Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-06 / 286. szám

À. ' '' V' ' A helyi kezdeményezésekkel is elő lehel- segíteni a szükségletek jobb kielégítését MEGYÉNK jelentősebb ipari üzemeinek igazgatói, kereske­A Kecskeméti Epüíetlakaiasiparí Vállalat í észéről Badacsonyi clvtár\ az tizem igazgatója el­mondotta. hogy tudnak olyan köz­szükségleti. cikkeket gyártani, amelyek segítik a háziasszonyok munkáját. A Kecskeméti Gépgyár sztahanovista főmérnöke, Szabó Lajos pedig arról beszélt, hogy raktárukban többszáz fürdő­kád van, amit a fogyasztók ke­resnek. Ezi minden különösebb nehézség nélkül át tudnák adni a felettes hatóságok hozzájárulá­sával. Van az üzemnek tzabad kapacitása, hogy közszükségleti cikkeket is gyártson. — Tudnánk például gyermekiiir- dokúdat készíteni 35 kilogrammos súlyban. Lehetőségünk van arra, hogy boronát, kukorjcadarálót, habverőt, vasalóialpat is készít­sünk. Metszőollókból is megfelelő mennyiséget tudnánk gyártani. — Szabó elvtárs. azt js elmondotta, hogy a falusi lakosság szükségle­teinek kielégítésére december líl-re négyféle nagyságban ön­tött vas zománcozott lábasokat ké­szítenek. A Kinizsi Konzervgyár igazgatója, B. Kiss elvtárs elmorr- dcita, hogy ők az 5 'kilogrammos liorgonyzoit konzervdobozokat át­adják a MÉH-vá UâiLatniak. Ebből kisebb átalakítással tartós, jj minőségű petróleunroskonnákat le­hetne készíteni, Ugyaniserre azért van szükség, mer! petróleum- kannát mostanában nem lehet kapni az üzletekben. AX ÉLELMISZERCIKKEK el­osztásával kapcsolatosan is igen termékeny volt a vita. A kereske­delem dolgozói a szaloncukor ellá­Hvudczik a darál óm a lmok iijryét Több községből panaszok ér­keztek a megyei tanácshoz, hogy zavarok vannak a darálás körül. A darálók nem kielégítő «nunlú- ja, illetve több községben a da­rálók szünetelése megnehezíti a »ertéüiiízlalást, ez pedig kihat a sertésböadásra is. A megyei ta­nács nemrégiben végrehajtó bi­zottsági ülésen foglalkozott a da­rálók ügyével. Megyénkben 263 daráló van. Ebből 50 nem üzem­képes. Az ülésen megállapítást nvert, hogy a darálás, körül azért keletkeztek zavarok, mert több U; gépszín épül a vaskút! gépállomáson A íz elvtársi segítés eredménye A Bajai Ruhaüzem hatalmas munkater­mében y épe fölé ha­jolva figyelmesen vég­űi munkáját Radios Istvánná gépvarrónö, Radicsné nem új mun­kása as üzemnek, már hosszabb idő óta dol­gozik az üzemben, de jelenlegi munkabeosz- tásában mégcsak két hónap óta. Az új mun­kakörülményeket, az új fogásokat megszok­ni, megtanulni nem volt számára kis fel­adat. Eleinte nehezen ment, sok hiba csú­szott a munkafogások­ba, lassan ment a munka. Sokat bosszan­kodott is miatta. Az el­ső napokban elszorult szívvel figyelte, hogy nem fogják-e a hau- goshíradón, vagy fali­újságon gyenge telje­sítményei miatt még­bírálni. Igyekezett, szorgoskodott, még­sem akart emelkedni a százalék. A mellette lévő gé­pen Imrik Lászlóné is ugyanolyan munkán dolgozott, mint ő — de sokkal eredménye­sebben. Míg ö csak egy inget tudott elké­szíteni, addig Imrikné már a harmadik ing készítésénél tartóit Imrikné látta, hogy szomszédja sokat b osszankodik cm iáit. Az egyik napon aztán Imrikné odaszólt Ra- dicsnénak, — hogy jó volna, ha bent marad­na egy pár percre mű­szak után az üzemben. Végétért a műszak. Imrikné odaállt Ra­dicsné gépe mellé és szépen elmondotta, a gépen bemutatta mun­kamódszerét. Megma­gyarázta, hogy egy- egy célszerűbb mun­kafogással hogyan le­het gyorsabban, ered­ményesebben dolgoz­ni. Radicsné figyelme­sen hallgatta tanítója szavait. Nagy érdek­lődéssel leste a fürge kezek munkáját. Radicsné más flap műszakkezdéskor meg- próbálkozott az Imrik- nélöl látott munka- fogásokkal meggyor­sítani munkáját. Egy­két nap múlva legyűr­te a, kezdeti nehézsé­geket. Szeptember ha­vi Dl százalék után október közepére 115 szúzalékra ugrótt tel­jesítménye, Radicsné azonban nem elégedett meg a kezdeti eredménnyel. 'Érezte, hogy ennél többre is képes. Törte is rajta sokszor a fe­jét, hogyan lehetne tovább haladni. Ismét segítettek munkatár­sai. Sok jó tapaszta­latot adott át Mészá­ros J ózsef sztahano­vista gépvarró. Falu­helyiné megmutatta, hogyan kell a kézelők varrását még gyor­sabban végezni, Pas- trovics Anna elma­gyarázta a gallértüz- delés jó módszereit. Az elvtársi segítség- nyílj tás eredményei nem maradták el. Bő­vült szaktudása, sok új, eddig ismeretlen jó munkamódszert, nagy gyakorlottságra valló munkajog ásókat tanult munkatársaitól, Radicsné igyekezett hasznosítani a tanulta­kat. A legutóbbi érté­kelés alapján már <i versenytáblán 136 szá­zalékos tervteljesítése szerepel. Nemcsak a százalék emelkedett, hanem 150 forinttal növekedett keresete is. Radicsné azonban nem áll meg ezeknél az eredményeknél sem. ügy nyilatkozott leg­utóbb, hogy nemsoká­ra el akarja érni a sztahanovista szintet. Biztosak vagyunk benne, hogy szorgal­mas munkája és elv- társai segítsége nyo­mán hamarosan az is lesz. Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat a, lakosság szolgálatában 45-ös számú árudában már bévé-» delim szerveink vezetői, a helyi ipar és KTSZ képviselői az el­múlt héten megbeszélésre jöt­tek össze a megyei pártbizottsá­gon. Megtárgyalták, hogy a Központi Vezetőség határozató nak szellemében ipari üzemeink terven felül miiyen közszükségleti cikkeket tudnánk gyártani, ho­gyan tudnák a hiánycikkeket pótolni. Az értekezlet igen eredményes Æ hasznos volt. Egyrészt feltár­ta kereskedelmi ezerveinknek tá­jékozatlanságát. megmutatta, hogy kis- és nagykereskedelmi vállala­tiunk között a kapcsolat rendkívül gyenge, amelynek következtében >iyan árucikkek, amelyek raktá­ron vannak, nem kerülnek időben és gyorsan a fogyasztókhoz. Mindez gátolja a falu jobb áru- •-Hálását. Az értekezlet megmutat iá, hogy a kommunista kezdemé­nyezésre milyen nagy szükség van s korniányprogiamm végrehajtá­sában. Az értekezleten beigazoló­dott, hogy üzemeink nagyrészt? még terven felül is tud köz­szükségleti cikkeket gyártani, mer: van rá módja és lelte tősége. az Értekezleten igen élénk vita alakult ki. A hozzászólások, az elhangzott javaslatok nagy lépéssel vitték e.őbbre a fahr, a város jobb áruellátását. A háztar­tási cikkek taglalásánál' felmerült ::z, hogy. megyénkben igen '«ire- sett cikk például a szénkanna és sütőtepsi. Az üzletekben nem igen kapható. A Kiskereskedelmi Vá.- líJst vezetői arra kérték az üzemek képviselőit, hogy hul­ladék-anyagból korlátlan mennyi­ségben készítsenek, mert ezámuk- <t igen szükséges. A Nagykeres­kedelmi Vállalat részéről az érte­kezleten jelenlévő elvtárs hozzá­szólásából viszont kiderült, hogy raktáruk zsúfolva van tepsivel, szen&skannával, csak a kfekere;- üedehni szervek nem igénylik ezt az árucikket. Helyi ipari vállala­taink közül a Tiszakécokei Per­metezőüzemben például 2000 darab különféle nagyságú tepsi van raktárun, amit a nagykereskede­lem nem vett át azzal, hogy nincs .•ziik&égc rá. Molnár József, a me­gyei tanács iielyi ipari osztályá­nak vezetője elmondotta, hogy a helyi ipari vállalatok a dolgozók számára már bármilyen mennyi­ségben vilkinyrezsót tudnak készí­teni. A Tiszakéeskei .Permetező- üzem tudna gyártani tölcsért. La megfelelő hulladékanyagot kapna, A vaskúti gépállomáson 80.000 forint költséggel új gépszín épí­tését kezdték meg. Az építke­zést még a tél beállta előtt be­tás nehézségeit említették. B. Kiss elvtárs e:mondotta, hogy az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár­ban olyan gépek vannak, amelyek­kel lehet szaloncukrot gyártani, lia nyersanyagot biztosit hozza a kereskedelem. A jelenlévő TÚSZÉRT . vezetője megígérte, hogy cukrot biztosítanak a szalon­cukor készítéséhez. Felvetődött az is, hogy számos olyan élelmi­cikk nem kapható, ami raktáron van a Kecskeméti Kinizsi Kon­zervgyárban. Például savanyúság nem volt az fizietekben. Ugyanak kor a konzervgyár korlátlan mennyiségben tud a kereskede­lemnek szállítani savanyúságot. Az üzletekben gyakran hallottunk arról, hogy nincs száraztészta, tarhonya. A Kinizsi Konzervgyár­ban több vadon tarhonya és szá­raztészta van, éitófc a kereskede­lem korlátlan mennyiségben igénybe vehet. A kereskedelem vi­szont arról panaszkodott, hogy nincs száraztészta. Az értekezlet óta már számos üzemünkben hozzákezdtek a köz­szükségleti cikkek gyártásához. A legtöbb üzemben ezivesen fo­gadták ezt a hírt, mert tudják, hogy a terv teljesítésén túl a köz­szükségleti cikkek gyártásával közvetlenül is hozzájárulnak az életszínvonal emeléséhez. AZ ÉRTEKEZLET tanulságul szolgál arra is, hogy nem keli minden segítséget mindig a felső- szervektől várni, sok olyan lehe­tőség van, amit helyileg is meg lehet oldani, csak kommunista kez­deményezés, határozottság, bátor­ság kell hozzá. hatóság ügykörébe tartoznak. A sok bába közt pedig elveszett a gyerek, vagyis a darálók nem juthatta!; üzemanyaghoz, szüksé­ges beruházásokhoz. Ezért fordul­hatott elő. hogy a földműves- szövetkezet öregcsertői darálója hónapokon át nem működött. ! lo- mokmégyen, Akasztón, Dune-szent- benedeken. de több más község­ben hasonló a helyzet. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a darálók ügyeinek rendezéséért ja 'vaslattal fordító a miniszterta­nácshoz. fejezik. Az új gépszín megépíté­se lehetővé teszi, hogy a téti gépjavításokat fedett és v ideit épületekben még több gépen végezhessék. \ Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat azzal is segíti a lakosság áruellátását, hogy ahol sűrű a bolthálózata, onnét azoitra a ré­szekre telepít árudákat, ahol od­úig kevés volt. Ilyen átcsoporto- sítáesaf észszerűbb bolthálózatot teremt, vagyis olyat, hogy a város minden utcájából kényelmesen juthassanak a dolgozók a szük­ségletekhez. A vállalaton belül ogy javítási és karbantartási részleg "dolgozik. Ez korszerűsíti az áru Jóira t, A Rákóczi-úton lévő háztartási bol­tot fővárosi szintre emelik, De más árudákat te fognak korszerű­síteni. Több üzletben megnyujtják a nyitvatartási idejét. Bevezetik a két műszakot. Az űlsóezóktoi •zették a irat műszakot, úgy, hogy itt, a város peremén a dolgozók munka után. is vásárolhatnak, A Kada Etek-utcábarj lévő 2-es &zá-mú holtban rövideden ve­zetik be a két műszakot. A vállalat érintkezésbe iépetj a kisipari termelőszövetkezetekkel, hogy bővebb választékú árut biztosítson a lakosságnak. Á hiánycikkek egy részét ezekkel a kisipar i termelőszövetkezetekkel gyártatja le. Méterárut dolgoz­tatnak fel férfiinggé. Több ktsz-r te! beszereztek vasárut és -külön-; föle edényeket. A ktsz-ek segítette gével tudták feltölteni kályhaeső- készletüket is, A makói fctez-ek-* tőt pedig háziszötteseket rended tek. Az üzemi bizottság elnöke 4 z üzem a szokásos korareggel! * képet mutatja. A koránkelők . akiknek a vérébe, idegrendszerébe k> téphetetlenül beieitatódott a pontosság már az udvaron sürögnek-forognak. Vi­dáman üdvözlik azt a 28 öves, kerek- arcú, derűstekintetű fiatalembert, aki az üzem belseje felé halad. Arra viszik a lábai azon a láthatatlan, de jól kita­posott ösvényen, amely a munkapadok mellett fut el, s amelyet a mindennapos megszokottság alakított ki. Deák János, a Kecskeméti Épületlakatosipari Válla­lat nemrégiben megválasztott üzemi bizottsági elnöke tudja, hogy itt a mun­kapadodé között jól ismert barátai napi életében kell elindulnia a szakszervezeti munkának. — Belőlem nem lesz irodakukae, író- asztalkoptató, aki nem az eleven élet, hanem a jelentések betűi alapján akar élére állni a szakszervezetnek. Persze, azért az irodai munkának is mennie kell. Ezt régen elhatárolta magában. A?, egészséges arány, a jó beosztás — ez a fontos. Mindenfelől Stedves, baráti üdvözlő szavak röppennek feléje. Itt is, ott is megáll beszélgetni, tudakozódni, érdek­lődni. Az egyik munkatársától a család­ról érdeklődik. Másutt egy-egy újítás sorsa érdekli. A szakember buzgóságú- val mélyed el egy-egy hirtelen íebuk- kant műszaki problémában. És a jó munkatárs pontosságával igyekszik se­gíteni. Czükséges ez a reggeli bavátkozás, ^ Jólesően megfürdik az üzem sa­játos aramájú levegőjében, a termelés oly sokszor ismétlődő és mégis mindig új kérdéseiben. Egészen felvillanyozó- dik, mire a munkaidő kezdetét jelző kolonap hangja megszólal.- Az üzem csarnokaiban, műhelyeiben rendeződ­nek a véletlen zajok. A termelés üteme egyetlen hatalmas, jól olajozott gép hangjává, morajlásává tisztul. Mostmár jöhet az iroda! Mielőtt azonban kinyitná a kulcsra zárt ajtót, a szakszervezeti vezetőség tagjait láto­gatja meg. Nem is nagyon kell őket ke­resni. Lám, Bokor Pál kultúrmegbízotí és Kovács Mihály sztahanovista az üb. termelési felelőse ott várja az iroda előtt. Körül sem néz a jólismert bú­torok között, egyenesen Kovács Mi­hálynak szegezi a kérdést. — Hogy ha­lad a havi munkaverseny értékelése? Egy pillanat alatt parázs beszélgetés visszhangzik az irodában. — Tudod, Deák elvtárs, beteg az ad­minisztrátorom. .. nem nagyon halad a munka, próbálja elütni a kérdést Ko­vács Mihály. Deák János nem nyugszik bele. Az már csak nem érv, hogy hetes az adminisztrátor, szerezz más segít­séget, és ülj neki — de nem egyedül, mert annak nincs sok értelme. IZ’ovács Mihály * visszavonulót fúj: — Van benne valami igazság. Még ma megcsináljuk, A kultúrfelelős alig várja, hogy a saját feladatáról is szó essen. Deák Ju­nos egyenesen a mélyvízbe viszi a be­szélgetést. Sürgeti a kulturális munka- tervet, egypár okos megjegyzést is tesz. Ilyesmiről van szó, hogy a kuitúrakti- vakkal együtt kell készíteni, és Bokor elvtárs készítsen előre vázlatot, hogy legyen miből -kiindulni A természettu­dományos és az egészségügyi előadáso­kat sem lehet Kifeledni —• ebben mind­annyian megegyeztek. Emlékeznek még rá, hogy az elmúlt esztendőben milyen szívesen hallgatták a népszerű tudomá­nyos problémákat. Deák János íóasztal mellé ül, alig csukódik be az ajtó, két munkatársa mögött. Ilyenkor lát hozzá a napi posta átolvasásához. Előveszi feljegyzéseit is es megállapodik önmagával, hogy ma mit kell feltétlenül, halaszthatatlanul elvégezni. Most a tervkészítés van so­ron. De ez sem valami csendes irodai munka. Igen gyakran nyílik az ajtó. — Hol ez, hol az a munkás lép be és kér tanácsot, segítséget. Ezek a rövid, de elmélyült tanácskozások is segítik a munkatervet. Persze vannak, akik fö­löslegesen tartják fent a munkában. — Ezekkel is türelmesen bánik. Szavaiban ott van a rejtett figyelmeztetés is — csínján kell bánni az idővel. így senki sem sértődik meg, de azért máskor meg­gondolja, fontos-e az a kérdés, amit meg akar vitatni az üb. elnökkel. A terv délre elkészül. Közben arra -**• is jut idő, hogy a bérelszámoló­ban megsürgesse a versenyértékelést és Mészáros Rozikával, a könyvtárossal megbeszélje a könyvtárszekrény áthe­lyezését az ebédlőbe. Ott jobb helyen lesz. Biztosan emelkedni fog az olvasók száma, hiszen szem előtt van a sok szép könyv, amelyet Mészáros Rozika ajánl- gat fáradhatatlan buzgalommal minden­kinek, akivel csak összehozza a sors. Az utóbbi időben már nem is kell na­gyon sok rábeszélés. Itt az üzemben is kialakult a könyv barátainak köre. Egy­re szaporodnak a nyilvántartásban a kölcsönzések feljegyzései. Deák Jánosnak még csak annyi ideje van, hogy röviden fontolóra ve­gye, mit jelent az olvasók számának növekedése, Leszögezi gondolatban a kétségtelen igazságot: csak kulturált, művelt emberekkel lehet jó munkát vé­gezni — természetesen jó szakszervezeti munkát is. Mielőtt az üzemi ebédlőben megkez­dődik az éhes emberek mindennapos kielégítése, Deák János már a frissen megterített asztalok között jár. Szót vált az étkező kiszolgálóival. Minden panasz, kívánság, megjegyzés érdekli. Gyakran kerül elő zsebéből a minden­tudó kisnotesz. Feljegyzi az észrevéte­leket. Persze, nem az enyészet számára, hanem azért, hogy segítsen a bajokon. ïj'béd után, a munkaidő végeztéig, Deák elvtárs az üzemet járja. Az üzemi bizalmiakkal, a szakszervezetek aktivistáival foglalkozik. Neveli, segíti őket. Sok értékes javaslat születik meg így. A javaslatból Deák elvtárs szor­galma beteljesülést, gyors végrehajtást teremt. A munkaidő befejezése után betét újból az Irodába. Elrendezi irományait. Felkészül a másnapi munkára. Rövid számvetést csinál a mólóban lévő nap- ‘ ról. Este a dolgozók szíves búcsúszavai kísérik, amikor kilép az üzem kapuján. Hiába, az emberek szeretik az olyan vezetőket, akik fáradhatatlanul harcol­nak jogos érdekeikért,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom