Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-17 / 269. szám

Párt és nárfcoífés Megyei MEGYÉNK kommunista akti­vistái szombaton megtárgyaltak a Központi Vezetőség október 31-i határozatát és a legfonto­sabb so-ronlévö feladatokat. A megyei pártbizottság beszá­molóját Zárai Károly eivtárs másodtitkár mondotta el. Meg­jelent az értekezleten Ács Lajos elvtárs, a politikai bizottság tag­ja, a Központi Vezetőség titkára, aki felszólalásával segítette a2 értekezletet a párt és a dolgozó nép előtt álló legfontosabb kér­dések megtárgyalásában. Zárai Károly elvtárs a megyei pártbizottság beszámolójának bevezetőjében vázolta a pártélet helyzetét, majd ismertette a Központi Vezetőség október 31-i határozatával kapcsolatos kér­déseket. Megállapította, hogy a júniusi határozat után kedvező­en érezteti hatását a párt és a gazdasági életben kormányunk programmja. Az eddig tett intéz­kedések nyomán jelentősen emelkedett az ipari mun­kások reálbére, csakúgy, mint a dolgozó parasztok életszínvonala. A Politikai Bizottság beszámoló­jából kitűnt, hogy csaknem öt- milliárd forintra tehető az az összeg, melyet kormányzatunk különböző intézkedésekkel bizto­sított a. dolgozók életszínvonalá­nak emelésére. A termelőszövet­kezeti parasztoknak nyújtott kü­lönböző kedvezmények, a pénz­beli segítség, a beadás csökken­tése, a múltévi adó és beadási hátralék elengedése és a többi intézkedések mintegy 70 millió forinttal növelték megyénkben a dolgozók bevételét. Nagyon számottevő ipari üzemeinkben a különböző szociális, kulturális, munkavédelmi berendezések lét­rehozása által adott segítség. A Kecskeméti Gépgyárban például csaknem 2 és félmillió forintos beruházással korszerű öltöző es fürdőhelyiség épül. A Kinizsi Konzervgyárban új étkező építé­sét kezdték el. Javul a gépállo­máson dolgozó traktoristák élel­mezése és ruhaellátása is — bőr ű téren még csak a kezdet kez­detén vagyunk. Beszélt az elő­adó a megyénkben számottevő konzerv- és élelmiszeripar jelen­tőségéről és arról, hogy fejlődé­se szorosan összefügg a dolgozó parasztság termelési kedvének növekedésével. A dolgozó parasz­tok termelési kedve pedig javult. Ezt mutatják a megyei adatok is, melyek a tartalékföldek hasz­nosítására vonatkoznak. Eddig több, mint 70 ezer katasztrális holdat vettek bérbe falvaink dol­gozói. A megmaradt terület, melynek hasznosításáról gondos­kodni kell, jórészt gyenge minő­ségű homok. A kormány intéz­kedéseinek hatására több évi szünet után — ha szórványosan és kismértékben is — elkezdőd­tek a szőlő- és gyümölcsfatelepí­tések. Ezt sokat ígérő kezdet­ként kell üdvözölni és minden eszközzel támogatni. Megyei vá­lasztmányunk ezzel kapcsolat­ban nagyjelentőségű határozato­kat hozott, terveket dolgozott ki. — melyeket, ha eredményesen hajtunk végre — pár év múlva megyénk újra jóminőségű és nagytömegű szőlőt, gyümölcsöt paprikát bocsát népgazdaságunk rendelkezésére. Ez a terv meg­felel a Duna-Tisza-közi hagyo­mányos mezőgazdasági kultúrá­nak. Megyei bizottságunk ismé­telten felhívja megyénk minden kommunistáját, minden dolgozó­iét. hogy ki-ki a maga helyén harcoljon a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtásáért úgy is, hogy rövid idő alatt fel­lendítsük a megye szőlő-, gyü­mölcs- és paprikatermelését. A BESZÁMOLÓ ezekután a törvényesség kérdésével foglal­kozott. Megállapította, hogy még mindig gyakori a dolgozókkal való rideg bánásmód, különösen az alsóbb állami szervek részé­ről. Nem egy helyen párt, — de különösen tanácsfunkcionáriusók úgy vélekednek — amjkor a ve­tésről, szántásról, adófizetésről van szó, hogy a júniusi határo­zat kiütötte a kezükből a törvé­c nyesség biztosításának fegyve­reit. Az állam iránti kötelezett­ségek teljesítése érdekében folyó harcban gyakran elhalkul a poli­tikai munka és szórványosan fel­üti a fejét a törvénytelen eszkö­zök alkalmazása. Nem egy he­lyen korlátozzák a szabadpiacot, ami összeegyeztethetetlen pár­tunk politikájával. Lazaság ta­pasztalható több helyen a beadá­si kötelezettségüket nem telje­sítő törvénysértő elemekkel szemben is. Nem alkalmazzák törvényeink szigorát, a begyűj­tésben mutatkozó lemaradás el­lenére. Már pedig fáradhatatla­nul dolgozni kell a törvényesség szigorú betartásán. Ennek egyik oldala, hogy illetékes szerveink fáradhatatlanul munkálkodnak a dolgozóknak nyújtott kedvez­mények, lehetőségek, előnyök biztosítása érdekében, másrészt a törvénysértőkkel szemben Ke­ményen járnak el népi demo­kráciánk államrendjének eszkö­zeivel. Részletesen foglalkozott a be­számoló a termelőszövetkezetek megerősítésével és az egyéni pa­rasztgazdaságok termelésének növelésével. Ezért minden esz­közzel támogatnunk kell az egyénileg termelőket, műtrágyá­val, növényvédő szerekkel, gépi munkával, nemesített vetőmag­gal, tenyészállattal is meg kell javítani a falu iparcikkellátását. A mezőgazdaság nagyarányú fej­lesztése jelentősen emelni fogja egész dolgozó népünk életszín­vonalát. Gyors növelése meg­követeli, hogy az idei 12—13 szá­zalékos mezőgazdasági beruházá­sok helyett ennek több mint két­szeresét használjuk fel, és na­gyobb arányban fejlesszük a la­kosság szükségleteit előállító ipart. Az elmúlt években jófor­mán semmit sem tettünk annak érdekében, hogy hasznosítsuk a megyénk sajátosságaiból adódó termelési lehetőségeket. Olyan kultúrákat hanyagoltunk el, mint a világhírű szőlő-, gyümölcs- és paprikatermelés, vagy a megye déli részén a sertés-, északi te­rületein a juh-, a tanyavilágban a világhírű pulykatenyésztés. — Ezen a téren döntő változást te­remt, hogy a különleges megyei termelési ágak bővítését, fejlesz, tését szolgáló terveket követke­zetesen végre fogjuk hajtani. ■— Ehhez minden kommunistának, megyénk minden dolgozójának támogatására van szükség. — Innen a megyei nagyaktívá­ról hívjuk fel pártbizottságain­kat, pártszervezeteinket, a me­gye minden kommunistáját, ha­záját szerető dolgozóját, hogy egy emberként sorakozzék fel pártunk mellé. Harcoljon a kor- mányprogramm végrehajtásáért. Vigye győzelemre a Központi Vezetőség határozatát, a megye jólétének, az egész dolgozó nép felemelkedésének nagy ügyét — fejezte be Zárai eivtárs a me­gyei pártbizottság beszámolóját. A BESZÁMOLÓT KÖVETŐ vitában sok hozzászóló járult hozzá észrevételeivel, bírálatai­val ahhoz, hogy a kommunista nagyaktíva valóban eredménye­sen mozgósítsa megyénk dolgo­zóit kormányunk programmjá- nak végrehajtására. Túri eivtárs a kiskőrösi járási pártbizottság titkára a termelési kedv növeke­déséről beszélt. A járás dolgozó parasztsága rövidesen befejezi a vetést. Sok mezőgazdasági kis­gépet, gazdaságának fejlesztésé­re szolgáló eszközt vásárol. A járás dolgozó parasztsága öröm­mel fogadta a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésének pro- grammját és értekezleteken, k:s- gyűléseken állást foglal pártunk politikája mellett. Szóba került a. szőlőkultúra fejlesztése is. Az elmúlt években nagyméretű sző­lőterületek estek ki a termelés­ből, ezért a járási pártbizottság is komolyan foglalkozik ennék az igen jövedelmező kultúrának a fejlesztésével. Szakemberek be­vonásával részletes tervet dolgoz ki, melynek megvalósítására mozgósítja a járás kommunis­táit. szorgalmas dolgozóit. rtekezlet SOK SZŐ ESETT a vitában az áruellátás kérdéséről is. Nem egy községben indokolatlan hiányok mutatkoznak mindennapos szük­ségletet képező árucikkekben. — Előfordult olyan is — mint er­ről Patyi elvtárs, a dunavecsei járási pártbizottság titkára be­számolt —, hogy Dunapatajon egész napig nem sütöttek a pé­kek, mert egyidőben bonyolította le a szövetkezet a pékkemencék javítását. A dolgozók szükségle­teinek ilyenfajta eemmibeveve- se ellen kíméletlen harcot kell folytatni. Szalai Károly elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályáról az áruellátás kérdé­seivel foglalkozva hangsúlyozta, hogy a helyi ipart tehermentesí­teni kell a megyén kívüli szállí­tásoktól és fokozott mértékben a helyi szükségletek kielégítésé­re kell mozgósítani. Ezzel jelen­tős mértékben meg lehet javíta­ni megyénk áruellátását. Igen fontos, hogy a helyi szervek ébe­ren figyeljék a dolgozók igényeit és azonnal emeljék fel szavukat mindenféle bürokratikus huza­vona, az áruellátást gátló nem­törődömség ellen. A tanyai és falusi bolthálózat fejlesztéséről is beszélt. 70 falusi és tanyai bolt nyílik meg még az idén. 17 új tüzelő- és építöanyagtelep létesül, hogy ezzel is előre vi­gyük a jobb áruellátást. Emel­lett jelentős más természetű beruházások is segítik a falut. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK kérdéseivel foglalkozott Juhász László elvtárs, a kun- szentmiklósi járási pártbizottság titkára. Igen jó eredményeket mutat a termelőszövetkezetben dolgozó középparasztoknak a vezetésbe való bevonása. A tas- si Alkotmány termelőszövetke­zetben például — miután há­rom középparasztot választó* tan az igazgatóságba — 15—20 tag­gal szaporodott a létszám. A szabadszállási Vörös Traktor tsz termelőmunkája is megja­vult, mióta az új elnök — aki középparaszt — vette át a ve­zetést. Harcolnunk kell tehát a középparasztok fokozottá Db megbecsüléséért és nagyjelentő­ségű termelési tapasztalataikat a közös vagyon fejlesztésének szolgálatába kell állítanunk. Kiss Bálint elvtárs, a fülöp- jakabi Alkotmány termelőszö­vetkezet elnöke a szövetkezet életéről számolt be. Hangsú­lyozta, hogy az élenjáró szovjet tudomány eredményeinek hasz­nosítása a közös gazdaság fel­lendülését, megerősödését hozza magával. — Ezzel tudjuk von­zóvá tenni a termelőszövetke­zeti gazdálkodást és bebizonyíta­ni a nagyüzemi termelés elő­nyeit. Tudományos megalapo­zottságú gazdaságvezetés nélkül nem tudjuk termelőszövetkeze­teinket valóban megyénk me­zőgazdaságának példamutató gazdaságaivá tenni — mondotta. AZ ÉRTEKEZLET végén Né­meti József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára fog­lalta össze a vita eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a nagyak- tlva termékeny vitája arra a re­ményre jogosít fel, hegy me­gyénk kommunistái minden erejükkel harcolnak kormá­nyunk programmjának végre­hajtásáért. A legközelebbi fel­adat még mindig a vetés mi­előbbi befejezése. Meg van a lehetőség arra, hogy jövőévi termésünk alapját megvessük és teljesítsük, sőt túlteljesítsük a gaoohavotés tervét és foko­zott. mértékben támogassuk po­litikai munkával, gazdasági in­tézkedésekkel megyénk jelleg­zetes kultúráinak, termelési ágainak fejlesztését. A maga te­rületén minden kommunistának harcolnia kell ezért, hogy me­gyénk paraszti dolgozóinak ter­melési kedve megnövekedjék és példásan teljesítsék állam iránti kötelezettségeiket is. A tétlen­kedés, a bizonytalanság helyett harcos tettekre a kommunisták kemény helytállására van szük­ség. pávtaktira .4* Uj Kína hírügynökség amerikai repütöiisstvk valtomásairót Peking. (Uj Kins) Az Uj Kína hirügyin.isdg köz­zétette a koreai fronton fogságba esett John A. Osburn-nek, az Egyesült Államok légiese.» szá­zadosának vallomását. Az Egyesült Államok bakteriológiai hadviselé­séről. Az amerikai repülőt 1952 szeptember 19-én Vonszan közelé- , ben lőttén le, amikor éppen bakté­ri umháborús bevetésen volt. Os- burn százados írásbeli vallomásá­ban a többi között beismerte, hogy utolsó baktériumháborús beveté­sére 1952 szeptember 19-én indult, amikor két, egyenként 500 font súlyú baktérium-bombát vitt magá­val. Az amerikai százados azt is be­ismerte, hogy baktériumháborús kiképzése 1951 augusztus Körűi kezdődött meg, a Turner repülő- iámaszpont közelében létesült atom-, bakteriológiai és vegyi­hadviselési iskolán. A későbbiek során még 1952 májusában Ja­pánban is hallgatott előadásokat, a baktériumhadviselésről. Osburn százados, a továbbiak­ban részletesen leírta, baktérium­háborús bevetéseit. Az első beve­tést 1952 június 27-e körül haj­totta végre. A későbbiek folyamán még további 5 bakíériumtámadás- ban vett részt. Az ötödik bakté­riumháborús bevetés alkalmából, amelyre szeptember -körül került sor, átrepülték- a Jalu-íoiyót is. Cteburrt vallomása további fon­tos része az Egyesült Államok bűnös bakteriológiai hadviselését ábrázoló képnek, amely végtele­nül ostobává és nevetéségessá teszi a baktériumháborús bűntett cáfolására irányuló jelenlegi ame­rikai kísérleteket. Az „Uj Kína’“ -hírügynökség a fentieken kívül november 16-án még közzétette három amerikai rcpülőfőhadnagyna-k az Egyesült Államok bakteriológiai hadviselé­séről szóló vallomását. Roger Warren, az Egyesült Ál­lamok légierejének főhadnagya vallomásában elmondotta, hogy repülőgépét 1953 január 15-én 16Ue‘k le. Roger Warren Wintson J. Simonsen és William L. Fornes főhadnagyokkal ugyanabban a ka­tonai alakulatban szolgált. Mimi a hárman azonos baktériumhábo­rús kiképzésben részesültek, az. amerikai légierők Japán területén lévő iskolájában. Különböző idő­pontokban kerültek fogságba és mindegyikük részlete» vallomást - telt arról, amit a bakteriológia- hadviselésről tud. Fornes lohad-' nagy 5 baktériumháborús beve­tésben vett részt. Vallomásában elmondotta, hogy az egyik ilyen támadás alkalmából a Gshoncshpn- gan-folyóba dobálták a baktériu"*- bombákat azért, hogy a vizet meg*- fertőzzék. Warren vallomásában részlete­sen beszámolt a japán területe** lévő iskolában hallgatott elő­adásokról. Itt a -bakteriológiai had­viselés okát, történetét és fejlődé­sét, a baktériumbombák típusait és. azok használatának módsz«-1 reit tanulták. Warren gépet ja­nuár 15-én Szinanzsu fölött Jp-- ték le a koreai háború egyik leg- kegyetlenebb amerikai légitáma­dása során. Winston Simonsen fő­hadnagy. aki maga is részt vett ezekben a támadásokban, vallomá­sában kijelentette, hogy az eliga­zítás során az eligazítást végző tiszt ismertette előttük a bombá­zás célját, és a következőiket je­lentette ki: „A baktériumboaTuá- kat azért viszik magukkal és dob­ják le, mert remélhető, hogy jár­ványos megbetegedések terjesz- ‘ése lassítani fogja a hidak újjá­építését.” A bizonyítékoknak ez az egymásba-kapcsolódó súlyos töme­ge, amelyet e négy pilóta *—■ va­lamennyien ugyanannak 3 vadász- bombázó csoportnak a tagjai — egymástól függetlenül tett val­lomásában feltárt, egyike azoknak a dolgoknak, amelyektől az Egyesült Államok kormánya ret­teg és. amelyeket gondosan lep­lezni igyekszik — fejeződik be az ,,Uj Kína“’ hírügynökség közle­ménye. (MTI) ■ ’r~ Tíz nap múlva kezdődik az Első Békekölcsön ötödik sorsolása Szegeden Az Első Békekölcsön ötödik sorsolását 1953 november 26, 27, 28 és 29-én tartják meg Szege­den a Nemzeti Színházban, A nagy érdeklődéssel várt sorsoláson összesen 172 ezer da­rab kötvényt húznak ki, mégpe­dig 95.200 darabot nyeremény­nyel 77 ezer darabot pedig név- értékbeni törlesztéssel. A nye­remények és törlesztések össze­ge 54.2 millió forint, amivel 898.2 millió forintra emelkedik a kölcsönjegyzőknek visszafize­tett összeg. A nyeremények megoszlása a következő: I darab százezer fo­rintos főnyeremény, 13 darab ötvenezer, 39 darab huszonöt- ezer, 95 darab tízezer és 283 darab ötezer forintos nagynye­remény, 4700 darab ezer forin­tos, 14.200 darab ötszáz forintos és 75.864 darab háromszáz fo­rintos nyeremény. A sorsolásokat Szegeden, a Nemzeti Színházban november 26-án, csütörtökön délután fél 4—7 óráig, november 27-én, pén­teken délután fél 4—7 óráig, no­vember 28-án, szombaton dél­után fél 4—7 óráig, november 29-én, vasárnap pedig délelőtt 9—12 óráig tartják meg. Az 1950 őszén jegyzett Első Békekölcsönnek Szegeden tar­tandó sorsolása a kölcsön ötö­dik húzása lesz. Először 1951 szeptemberében Budapesten sor­solták az Első Békekölcsön nye­reményeit, majd 1952 májusában Pécsett, 1952 novemberében Debrecenben és 1953 májusába') Győrött került sor az Első Bé­kekölcsön 'húzásaira. A dolgozók gyors tájékoztatá­sa érdekében az üzemek, hiva­talok, egyéb munkahelyek é- tanácsok most is megszervezi' a sorsolási tanácsadást, s a’köt vényjegyzők részére minden íe világosítást megadnak. A sor- 1 iási tanácsadók olvan időpont­ban tartanak szolgálatot, ami­kor a dolgozók tömegesen ér­deklődhetnek a húzások ered­ményei iránt. Az Országos Ta­karékpénztár kiterjedt fiókháló­zatánál, — ideértve a nagyobb gyárakban működő üzemi ta­karékpénztárakat is — felvilá­gosítást kaphatnak nemcsak s mostani, hanem az eddigi sor­solások nyereményeiről is. A szegedi sorsolás előkészíté­sét és lebonyolítását sorsolási bizottság ellenőrzi, amelynek tagjait a SZOT, DISZ, MNDSZ, MEDOSZ, SZÖVQSZ, az Orszá­gos Béketanács, Szeged Városi Tanács, a pénzügyminisztérium és az Országos Takarékpénztár dolgozói közül a pénzügyminisz­ter nevezi ki. A sorsolási bizott­ság alakuló ülését Szegeden 1953 november 26-án délelőtt a Nem­zeti Színház társalgójában tart-« ják, (MTI) A finn kormányválság Helsinki (MTI) A londoni rá­dió jelentése szerint Sakarj Tuo- mioja, a Finn Nemzeti Bank el­nöke megbízást kapott, hogy — miután koalíciós kormányt nem sikerült alakítania — partonki- vüll személyekből kísérelje meg egy hivatalnokkormány összeál­lítását. (MTI) Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki 'ta­nácsa a minisztertanács javas­latára a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 36-ik évfor­dulója alkalmából a bel- és kü’- kereskedclcm terén végzett ki­váló munkája elismeréséül: Csontos Erzsébet raktárfele- Isitek (Kecskeméti Textilnagy- oveskédelmi Vállalat), a Mun* Ka Érdemérmet adományozta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom