán és Kuzén Mihály. A fizikai dolgozók mellett az üzem műszaki vezetői is derekasan megálltak helyüket. Tettekkel bizonyítjuk, hogy sikerre visszük a kormány pro-j grammját, mely mindnyájunk jólétét, az életszínvonal emelését segíti elő, Atkári János párttitkár, Építőgépkarbantartó Vállalat, Kecskemét, GYORS ÜTEMBEN HASZNÁLJAK FEL A MEGTAKARÍTÁSOKAT A megyei tanács kommunális osztálya kimutatást készített, hogy a befejezett létesítményeknél milyen megtakarítást ért el. Az így elért megtakarításokat még ebben az évben felhasználják. A kecskeméti víz- es csatornamű hálózat fejlesztésére 110 ezer forintot bocsátottak rendelkezésre. A nyárlőrinci és városföldi tanács tereprendezésre 13—13.0CC forintot kapott. Jutott a pénzből a kalocsai kertészetnek is. A megyei tanács kommunális osztálya ennek a vállalatnak 144 ezer forintot utalt ki. A kertészet többek közt kádfürdőt is épít. A kalocsai városi tanács járdaépítésre 68 ezer forintot, belvízlevezetésre pedig 54 ezer forintot kapott. A Bajai Kertészeti Vállalat üvegházat épít. Erre a célra 24 ezer forintról nyitottak hitelt, A kiskunhalasi városi tanács járdaépítésre kért összeget. A megyei tanács erre a célra 60 ezer forintot biztosít. Mindezek a munkák fokozott ütemben ke- t ülnek megvalósításra. Zömét még e-bben az évben befejezik. Jól sikerült tanácsülés Alpáron Alpáron a végrehajtó bizottság tagjai személyesen felkeresték a tanácstagokat, hogy a legközt-* lebbi tanácsülésre meghívjála őket. Meghívtak még több élei:-* járó dolgozó parasztot is. Ezért közül 26-an jelentek meg. A beszámoló és a felszólalók is megállapították, hogy sürgősen be kell vezetni a napközi ott-* honba a vizet. Égető probléma Alpáron továbbá a községi utak rendbehozatala. Határozatot hoztak, hogy fo-* kozni kell a mélyszántás ü’.e-i mét. Megbízták a végrehajtó bizottságot, hogy a gépállomástól kérjen gépi segítséget. A tanácsülésen továbbá elhatározták, hogy a tél folyamán társadalmi úton rendbehozzák a dűlőutakat is. Kiskunhalason a közel 10.000 kötetből álló járási könyvtár mind nehezebben tudja kielégíteni a növekvő igényeket ‘A kiskunhalasi járási könyvtárnak helyi kölcsönzésre már 10.000 kötet áll rendelkezésére. 11/. a könyvállomány is mind nehezebben tudja azonban kielégíteni a dolgozók állandóan növekvő igényét. N emcsa k Kiskunhalason no az olvasók száma, hanem a járás községeiben is. A járóban több mint 40 népkönyvtár van. Ezek forgalma is nap-nap után növekszik. A felszabadulás előtt a magánkönyvtárakban és a társadalmi egyesületek könyvtáraiban volt * csupán szűkkörü könyvtári élet. Ezeknek a könyvtáraknak az anyaga azonban sekélyes volt. A magas kölesöndíj és a hozzáférhetetlenség miatt a dolgozók nagyrésze nem is tudta igénybevenni a könyvtárat. A fordulat éve után gyökeresen megválj fozott a könyvtári élet Kiskunhalason. A város 20.000 Ft-ért 1300 példány könyvet vásárolt, ezzel megteremtette a mai könyvtár alapját. Akkor még 80—1ÖQ olvasója volt a könyvtárnak. 1950 - lsen újabb fejlődés következett. A bajai körzeti könyvtár segítségével. megalakult Kiskunhalas központjában a városi népkönyvtár. Az fij hely és a megnövekedőit könyvállomány alapján 500-ru emelkedett az olvasók száma. Azóta állandóan növekszik az olvasók igénye. Többízben pótolták már a könyvállományt, de ez máig is kevésnek bizonyuk mert még mindig nagyobb az igény, mint ameriy nyit a könyvtár ki tud elégíteni. Már 1952-ben olyan nagy volt a könyvtár forgalma, hogy a meglévő helyiség szűknek bizonyult, A városi tanács akkor tágasabb helyiséget bocsátott a könyvtár rendelkezésére. Akkor lé tesült a járási könyvtár, amelynek könyvállománya mind nehezebben tudja kielégíteni a növekvő igényeket. Martonosi Pál, Kiskunhalas.
