Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-12 / 265. szám

A solti Szikra termelőszövetkezetben A SOLTI SZIKRA termelő­szövetkezet 1950-ben alakult 27 «aggal. Ezalatt a három év alatt eredményesen gazdálkodtak, — tagjai ma már gondtalanabb éle­tet élnek, mint valaha, A szövet­kezetnek jelenleg 82 tagja és 468 ho.d földje van, Exkora föl* dön gazdálkodni — azt jelend, hogy olyan embereknek kell lenni a művelőiknek, akik szívvel-lélek- kel, szeretettel gondozzák. Per­sze a hozzáértés, a tapasztalat sem hiányozhat egy ilyen gazda­ság irányításából. A TAC.OK, A VEZETŐK érte­nek is hozza. A tsz elnöke és brigádvezetője szakavatott kéz­zel nyúlnak a kérdésekhez. Az egyte hidegedő őszi délutá­non jőleső érzés benyitni a 1sz irodájába, meiy alig néhány lé­pésre van a tanácsházától. Itt az embert nemcsak a keUemeisen fu­tott szoba fogadja barátságosan, tanéin a bent te vő mosolygó, vi­dám emberek is. Csöndesen vi­tatkoznak itt Meskó István, a növénytermesztési brigád vezető­je, a könyvelő, Szintűi István, az alapító tagok egyike és az elnök — Antal István. A zárszámadást készítik, de közben egyröl-má sról is szó kerül. Nem sajnálják rá az időt, hisz az eddigi hátom év nem múlt el nyomtalanul: sokasok tapasztalatot hagyott ma­ga után. Az eredmények, me­lyeket eddig ts elértek egyre több családot állított melléjük. A jelen eredményei azonban a jövő tükrében még bálvány fény­ben csillognak: fejleszteni, nőve.ni kell őket. Erre rámutatott Rákosi elvtárs is a Központi Ve­zetőség október 31-i ülésén, amikor fő feladatul a mezőgazda­ság fejlesztését tűzte ki. Az új szakasz, amelyet szocialista épí­tésünk útján léptünk, az ered­mények megszilárdítását, ugyanak­kor a mezőgazdaság gyarsüte.nr fejlesztését kívánja meg, ERZ! ES TUDJA ezt a Szikra tsz tagsága, amikor a zárszáma dás soraiba pillantva az eddigi eredményekről kap számot. Az idén a tagság 22.797 munkaegy­séggel zárta ez évet. Búzából 2.45 kilogrammot, rozsból 1.25 kilót, árpúból, burgonyából és ku­koricából 2—2 kilót osztottak munkaegységenként. A zárszá­madás adatai közűi még kitűnik az is, hogy ezentúl még kiosz­tásra kerül mintegy 160 mázsányi búza és 25 mázsa rozs is. EZEK A SZAMOK, melyeken keresztül lemérhetők a csoport gazdálkodásának eredményei. Ehhez járulnak még az átlagter­mések adatai is. A további fejlő­dés kulcskérdése az átlagtermések növelése. Az idén 18 és fél má­zsás ösziárpa. termést takarító­iak be és 10 és léi mázsás átlag­termést búzából olyan, földeken, ahol mindössze csak 5—6 mázsás átlagtermésre számítottak. — Ezt úgy értük el — veti közbe a szót Meskó István, a brigádve­zető, — hogy a talaj jó megmű­velésére törekedtünk. De még |cbb is lehetett voina a termés, ha az istállótrágyát szét tudjuk hordani a .földeken, mert bizony ezt tavaly nem tettük meg. Az igaerőnk kevés volt ahhoz, hogy a nyolc kilométerre lévő Kopasz- halomból szét tudjuk hordani a trágyát. így azután csak műtrá­gya került a földbe. AZ IDÉN MÁR a munkát is úgy csoportosították, hogy erre is jusson idő is, meg iga is. Az is-- táilótrágya gondosan elő van ké­szítve. Egyrésze a szélesre ásott gödrökben van tárolva, ahol a le­rakás után naponta megjáratják a jószággal. A másik része a szán­tóföldön kupacokban érett, még szét nem hordták a területen. Ezenkívül az idén nagymennyi­ségű műtrágyát használtak fe„ melyből holdanként egy-egy má­zsa jutott. A tavasszal erre jön még holdanként 50 kiló pétisó tgjtrágyaj A LEGALAPVETŐBB DOLOG. a trágyázás megvan. De lta bősé­ges termést akarnak elérni, akkor nagy gonddal kell végezni az őszi szántást is. Ebben a munká­ban a solti gépállomás traktorosa, Papp József nyújt segítséget, aki az eke után fogast, gyűrűshen­gert, tárcsát, majd ismét fogast kapcsolt, s az így megművelt ta tajban jó magágyat biztosított az őszi kalászosoknak, melyből még csaknem 80 hold vár bevetésre a csoport területén. i-.Es a szavak tovább folynak. A tsz gazdaságának minden terü­letét érintő problémáit tárgyalja meg az a néhány ember, aki je­lenleg a csoport irodájában tar­tózkodik. ArFól beszélnek hogyan ■ebet jövőre még magasabb átlag­terméseket elét ni, hogyan lehet tovább fejleszteni a csoportot, s milyen módszetekkel hajthat­ják végre azokat a feladatokat, amelyeket pártunk és kormányunk a szocialista mezőgazdaság fejlesz­tése során reájuk rótt. Baja termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai versenyben a búzavetés gyors befejezéséért Baján a Micsurin termelőszövet­kezet fejezte be elsőnek a búza elvetését, a kukorica-szedését és a szár letakarítását. Ezzel novem bér 7-re tett vállalásuknak meg­felelően teljesítették őszi tervü­ket. Nemsokkal maradt le a- Micsurin tsz mögött a Vö­rös Fény sem, amelynek alig egy­két holdja maradt vetetlenül. Az Előrehaladás és a Boldogulás Út­ja I. típusú termeiőszövetkeza- csoportok tagjai nemcsak a búza- vetéssel, a kukoricaszedéssel és szárvágással, hanem a répa be­takarításával is végeztek. Az egyénileg dolgozó parasz­tok közül újabb 35 páros verseny­ben lévő egyénileg dolgozó pa­raszt fejezte be a búza vetését. Közöttük Miokovics Sándor, aki valamennyi versenytársát meg­előzve elsőnek teljesítette vetés­tervét, Miokovics Sándor a búzavetés befejezése után újabb versenvvál- .alást tett. VáMaUa, hogy mély- szántási tervét november 20-'a teljesíti. Vállalásához való csatla­kozásra, valamennyi versenyben lévő dolgozó paraszttársát felhív­ta. Tanácsaink begyűjtési munkájáról A kiskőrösi, járásban még min­dig laissú a begyűjtés üteme. Némi javulás csak Császár'ö tes i- . - pégben mutatkozott. De a t->. hátralékos veszélyezteti enne., a községnek is az eredményét. Csengődön a tömegszer vezetek nem segítik a községi tané-» munkáját. De ebben a községben a ianács emöke nem tekinti a be­gyűjtés kérdését fontos feladat­nak. Nem végez a begyűjtés ér­dekében olyan munkát, ameiy ja­vulást eredményezne. Akasztó községben régóta volt olyan kukorica-érmés, mint az idén, ennek illettére a begyűj­tési tervnek még egy tizedét som teljesítették. A kiskőrösi já­rásban a begyűjtésben ez a község végzi a legros­szabb munkát. A begyűjtési diandô bizottság nem működik, .le maga a tanácsapparátus sem •-sz semmit, hogy a begyűjtési eredményeket megjavítsa. Firka István kuláknak beadási kötele­zettsége kukoricából őtszázhu- szonhét kilogramm, napraforgó­ból 135 -kilogramm, de a községi tanács sokáig nem tudta beadásra kötelezni ezt a kulákot. Akasztó községben vannak jó tel­jesítők, akik sérelmezik, hogy a látra lékasokat a községi tanács nem kötelezi a teljesítésre. [V agy lendülettel toiynak az ' őszi betakarítási és ve­tési munkák az Uszty-Szabm kerületben lévő »Kubány«-knl- hozban. Különösen jó termés- eredményeket ért el a kolhoz 4, brigádja, mely őszi búzából majdnem 28 mázsát, naprafor­góból 26, cukorrépából pedig —• az eddigi szedéseredmények sze­rint — 500 mázsát takarított be egy-egy hektárról. A kolhozban gabonafélékből kb. 10.000 1 es- tárnyi területen 26.4 mázsa, nap­raforgóból 24, kukoricából 52, ricinusból 8 mázsa, cukorrépá­ból pedig majdnem 400 mázsa volt a hektáronkénti átlagter­més. A jó termés egyik legfonto­sabb előfeltétele a föld megmű­velésének állandó tükéletesité&e. A »-Kubány«-kolhozban az; őszieket jói előkészített talajba vetik. Széleskörűen alkalmazzák a kolhozban a sűrűsoros és a keresztsoros vetési módszereket. De mindezek mellett még igen nagy jelentősége van a vetőmag­felhasználás helyes normájának Is. A vetőmagfelhasználás nor­mája függ a talaj minőségétől, a vetőmag minősegétől, de e.ég nagy mértékben az időiárástól Is. Száraz őszön például egy- egy hektárra 20 kilogrammal több magot kell gabonafélékuöl elvetni, mint mikor nedvesebb az időjárás. A kolhozban kizá­rólag minőségi magot hasznai­nak vetési célra. A most elve­tett »Uj-Ukrajna—84« fajta bú­za csíraképessége pl. 98.8 szá­zalékos, fajtisztasága pedig 99.9 százalék. Az őszi vetéseket ta­vasszal kálisóval fejtrágyázzák és átlóirányban megfogasolják. A kolhoz kukoricából 53 mázsás átlagtermést ta­karított be. Nagyban nozzá^a- rult a jó terméshez a bevált négyzetes-fészkes vetési mód alkalmazása és a helyesen, gon­dosan és idejében elvégzett nö­vényápolás. A négyzetes-fészkes vetésmódra való áttérés lehető­vé tette, hogy szinte teljesen gé­pesíthették a növényápolást. A gép- és traktorállomás gépei két irányban — hosszában és ke­resztben — megmunkálták a kukorica talaját, a kolhoz tag­jai csupán a tövek körül vé­geztek gyomirtást. Ily módon a kukorica gépesített megmunká­lásával a kézierő felhasználásá­nak mértékét majdnem egyhar- madéia csökkentettek. A kukorica jobb termésere hatással volt az is, hogy jómi­nőségű vetőmagot használtak, továbbá, hogy jól megtrágyázott talajba vetették és széleskörűen alkalmazták a műtrágyát lej- trágyázásra. A »Kubány«-kolhoz a gaz- dag termés betakarítása mellett már most megkezdi a szükséges előkészületeket arra, hogy a jövő évben még jobh terméseredményeket érjen el. A terméseredmények további fo­kozásában még sok, eléggé fel nem tárt lehetősége van a kol­hoznak. A tavaszi kalászosok esetében például nagy jelentő­sége van a korai vetesnek. Idén a tavaszi búza egy részét feb­ruár 16-án vetették el, a másik részét pedig a közbejött rósz időjárás miatt csak március elején sikerült elvetni. A kü­lönböző időben végzett --elás különböző eredményeket is adott: a februári vetésű búza -h azonos feltételek mellett — hektáronként 3 mázsával Ibbet fizetett, mint a későbben vetett búza. A kolhozban ezért úgy ha­tároztak, hogy minden vetést a lehető legkorábban elvégeznek. Nagy lehetőségeket rejt a ga- bonaneműek terméseredményei­nek fokozásában, még a fejtrá- gyázás is. Azok az őszi uabc- nálí. amelvekre 50 kilogramm Nemesített vesszői a szitelepíi részére Az országban, de még határainkon kívül is ismertek a kis­kőrösi és helvéciai tüzes kadarkák és a jobbnál-jobb homoki borok. A nemes borszőlő-fajták kedvező talajra találtak me­gyénkben, de a kedvező feltételeket mégsem használtuk ki ed­dig eléggé. Kevés szőlőtelepítés történt és a telepítők nem min­dig tekintették célnak a nemesebb szőlőfajták nevelését, A kormányprogramm elhangzása után rohamos fejlődés in­dult ezen a téren is, A szőlőtermelőknek nyújtott kedvezmények máris sok termelőszövetkezetet és egyénileg dolgozó parasztot indítottak arra, hogy új szőlőt telepítsenek. A termelőszövetkezetek ebben is élenjárnak. A keceli Vörös Zászló tsz ez év őszén 15 hold szőlőt telepít, a hartai Vörös Csil­lag pedig 25 holdat. A kormányprogramm megjelenése óta me­gyénkben 15 termelőszövetkezet 150 hold szőlő telepítését kezdte meg, amelyből eddig már 60 holdon a szőlővesszők is földbe kerültek. Az egyénileg dolgozó parasztok közül mintegy százan több, mint 63 hold szőlőt telepítettek. Az új szőlőterületek létesítésével párhuzamosan törekednek a nemesebb bor- és csemegeszőlőíajták szélesebb elterjesztésére is. A Kecskemét melletti Mathiász-ról elnevezett csemegeszőlő­kutató intézet évente sokezer darab nemesített, kiváló tulajdon­ságú szőlővesszőt szállított az állami gazdaságoknak és termelő­szövetkezeteknek a kiöregedett szőlők pótlására. A kormányprogramm célkitűzéseinek megfelelően a kutató- intézet most már az egyénileg dolgozó parasztokat is ellátja a Kiváló szőlőfajtákkal, amelyek termőre fordulásuk után gazda­gabban fizetnek a közönséges fajtáknál. Versenyben a mélyszántás időn belüli elvégzéséért A GARAI VÖRÖS TRAKTOR álhimi gazdaságban nyolc erőgép végzi á mélyszántást, hogy ha- .áridö előtt végezzenek vele. A traktorosok és zetorosok növekvő versenylendülete emeli az ered­ményeket. A versenyeredmények napi Kiértékelése élezi a veigenyt, a napi normálhold teljesítéseiket. A VERSENYBEN László Fe­renc váltótársával, Szűcs Do­mokossal ragadták magukhoz az első helyet. Eddigi teljesítésüket napi 15 normálholdra emelve, 1C52 normáthoid teljesítésnél tar­tanak. Antal Vilmos sztahanovista ráktól as és váltótársa, Strigli Péter sem hagyják azonban ma­gukat. Napi teljesítésüket 13 normálholdra növelve, eddig 1613 normálholdon végeztek a' munká­val. Mándity István zetoros váltó­társával, Énekes Ferenc sztahano­vista zetorossai ugyancsak nyo­mában vannak az élenjáróknak. 12 normálhoki napi teljesítéssé. .'559 nonnálholdon végeztek ed­dig a taUjmunkáiatokkal. TOMASKOV JANOS és Mátyás Pius 1326, Takács Péter és fari Lajos 1231 normálhold teljesí­téseikkel részesei a feltörő ered­ményeknek. A GAZDASAG TRAKTOROSAI és zetorosai közül nem egy büsz­kélkedik a sztahanovista büszie» eim elnyerésével. November 7-cti adták át sztahanovista oklevelei­ket Feldesz Adámnak, Aranyos Mihálynak, Czoboly Gézának; Karászi Imrének és Kaszur Már í- nak, a legjobb női kombájnveze­tőnek, akik a nyári betakarít 5# során .kombájnjaikkal! 3000 (má­zsán felüli gabonát csépeltek el» \ garai Vörös Traktor állami gazdaság gyapotszedőí a gyors betakarításért A garai Vörös Traktor állami gazdaságban 885 holdon folyik a gyapotszedés. Hét brigád harcol a gyors betakarításért, A garai, oáesborsódi, csátaljai, cérnaháti és báesszentgyörgyi üzemegysé­gek gyapotszedői versenyben ál­ltnak a napi szedési átlag túltel­jesítéséért. Az elniult napokban Pafkovits Katalin, a siklósi állami kálisót szórtak ki hektáronként tavasszal, több mint 2 mázsával nagyobb termést adtak, mint azok, amelyek fejtrágyát nem kaptak. A kolhoz ezért tavaszra előirányozta az őszi gabonave­tés egész területének tejtrágyá­zását. A földművelés tökéletesitese mind több és több tudást, fel­készültséget követel a kolhozpa- rasztőktói. Egyre tökéletesíte­niük kell agrotechnikai ismere­teiket. A kolhoz vezetősége in­tézkedéseket tett annak érde­kében, hogy minden kolhozpa­raszt, aki mezei múmiákkal fog­lalkozik, végezzen agrotechnikai tanfolyamot, a növénytermelő brigádok vezetői pedig — akik­nek még nincs képesítésük — a jövő évre szerezzék meg a szük­séges képzettséget. A kolhoz termese ívdményei- nek fokozódása megmutat­kozik a kolhoztagok egyre foko­zódó jövedelmében is, A kolhoz pénzjövedelitpe idén eléri az öt­millió rubelt. — Kolhozunkban idén más­félszer nagyobb részesedés jut egy-egy munkaegységre, mint a múlt esztendőben — mondja Szovezsnyikov elvtárs, a kolhoz elnöke. — De jövőre még na­gyobb lesz a munkaegységek értéke, egyre szebb lesz kolho­zunk és mindnyájunk élete. gazdaság gyapotmestere, Balázs Antalné és Molnár Teréz, a katymári állami gazdaság kiváló gyapotszedőí és Kühn Magda, a garai Vörös Traktor gyapotmeste* re között gyápotiszedesi verseny folyt a gazdaságban, A nagy órán át tartó versenyből Kühn Magda került ki győztesen, 31 kg-as szedés! átlagával. A gazdaság gyapotszedői eddig 550 mázsa gyapotot takarítót- :ak be. A legélesebb verseny Perbíró Béke- és Hauser Vö­rös Csillag-brigádjai közön folyik. Weischanszki Pálné és Kubrek György né, a Béke-brigád tagjai, Kühn Borbála, Kühn ,ir- szebet, Wirth Erzsébet és Widiig péterné. a Vörös Csillag-brigád­ból egyéni teljesítéseiket már Itat mázsa gyapot betakarít'na lölé emelték. A brigádok között folyó verseny újabb lendületét kapott. A gyapot- szedők vállalták, hogy december 21-re végeznek a gyapot betakarí­tásával. Nagy Istvánná, Habe; - busch Józsefné, Wettstein And- rásné napi szedrei átlagaikat 50 kg-ra fokozták, hogy a becsület csorbát ne szenvedjen. Künn Magda vállalását, hogy november 7-re tiz gyapotszedőnek áradja munkamódszerét, teljesítette. Ma már ezek a gyapotszedök is nap­nap mellett növekvő eredményeik­kel gyorsítják a betakarítás üte­mét. A gazdaságban a gyapotszedők három kötény helyett négy kö- 'énnyel végzik a gyapotezüretet. A lendületes munka tette ez! szükségessé. A garai Vö­rös Traktor áfa mi gazdaságban gyűlik a fehér arany, hogy gyá­raink minél több inget, ruhaneműt gyárthassanak- a dolgozók n3vek\ i * áietszítivona’ának kielégítésére. r HARC A BŐ TERMÉSÉRT Irta : I. SAOKOLOV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom