Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-24 / 275. szám

r AZ MOP BACSKISKUNMEGYEl PART BIZOTTSÁG AN AK LÁPJA VTIT. évfolyam, 275. szám. _ Am 50 f illér __________1953 NOVEMBER 21, KEDD A MAi SZAMBÁN Propagandista szemmel. — Népművészeti napot ren­deztek vasárnap Kalocsán. — Jövőre több jövedelmet akarnak a soltvadkerti Uj Alkotmány termelőszövet­kezetben. — Bácsborsód élenjár, Érsekcsanád pedig elmaradt a begyűjtésben. — Pivarcsi János torvei. — Tanulnak a talfájai Törekvés termelőcsoport tagjai­V__________J Te rmelőszö vetkezeteink téti foglalkoztatásáról Termelőszövetkezeteink keztek a gazdasági év Néhány hold kivételével me­gyénkben már mindenütt befe­jeződött az őszi búzavetés, be­takarították a kapásokat és fo­lyik a mélyszántás. Az őszi munkák befejezésével azonban nem szűnik meg az élet a termelőszövetkezetekben. Minden termelőszövetkezetben tervek születtek a gazdálkodás jövedelmezőbbé tételére. A jöve­delmezőség növelésének forrá­sait már a télen elő tudják ké­szíteni. A most folyó zárszáma­dási közgyűléseken beszámolnak termelőszövetkezeti elnökeink arról, hogy milyen terveik van­nak. Megyénkben például több termelőszövetkezet létesít halas­tavat a tél folyamán. Mások építkeznek az egyre növekvő ál­latállomány részére. Az őszi szántás-vetés és betakarítás el­végzése után kiváló lehetőség nyílik a tagok számára, hogy té­len is minden órát kihasználva növeljék saját jövedelmüket, termelőszövetkezetük gazdagsá­gát, Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítja!-;, hogy termelőszövet­kezeteink túlnyomó többsége éi is ezzel a lehetőséggel. Az orgo- vényi Alkotmány termelőszö­vetkezet tagjai már két présén váltott műszakban készítik a nádpaliót. A megye többi ter­melőszövetkezeteit látják el ez­zel a fontos építkezési anyag­gal. Naponta 200 nádpallót ké­szítenek, amely közel. 4000 fo­rint napi jövedelmet biztosit a téli hónapokban a termelőszö­vetkezet tagjainak. Megyénkben több olyan termelőszövetkezet van, ahol náddal rendelkeznek és hasonlóan meg tudják oldani a tagok téli foglalkoztatását. Nagy lehetőség nyílik a jöve­delmezőség fokozására a külön­böző melléküzemágakban. A ko­vács- és bognárműhelyek foko­zottabb téli foglalkoztatásával sokezer forintot takaríthatnak meg termelőszövetkezeteink az építkezésnél. A soltvadkerti Uj Alkotmány termelőszövetkezet­ben például a tél folyamán az asztaiosműhelyben elkészítik a szükséges ajtó- és ablakkerete­ket a téli, illetve a tavaszi épít­kezésekhez. A fülöpjakabi Al­kotmány termelőszövetkezet log- nárműhelyében gyümölcsösládá­kat készítenek. Jövőre a szabad­piacon nagyobb mennyiségű cse­megeszőlőt akarnak árusítani. A termelőszövetkezet méhészeti üzemágat is létesít. A télen el­készítik a kaptárakat saját mű­helyükben. Megyénk többi termelőszövet­kezetei előtt is állanak hasonló lehetőségek. Fel kell használni a téli időszakot az építkezések meggyorsítására, A bácsalmási Lenin termelőszövetkezetnek nagy tervei vannak az egyre nö­vekedő állatállomány férőhelyé­nek biztosítására, Úgy tervezik, hogy a 300 férőhelyes juhhodály, a 20 férőhelyes lóistálló és a 40 férőhelyes sertésfiaztató építését december 31-ig befejezik, Megyénk 80 termelőszövetke­zetében február 31-ig befejezik a csibenevelök építését, Az a cél, hogy jövőre jelentősen emel­jük termelőszövetkezetünk ba­romfiállományát és a korai kel­tetést csak megfelelő csibenave- iő, fűthető helyiség létesítésévei tehet megoldani. Az öntözéssel foglalkozó ter­melőszövetkezeteink már most előkészíthetik az öntözéses terü­letet. A tiszaújfalusi Tisza ter­melőszövetkezetben a tél folya­mán 28 katasztrális hold öntözé­ses terület létesítéséhez kezdik meg a szükséges zsilipek és csa­tornák építését. A Központi Vezetőség októ- Deri határozata megállapítja, hogy a következő két-harom év­ben fejlődésünk döntő láncsze­me: a mezőgazdasági termelés fellendítése. Ez azt a feladatot rója termelőszövetkezeteinkre, hogy egyre jobban éljenek a kormány nyújtotta kedvezmé­nyekkel, dolgozzák ki hosszabb időre szövetkezetük megszilárdí­tásának programmját. Szorgal­mas munkával, észszerű gazdái- Kodással bizonyítsák be ország, világ előtt a közös gazdálkodás fölényét, növeljék a növényter­melés és az állattenyésztés hoza­mát, létesítsenek új, jövedelmező üzemágaicat, teremtsenek cvről- évre gazdagabb életet tagjaik­nak. Legtöbb termelőszövetkeze­tünk elkészítette terveit a jövő gazdasági évre. A tervek meg­valósítását közvetlenül a zársza- madó közgyűlések után meg le­het kezdeni. Ezzel nemcsak a tagok téli foglalkoztatását old­ják meg, hanem további erősö­désüket is biztosítják termelő- szövetkezeteink. Mindenegyes termelőszövetkezetben lehetőség van arra, hogy a szövetkezeti tagok — saját erejükkel és az állam segítségével, összefogva újabb és újabb ötletekkel állja­nak elő és minél gyorsabban hozzá is láthassanak a tervek megvalósításához. Ezenkívül a tanulásról sem szabad megfeledkezni. Pártunk és kormányunk lehetőséget adott, hogy a mezőgazdasági dol­gozók a tél folyamán továbbké­pezzék magukat. Több helyen mezőgazdasági tanfolyam induit. Az a cél, hogy a szövetkezeti ta­gok megismerjék alaposabban azt a földet, amelyen dolgoznak, hogy a tudás fegyverével har­coljanak a magasabb termésát­lagokért. Gondoskodni kell ar­ról Is, hogy ezeken a tanfolya­mokon minél több hallgató ve­gyen részt, elér- végéhez. ÜZEMEINK ÉLETÉBŐL Kel sitíisiiellici Ml a líszafelei Pmtrapgr Tiszakécskei Permetezőgépgyár A KORMÁNYPROGRAMM megjelenésével új feladatokat ka­pott a Tiszakécskei Permetezőgép- gyár, Szőlő- és gyümölcskultúránk fejlesztéséért több, a növényvéde­lemhez szükséges gépet kell gyár­tani. A minisztérium 1952-ben a permetezőgépgyártás egy ré­szét más, fővárosi üzemre bízta, i'iszakécskén a gyártásból csak a föllök készítésű maradt. Mivel ez­zel az üzem. teljesítőképessége nem volt kihasználva, gyártottak még háztartási cikkeket, mint Ká.yhacsöveket, sütőlemezeket, vödröket, továbbá kisebb mező gazdasági gépeket (kézi kukorica- vetögépeket,), MEGYÉNK SZŐLŐ- és gyü­mölcstermeiéscnek fejlesztése ér­dekében szükségessé várt, hogy itt gyártsuk a növényvédelemhez szükséges eszközöket. Ezért a A júniusi kormányprogramra változást idéz elő a helyi ipari vál­lalatainknál is. Az új-célkitűzések­nek megfelelően átszervezik eze­ket a vállalatokat, hogy a bővítés­éé! jobban kielégíthessék a lakos­ság helyi igényeit. Sükösdön megindult a tőzegter­melés. Gépesítették a Hajósi Téglagyárat. Uj telepre költözött a kecskeméti és bajai szikvízüzem, a Bajai Vas- és Fémipari Vállalat.. Növelték a kiskunhalasi, bajai és kalocsai húsfeldolgozó üzemek tel­jesítőképességét a töltelékáru ké­ezentúl nemcsak a megye, hanem majd az egész ország szükségle­tének kielégítésére gyártja a növényvédelmi gépeket. A jövőben a gyártás már nem megosztva történik mint eddig, hanem Tisza- Kéoskén állítják elő a „Kiss Bá- lint"-féle magasnyomású permete­zőgépeiket, „Orkán’“ hátifcénporo- zókat, „Hidionet" kéziporozdkat. AZ EDDIGINÉL sokkal több növényvédelmi gépet kell gyár­tani. Ez szükségessé tette, hogy bővítsék az üzemet. A minisz­térium erre megadta a leheto'sé- get. Két 25 méter hosszú szerelő­műhelyt építenek. Az építéshez a téglaszállítás már megindult. Az üzem bővítésével lehetővé válik, hogy évente nagyobb mennyiségű „Ezerjó“ permetezőgépet is gyárt­anak. szitésével. A Sütőipari Vállalj* átvett a földművesszövetkezetek- tő1 megyénkben 174 pékséget 10 kemencés pékség kezdte meg a kenyérsütést Kecskeméten és Kalocsán. Több helyi ipari vállalat, mint a Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat, tömegfogyasztási cikkek gyártására tért át. A kormány- programmtíak megfelelően sorra bővülnek helyi ipari vállalataink, hogy kielégíthessék a lakosság szükségleteit. A dolgozók étkezése érdekében A Kecskeméti Gyufagyárban a műszakráltozás nehézséget okozott a dolgozók üzemi étkez­tetésében. Mivel a bentétkezók száma majd a felére lecsökkeni, ezért magasak voltak az étkezde állandó költségei, vagyis a ki sebb létszámhoz sok volt a konyhai személyzet. A magas állandó költség gátolta az étkez­tetés javítását. A gyufagyáriak most ezen úgy segítettek, hogy főznek a szomszédban lévő üzem, az Építőgépkarbantartó Vállalat dolgozóinak is. Ezzel megoldódott ezeknek a dolgo­zóknak is az üzemi étkeztetése. Az üzemi konyha dolgozói ar­ra törekednek, bogy necsak a nyári időben, hanem az év min­den hónapjában legyen friss zöldféle, mert áthatja őket az» gondolat, hogy a dolgozó ember­ről minél jobban gondoskodja­nak. A dolgozók átérzik az em­ber jóléte érdekében végzett munkájuk jelentőségét. Gondos­kodtak arról is, hogy a szomszé­dos gépgyár biiíféjéből cukrász­sütemények álljanak rendelke­zésre. Jobb munkakörülmények a Kecskeméti Épületlakalosiparí Vállalatnál A Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalatnál a kormány- Programm elhangzása után több olyan beruházást hajtottak végre; mely elősegíti a .dolgozók joc-b munkakörülményeit. Az eszterga­részleg eddig a gépműhelyben dolgozott. Ez a helyiség sötét áa szűk volt. Ezen úgy eegítettik, hogy. az esztergarészleget áthe- .yezték a volt 2-es műhelybe. Az egész műhelyt lebetonozták, az épület falaira nagy ablakok kei ül­tek. Ezek kellő fényt, világossá­got biztosítanak. Az udvarban több kiásott árkot látunk. Ebbe helyezik el a beton­csöveket, s így kiküszöböli!; azt, hogy esős idő esetén bokáig érc sárban dolgozzanak. B E K E TA LÄ Kultúrmunka az Alföldi Konzervgyárban Az Alföldi Konzervgyárban lelkesen készül a kultúrgárda az üzemi bizottság választására. Szorgalmasan próbál az állandó tánccsoport J2 tagja. Most tanulják a »Legénycsalogatót« és a -48-as toborzót«. Az üzem tanulói is alakítottak tánccsoportot. Ez szintén 12 tagból áll. Míg az állandót Szűcs Sándor vezeti, addig a tanulókét Farkas Mária. A tanulók a »Decsi lánytáncot« adják majd elő. Hetente háromszor tartanak próbát. Nemcsak a tánccsoport, hanem a színjátszó-csoport is készül. Előadják az »Áldott jó beteg« és a »Panasziroda« című tanulsá­gos vígjátékot. A színjátszó-csoportot Temes Gábor, a Kecskeméti Katona József Színház tagja patronálja. Hetente négyszer rend­szeresen oktatja a csoportot. — Az öttagú csasztuska brigád is összeállította rigmusait. Az üzem helyi problémáiról adnak elő szatirikusán tanulságos eseteket. A gyár kultúrcsoportjai eddig is már szép eredményeket ér­tek el. Az állandó tánccsoport a MEDOSZ országos kultúrverse- nyén az »Üveges tánc« előadásával a harmadik helyezést érte el. A színjátszó-csoport a »Második front mögött« című darabbal aratott sikert. Nő a helyi ipari vállalatok teljesítőképessége Hetekkel ezelőtt megkezdődtek falvainkban az esti beszélgetések a békéről. Ezeken közösen fogal­mazták meg azokat a mondato­kat, amelyek a leghívebben feje­zik ki a község békeakaratát. Az üzeneteket eljuttatják majd a Béke-Világtanácshoz, hogy az ő szavukat is számbavessék, amikor a népek békeharcáról, feladataik­ról tanácskoznak. KISKÖRÖSÖN mintegy 130 ilyen odaadó békeharcos gyűlt ösz- sze vasárnap a Petőíi-moziban, hogy meghallgassa Pető Tibor be­számolóját a pékemozga.om fel­adatairól és hogy szóban és írás­ban átadja üzenetét, Beszámoltak kezeégük eredményeiről és tervei­ről js. Az akasztóiak’ üzenetét ßonf-a Istvánná tolmácsolta. Serfő­ző: István küldött beszámolt árról,, hogy a háború milyen borzalma kát hozott családjára, gyermekei­re. A béketa'álkozón megjelent egy albán vendég is. A kultúrmű­sor összeállításában az iskola nevelői sok segítséget nyújtottál? BÁCSALMÁSON a járási kultúr- otthonban tartották, meg a béke- találkozót.. Több mint 200 dolgozó jött el erré a találkozóra, ahol 14 községi küldött tolmácsolta falujának békeüzenetét. Nyílra’ József bácsalmási do’-goztj is köve­telte, hogy az öt nagyhutaitól ül­jön a táigyalóasztalhoz és vitas­sák meg a nemzetközi kérdéseket. Toby Gyula, a madara áfák- béke-, üzenetét hozta, melyet díszes emléklapra írtak. Pém Béláné megemlítette, hogy 1945-bei három gyermeket vesztett, mag<j $ 32 aknaszilánkkal hónapokon á ■lyonit^ a kórházi agyatA“ Mp. asszonyok összefogunk;, .hogy flyçn borzalmakat ne kelljen újuü. meg­érni — fejezte be hozzászólását. A DUNAVECSEI JÁRÁS béke találkozóját Solton tartották meg. Nagy lekesedéssel fogadták Itt Németh Imte olimpiai bajnoka* és Pacha Eugelo spanyol vendé­get. Németh Imre előadása után hozzászólt a spanyol vendég is és tört magyarsággal elmondotta; rogy míg nálunk a gyermekek vi­llámán élnek, addig hazájában a gyerekeknek egy darabka kenyér s alig jut, mert a munkások íetente csak 1—2 na-pig dolgoz­nak. Franco fegyverkezési költsé­gei mint súlyos kőszikla nyomja i dolgozók életét. Mindhárom béketajálkozót szP ne-ssé tett.ék a kultúrműsorok, ahol ;z iskolás.gyermekek ie szeretjei-' tekí , .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom