Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-07 / 262. szám

S/Ä YEPÂN SCS1PÂCS0V: « # Q( une pie tu... Ünneplem a messzi napoknak októberi, vad viharát, sötét vnatrózszalagoknak kis horgonyait s aranyát, a Szovjethatalmat, a drágát, a sósizű balti szelet s a kort, melynek hajnali lángját az az Október gyújtotta meg, hogy bölcsen és rettenthetetlen áll őrhelyén a Párt, és ötéves terveinkben a szépség szigorát. A mag erejét, a csírázót s a föld minden távlatát, ünneplem a kremli zászlót, ez égitest hajnalát. A fiatalságot, a méhet, a virágokat és a tavaszt, ünneplem a dunai kéket, csipkésívű hidak alatt, utunkat, a fényre érett történelem fordulatát » a szabad kínai népet, mely a Nagy Óceánra lát. És ünneplem, hogy győztek, no, harsona, zengjed már, és ünneplem ezt a földet, mely a kommunizmus fele száll. S Szmolnij-i nagy teremben Lenin s Sztálin mutatott utat, hogy merre menjen.., Ünneplem azt a régi napot, a Szovjethatalmat, a drágát, a sósizű balti szelet, s a kort, melynek hajnali lángját az az Október gyújtotta meg. K a « ■ ■ ■ ■ ■ H Az ember szükségleteinek maximális kielégítéséért A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megdöntötte a kizsák- mányoiók uralmát, megterem­tette a független országok, a szabad népek szocialista szövetsé­gét: a Szovjetuniót. A szovjet népek győzelemre vitték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméit és ádáz harcok, hatalmas küzdelmek során megvalósí­tották hazájukban a szocializmust. Kivívták azt a társadalmi rendet, amelyben legfőbb, érték az ember; azt a társadalmi rendet, amelynek célja a dolgozók szükségleteinek maximális kielégítése. A Szovjetunió szocialista építé­sének évei alatt megnövekedett az iparcikkek és élelmiszerek gyár­tása. Az utolsó 28 esztendőben a közszükségleti cikkek gyártása körülbelül 12-szeresére növekedett a Szovjetunióban. * Oroszországban 1913-ban két­milliárd 224 millió méter pamut- szövetet gyártottak, a Szov­jetunióban 1953-ban pedig ötmii- iiárd 300 millió métert készítenek, vagyis 2.4-szer többet, mint 1913- ban. * A szovjet hazában 1953 ban több mint 200 millió méter gyapjú­szövetet készítenek, vagyis közel kétszer többet, mint 1913-ban, amikor 103 millió métert gyártot­tak ebből a szövetfajtából. * A Szovjetunióban az Októberi Forradalom előtt kevés selymet készítettek, a selyemgyártás még 1933-ban is csak 26 mi'.lió me­ter volt. A selyemszövetek gyár­tása 1953-ban 400 millió méterre emelkedik, vagyis körü'belül 15-szőrösen szárnya.ja Jól a£ 1933, évi színvonalat, A szovjet országban 1953-ban körülbelül 30-szor több bőrcipőt készítenek, mint amennyit Orosz­ország gyáripara 1913-ban előál­lít Ott, Az oroszországi nagyipar 1913- ban 104.0C0 tonna állati zsiradé­kot készített. A Szovjetunióban 1953-ban az állati zsiradék gyár­tása 400.000 tonnát tesz fő, vagyis köze. négyszer annyit, mint 1913-ban. BÉKE sooogæraæWMoejDam N. Oszcnyco jciiioTíiuvcö^ kvpvt A szovjethatalom első szava 1948 november 8-án éjjel a II. Szovjelliongrcsszus elfogadta a békéről szóló dekrétumot. A kongresszus javaslatot tett az összes hadviselő országoknak, hogy azonnal kössenek legalább háromhónapos fegyverszünetet a béketárgyalások folytatására. A kongresszus, az összes hadviselő országok kormányaihoz és népei­hez fordulva, egyidejűleg »az emberiség három leghaladottabb nemzetének és egyben az ebben a háborúban részvevő három legnagyobb ország: Anglia, Franciaország és Németország öntuda­tos munkásaihoz« is fordult. Felhívta ezeknek az országoknak munkásait, hogy segítsenek »teljes sikerre juttatni a béke ügyet és ezzel együtt a lakosság dolgozó és kizsákmányolt tömegeinek minden rabság és minden kizsákmányolás alóli felszabadításának ügyét...« (Az SZK(b)P történetéből.) . illj! Ki vagy; hová? — A Szmolnijba. A Putyik>v- gyár Vörös. Gárdája..„ — A Szmolnijba. Matrózok va­gyunk az „Auróra” cirkálóról. — Gépfegyverosztag... — Menjetek elvtársak! A sötét utcák kereszteződései­nél járőrcsapatok álltak, őrizték a forradalom harci vezérkarához vezető bejáratokat, A Szmolnij-pa'oía előtt őrtüzek égtek; az érkező osztagoknak fegyvereket osztottak itt szét. Teherautók jöttek: mindegyik tetején két-két tengerész figyelt, kezükben előreszegzett puska. — Osztagparancsnokok hozzá n! — kiáltott egy gárdistaköpenyes ember,, A parancsnokok odarohantak hozzá, s ő bevezette mindnyáju­kat a Szmolnijba. A hosszú folyo­sókon végnélküli sorban fegyve­res emberek özönlöttek; egy sor a vezérkarhoz, a másik onnan; N. Bolsikov és M. Csiuureli ,Elbeszélések a nagy napokról“ című kötetéből váios térképe, Lenin és Sztálin állták ott a térképre hajolva. enin beszélt és végigmu­tatott a térképen: — Elosztani az erőket és meg­szállni az összes fontos pon’o- kat... A pályaudvarokat, postát, távírót... A parancsnokok mozdulatlanul álltak, nem akartak elszalasztani egyetlen szót sem Lenin utasítá­saiból. — Letartóztatni az Ideiglenes Kormányt — folytatta Lenin, — letartóztatni, ne tétovázzunk egy pillanatot sem! Minden áron meg kell akadályozni, hogy az ellenség behatoljon a város központjába1 Ugyanott a terem másik végén a teiefoniigyelet.es matróz tábori telefonhoz hajolva parancsokat adott a csapatoknak: hírvivők fciettek parancsokkal, hí- rekkeL Hatalmas terembe léptek be a paranetnokok, Egy asztalon a — Az első zászlóalj foglalja el a kijelölt állásokat es várjon a jelre... Kronstadt! Ha,ló. Krön« stadt V.. • Az első munkásosztagok pa­rancsnokainak átadták a kineve­zéseket. Lenin és Sztálin írták alá, Lenin az „Auróra" egyik matró­zával beszélt: — Kórül kell zárni Alekszand- rinkát, megszállni Petropavlovsz- kot, bármi is történne. — Igenis!* — felelt röviden a matróz. ztálin mds parancsnokok- nak magyarázta harci feladataikat: — Önök, elvtársak, szálfák mega hidat a Téli Palotánál, fog­lalják ei és tartsák. — Elfoglalni és megtaitani! — ismételték a parancsnokok és osz­tagaikhoz siettek, hogy végrehajt­sák a forradalom vezérkarától kapott feladatokat. — ön pedig, elvtárs, induljon osztagával a telefonközpontba... — Feltétlenük szánják meg a telefonközpontot — egészítette ki Lenin. — Lépjenek fel a leghatá­rozottabban. — Határozottan fogunk fellépni! - ígérte teljes szívvel a fiatal unkás, a Vörös Gárda parancsno­• a. Egymásután mind megkapták leiadataikat a parancsnokok és elmentek. Azoknak pedig, akiknek a legnehezebb \ harci feladató; kellett megoldaniok, Lenin a következőket mondta: — Véssék eszükbe elvtársak: a torradaiom sorsa dől most el, Sztálin pedig Hozzátette thra- valóuL — Viseljék büszke öntudattal a forradalom parancsnokainak tisztét* tek zajtalanul vonulni; kö­rülfogták a Téli Palotát s várták a jelt a döntő rohamra. A Téli Palotához közel, az egyik ház boltive alatt állt a Vö­rös Gárda egy osztaga. Pa­rancsnokuk egy katona, Jersov. Ezen az éjszakán ott voltak vele kedves bajtársai is: Pnaszjuít; Georgij és Szvetlána Avgyejeva. Egyszerre csak hatalmas erejű sortűz dörrent a sötét éjszakában. Bíborvörös fény csapott végig az utcákon és a Néva vizén, bsvi­cscpatük elindultak a ’ér­ről a fekete éjszakába, Igyekez­lágította a páncélost, amely ha­lálos tüzet nyitott a régi vhág a. Az „Auróra" cirkáló sortüze volt ez, amely ágyúinak dörrenésével jelezte a fegyveres felkelés kez­detét és megnyitotta az új koi- szakot, a Nagy OKtóberi Szo­cialista Forradalom korszakát, Megkezdődött a roham a Tél* Palota eilen, Feltartóztathatatlan lavinaként tőitek a forradalom harcosai * palota bejáratához, nem jóit erő, mely megállíthatta volna őke/. Munkások, katonák, matrózok harcolva nyomultak be a Téli Pa­lotába. Tüzfény csapott a magasba Pét- rográd egén. A Szmolnijban Lenin _ és Sztálin ál.lak az ablaknál. — Micsoda tüzfény — mond­ta csöndesen Lenin, — Nagy tüzfény — szólt ugyanolyan csendesen Sztálin. Bevilágítja az egész világot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom