Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-04 / 284. szám

töltles Lu jus (iura községi tanács vb. elnöke: Li*e<iiiiéxireiiBk forrása a tanár* és a dolgozók kapcsolata GARA A KALÁSZOSOK be­gyűjtési tervét Vaskút szocialista küzség után másodiknak teljesí­tette a 'bajai járásban. Dolgozó parasztjaink és termejöszövette- zeteink kukoricából KB, burgo­nyából 100, napraforgóból 100 százalékra teljesítették a tervet. Vágómarháiéi víeljesitésünk 121, tojás. 120, baromfi HO, sertés öí, lej S5 százalékos. Az adóbevétel utolsó negyedévi tervét november 00-ig 75 százalékra teljesítettük. A járásban második helyen állunk. Az őszi vetéseket ugyan ha­táridő után 10 nappal fejeztük be, de 110 holddal vetettünk többet a tervezettnél, HOGYAN ÉRTÜK EL a fenti eredményeket? Elsősorban a pártszervezet és a tanács szoros kapcsolata révén. A tanács mindenkor tájékoztatja a pártszervezetet a munkák’ ál­lásáról. Közös megbeszéléseket 'ártottunk, ezeken a tömegszerve­zetek vezetői is részivettek. A vezetők feladatokat kaptak, leg­közelebb beszámoltak azok végre­hajtásáról. Mert a megbeszélések <*ak akkor eredményesek, ha azo­kat gyakorlati végrehajtás is kő­veti. A PARTSZERVEZET a begyűj­tés kezdetén mozgósította a nép­nevelőket. A tanács megadta azoknak a párttagoknak névsorát, ak'k még nem tettek eleget kö­telezettségüknek. A népnevelők elsősorban ezeket keresték fel. A tanácstagok teljesítését is külön vezettük, így mindig tudtuk- melyik tett eleget kötelezettsé­gének és melyik nem. A nyilvántartási lapokat Csá­szár Zoltán és Sv-raka Anna min­dig naprakész áLlapotban tartották, ők maguk is több dolgozó pa­rasztot meglátogattak. Császár kartárs a begyűjtési versenytáblát mindig friss eredményekkel lát­ta el. Arra is volt gondja., hogy a ióiteljesítőket meghívjuk a mo­ziba s azok a díszpáholyban fog- 1 et.tok helyet. Gorjanác József és Lovrity Sándor iskolai gaz gatóK a gyermekek által ugyancsak dicsé­retben. részesítették az élenjáró­dat, A BEGYŰJTÉS ideje alatt nemcsak kisgy ülésekre szorít­koztunk. Délutánonként elláto­gattunk a dolgozó parasztok csa­lád! otthonaiba. De nemcsak a hátralékosokat kerestük fel, hanoin a teljesítőket is. Ezeknek elmondottuk: k! tartozik niée és kértük a segítségüket. Az ilyen látogatások igen hasznosakká vál­tak nemcsak a begyűjtésben, de mindennapi munkánkban is. Ezek­kel az egyéni látogatásokkal elér­tük, hogy a tanács es a dolgo­zók közötti kapcsolat méginkább megerősödött. A párt- és tanácstagok' a beadá­si kötelezettséget elsőnek telje­sítették— és bár sokak előtt hi­hetetlennek hangzik — nincs egyetlen párt- és tanácstag köz­ségünkben, ak> valamiben hátra­lékos volna. NAGY GONDOT fordítottunk ál­landó bizottság munkájára is. A begyűjtés kezdete előtt kiegé­szítettük sorait, a bizottság a be­gyűjtés ideje alatt minden héten összeült, megbeszélték a begyűj­tés menetét, a hibákat. Az ál­landó bizottság javasolta: a kapások begyűjtésénél ne eléged­jünk meg csupán azzal, hogy a mezőőrök jelentik: ki kezdte meg a betakarítást. Ehelyett szervez­zünk utcabizaimlaikat, akik időn­ként jelentik: áz ő utcájukban ki hordta haza terményét. Javasol­ta: az iskolások által is kérdezzük meg: odahaza ezedik-e már az őszieket? A javaslat alapján cse lekedtünk s jóval részletesebb ké­pet kaptunk, mint a mezőőri je­K1SKUNFELEGYHAZA ku- koricabegyüjtési tervét 44; bur- gonyabegyüjtési tervét 31, na-p- raforgóbegytijtési tervét ped:g 79 százalékban teljesítette. A be gyűjtési tervek vontatott teljesí­tésének egyik oka, hogy lassan halad a késlekedők elszámoltatá­sa. Kapásnövényekből mintegy 2000 hátralékost számoltak 3sz- sze az elmúlt héten. Ennek ellené­re a hátralékosok elszámoltatását csak a begyűjtési nyilvántartók 1 végzik, A tojás- és baromiibegyüjtés- ben nagy segítséget adtak az MNDSZ tagjai. Elkérték a tanács­tól a hátralékosok névsorát, meg­látogatták őke!. De maguk is jó példával jártak élen, mert az MNDSZ-asszonyok már egy hó­nappal ezelőtt teljesítették baromfi- és tojásbeadási kötele­zettségüket. Itt azonban meg kell mondanom: az asszonyok segítet­tek a begyűjtés sikeres végrehaj­tásában, de én az elmúlt két hó­napban vajmi keveset segítettem az MNDSZ-nek, amit a jövőben pótolok, SORON KÖVETKEZŐ felada­tunk. hogy az adózási tej vet is becsülettel teljesítsük — így lesz még több iskola, kút, egyeb lété­ért mén y falunkban, országunkban. Ebben a munkában is azt tartjuk szem előtt, amit a begyűjtés, szántás-vetés idején: a pártszer­vezettél együtt minden nap érté­keljük a végzett munkát. Szemé­lyesen foglalkozunk a dolgoző.:- kal, egyre jobban támaszkodunk az élenjárókra és az állandó bi­zottságra. Neveljük a dolgozó parasztságot, mert amilyenné ne­veljük, ahogyan foglalkozunk velük, úgy támaszkodhatunk rá. A MUNKA megszervezésének hiányosságaira mutat az is, hogy amikor november 10-e .körül a já­rási tanács dolgozó* segítséget nyújtottak a helyszíni elszámolta­tások során a városnak és több hátralékost meglátogatva elké­szítették a számbavételi lapokai, a városi tanács begyűjtési osztá­lya két héttel ű számbavétel után sem hajtotta végTe a helyszíni elszámoltatást. AHHOZ, bogy a város minél előbb teljesíthesse begyűjtési tervét, elsősorban az szükséges, hogy meggyőző munkával igye­kezzenek a késlekedőket felvilá­gosítani. Többet keli foglalkozni a hátralékos dolgozókkal. A tör­vényességnek két oldala van. Nemcsak az, hogy a kormány ren­deletéit végrehajtsuk, amelyek a dolgozó parasztok jobblétéit segítik elő, lia nem a dolgozó pa­rasztoknak is kell teljesíteni kö­telességüket, • A DOLGOZD PARASZTOK­KAL való személyes foglalkozást pedig csak úgy lehet megjaví­tani, ha a munkába bevonják a begyűjtési állandó bizottság aktí­vahálózatát is és az élenjáró dolgozó paraeztokkal összefogva végzik a meggyőző munkát. A késlekedők elszámoltatására pe­dig létre kell hozni az elszámol­tató b'zottságokat. HA A KISKUNFÉLEGYHÁZI városi tanács és a begyűjtés; osz­tály megjavítja munkáját, nemcsak a város, de ezzel együtt a járás eredményei is megjavulnak, Számba kell venni, hogy mostmár december elején járunk és az év végéig mindenképpen teljesíte­nünk keli a begyűjtési tervet.' Csak így tudunk mi is hozzájá­rulni a kormányprogramul .meg­valósításához, ahhoz, hogy minél több iparcikk jusson a faluba, városba egyaránt. Kiss Sándor, kiskunfélegyházi járási tanács. A mélyszántás! terv teljesítésétől függ a jövőévi termés A felszántott földek a határban, már messziről íeketéllnek. Azt is meg lehet látni ezekről a földekről, hogy a környék lakói mi­lyen szorgalmasak, igyekvők, mert bizony az időben végzett mély­szántás sokat jelent a következő év termése szempontjából. Ha Kiskunmajsa határát nézzük, bizony a földek jórésze még az őszi mélyszántásra vár. Ebben a munkában a községben jelentős elmaradás mutat­kozik. A mélyszántási tervnek mindössze 33 százaléka volt elvé­gezve november 30-ig. Ez holdakban kifejezve 998 kataszteri hol­dat tesz ki, többszáz hold hátira van még. Az egyénileg dolgozó parasztok mellett a termelőszövetkeze­teknél is elég vontatottan megy ez a munka. A tanács a lemaradás pótlásának érdekében összehívta a me* zőgazdasági állandó bizottság tagjait és mintegy 35 aktíváját, hogy megbeszéljék a legsürgősebb tennivalókat. Az állandó bizottság tagjai és az aktívák elhatározták, hogy meglátogatnak minden olyan dolgozó parasztot, aki eddig még nem végezte el a mély­szántást és felvilágosító munkával győzik meg arról, hogy meny­nyit jelent mázsákban, ha elvégzi a mélyszántást. Az állandó bizottsági tagok mellett azonban a község termelő­szövetkezeteit segítő, patronáló elvtársakat is fokozottabban be kell vonni a munkába, akik a csoport vezetőivel, tagjaival való személyes beszélgetés során adjanak tanácsokat: hogyan lehet a munkák észszerűbb, jobb megszervezésével meggyorsítani a mély­szántás! munkákat. A fogaterők számbavételével mozgósítani le­het minden fogatot a községben a lemaradás pótlása érdekében. Az idő sürget. A tanács dolgozóinak, az állandó bizottság tag­jainak és az aktíváknak hasznos és jó felvilágosító munkájától is függ a mélyszántási terv mielőbbi teljesítése. Ugyanakkor ettől függ a község termelőszövetkezeteinek, dolgozó parasztiainak jövő­évi terméseredménye is. tentesekbul. (I millió fenyő- és loinhcsemelcí ültet el az ősz folyamán a Kiskunhalasi Erdőgazdaság A Kiskunhalasi Ál­lami Erdőgazdaság- a fátlan Duna-Tisza kü ze futóhomokos, buc- kás vidékeinek er­dősítés útján való hasznosításáért har­col. A telepítések nyo­mán új, virágzó erdő- kultúrát teremtenek az eddig szinte hasz­navehetetlen területe­ken. A gazdaság évi erdősítési terve 1500 hektár. A terv teljesí tése érdekében 8 mii lió fenyő- és lombcse mete elültetésére ke­rül sor az ősz folya« mán. A közbejött ía gyök máris komoly akadályt jelentettek, de a fagyok idején a gazdaság dolgozói a déli 3—1 órás eny­hébb, fagymentes idő alatt tovább folytatták az ültetést, hogy az erdősítési tervet telje siteni tudják. Az erdősítési terv teljesítése érdekében a fakitermelési tervet a gazdaság még idő előtt teljesítette, és már le is adta a fel­használó üzemek, szek­toroknak az előirány­zott 17.000 köbméter faanyagot. így most minden erőt az ülte­tésre tudnak fordítani, i a listaié / kecskeméti 'járás túlteljesítette mély szántási tervét f Itt az ideje annak, hogy minden erővel törekedjünk az ősz’ rt:é:y- szántás — & ezzel puniuzemu- san az istállótrágyázás tervének gyors teljesítésére. A mélyszántás igen jelentős eszköz, ahhoz, hogy hol»l:m- ként súlyos mázsákkal meg­növeljük a tavaszi vetésű ga­bonafélék és kapásnövénvek hozamát, ezzel együtt a dolgozó parasztok jövedelmét, hogy több cukorra!, Burgonyával, hússal lássuk el az ország népét. Annak ellenére, hogy a mély­szántás ilyen fontos, mégsem haiad megyénkben olyan mérték­ben, amely a terv teljesítését biz­tosítaná. A minisztertanács által meg­állapított határidő már lejárt és járásaink közül egyedül a kecskeméti járás teljesítette, illetve teljesítette túl mély­szántás! tervét. Ezzel szemben a k&kuníélegy- házi és a kiskunhalasi járás még felét sem teljesítette az elő­irányzatnak, hasonlóképpen a ht­jai, a'kalocsai, a kunszentmiklósi és a kiskőrösi járás sem. Az a feladat, hogy most ki­használjuk az enyhe időjárást és m'nden fogatot mozgósítsunk « munka elvégzésére. Traiktorir táink is kettőzött erővel dolgozza­nak. hogy a lemaradást pótoljuk­A megyei tanács legutóbbi ér­tékelés«' szerint a járások mélyszántási rangso­ra a következő: 1. kecskeméti járás 2. dunavecsei járás 3. Baja város 4. bácsalmási jára* 5. bajai járás ö. kunszentmíklós' járás 7. kalocsai járás 8. Kecskemét város 9. kiskőrösi járás 10. kiskunfélegyházi járás 11. kiskunhalasi járás NAGYBARACSKA és CSÀTAÜA begyűjtési versenye Két szomszédos község Nagybaracska és Csátalja. Kégi ver­senytársak. A mostani versengésbe, amely a begyűjtés sikeréért folyik — azonban hiba csúszott. Nem élénk és eleven ez a ver­seny,» mint a múltban volt. A legutóbbi értékelés szerint Nagy­baracska megelőzte ugyan versenytársát, Csátalját, de azért mind a két községben soit még a tennivaló, hogy adott szavuknak, a begyűjtés december 21-re való teljesítésének eleget tegyenek. Nagybaracskán a tanácstagok és a begyűjtési bizottság tagjai példát mutatnak. Valamennyien eleget tettek az állam iránti kö­telezettségüknek. Hetenként 8—10 kisgyűlésen és háziagitációri folyt a felvilágosító munka. Hegedűs József, Csóka Imre, Nagy Péter és a többi élenjáró dolgozó paraszt példamutatását népsze­rűsítik. A község versenytáblúi állandóan értékelik a begyűjtés : ved menyeit. Elmulasztották azonban a kormányrendeletek szó- .1 -jbb körben való tudatosítását, a népnevelő munka nem elég tartalmas, Csátalja elmaradt a versenyben, 25 tanácstag maga is adós még a begyűjtési terv teljesítésével. Nem népszerűsítik olyan élen­járó dolgozó parasztokat, mint Pap Lajos, György Gábor, Beslity Márton, akik időben minden beadási kötelezettségnek eleget tet­tek, A begyűjtési állandó bizottság nem végez tervszerű munkái Nem osztották fel egymás között a községet, hogy munkájuk meg­osztásával erőteljesebben végezzék a felvilágosító munkát. Az a feladat, hogy a két község élessze fel ismét az egymás közötti lelkes vetélkedést. Csátalján ismerjék a nagybaracskaia* eredményét és viszont, elsősorban a meggyőzéssel igyekezzenek a hátralékosokat kötelezettségük teljesítésére bírni, ha pedig es nem megy, a törvény erejét alkalmazzák velük szemben. A tnssi Petőfi termelőszövetkezet tagjainak panasza A MEZEI MUNKÁK befejezté­vel is folyik a munka a tassi Pe­tőfi termelőszövetkezetben. Azon­ban még lendületesebben és vi­dámabban dolgoznának a tagok, ha a járási, illetve a megyei ta­nács gondoskodott volna egy ré­gi kérésük elintézésétől. Már két éve húzódik ez az ü'gy.^ El­mondjuk miről van szó. A községi szociális otthon a csoport földjén van. A községben van ugyan egy épü.ct, amely megfelelne erre a célra, csak rendbe kellene hozni. A legutóbbi költségvetés szerint m'ntegy 90 ezer foiint elegendő volna arra, hogy ezt az épületet szociális otthon céljaira átalakít­sák. KÉT ÉV ÓTA HIÁBA járnak hivatalról hivatalra a termelő­szövetkezet tagjai, az illetékes szervek nem segítenek »kérésükön. Pedig a községi tanácselnök ma­ga is többször sürgette az ügy elintézését. A megyei és a járás' szervek részéről már többször tartottak „helyszíni szemlét”, de ennél többet senki sem tett. MIÉRT VAN SZÜKSÉGE * termelőszövetkezetnek arra, hogy a szociális otthon átköltözzék a községbe? A termelőszövetkezet­nek többszörösen érdeke a szo­ciális otthon áthelyezése. Ez az épület ugyanis alkalmas lenne is­kola. na-pköziottbon és kultúrte­rem létesítésére. A termelőszövet­kezet tagjai — különösen a fia­talok — őrömmel vennék a kultúrtermet, mert szeretnének s?órakozni. Az iskola szintén szükséges, mert télen. — a sok­szol járliatatlan utakon — 26 gyereknek kell több kilométert gyalogolni, mig beér a községi iskolába. A napközi otthon pedig a termelőszövetkezet asszonyai­nak munkáját könnyítené meg. A JÁRÁSI ÉS A MEGYEI szervek részéről edórg csau ígére­teket kapták. Sőt olyan hangok a hal lat szőttek, hogy a ül misz­térium is beleegyezik, csupán az adminisztrációs részt kei! chnléz- n\ A Petőfi termelőszövetkezet tagjai mostmár cselekedetre vár­nak. Magára vessen az, aki a kormány messzemenő segítségére a törvények A IdskuníéiÉgyház! járásbíró­ság Vincze István alpári kulákot egyévi börtönre, 1000 forint pénz- b öntet este, 1000 forint vagyonel­kobzásra és 3 évre a közügyéktöl való eltiltásra ítélte. Az említett kutak kibújt a beadási kötelezettségének teljesí­tése alól. Adósa máfadt _ ál­lamunknak 1200 liter tejbeadással. megszegésével válaszol 50 kilogramm baromfival és 60 k'lógratnm tojással.- Népünk állatna nem a bünteté­sek alkalmazására, hanem a dol­gozó paiasztság igazságérzetére és törvény tisztelet éré alapozza a begyűjtés gyors és eredményes Végrehajtását. Vincze István tu­datosan akadályózta a kormány- Programm megvalósulását azzá ; hogy szabotálta a beadást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom