Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-31 / 306. szám
/ ftátikhkiuitmqtiei 'Hipupátj ankétfa a kereskedelem t A KORMÁNYPROGRAMRÍ ! elhangzása óta sók levél érkezett szerkesztőségünkbe. — Ezeknek a leveleknek egyrészt: az áruellátás, a kereskedelem VSrén mutatkozó hiányosságok - liai, problémáikkal foglalkozik. Számtalan bátor bírálat, egészséges javaslat olvasható ki ezekből a levelekből. A kereskedelmi ellátással kapcsolatos panaszok, hiányosságok késztették arra szerkesztőségünket, hogy december 29-re ankétöt hívjon össze, melyen a dolgozók bevonásával a kereskedelmi szervek vezetőinek jelenlétében tárgyalja meg megyénk áruellátásának ‘helyzetét. Az ankéton ipari munkások, dolgozó parasztok, lolcimüvesszövetkezeti * ügyvéze- tők, kiskereskedelmi dolgozók hallatták szavukat, mdndták el megjegyzéseiket, véleményüket a kereskedelem megoldásra váró feladatairól, a kormányprogramra megjelenése óta megváltozott helyzetről és arról, ami még nem változott meg, bár megváltoztatása igén időszerű lenne a kereskedelem területén: a Z ELSŐ HOZZÁSZÓLÓ ^ Lendvai Mihály, a 64/1 Építőipari Vállalat sztahanovista instruktora volt. Elmondotta, hogy családja Tiszakéesken lakik. A legutóbbi időkig azonban Kecskeméten kellett beszerezni családja számára a cukrot, rizst, sőt a lisztet is. Nem azért, mert így tartotta a kedve, hanem azért, mert a tiszakécskei tödüművesszövetkeze li boltokat csak a legutóbbi időkben látják el a -kereskedelmi szervek megfelelő készletekkel a logszük-é- gcsebb háztartási cikkekből, élelmiszerekből. Pető Péter Pál pahi dolgozó paraszt felszólalása is azt erősítette meg, hogy a felsőbb kereskedelmi szervek sokszor indokolatlanul elhanyagolják a kis földművesszövetkezeti boltok áruellátását. — Nálunk még nem vezették be a villanyt — mondotta Pető elvtárs. — Ennék ellenére sem viharlámpát, sem lámpaüveget, sem petróleumlámpát, vagy éppen zseblámpaelemet nem lehet kapni a községben. Hiányzik az anód-telep is, pedig világos, hogy villany híjján csak telepes rádiót tudunk használni a községben. — Hiány mutatkozik fontos mező- gazdasági szerszámokból, kisgépekből is. Sem ekét, sem boronát, sem répádarálót nem vásárolhattunk egész éven át. Még lucemavetőmaghoz sem jutottunk hozzá. Y UDJUK JÓL, hogy egy*- csapásra mindent megváltoztatni nem lehet. Ismerjük à zsirellátás területén mutatkozó nehézségeket. De azt nem tudjuk megérteni, miért kell a napraforgóbeadás után járó étolajért Kiskőrösre menni. Azt sem tartjuk indokoltnak, hogy Kiskőrösön sokszor napokig kilincselünk étolaj után, vagy reggeltől-estig kell várnunk a kiutalásra. Ilyen hosszú várakozás után lekésünk a vonatról is és gyakran kénytelenek vagyunk hazagyalogolni Páhira. Nem lehetne az olajat Páhira szállítani és ott szétosztani? — teszi fel a kérdést igen helyesen Pető eivtárs. Igen sok szó esett az áruellátás zökkenőjéről is. Táborosi Gyula elmondotta, hogy Tisza- kécskén karácsony előtt még előzetes megrendelésre sem kaptak sokan cukorkaféléket, édességeket. Gondolhattak volna rá az illetékesek, hogy ilyenkor ezek iránt a cikkek Iránt megnő a kereslet. És a városban nem volt ilyen hiány. — Galzó József egy mástermé- szetű hibára hívta fel a figyel-1 tnet. ami bizonyos fokig indo- * kolja az egyes helyeken mutatkozó áruhiányt. Nálunk Kerekegyházán egy kisebb forgalmú szövetkezeti árudában 70 kilogramm praliné váTt vásárlóra. Olyan mennyiség volt ez, amely meghaladta a környék felvevő- képességét. A szükségletek felmérésével, a feleslegesnek mutatkozó készletet máshova kellett volna átirányítani. Sérel- ' mezt azt is, hogy az általa kiválasztott áru helyett mást szállítottak. 42—43-as csizma helyett 39-est. A felületes áruellátást bizonyítja a jászszentlászlói földművesszövetkezet panasza is. Három szállítmány kálj harsöve l kapott könyökcső nélkül. Tiszaűjfalura viszont csak könyökcsövét küldtek egyenes tüstcső nélkül. ^GEN SOK PANASZ hang- zott el, hogy nem kapnak az árudák a nagykereskedelmi vállalattól falporólót, szőnyegpö- rolót, meszel öny elet t budai földet, porfestéket, päpirf ál Védőt, faszenet, olcsó beretválkozó tükröt, dörzspapírt. Ezek a cikkéit tudomásunk szerint nem import- áruk. És még sem jutnak el a vásárlókhoz. Nem igen veszik figyelembe kereskedelmi szerveink az egyes vidékeken különösen kelendő és a népviselettel összefüggő textilszükségletet. Kiskőrösön, Kalocsán és másutt nehezen, vagy egyáltalán nem lehet kapni olyan ruhaanyagot, amiből az ottani népviselet készül. Bugácon, Szabadszálláson nem árusítanak kunkalapot. A dolgozó parasztoknak ilyen irányú igényét a helyi íöldműves- .«zövetkezetek is kielégíthetnék helyi ktsz-ekicel, Kisipar-idh’r’»! készíttethetnék el a hiányzó cikkeket. Ehhez csupán kezdeményezőikészség és gyönyörű népszokásaink, hagyományaink tiszteletbentartása volna szükséges. A Z ANKÉTON elhangzot- tak azt is bizonyították, hogy a kormányprogramul megjelenése óta dolgozó parasztságunk nagy kedvvel bővíti gazdaságát, tervezget, építkezik. Helyes volt a MESZÖV-nek és a TÜZÉP-nek az a kezdeményezése, hogy 18 földművesszövet- kezetet jelöl ki építőajiyagárusí- tásra. Ez a kezdeményezés azonban majdnem, hogy elvérzett a végrehajtás során. Ma az a helyzet, hogy tégláknál egyebet nem igen kapnak falusi dolgozóink. Erre világított rá többek között Patyi Sándor kiskunmaj- sai dolgozó paraszt és Balogh László, a jászszentlászlói földművesszövetkezet ügyvezetője. Az építkezések mellett a dolgdzó parasztság termelési kedvének növekedését bizonyítja az is, hogy mezőgazdasági gépekkel kívánja gazdaságát bővíteni, korszerűsíteni. Ezt az igényt korán felismerte a MÉSZÖV. Ezért 13 mezőgazda- sági gépeket árusító szaküzletet nyitott. Ez a kezdeményezés is megfeneklett már az elején, mert az üzleteket nem látták el áruval. A vasnagykereskedelmi vállalattól nem tudják a szükséges gépeket beszerezni, pedig a dolgozó parasztoknak a tavaszi munka előkészítése érdekében sürgősen szükségük van ekére, boronára, magtakaróra és más gazdasági eszközre. A vasnagykereskedelmi vállalat januárra tervezi a mezőgazdasági gépek bemutatóját a táj jellegzetes mezőgazdasági szükségleteinek figyelembe vételével. Ez helyes, célszerű és szükséges. Azzal azonban már nem érthetünk egyet, hogy nem gondoskodik sürgősen a szüksée&v mstóeaz- í dásági gépek beszerzéséről. Jellemzően fejezte ki ezt Patyi élvtárs a következőkben: — A föld nem vár a nagykereskedelmi vállalatra. Féb- rnárban, ha enged a fagy, szántani kell. Már most intézkedni kell tehát, hogy a szükséges gépek a talaj megmunkálásához es a szőlőműveléshez való eszközök és szerek időben rendelkezésre álljanak. Az ankét tehát arra is rámutatott, hogy a nagykereskedelmi vállalatok fejlődése majdnem elenyésző a kormányprogramm elhangzása óta. Nem veszik figyelembe kellő komolysággal a dolgozók igényeit, amelyeket a töldművesszövetkezetek és a kiskereskedelem közvetít hozzájuk. Ezt bizonyítják Gyenes Imréné- nek, a kiskereskedelmi vállalat 33-as árudavezetőjének szaval. Nagy a kereslet 6-os és 7-es gyermekharisnyákból. A nagykereskedelmi vállalat mégis változatlanul 9—Í0—li-es nagyságú harisnyákat szállít. Keresik a flanelt férfi alsónadrágot. A nagykereskedelmi vállalat raktárában hatalmas készlet van flariellméteráruban. Csupán a ktsz-ekkel kellene feldolgoztatni olyan cikkekké, amelyek a legkeresettebbek. A vállalat mégsem teszi meg ezt. í'' ATOLJA a ttagykereske- " F délmi vállalatok munkáját az újból és újból megélénkülő bürokrácia. A ÜVEGÉRT például egyetlen lépést sem tesz a dolgozók szükséglétéinek gyors kielégítésére. Kijelentette, hogy ak akkor ad üvegárut a .. omüvesszövetkezetek- nek, ha bejönnek érte Kecskemétre. seprőt sem fáj nekik, hogy például a 100 kilométerre fekvő csikón! ' tompái, vagy kelebiai föld-nűvesszövetkezet- nek ilyen körülmények között nincs megfelelő árukészlete. Az egyenletes ütemű áruellátást gátolja az itt-ott megjelenő protekcionizmus. Ugyancsak Gyenés Imréné Számol be arról — több földműves- szóvetkezeti ügyvezetővel egyetértésben —. hogy a textilnagykereskedelmi vállalat kőt-szövÖtt áruosztályán nem ritka az eféle meg nem engedett módszer. Indokolatlanul előnyben részesítik az állami kereskedelmet a szövetkezeti kereskedelem rovására. ÖBB HOZZASZÖLÖ rá- * mutatott árrá, hogy a protekcionizmus a kiskereskedelem munkájában is elég gyakori jelenség. Különösen az Olyan élelmiszerek, árucikkek elosztásánál üti fel a fejét, amelyből pillanatnyilag még nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű készletekkel (szaloncukor, rizs, stb.) A protekcionizmus megszüntetése a kulturált kereskedelem egyik legfontosabb feladata, éppenűgy, mint a vevőkkel való udvarias bánásmód. Még sok ridegséggel, felületességgel, itt-ott durvasággal is találkozunk kereskedelmi szerveink munkájában. A nagykereskedelmi vá.lala- tok, szervek vezetői közül többen tettek megjegyzéseket egyrészt a felmerült vitás, nem tisztázott kérdésekkel kapcsolatban, másrészt a felszólalásokban említett hibákkal összefüggésben. A felszólalásokból azonban ném derült fény arra, hogy az áruellátásnak milyen hibáiban érzik felelősnek magukat megyénk kereskedelmi Vezető szervei. Ez komoly hiányosságé volt az ankétnak, mert á hibák okainak »megmagyarázása« helyet inkább a hibák kijavítása iránti készséget és mély felelősségérzetet vártunk volna el, joggal — megyénk áruellátásának parancsnokaitól. Az ankét tanulságai világossá tették a részvevők előtt, hogy a dolgozók anyagi ellátásának problémáit alapos cs körültekintő vizsgálódás alapján lehet csak cs keíl megoldani. Megyénk kereskedelmi vezetőinek és elosztó szervéinek tehát az áruellátás tényleges nehézségeinek megszüntetésére kell az eddigieknél sokkal nagyobb energiát ford-taniok. A DOLGOZÓ TÖMEGÉK iránti megértés, a szükségletek gyors és bürokráciamentes kielégítésére való törekvés — ez legyen minden kereskedelmi szerv és kereskedelmi dolgozó munkájának vezérfonala. Hogyan öltözködünk 1954-bPu? A divatáru nagykereskedelmi vállalat kiállítást rendezett Budapesten. A gazdag választékban kiállított ruhák és ruházati cikkek 1954-ben kerülnek a ruházati boltokba. A gyermekek részéré újfajta napozók, fürdőruhák kerülnek majd forgalomba. Abból a kockás anyagból (alperi), amelyből eddig csak férfiinget készítettek, most bakfis-fürdőruhát is előállítanak. Újdonság lesz a rágombolható felsőrészes short, valamint női fürdőruha saját anyagú kulikabáttal. Megjelenik az üzletekben a kis blúz-sál selyemből 40 forintéit, selÿéni vállkendő a hűvösebb nyári estékre 100 forintért, masni-sál taít anyagból és forgalomba hözhak taft gallér- és mandzsetta-garnitúrát. Budapest nevezetességeit ,— Lánchíd. Halászbástya, Vajdahunyad- vár, stb. ábrázoló sálakat és kendőiket is árusítanak majd 30 60 forintos áron. A dolgozókról váltó fokozottabb gondoskodást visszatükröző értékes kiállítás anyagát elviszik minden megyeszékhelyre, az ottani kiállításokon megba’'- gatják a vidéki dolgozók véleményét is és ezék alapján art jáfc ki a megrendelést az iparnak. (MT!) a bajai földgáz lelőhelyein JÁROM a város perem- részeit, au apró kis hd zak utcáit, a bajai földgáz lelőhelyeit. Valaki azt mondotta ezekben a hidegre fordult napokban: — Boldog emberek azok, akiknek földgáz ontja lakásaikban a meleget. Földgáz!? A kutatás, a kérdezöskődés álig vezet eredményre. Senki sem emlékezik, hogy valaha is eredményes kutatás nyúlt volna le érte a föld mélyébe. Egyforma a kérdezösködésre kapott válasz: Csak úgy magától jött. Kételkedem benne. Kutatom, keresem az első embert, aki földgázra bukkant. Keresem „történelmi“ múltját. Hiszen azt mondja Schell József : — A második világháború előtt már jó pár esztendővel nem egy bajai lakásban földgázzal fütöttek. ÍGY jutok el a Korsós- utcába. Az apró kis házak kertvégei elnyúlnak a Livodáig. A köznyelv nevezte így el ezt a területet, mely á Városi Közkórház mögött, a vasúti töltés határolta részen hosszan húzódik. Vizenyős, lapos rész. Jóvál a második' világháború előtt az arra- járók arra leitek figyelmesek, hogy a feltörő viz tükrén olajos részek kén zódnek. Honnan került ide olaj? Télen aztán újabb megfigyelésük iriásí is észlelt A jégrétey nem egy helyén apró leis buborékok képződtek. A kí- váncsiak kőzetről is szem* ügyre vettélC. Ki tudni ma már megállapítani, ki is lehetett óz, aki gyufát gyújtott, hogy a buborékok képződését közelebbről is szemügyré vehesse, tës csodák csodája, — a feltörő buborékok meg- gyulládUik és kéklő lánggal égni kezdtek. KINCSES Lajos lakatost ezermesternek ismerték. Itt lakott a Kor sós-utcábán. A hír hatalmába, kerítette. Ez földgáz, — állapitottd meg, és azért ember az ember, hogy hatalmába kerítse. Az egykori aranyásók nyomdokaiba lépett, a földgáz lelőhelyének felkutatására. Figyelte a vizenyős területet, követte az olajkepzö- aés útját, rákövetkező télen pedig à feltörő buborékokat. így jött rá arra, hogy a Korsós-utca há zainak udvarain is bizton nyomára lehet majd bukkanni. Saját maga terv este jü- rócsöveket készített. Lehatolt a föld mélyébe. Tíz méternél még csak vizet talált. Kísérletezését tovább folytatta. Húsz méternél furcsa morgását hallotta a föld mélyének. Egy pár méterre tovább fúrva elérte a földgázt, mely a csöveken keresztül a magasba tort. Meg gyújtotta. Kétméteres magas lángban égett. Nagy volt az öröm. Vezetéket épített és csőhálózaton keresztül bevezette lakáséba. A szobákban földgáztól fiiö.iék, a konyhában földgázzal főztek. ALIG »Miit el egy átülendő és a Korsós-utcában alig volt ház, ahol a fúrások ne vezettek volna eredményre. A fúrások mindenütt földgázra bukkantak. A fúrások ózonban kettő szakértelein nélkül folytak. így történt aztán, hogy nem egy helyen fl feltörő talajvíz, vagy a könnyű hórnokbcl álló rétegesödés útját állta a feltörő földgáznak. A föld mélyében keletkezett földomlások nem okoztak kétségbeesést. Kivették á csövekét és az udvar másik helyén fogták hozzá à feltáráshoz. CBELÉNYI Ján OS már a harmadik fúráshoz készülődik. Az első fúrás után négy hónapon keresztül bőséges meny- ny iség ben omlett a fö- rsovöii keresztül, a megépített hálózatba à földgáz. A második fúrás is eléghéges gázhoz juttatta. ^Most éppen elapadóban van. Cselényi tíjiiást is alkalmazóit a főcsövekbe áramló talajvíz eltávolítására. Egy kisébh átmérőjű csövet készített légszivattyúval. Napónta ennek segítségével távolítja el az esetleg behatolt talajvizet. Schreiner János, Faragó János házaiban is földgázzal fütemek. He végig az utca egész során az udvaron megtalálhatók a földgázvézetö főcsóve- zciékek. A l&óbő.féicsebb főidgázömlés a PeiŐ-íahyA* található, A tanya köz- cetien kő eels ég ében van a L acidnak. Itt waten dők óta egyenlő nyöthfis sál őnnük * yds s háló tmtba. A (JYALOG-uteébán ny kék is kutatnák fSldgrl után. Megirigyelte Korsós-utcaiakai Nfi’r e -. hátban a kutatás siker'( is vezetett. A Monostor úton is földgázra bvkka.t tak. Ném ét fi Antal s?•» bó ás Attila-utcdban T: ú tat furaton. Földgáz tő. fel. Csőhálózatoii vezeti < be lakásába. Azok, akik a föld mélyébe hatolva fÖtágún után kutatiiafc, beszél' volt egy idő. mikor á va ros alatt húzódó Fan dur-sziget en olaj és föld- gáz után tudomány y kutatás folyt. A ikutató/- azonban megijedlek à fű ràè közben feltört forrt víztől és az egész kutató munkát abbahagyták, A Livodához közel fekvő házak udvarain mindenütt földgáz után tdilai- nák. Hol több, hol kevesebb sikerrel. A sikertelenség senkit tetn csüggeszt. A" befagyott Livoda vizén még mindig meg lehet találni « feltörő buborékokat, — VAN ITT még föld gáz — mondják a bajai .Jöldgáz-kutatÖk”. Jé volna, ha az arra illetékes szervek és szákéin bérek megvizsgálnák; à ba ;ai légnemű fűtőanyag lehetőségeit é* segítségei n y új tanának feltárási bah,, gazdaságősább has a htMtásftbán. Ê. L ( JAVÍTSUK MEG MEGYÉNK ÁRUELLÁTÁSÁT