Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-29 / 304. szám

Mi nehezíti a gépjavítást a bácsalmási és dunavecsei gépállomáson y rarcali Zoltán elvtárs írja a bácsalmási gépálló - másról: — Súlyos hiba hátráltatja nálunk a javítások menetet, különösen mióta beállt a hi­deg ídŐ. lí)-én például dol­gozóinknak több mint fele nem jött a gépállomásra. Ezért az igazgató élvtársat terheli a felelősség. Mert a pénz rendelkezésünkre állott, hogy megfelelő meleg mű­helyt tudtunk volna biztosí­tani. Az igazgató elvtárs ezt az összeget nem vette igény­be. A vetőgépeket így szír bad ég alatt javítják a dől* gozók, a cséplőket egy nyi­tott színben, ami füthetetlen, mert a padlása nincs ledesz- kázva. így 9—10 fokos hi­degben a dolgozók képtele­nek lelkiismeretesen javí­tani, Állandóan beszélünk az emberekről való fokozott gon­doskodásról, de a mi gép' állomásunkon ez nem így fest. így magam is képte­len. Vagyok a traktorosokat a jó munkára mozgósítani, ha nem adjuk meg a lehe­tőséget, hogy a dolgozók megbecsült embereknek érez­hessék magukat a gépál­lomáson. Mi a főgépésszel többször sürgettük a meleg javítómű­helyek elkészítését. Most az igazgató távollétében többé­ke vésbbó igyekszünk is meg­oldani, Az egyik napra kény telenek voltunk leállítani a javítást s az épületeket úgy rendeztük el, hogy fűthetok legyenek. Dolgozóink érzik a mun­ka felelősségét. Az erőgépja- vító-brigádban Szabó István és Engi Ferenc a legjobbak, akik mint versenytársak, legutóbb is 105 százalékra teljesítették beütemezett ter­vükét, S emellett, mint nép­nevelők, társaikat is serken­tik... «ogMiir József, a duna­vecsei gépállomás főgépésze panaszolja: — Munkánkat igen megne­hezíti egyes alkatrészek hiá­nya. Vannak gépeink, ame1 lyekből már csupán egy, Vagy két darab hiányzik, máskülönben készek. Ezeket jelenteni sem tudjuk. A napokban például csak , 3 Vetőgép és egy vontató kija­vítását tudtam, jelenteni a megyei igazgatóságnak. Ho­lott kijavítva állott már két cséplőnk és egy erőgépünk is, csak éppen a gyímízés hiányzott. Valamennyi gépünket ma­gunk javítjuk, központi ja­vítóba egyet sem küldünk. A hengerfúrast, egyes alkat­részek előállítását is ma- g'unk végezzük. De nem tu­dunk csinálni dugattyú- gyűrűket, csapszegeket, dob- síneket, Mltőt — ezekből pe­dig egyetlen darabot sem kaptunk. holott régen meg­rendeltük. A mégyei MEÜEKT csak 40 — 30%-át ad­ta meg a megrendelt anyagok­nak. Az igazgató elv társ ugyanakkor Budapesten köz­ponti készletből tudott vásá rolni 40 db gyűrűt, 1 hűtőt és 15 köteg dobsínt. Igaz ugyan, hogy ezt is a megye közvetítésével kapjuk meg — de miért nem tudja biztosí­tani szükségleteinket egye­nesen a megy o'? Több, jobbminőségű paprikát- a dolgozók asztalára December 18-án a Kalocsa- vidéki Paprikaipari Tröszt he­lyiségei — ahonnan ennek a körzetnek öt papi ma gyártassál foglalkozó vállalatát irányítják — örömujjongástól voltak nan- gosak, A reggeli órákban érke­zett meg a Fajszi Paprikafel­dolgozó Vállalat távirata, mely* ben jelenti, hogy 1953. évi termelési tervét befejezte. Ezután rövid idő múlva a kalo­csai vállalat hasonló tartalmú jelentése érkezett meg, amely egyúttal a Tröszt éves tervé­nek teljesítését is jelentette. Ezévben nagy feladatokat kapott a paprikaipar, A Válla­latok dolgozói ku'örösen azt tartották szem előtt, hogy mi­nél előbb több és jobbminősé­gű paprikát adjanak a dolgo­zóknak. Kormányunk megfelelő segítséget is adó ' mert jelen­tős beruházásokkal lehetővé vált, hogy az ir— '•'Víth .son a paprika minőségén. A Kalo­csán, Fajszon és Sükösdön lé­tesített korszerű nagy béton- pajták mellett többszáz köbmé­ter gömbrúd került beépítésre tüzérágasok létesítéséhez min­den Vállalatnál. Ezeken tízezerszámra függnek az uióérlcíésre szánt gyönyörű paprikafűzérek. Ahhoz, hogy a kalocsai pap­éi kai par éves tervét a határidő előtt két héttel befejezhette, nem kis mértékben járult hoz­zá az ipar dolgozóinak különö­sen ezévben lelkes munkaver­senye. A dolgozóknak mintegy 8Î százaléka muukaversenyben állott. Hogy a versenyszellem ilyen lendületet vett, abban Igen nagy szerepet játszik az a sok szo­ciális beruházás, amelyben a paprikaipari dolgozók részesül­tek. Ma már minden üzemrész­ben, ahol azelőtt fojtó porban dolgoztak a munkások, korszerű ventilátorok tisztítják a levegőt és Védik a dolgozók egészségét. Szociális beruházások terén a paprikaipar az utolsó másíe, év alatt több juttatásban része­sült, mint fennállása óta évti­zedeken át. Ma már minden vállalatnál hideg-melegvízzel el­látott mosdók, zuhanyozók van­nak, öltözőszekrények állnak a dolgozók rendelkezésére. A pap­rikaiparban ma már alig tata.- Kozunk órabéres munkásokkal, mert az idén kidolgozott új darabbér-rendszer szerint túl­nyomórészben életbeléptették a szocialista bérezést S így mindenki teljesítménye ará­nyában kapja a fizetést. Ennek következménye, hogy a kalocsavidéki paprikaiparban az idén már 99 dolgozó érte el a sztahanovista szintet és nyerte el. a sztahanovista oklevelet. Sőt a sztahanovisták közül Illés Mária és Mészáros Má­ria a »szakma legjobb dol­gozója« kitüntető címet is elnyerte. A paprikaipari dolgozók tud­ják, hogy munkájuk sikere el­sősorban a dolgozó parasztság termolőkészségétől függ, hiszen ennek az iparágnak nyersanya­gát is a mezőgazdaság adja. — Ezért az ipari dolgozók egyé­nenként és gazdagyüiéseken ke­resik fel a paprikatermelőket, magyarázzák azokat az előnyö­ket, kedvezményeket, amelye­ket kormányunk a fűszerpapri­katermelőknek a jövőben bizto­sít. Végvári István igazgató. A serteshízt altiák felkészültek a tőzegen sertestrágya szállításúra A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és minisztertanácsi határozat előírja, hogy a be­gyűjtési minisztérium felügyelete alá tartozó sertéshizlaldák éven­ként kétszázezer tonna tőzeges sertéstrágyát bocsássanak a me­zőgazdaság rendelkezésére, első­sorban a szőlő-, gyümölcs- és kertgazdaságok talajerőpótlá­sára. A begyűjtési minisztériumhoz tartozó hizlaldák felkészültek, hogy a mezőgazdaság fejleszté­séről szóló határozat értelmé­ben a tavaszi munkák megkez­déséig elszállítsák á megfelelő­en kezelt tőzéges trágyát, (MTI) * 111 A Kecskeméti Fűtőház dolgozói 75 vagon szenet takarítottak meg A Kecskemét i Fii - tőházban a hideg időjárás nem gátolja a lelkes munkát. A mozdonyok mellett lakatosok, kazán- kovácsok végzik az utolsó simításokat az indulásra kész gép egyes alkatré­szein. Tudják, hogy egy gépuek sem sza­bad kiesni, mert az komoly nehézséget jelent az utasok el­szállításánál. A leg­jobb mozdonyve­zetők saját maguk végzik el a kisebb javításokat. Taka­rékoskodnak az idő­vel. anyaggal. Fá­radságuk eredmé­nye, hogy novem­berben 2852 forint­tal csökkentették a javítási költsége­ket, A mozdonybeíró szobában legtöbb­ször arról folyik a «zó, hogy ki mennyi szenet használt fel, mennyit takarított mög népgazdasá­gunknak. A verseny- vállalások egyik- sarkalatos pontját képezi a szén gazda­ságos felhasználása. Novemberben is szép eredményeket ért el n széiimotrtakarítus­ban a fütőház kol­lektívája. 75 vagon­nal kevesebbet hasz­náltak fel az elő­irányzatnál. Ezzel is több jut a háztar­tásoknak, üzemek­nek, Kőszegi Pál jol- vényes sztahanovis­ta mozdonyvezető és Trajzer István fűtő mutatott példát dol­gozó társainak. 30 százalékkal kevesebb szenet használt fel az engedélyezettnél. Emellett kilométer­tervét 136, 100 elegy- tonnatervét 131 szá­zalékra teljesítette. Kimagasló ered­ményt ért még el Dobo Lajos moz­donyvezető és Forgó dózsef fűtő, akik az egylapátos tüzelés alkalmazásával 11 százalékos sZenmeg- takarítást értek el. Az utazószemély­zet jó munkáját se­gítették a kovácsok, lakatosok, akik gyors és jó minősé­gű _ munkájukkal biztosították a moz­donyok állandó üze­meltetését, A fűtőház vezető­je, a szakszervezet kemény harcot vív azért, hogy a dolgo­zóknak megfelelő le­gyen a munkakörül­ménye. megkapják mindazokat a jut­tatásokat, amit a Munka Törvény­könyve biztosít. A kocsitakarítónők ed­digi panasza az volt, hogy nines< egy olyan helyiség, ahol nyugodtan tudjanak öltözködni. tisztál­kodni. A fütŐház ve­zetősége megoldot­ta ezt a kérdést. Uj helyiséget kaptak a dolgozó nők, ahol megfelelő tisztálko­dási lehetőséget is biztosították. A sza­badban dolgozók ré­szére 15 darab vat­taruhát szereztek be. A fűtőház dolgo­zói és vezetői a szón gazdaságos felhasz­nálása mellett tö­rekedjenek arra. hogy a késéseket mi­előbb szüntessék meg-, mert ered­ményeik mellett de­cemberben például 111 percet késtek a vonatok. A késés teljes kiküszöbölé­sével nemcsak saját maguknak, hanem az egéáz országnak segítenek, előbbre yiszik a kormány- programmot a meg­valósítás útján. Akiknek ügyeimét elkerüli az ember Nem panaszkodni kívánok, hanem szeretnék elmondani egy olyan esetet, ami bizonyára tanulságos. 1950-ben bevonu,tam e hadseregbe ténÿ.eges katonai szolgálatra. 1953-ban leszereltem Szüleim Félegyházan laknak, én pedig bevonulásom előtt Buda­pesten dolgoztam. Eközben épült városunkban a Bányászati Be­rendezések Gyára. Arra gondoltam, minek menjek Budapestre, amikor itt helyben is megfelelő helyen dolgozhatok. Ezért felke­restem a Bányászati Berendezések Gyára személyzeti osztályát. •— Mint leszerelő katonát, azzal biztattak, hogy előnyben részesítenek és felvesznek minden különösebb nehézség nélkül. De mi történik a gyakorlatban? Először azzal az indokkal, hogy a minisztérium lezárta a felvételt, elutasítottak. Később megtudtam, hogy felvétel van. Ezután naponta szorgalmasan jár­tam kl a gyárhoz, majd két hét után sor került rám. Sikerült be­jutnom a személyzeti osztályra Kohut elvtárshoz. Megnézte a munkakönyvemet és utasított, hogy keressem fel Lovas elvtár­sat. Elmentem Lovas elvtárshoz, átadtam neki munkakönyvemet, majd megkérdezte, mikor lettem segéd, mikor vonultam be. El­mondottam, hogy 1950 szeptemberében szabadultam, október végén pedig bevonultam katonának. Mint segéd, tehát egy hónapig dol­goztam. Végül abban állapodtunk meg, hogy nyolc nap a próba­idő és ha jól dolgozok, felvesznek. Nagyon megörültem. De hamar tapasztalnom kellett, hogy az öröm korai volt. Bár a papír, amely arról szólt, hogy Vízi Pál lakatost nyolc nap próbaidőre felvesszük, a következő percben semmivé vált. Ügyanis a személyzeti felelős —- Kohut elvtárs — csodálkozva vette át kezemből a cédulát. Míg az üzemből az Iro­dába feljöttem, addig Lovas elvtárs felteleíonált, hogy szakmai gyakorlatom rövidsége miatt nem javasolja felvételemet. Mostmár végleg nem tudtam, hogy mi az igazság, de tapasztalnom kellett, mert nem vettek fel. Bizonyára azért, hogy keveset dolgoztam a szakmában, nem én vagyok a hibás. Egyébként ezt, úgylátszik, nem értik meg a Bányászati Berendezések Gyára személyzeti osztályán. Tényleges időmet becsülettel leszolgáltam. De nem gondoltam arra, hogy egyesek ennyire nem értékelik, nem veszik igénybe a leszerelt katonák munkáját. Én mindenesetre nem fogom letagadni, hogy lakatos vagyok. Azért Választottam ezt a szakmát, mert szeretem és mint szak­munkás akarom tovább építeni hazámat. Vízi Pál, Kiskunfélegyháza. Megvizsgáltuk a levélben fel­vetett tények alapján ezt az ügyet. Valóban a vállalat ré­széről történt a hiba. A sze­mélyi-ti osztály he'/sttes veze­tője arra hivatkozik, hogy az igazgató elvtárstól kapott utasí­tás szerint csak a legjobb szak­munkásokat veszik fel. Ez ed­dig helyes is. Ebben az esetben azonban világos és mindenki ál­tal érthető, hogyha Valaki a ka­tonaidejét tölti, akkor nem gya­korolhatja , lakatos szakmáját. Ezt, úgylátszik, nem értették meg egyesek a Bányászati Be­rendezések Gyárában. Helyes lenne, ha nemcsak a rideg té­nyeket, hanem az embert is fi­gyelembe vennék. Jogos a kér­dés: hogyan követelhetnek egyes felelőtlen vezetők szakmai gyakorlatot egy olyan fiatal szakmunkástól, aki felszabadu­lása után közvetlenül, hosszú Ideig a néphadseregben töltötte el idejét. De hogyan bánhatnak; ilyen embertelen módon egy új, fiatal szakmunkással. A kérdésekre választ — és fő­leg intézkedést várunk, T ermelőszövetkezeteink a zárszámadás után MEGYÉNKBEN 262 ter­melőszövetkezeti csoport el­készült a zárszámadással, azt a felsőbb szervek a jóváha­gyás után már visszaküldték a szövetkezeteknek. Az idén mind a járási, mind a me­gyei tanács a tavalyinál sok­kal gyorsabban végzett a zárszámadások felülvizsgá­latával. Több termelőszövet­kezeti Csoportban 25 százalék terményt tartalékoltak. Ezé' két a tartalékokat most ki­osztják. Egynéhány szövet­kezetnél azonban vontatot­tan mégy a szétosztás. A ZÁRSZÁMADÁS elké­szítése után most igen sok lehetőség van a tagok foglal­koztatására. Mezőgazdasági gépek, szerszámok, munka­eszközök. felszerelések kija­vítása. zsákok, ponyvák rendbehozásai vetőmagvak tisztítása, kiválogatása, trá­gyakihordás. az épületek kö­rüli tennivalók elvégzése — mindezek a termelőszövetke­zeti tagság téli feladatai. A mezőgazdasági gépek javí­tásánál példát mutat a balo- taszállási Petőfi. A gépállo­más is segítséget nyújtott a termelőszövetkezetnek. Von­tatottan indült a gépjavítás a félegyházi és fülöpszállá- si Dózsa termelőszövetkeze leknél. Dö mondhatjuk, hogy termelőszövötkezeteink több sége még nem fogott a gépek téli javításához. SZÖVETKEZETEINK köz­pontjaiban igen gyakran ér­dekes, csoportos beszélgetés folyik. Sok helyen így be­szélik meg az új alapszabályt, így vitatják meg a belső rend kialakítását is, TÖBB TERMELÖSZÖVET KEZETBËN már megindult a tervek előkészítésének a munkája, A jövőévi tervet szövetkezeteink úgy készítik, hogy ahol kevés a mun­kaerő, ott, több kalászost tér melnek. Több termelőszövet kezelnél kiegészítik a ház­táji gazdálkodás területét. Ezekben a _ termelőszövetke­zetekben azért sietnek a terü­let kiosztásával, hogy a ta­gok minél előbb gyümölcsöst tudjanak telepíteni. Sok tér- melőszövetkezeti tag ál­latállományának fejlesztésé ről már most gondoskodik. I Kecskeméti Cipőgyár is befejezte ezévi tervét A Kecskeméti Cipőgyár dolgozóinak győzelméről szóló jelen­tését kaptuk lapzártakor. Boldogan jelentik, hogy december hó 28-án negyedik negyedéves tervüket is befejezték. Az éves tervet december 23-án teljesítették, Üdvözöljük ez alkatomból a Kecskeméti Cipőgyár vezetőit és dolgozóit, akik a kormányprogramm végrehajtásának fontos sza­kaszán: a lakosság ciDővel való ellátása terén értek el példás ered­ményt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom