Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-14 / 267. szám

8ÁCSKI5KUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDP BACSKISKUNMEGYEI PAkTBlZQTTSAGÁNAK LAPJA VIII. évfolyam, 267. szám. 50 fillér 1953 NOV. 14. SZOMBAT .--------------------------------------v A MA I SZÁMBAN Akik egyesítették a leghaladóbb munkamódszereket. — Az életszínvonal emeléséért. — Az ENSZ-közgyűlés no* . vember 11-i teljes ülése. —; Csou En-laj fogadta Kim ír Szén marsaüt. — Egy levél nyomán a kerekegyházi gépállomáson. — Közel 800 új belépő a termelőszövet­kezetekbe. — Mit tesznek a kecskeméti járás községi tanácsai a begyűjtés érdekében? V_____________J Ip arunk új feladatok előtt Kormányprogrammunkkal nép­gazdaságunk új szakaszba lépett E szakasz célkitűzése: a népjó­lét növelése, a mezőgazdasag fejlesztése. A mezőgazdaságban megszüntetjük az elmaradottsá­got és az ipar is sok tekintetben új utakra, kevéssé járt utakra lép. A szocialista építés új szaka­szában mi iparunk legdöntőbb tennivalója? Elsősorban az, hogy teljesítse tervét. Tervteljesítés nélkül nem valósíthatjuk meg a ma tenni­valóit, de nem építhetjük a hol­napot sem. Megyénkben például mindkét gépgyár, azonkívül a két Bamevái van elmaradva a tervteljesítésben. A tervteljesí­tés mellett már átgondoltan e*S kell készítenünk az 1954, évi ter­vét is. Az iparfejlesztés ütemének lassúbbodásával iparunk most kis lélegzethez jut. Ezt az időt arra kéri felhasználni, hogy üzemeinkben rendezzük sorain­kat, színvonalasabb, tervszerűbb munkát végezzünk. Teremtsük meg az üzemek, gyárak bizton­ságos, zavartalan működésének: feltételét, javítsuk meg a tech­nikai-technológiai színvonalat, y vonatkozik megyénkben kü­lönösen a két gépgyárra és a Konzervgyárakra, de a többi üzemek is javítsák meg terme­lésük kultúráját. Az új szakaszban gyökeres fordulatot kell elérnünk a ter­mékek minőségében. Eddig több ipari vezető a gyoi-s iparfejlesz­tés nyakába varrta a minőség javításának elhanyagolását. =- Most az a feladatunk, hogy meg­szilárdítsuk a minőségi ellenőr­zést. ill kell érnünk, hogy a Kecskeméti Cipőgyár, a "'on- eervgyárak, a helyi ipari válla­latok és általában az üzemek ne gyártsanak minőségileg kifo­gásolható cikkeket. Dolgozzanak ki műszaki vezetőink részletes technológiai utasításokat és éberen őrködjenek, ' hogy a munkások ezeket be is tartsák, mert különben nemcsak rossz­minőségű gyártmányt, de seiej- tet is készítünk. Ezen. a téren sok még a tennivaló a Kecs­keméti Gépgyárban. Üzemeink­ben átfogó intézkedéseket kel! hozni a minőség javítására. •— Gazdasági vezetőink ügyeljenek a minőségre, erre most bővebb lehetőség adódik. Nemcsak több árut, jobb és szebb árut kell előállítani, ha­nem olcsóbb árut is. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha csökkent­jük az önköltséget. Ipari veze­tőink eddig is felismerték az önköltségcsökkentés nagy nép- gazdasági jelentőségét. Ennek érdekében azonban keveset tet­tek. Igen sok üzemben magas önköltséggel dolgoznak. Nem­csak a Kiskunfélegyházi és Kecskeméti Gépgyárnak, a kon­zervgyáraknak kell a költség- csökkentéssel rendszeresen fog­lalkozni, hanem megyénk többi üzemeinek is. Ne mellékes fel­adatként hanem az új szakasz­ban főfeladatként kezeljük az önköltségcsökkentést, amely így a vezetői munka fontos ügyévé válik. Körülnézünk tehát, hogy jól van-e megszervezve S munka, a termelés folyamatossága és ol­csósága biztosítva van-e, rend- behoztuk-e és karbantartjuk-e gépparkunkat, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni, milyenek az üzemben a dolgozók munka- körülményei. Vizsgáljuk az em­bert, annak szociális körülmé­nyeit. Vájjon minden ipari vezető­nek e téren nyugodt lehet-e a .elkiismerete? Nem, nem lehet nyugodt. Ha valaki figyelmesen végighallgatta a legutóbbi me­gyei tanácsülésen megyénk egészségügyi helyzetéről szóló beszámolót, az előtt világos, hogy igen sok üzemben a köz­egészségügyi helyzet nem ki­elégítő. Több üzem rossz köz­egészségügyi adottságokkal ren­delkezik. Ezért nem megfelelőek az üzemi konyhák, öltözők, mos­dók, orvosi rendelők, árnyékszé­kek, stb. állapota. Üzemeink egy részénél az üzemi részlegek bő­vítése mellett nem, vagy igen kevés gondot fordítottak a szo­ciális résziegek fejlesztésébe. — Üzemeink vezetőinek egy része a termelési érdekek mellett nem .átta a szociális beruházások fontosságát. Sokszor még a Ren­delkezésre álló hitelkeretet sem használták fel és ez elien egész­ségügyi szervezeteink sem har­coltak kellő eréllyeL A tavasz óta húzódó bölcsőde építése, melyhez a kormány 400.000 fo­rintot adott, nem enged-e arra következtetni a Kecskeméti Ki­nizsi Konzervgyárban, hogy an­nak vezetője nem ismeri fel a szociális beruházások fontossá­gát? Helyi ipari vállalatainknál sem hatja át a vezetőket a dol­gozókról való gondoskodás szel­leme. Itt még igen sok a tenni­való. A szocialista építés új sza­kaszában gazdaságpolitikánk nagy célja: egyenletesen, állan­dóan, fokozatosan növelni a .a- Kosság jólétét. Ez a cél lelkesít­sen minden dolgozót, minden ipari vezetőt. Arról van most szó, amiről 100 évvel azelőtt itt Petőfi álmodott, hogy hazánk minden dolgozója a bőség kosa­rából nagyobb , és jobb falathoz juthasson. Ezért pedig érdemes dolgozni. Az új feladathoz új munka­stílus szükséges: tervszerű, át­gondolt vezetés, a dolgozókra tá­maszkodó irányítás, szervezett Kezdeményező munka módsze­reinek kikovácsolása. Az új munkastílusban mutassanak pél­dát pártunk tagjai, a kommu­nisták. Minden párttagnak első kötelessége a termelés feladatai­ban résztvenni és pe.dát mutat­ni. A harcos részvétel biztosítja hogy a, párt még mélyebb gyö­keret ereset a munkásosztály, az egész nép , tó vegeiben és velük győzelemre v,szi a népjó.ét emelésének nagyszerű céljait. VETÖSZANTASBAN: A LEGSÜRGETŐBB FELADAT most falun: az őszi munkák, a szántás-vetés mielőbbi gondos el­végzése, a kenyérgabona vetés­terv teljesítése, Minden perc kés- .ekedés komoly veszteséget jelent mázsákban. Az elmúlt napokban az egész megye területén bősé­ges csapadék esett, Minden felté­tel megvan tehát ahhoz, hogy a vetést megyénk területén a leg­rövidebb időn belül befejezzék A KECSKEkicTi JÁRÁS dol­gozó parasztjai már kezdettől íogva komoly harcot folyattak a kenyérgabona vetésterv teljesí­tése érdekében. A járás márhosz- szabb idő óta vezet, illetve az eisők között van a búza- és. rozs- vetésben. A megyei tanácshoz bel ütött legújabb jelentések sze­rint a járás már túlteljesítette a kenyérgabona vetéstervét. Jó ered­ményt értek el a járás községei a mélyszántásban is. A jáiás kö­zel 60 száza.ékban teljesítette rriéiyszántási tervét. A járási ta­nács és a községi tanács vezetői tehát jól mozgósítanak az őszi munkákra. NAGY AZ ELMARADÁS a kecs­keméti járás eredményeivel szem­ben a bajai és a kalocsai járásban. A jelentések szerint a dunavecsei járás a vetőszántási tervét már túlteljesítette, ugyanakkor a ke- nyérgabonavefésben a megyei rangsor hetedik helyét foglal­ja el. Ez azt bizonyítja, hogy a dunavecsei járás községeiben még mindig lassan Ivalad a vetés, pe­dig a szántást már befejezték a dolgozó parasztok. A november 10-i értékelés sze­rint a járások közötti rangsor a következő: 1. dunavecsei járás 2. Kecskemét város 3. kecskeméti járás 4. bácsaunási járás 5. kunszentmiklósi járás 6. kiskunt élegyházi járás 7. kiskőrösi járás 8. Baja város 9. kiskunhalasi járás 10. bajai járás 11. kalocsai járás KENYÉRGABONAVETÉSBEN: 1. kecskeméti járás 2. Baja város 3. kiskőrösi járás 4. Kecskemét város 5. bácsalmási járás 6. kiskunfélegyházi járás 7. dunavecsei járás 8. kunszentmiklósi járás 9. kiskunhalasi járás 10. bajai járás 11, kalocsai járás MÉLYSZÁNTÁSBAN. Élenjárók: Kecskeméti járás Baja város Bácsalmási járás Elmaradtak: A Kiskunfélegyházi járás Kiskunhalasi járás Kalocsai járás KÖZÖS ÖSSZEFOGÁS G Alt i IV a vetés g-yors befejezésére Garát szégyen érte: a község igen elmaradt a szántás-vetés* ben. A pártszervezet, tanács, a termelőszövetkezetek, a csátaljai gépállomás és az élenjáró dolgozó parasztok közös összefogással láttak hozzá a mulasztás pótlásához. Első teendő az volt, hogy minden határrészre felelősöket állítottak, még a kishaszonbér- letbe vett tartalékterületre is. A felelősök minden este összejöt­tek, beszámoltak és megbeszélték a másnapi feladatokat. Eredmények már az első napon mutatkoztak. Hegedűs And-* rás, a Fürst Sándor tsz elnöke panaszolta, hogy kevés a vetőgép, Milánkovity János, a Vörös Csillag elnöke nyomban felajánlotta, hogy a náluk feleslegessé vált vetőgépet saját traktorosukkal együtt átirányítják a Fürst Sándor tsz földjeire. Az egyéniek munkája is meggyorsult. Pár nappal ezelőtt még 275 hold vetetten volt — két nap alatt 175 holdat elvetettek. A vetéssel kész dol­gozó parasztok kéretlenül felajánlották igáikat, vetőgépeiket szem- ezédaiknak. A tanács a községet tízes házcsoportokra osztotta s mind­egyik munkájáért egy felelőst állítottak az élenjárók soraiból. A pártszervezet a vezetőség valamennyi tagját feladatokkal látta el, A háziagitáció mellett emelték a kisgyűlések számát. A határban folyó munka menetéről a pártszervezet és a tanács szinte minden órában értesül, —- így tudják a segítséget odaírányitani, ahol annak legnagyobb szüksége mutatkozik. IE«YÉi\M ÉLETÉBŐL Megyénkben már közel 100 anyagondozási kör működik Kormányunk igen nagy gondot fordít az anya- és cse- csemővédclemre. Megyénkben a szülőotthoni ágyak az utóbbi években megkétszereződtek. Elértük azt, hogy megyei átlagban az összes szülések 35—40 százaléka már intézetekben folyik le. Me­gyénk területén már 10 szülőotthon van. Azonban nem minden szülőotthonban használják jól ki az ágyak létszámát. Az anyavédelem sikeresebbé tétele érdekében megyénkben már közel 100 gondozási kör működik. A nők fokozott munkása- áilításának elősegítése érdekében megyénkben a bölcsődék szá­mát 28-ról 45-re fejlesztették fel. A dolgozó nők szívesen adják gyermekeiket a bölcsődékbe, ennek bizonyítéka, hogy a férőhelyek mindenütt jól ki vannak használva. NEM KÖZÖMBÖS, hogy dol­gozóink mivel töltik el a telet. Ezt felismerve" megyénk több'.já­rásában megindult a téli kuttúr- munka szervezése. A bajai . já­rásban az elmúlt, hónapban ;már 16 ismeretterjesztő előadást tar­tottak, melyeken 588 hallgató vett részt. A PARASZTSÁG körében . itt 'gén nagy az érdeklődés a törté-" nelmi- előadások iránt. A 'Szó­zatában 12 esetben tartottak G39H hallgatóval előadást. Az előadások zöme mezőgazdasági kérdésekké; foglalkozott. Márton Y’iiúms _ és Lukács' Béla a korszerű agrotech­nikát ismertette a hallgatókkal. A DUNAVECSEI járásban 19 szakkör kezdte meg foglalkozá­sát. A legtöbb községben különö­sen á kézimunka .szakkör irán' nagy az érdeklődés. . .Solton a cultúrótthonban azonban rnég min-. "üisf ries® kezdték meg" .kielégítően Falcainkban megindult a téli kultúrmunka bad Föld Téli Esték előadás sorö­működésüket a szakkörök. AZ ELŐADÓI munkaközösség megszervezésében a 'kecskeméti járás mutat példát Tíz előadói munkaközösség helyett tizenhár­mat szerveztek. Szép sikerre! indultak meg a Szabad Föld Tép Esték Hetényegyházán, ahol a megnyitón több mint száz ember vett részt. Bővítették a TÜZliP-hálózatot A TÜZÊP hálózatát három új Fokkal bővítette. Szabadszállás. Kecel és Dunapataj kapott fiókor, A hálózat bővítésére a TOZËH megállapodást kötött a MESZOV- vel, hogy megyénk 18 góchelyén a fölöművesszővétkezetek foko­zott mértékben tartsanak TüZEP- cikkeket, vagyis építőanyagot vagon!ételben raktározzanak. Rö­videsen minden kijelölt földmű- vesszövetkezet kap egy vagon "'meszel, 1—2 vagon cserepet, 2— t vagon téglát és nagyobb meny- nyisegü cementet. A jövő évber ledig felemelik a deszka mennyi­ségét j is. Az építőanyag árának eszáiiitásával megnőtt a falvak­ban a lakásépítési kedv. Az ige- ryeket a hálózat bővítésével job­ban ki lehet elégíteni, mert elesik a fuvarozás költsége is. Minden perc késlekedés komoly veszteséget jelent! i kecskeméti járás túlteljesítette a kenyérgabona vetéstervét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom