Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-15 / 268. szám

Tihanics Mihály DISZ fiatal példáját klive&sék a kecskeméti gépállomás traktorosai A bajai járás reset a begyűjtési versenyben A KECSKEMÉT! gépállomásor> luj az ember az őszi munkák felől érdeklődik, csak jót és szépet hall a mezőgazdásztól. Szabó Imre ve­zető mezőgazdász véleménye sze­rint ,,jól megy itt minden, csak a terv teljesítése körül van egy kis hiba." A gépállomás őszi tervét mindössze 56.3 százalékra teljesítette november 12-ig. A GÉPÁLLOMÁS 34 erőgépe eddig 3218 hold vetőszántást, 1497 ho;d mélyszántást és 1913 hold vetést végzett el. Egyedül a kecskeméti Dózsa termelőszövet­kezetben a leszerződött 760 hpUl vetésből csak 246 holdat teljesítet­tek, 514 hold még vetetlen. A kecskeméti Kossuth termelőszövet­kezetben pedig 250 holdat keli még sürgősen elvetni. A gép­állomás Körzetéhez tartozó tizen­hat termelőszövetkezet közül 12- vel kötöttök szerződést és ebből S termelőszövetkezeiben még nem fejezték be a vetést. Ezekbő! az adatokból azt a következtetést vontatjuk le, hogy egyáltalán nincs óta Szabó Imre elvtársnak olyan kijelentést tenni, hogy „minden jól megy”. NÉZZÜK MEG közelebbről, miért maradt el a gépállomás az őszi szántás-vetésben? Legfőbb hiba onnan ered, hogy gyenge az ellenőrzés és gyakoriak a mű­szak'' hibák. Az elmúlt hónapban például 700 óra, azaz 70 műszak- norma kiesést számoltak össze a gépállomás 34 gépének A novem­ber 1-től 10-ig terjedő idő alatt 260 óra kiesés, volt, ebből 14 mű­szak a Kossuth-brigádnál. Az Elő- re-brigád nyolc tagja közül csak kettő teljesítette tíznapos tervét, lsedig a gyakori műszaki kiesése két meg lehetne akadályozni. Tihanics Mihály, a gépállomás legjobb traktorosa sem dolgozik jobb lehetőségek között, mint oél­ei ául Nyúl Sándor, aki különösen elmaradt a tervíeljesitésben. De a két traktoros között lényeges kü­lönbség van. Tihanics Mihály gondosan ügyel a gépére, rend­szeresen végzi a karbantartást, ilyenkor alaposan átnéz minden csavart, és ha valami rendellenes­séget vesz észre, azonnal vízs- gálgatni kezdi, hogy hol a hiba. Tihanics Mihály példamutató DISZ-fiatal, aki már 140 szá­zalékban teljesítette őszi tervét. Az ő példáját követik Pallagt •lózsef, Beregi István és Csenk:‘ Béla, akik szintén túlteljesítették őszi. tervüket. TIHANICS traktoros példája igazolja, hogy meg lehet előzni a műszaki hibákat, csak nagyobb gonddal kell a traktorosoknak is ügyelni a gépükre. Ehhez vi­szont több segítséget kell adni a gépállomás vezetőinek is, mer* az eddigi segítség nem kielégítő Az ellenőrzés hiányát bizonyítja az a tájékozatlanság is, ami a gépállomáson mutatkozik. Szabó Imre mezőgazdász például azt sem tudja bizonyosan, hogy hány gép dolgozik kettős műszak­ban. A KECSKEMÉTI gépállomás vezetőinek az eredmények megja­vítása érdekében tudatosítani kell minden traktorossal, hogy felelő­sek a termelőszövetkezetek jövő­évi terméséért. Mert hiszen az 5 jó, vagy rossz munkájukon múlik, hogy idejében földbe kerül-e az öezibúza, határidőre befejeződik-e a mélyszántás. Arra kell töre­kedni elsősorban, hogy a napi ter­vet teljesítsék, sőt túlteljesítsék a traktorosok. Az eddigi ered­mények bizony nagyon gyengék, sok esetben a műszak norma fe­lét sem teljesítik a traktorosok. A lehetőség megvan pedig a norma teljesítésére, hiszen az el­múlt napokban Kecskemét hatá­rában is esett elegendő csapadéK ahhoz, hogy könnyebbé váljon a szántás. Nem kifogás tehát a ke­mény talaj. A gépállomás, vezetői hivatkozzanak az élenjárók példá­jára, az 5 módszereik ismertetésé­vel neveljék a traktorosokat, te­gyék gyorsabbá a műszaki hibák kijavítását, hogy az elmaradást minél előbb pótolja a gépállomás. A kapások begyűjtésének utolsó •szakaszában megyénk legtöbb köz­sége még nem teljesítette begyűj­tési tervét. A verseny november 7-ig tartó szakaszában kukoricá­ból Bácsszentgyörgy és Kunpe- szér, burgonyából Bácsborsód, Bácsszentgyör gy, Tabdi, Füiöp- szállás, • Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós és Tass, naprafor­góból Bácsbokod, Bácsborsód, Csátalja, Vaskút, Mátételke, Apos- tag, Duna-tetétlen, Dunavecse, Uj- solt. Bátya, Dunaszentbenedck. Kalocsa, Csengőd, Kunszállás és Kunpeszér község teljesítette tervét. Az őszi terménybegyüjté­Ki minf dolgozik — úgy gyarapodik 'T'iszpkécskén a Fodor-utca 16. szám alatt lakik Tóth István. A község legszebb ré­szét körülölelő Alpári-út takaros, új házcsoport­jai között jutunk el a régi, de csinos kis ház­hoz. Sokszor megtette már ezt az utat: a köz­ségtől a Fodor-utcáig az öreg Tóth bácsi. Mindig új és új gondolatokkal, más és más érzéssel. A felszabadulás előtt még innen a Fodor-utcából is végigtekinthette az ember a végtelennek lát­szó tiszakécskei határt. — Azóta már nem látok ilyen messze. Ka­tonás rendben sorakozó új otthonok, kis, fehérre meszelt tornáeos házak épültek a Fodor-utca elé — mondja Tóth István. Ezeket a házakat nézve, valami felszabadult vidám érzés fogja el. Bizony megváltozott Itt az élet. Megváltozott a Tóth-portán is a felszabadu­lás óta. A volt kuláknapszámos 1947-ben földet vett — hét holdat, azóta már a magáéban gaz­dálkodik, a maga hasznára, a haza javára. A ki kívülről elnézegeti Tóth István házatá- ját, láthatja, hogy a szorgalmas gazda mindenről gondoskodik, tisztaság, rend van min­denütt. A kis kertben hatalmas kazalban áll a betakarított kukoricaszár, a veremben répa hal­mozódik. A lovak egy káposztahegy mellett áll­dogálnak, várják, hogy gazdájuk megrakja a ko­csit. — 100 négyszögölön ültettem az idén ká­posztát. Több, mint 10 mázsa termett rajta — mondja Tóth István. déses növények: a paradicsom, a dinnye, az uborka, amelyeket 200—200 négyszögölön termelt Tóth István, — csaknem 10.000 forint jövedelmet biztosítottak. A 400 négyszögöl takarmányrépa 60 mázsa termést hazott, ¥5 ár jóminőségű földön gazdálkodik Tóth István, de ezekért az eredményekért meg kellett dolgozni. Nem hiába olvashatjuk nevét gyakran a községi versenytáblán, mindenkor az elsők között végzi el az aratást, betakarítást vagy a szántás-vetést. Mert tudja, hogy egyetlen napos késés is sok veszteséget jelent. Tudja azt is, hogy saját jövedelmét növeli a jól végzett munkával, féltő gonddal vigyáz minden szem gabonára, kukoricára vagy más terményre. Har­col azért is, hogy minden évben több és gazda­gabb termést takarítson be. — Azontúl, hogy nekem is szükségem van rá, ha több a felesleg, többet tudok eladni a beadásom teljesítése mellett — hangoztatja. A régi és az új tapasztalatok hasznosításával teremti meg ennek is az alapját — és a jól vég­zett munkával. Az idei 50 mázsás kukoricatermes sem a véletlen eredménye. A földet, amelybe o Kukorica kerül, mindig előtte való évben trá­gyázza, hogy a kapások alá érjen a trágya. — Ugyanakkor ötször megkapálta a kukoricáját. Beszélgetés közben még sok-sok kis apró kérdés felmerül, ami látszólag jelentéktelennek mutatkozik, de ezek adják a jobb termés eléré­Miután a kocsi megtelik, néhány perc rá­érő idejében elmondja, hogyan is élnek. Hatan vannak: a lánya a férjével, ő a feleségével, no meg a kis unokák. Régen 7 hold földből hat embernek gond lett volna az élet, de ma szor­galmas munkával a család tagjai nélkülözéstől mentes, boldog életet tudnak teremteni maguk­nak a föld jövedelméből. Az idén 21 mázsa ke­nyérgabonát és 15 mázsa árpát takarítottak be. Termett 1 holdon 50 mázsa kukorica. A szerző­iének útját. A hogy növekszik Tóthék jövedelme, úgy gyarapodnak. Tavaly bevezették a vil­lanyt, az idén egy szobával kibővítették a házat. Jövőre rádiót is akarnak venni és talán még új bútorra is futja. Ezt előre látva már most így készítik a jövőévi termést. Az őszi kalászosok a földbe kerültek, és a gépállomás néhány napon belül a mélyszántást is elvégzi Tóth István töld j én. Példamutató termelőszövetkezetek Borotán a Vörös Október melőszövetkezet befejezte a ve­tést, közel" 600 hold kalászost ve- ett. Félegyházán a Dózsa tsz ,eientette, hogy végzett a vetés­sel. Lajosmizsén pedig a Sállá' ermelőszövetkezet, ahol a gyors ter- vetés lehetővé tette, hogy a tag­ság most behatóbban a zárszáma­dás készítésével foglalkoztat Előzetes számítások alapján ez a termelőszövetkezet 74.000 forint aktívával zárja elmúlt évét. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a minisztet tanács javaslatá­ra a földművelésügy terén végzett kiváló munkája elismeréséül: Bank Gyula megyei föagro- nómusnak (Kecskemét), a „Szocia- ceta Munkáért" érdemérmet ado­mányozta. (MTI) si verseny határideje november 30. Megyénk községéinek túl-» nyomó többsége elmaradt a terv-» teljesítésben. Az elmaradás leg* szembetűnőbb a kukoricából. Dolgozó népünk zavartalan és bőséges ellátása megköveteli, hegy helyi tanácsaink és begyűjtő* szerveink az eddiginél gondosabb és jobb munkát végezzenek. Az elkövetkezendő időben az einia* radt községek mérjék fel a lehe* tőségeket, s az élenjáró községek példája nyomán a tanácstagok és a társadalmi szervek jó felvilágo* sító- és politikai munkájával biz­tosítsák a törvény előírásainak megtartását és a kötelezettségek tel jesítését. Az elmúlt időszakban komoly mulasztást követtek el elmaradt községeink a politikai felvilágo­sító munka vonalán. A pohúKaí munka hiánya következtében az ellenség hazug beállítása jutott érvényre, ami sok helyen a becsü­letes dolgozó parasztokat is félre-« vezette. Sok helyen a falus' ve­zetők részéről elmaradt a példa- mutatás. Hiányosságok mutatkoznak a verseny terén is. Az őszi kapások begyűjtésének időszakában eddig 13.655 dolgozó paraszt tett válla- 'ást. Közülük 10.020 napraforgó­ból, 7246 burgonyából, 8696 ku­koricából teljesítette beadását. Mind a három cikkféleségből pe­dig 7222. Ezek a számok azt mu­tatják, hogy sok a részben telje­sítő. Az a tény, hogy a verseny- vállalóknak nem sokkal több mini 50 százaléka teljesítette csak be« adását, azt mutatja, hogy közsé­gi tanácsaink nem foglalkoznak megfelelően a verseny állandó szervezésével, rendszere® értéke­lésével és tudatosításával. A verseny elevenné tétele érdeké­ben helyi tanácsaink támaszkodja­nak a jólteljesítők példatnara­tására és. felvilágosító munkájá­ra. Követeljék meg a vezetők példamutatását; szervezzenek be minél több felvilágosító munkál végző jó aktívát, hogy az elkövet­kezendő rövid idő alatt megyénk valamennyi járása és községe e hó végéig teljesítse begyűjtési tervét. A járások begyűjtési rangsora: !. bajai járás, 2. bácsalmási já­rás, 3. dunavecsei járás. 4, kun* ízentmiklósi járás, 5. kalocsai já­rás, 6. kiskunhalasi járás, 7. kis­kunfélegyházi járás, 8. kecskeméti járás, 9. kiskőrösi járás. Élenjáró községek: Kunpeszér, Bácsszeirtgyörgyj Bácsborsód, Élenjáró termelőszövetkezetek: Vaskúti Kossuth, tompái Sza­badság. A XV. század vége­idé még csak tíz ház­ból álló település je­lezte a mai Csávolyt. Akkor még Sávolynak hívták, ami délsz,áv nyelven teknőalakú medencét jelent. A me­dence még ma is meg­van és abban a Kí­gyós csörgedez, a dom­bon a község terebélye­sedett. A magyar és délszláv szegényparasz­tok Hamhabernek, Frank Flórinak és a többi kutaknak dolgoz­tak. A faluban még ma is beszélnek Nehrlin- ger Józsefnek, a leg­gazdagabb kuláknak la­kodalmáról, mint Jel­lemző esetről. Közel 500 vendég teljes há­rom napon át tivornya­zott. Elfogyasztottak 1 tehenet, 2 borjút, 3 sértést, 5 birkát és 430 apróbaromfit. Öt mázza lisztből sütöttek kenye­ret, 2 mázsából süte­ményt készítettek. Meg­ittak 4 hektó bort, 2 hektó sört és 1500 üveg szódavizet. * A csávolyi határ rna Csávolyi képek már azoknak terem, akik megmunkálják. — * 1340 holdon 105 család nagyüzemi gazdálko­dást folytat, mindhá­rom termelőszövetkezet és az egyénileg dolgo­zó parasztok is gazdag termést takarítottak be, Vidákovity János, Oszt- heimer Keresztély meg­rakott kocsikat vihet­nek szabadpiacra, — elsők voltak a kukori­cabeadásban, Tárnok Péter, Dudák Gábo né, Páncsics Idspar egész­évi adójukat kifizettés. A földművesszövetke­zeti árudahálózatot ál­landóan szélesíteni kell, hogy kielégítse az igé­nyeket. A község hatá­rában 800 holdon sző­lőt termelnek. Most ep- reskert létesítése folyik és új gyümölcsösök te­lepítését ís elhatároztak a falu dolgozói, * A határ mellett meg­változott a falu képe is. Az elmúlt kilenc év­ben mindig épült, vala­mi új, valami szebb. Az egyik évben napkö­zi otthon létesült, a másikban felépült a bölcsőde. Van már mo­zi is, sót új kuitúrház emelkedik a falu köze­pén, az utolsó simításo­kat végzik rajta. Dél­szláv iskola nyílt, a fő­téri iskola két tante­remmel bővült. A fa:u clulgozói művelődnek. A népkönyvtár forgal­ma egyre emelkedik, közel 300 rádió sugá­rozza a házakban a tu­dást, művelődést, szó­rakozást. • A Kígyós-ér libaúsr- tatója helyén ma halas­tó van. A község egy­kori urai haszontalan víztömegnek ' látták csak, de elhanyagolták a község üze* mét, a téglagyárat is. Pedig ez a gvár az idén is egymillió téglát adott az épülő ország­nak. A csávolyi tégla- égetők szép vállalást teljesítettek november 7-re; befejezték ezév; tervüket. A munka harcában olyan ered­mények születtek, mint Kiss József kemence­égető 166, Demeter Pa­rier behordó 183, Varga Győző behox'dó és ki­rakó 182 százalékos teljesítései. Az új'faluban új em­berek élnek és építik a jövőt. Petres István DISZ-fiatal traktor« vezet a földeken, ke- resztsorosan veti a ga­bonát a termelőszövet­kezetekben. Jámbor Antal, mint járási nép- raüvelésügyi előaelö szolgálja a kulturális felemelkedést. Regnet Miklós mint néphadse­regünk tisztje, békénk felett őrködik. Weipert Ferenc, Király György. Barakovity János ta­nácstagok, Harbeit Ta­más, Poth Márton dol­gozó parasztok, a béke- bizottság tagjai igával, vetőgéppel, — ha kel­lett: kezük erejével — j «építették a vetést. I *ffobI> munkaszervezéssel készül a következő évre a garai Kossuth termelőszövetkezet A garai Kossuth termelőszövetkezetnek 29 tagja van, akik 293 holdon gazdálkodnak. 1952-ben alakultak és a kezdeti nehéz­ségekkel nekik is meg kellett birkózniok. De hogy jó úton ha­ladnak, arról már az első év is meggyőzte őket. 89 holdon volt üúzavetésük és a beadás pontos teljesítése, a vetőmagbiztosítás után munkaegységenként 3.25 kilogramm búzát oszthattak. Egyéb ermény is bőven jutott. A konyhakertészet 25 ezer forintot jöve­delmezett. Előlegként 8.80 forint készpénz részesedést kaptak a tagok. 150 hold kukoricavetésük mellett az idén 17 holdon gyapotot s termeltek. Jól látták, hogy a növényápolás munkájával csak akkor tudnak megbirkózni, ha bevonják családtagjaikat is. Ott serénykedtek az asszonyok és a munkaképes hozzátartozók a ka­pálásban, most is lelkesedéssel végzik a gyapotbetakarítást. A munkaszervezéssel azonban baj volt az idén, ezért nem tudták megfelelően művelni a 150 hold kukoricavetést. Lassította az ősszel a munkát, hogy egyesek ki akartak lépni, akik azóta rájöttek, hogy az igazi felemelkedést csak a termelőszövetkezet­ben találják meg. Tanulva az eddigi hibákból, jövőre jobban megszervezik mun­kájukat. Kijelölték már a munkacsapatok területeit. Növelték az árpa, rozs és a búzavetést, 15 hold gyapotra szerződést kötöttek a következő évre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom