Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-07 / 262. szám

drágszéli népi együttesnél Látogatás a épült Ql'ág­széli kultúrház — melyet ta­valy december 21-én adtait át a község ma már országoshírü kultúrcsoportjának — esténként megtelik tréfáskedvű öregek­kel, boldog fiatalokkal. Itt ta­nulták és tanulják még ma ;s kedves, jellegzetes néptáncai­kat, melyeket nagy gyönyörűség­gel néztek végig a bukaresti VIT részvevői, vagy a Béke­világtanács tagjai balatanlellei látogatásuk alkalmával. Most az együttes a novem­ber 7-i ünnepségre készül, mely­re meghívták a kalocsai rend­őrkapitányság kultúrcsoportját is. Az ünnepélyen előadásra ke­rül a már oly sok sikert ara­tott »drágszéli fonó". Ezenkívül új számmal is kedveskednek az ünnepségen megjelenő vendé­geknek: most állítják össze a népi hagyományokra épüit »le­génycsalogató« motívumait. Az úttörő csoport a »drágszéli népi gyermekjátékokat« adja elő. A színjátszó csoport háromfe.vo- násos népszínművel: »Járó Kiss Péter «-rá készül november 7- re. «óra reseei I a rigmusbri­^ * 1 gád zenés éb­resztővel jelzi: ünnepnap vir­radt a község szorgalmas, dol­gos lakóira. Ezt az élénk, színes műsort nézegetve kételyeink vannak, hogy valóban az alig 540 lakosú kis Drágszél községről lenne szó? De nem tévedünk. A kut- túrház ablakából csaknem vé­ges végig tekinthetjük a köz­ség könyökbe hajló főutcáját, ahol művészi ízléssel festett ki­csi házak népesítik be a kör­nyéket, melyek közül néhány több mint 100 éve sütkérezik parányi ablakszemeivel a regge­lenként felcsillanó üde napfény­ben. Amikor még ezek a házak épültek, lakói álmodni sem mer­tek volna arról a derűs, gond­talan életről, melyet unokáik, az apró házacskák mostani la­kói, építenek maguknak De vájjon a mostani együitcs leg­idősebb tagjai: az 56 éves Pan­dúr Pista bácsi, vagy a ,0 évesnél is több Vén Julis néni gondoltak-e arra, hogy táncai­kat, tehetségüket az egész or­szág ismerni fogja. Bizony, a felszabadulás előtt ez még ál­moknak Is távoli lett volna. — Bár akkor is össze lehetett vol­na fogni egy népi tánccsoportot a »bokrétába«, de ennek nem lett volna értelme, mert annak­idején színpadra csak a kulák­csemeték, az igaz magyar népi kultúra megcsúfolói, eltorzító! léphettek. így a drágszéli népi együttes csak 1945 után indult nagysikerű útjára. 1948-ban alakult 24 lelkes kis úttörő gyérekké:, akik a járási kultúrversenyen - a második díjat nyerték. Az itt­honiak örömmel üdvözölték a győztes kis csapatot és ők is kedvet kaptak a kultúrmunká- hoz: megalakult a 30 tagú fel­nőtt csoport, s az azóta megnö­vekedett csodálatos eredmények vonzóereje 74-re gyarapította az együttes létszámát. A 14 tagú új tánccsoport: az »idősebbet" csoportja is vidáman ropja a táncot, mert Vén Julis néni sza­vait idézve: — A mi asszonya­ink, ha az aratásban és főzés­ben ki is fáradnak, de a kapá­lásban és a táncban soha! történetébe azonban vi­haros, erőtpróbáló napokra Is visszaemlékeznek olykor-olykoi a tagok. Hosszú harcot kellett megvívni, nagy utat kellett megtenni, amíg az együttes 74 tagja kollektív egységgé forrott össze. Voltak huza-vonák, né­zeteltérések, viták, melyekben nehezen találtak a megoldás­hoz vezető útra. Az együttes tagjai például soha sem felej­tik el azt a kísérletet, mellyel a község kulákjai közvetlen a bukaresti VIT előtt egy héttel fel akarták bomlasztani az együttest. Eszközként Bagó Má­tyást, a volt DISZ-titkurt hasz­nálták fel és rávették, hogy a többi legényekkel együtt lépjen ki a tánccsoportból. Bagó Má­tyás itthon is maradt egy-két legénytársával, de bezzeg nagy volt a meglepetés, amikor a többiek a 3000 forintos juta­lommal visszatértek Bukarest­ből. Persze, ez már csak rossz em­lék, amelyről beszélni sem sze­retnek, sem a kuitúrotthonban, sem másutt. Bagó Mátyás is be­látta, hogy helytelenül cseleke­dett és most igyekszik helyre­hozni hibáit. Erre meg is van az alkalma. A kultúiottnonaan összegyűlt táncosok az alkotás, munkás, teremtő perceiben élve, új táncfantáziák feldolgozásán fáradoznak. Ezek közül a leg­szebbnek ígérkezők a »Májusfa- állítás« és a »Paprikafűzés«. az este. A falióra ke­tyegése az éjszakába nyúlik, amikor a kultúrház látogatói a hűvös, csillagos novemberi ég alatt hazafelé veszik útjukat. A lányok csoportjában azonban még a büszkén kavargó, suno- gó, sokrétű szoknyák sem tud­ják elnyomni az utolsó izgatott szavakat, amelyekkel egymás­tól búcsúznak, s amelyekből az tűnik ki, mennyire várjak, hogy november 7-én újra színpadra, a közönség elé léphessenek, hogy beszámoljanak arról: milyen uj táncokkal gazdagították népi tánckultúránkat. Fejlődik a dunavecsei járási könyvtár Az ünnepi könyv­héten könyvtárunk sikeres könyvkiáiií- tást rendezett. Sokan látogatták meg kiállí­tásunkat és Mikszáth: ,,Különös házassá?“ című regényének an- kétját. Az eddigi ta­pasztalatok a könyv- ankétokkal kapcsolat­ban biztatóak. Eaeit alapján rendszere­sítjük a könyvismer­tetéseket, felnőtt- és gyermekolvasóink szá­mára. Próbálkoztunk a kisebb gyermekek számára meseismer­tetéssel, Az ,.üssed, üssed botocskám!“ cí­mű mesét vetítettük keskenyfilmről a já­rási könyvtár helyisé­gében. Könyvtárunk még a kezdet kezdetén van. De igen szép re­ményekkel nézünk fej­lődése elé^ Olvasóink száma egyre 210. Augusztus 21 óta már elérte a 350-et, Igen sok gyermekolvasónk van. Igényeiket saj­nos nehezen tudjuk kielégíteni. Kevés az ifjúsági könyvünk, Nagy gondot fordí­tunk a járásunkban működő 17 népkönyv­tárra. Ezeket felka­roljuk, patronáljuk. Különös gonddal tá­mogatjuk a távolabb fekvő termelőszövet­kezeti könyvtárakat A járási könyvtár megalakulása óta kö­zel 40 alkalommal jár­tunk népkönyvtáraink­ban. Nagy segítségem­re van ebben a munkában Cs. Taba János segédkönyvtá­ros és az adminisz­trátor. A fiatal új já­rási népművelési elő­adó: Németh Tibor is lelkesen támogat, se­gít bennünket. Re Kiéljük, hogy könyv­tárunk rövidesen a magyar és a nagy­szerű. élenjáró szov­jet kultúra terjeszté sének egy kis fel légvára lesz és lelkes olvasók újabb töme­gei válnak a kultúra részeseivé, a szovjet és magyar irodalom barátaivá. Lumpért Juditt járási könyvtárve­zető* Dunavecse. A* aiigf egy éve Tulajdonképp«-h I Az együttes j Mái- leszáll Hogyan segíti a kecskeméti városi tanács az iskolák munkáját ? A tanácsok a dolgozó nép akaratából alkotmányunk alapján jöttek létre, tehát minden munkájuknak vissza kell tükröznie a dolgozó nép érdekeinek szolgálatát. A kecskeméti tanácsnak fel kellett számolnia a Horthy-rendszer iskolapolitikáját, lehetővé kellett tennie mindazok részére a tanulást, továbbtanulást, akik eddig a múlt rendszer bűnei miatt nem juthattak hozzá. A kecs­keméti városi tanácsnak nemcsak az általános iskolák zavartalan fejlődését kellett biztosítani, hanem gondoskodni kellett a taní­tás színvonalának emeléséről, különösen a tanyai iskoláknál is, A Horthy-rendszerben a kecskeméti tanyavilágban a legtöbb iskolában egy-két nevelő tanította a gyermekeket. A hatosztá­lyos iskolákban az alsó hármat tanította az egyik, a felső hármat pedig a másik tanító. Most a tanyavilágban a kecskeméti váron tanács a szakosításról gondoskodott. A négy alsó osztályt osztá­lyonként egy-egy tanító oktatja. A felsőosztályosok zöme pedig körzeti központi iskolába jár. A felső osztályok összevonásával még jobban elősegítették a szakosítást, ez pedig szükségessé tette, hogy emeljék a tanítók létszámát. Míg azelőtt közel 50 nevelő tanított a kecskeméti tanyai iskoláknál, most ezeknek a száma megkétszereződött. Míg azelőtt egy-egy tanítóra 6Q—80 gyermek jutott, addig jelenleg ez a szám 30. De nemcsak nevelőkre volt szükség, hanem tantermekre. Iskolai felszerelésekre is. A kecskeméti városi tanács oktatás: osztálya 18 tanteremmel bővítette a tantermek számát a tanya: iskoláknál, A belvárosban Zrinyi Hona minta-leányiskolát szerveztek. — Ebben az iskolában szovjet minta szerint az. alsóbb és felsőbb osztályokban külön-külön tanulmányi felügyelő van. Az iskola­igazgatóval együtt tehát három tanulmányi felügyelő gondoskodik a gyermekek előmeneteléről. Míg a többi kecskeméti iskolára egy tanulmányi felügyelő jut, addig ennek az iskolának három sajátja van. A kecskeméti tanács jó munkát végzett az analfabétizmus felszámolásával is. Ma már ilyen tanfolyamokra — az analfa­béták hiánya miatt — alig van szükség. Akiknek nem volt mód­juk, hogy megtanuljanak írni, azok az alapismereti tanfolyamo­kon azt pótolhatják. Kecskeméten megszervezte a tanács a dolgozók általános iskoláját is. Mindazok, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, ebben az iskolában pótlólag elvégezhetik. Ha­sonlókép a gimnázium levelező tagozatán, ahol a dolgozók a nyolc általános után megszerezhetik a gimnáziumi műveltséget. Nagy segítséget nyújtott a tanács a nevelőknek, amikor pár­tunk segítségével létrehozta és kellőkép mozgósította a szülői munkaközösségeket és ezeket bekapcsolta a nevelők segítőjeként, így lehetővé vált a lemorzsolódás elleni harc, a tanulmányi eredmény javítása és az iskolai mulasztások számának csökken­tése. Különösen a belsőballószögi, a Zrinyi Ilona általános iskola, a zenei általános iskola, az I-es számú iskola és a Mátyás-téri iskola szülői munkaközössége segíti a nevelőket. Kevésbbé aktí­vak a külterületi iskolák szülői munkaközösségei, A tanács lehetővé tette, hogy a túlkorosok is elvégezhessék a nyolc általános iskolát. Akik betegség, vagy egyéb okok miatt nem látogathatták az iskolát, nem tanulhattak időben, azok most pótolhatják. De a városi tanács gondoskodik arról is, hogy a nevelők, különösen a tanyai tanítók lépést tarthassanak a fejlődéssel. Szakmai is ideológiai továbbképzésükről gondoskodás történt. Megszerezhetik az általános iskola tanári oklevélét is a levele­zési tagozaton keresztül, Ma már több tanár tanít tanyai iskolá­inkban, Kecskeméten a városi tanács azon fáradozik, hogy megvaló­suljanak a szocialista iskola célkitűzései, annál is inkább, mivel a kormányprogramm nagy gondot fordít erre, Ez szabja hieg a városi tanács további ezirányú feladatait is, Hetze ige té y Délit dlaszléoul |/' éken száll a traktorfüst a barna táblák felett. Tóth László elv­társsal, a kiváló traktorossal, a Szocia­lista Munka Hősével beszélgetünk vál­tás előtt, a gátéri Vorosilov termelő- szövetkezet frissen szántott földjén. —< Nemsokára dél lesz. Tóth elvtárs váltó­társa: Karakó András ül most a trak­toron. Éjféltől délig és déltől éjfélig folyik a munka. Tóth László kedves mosollyal az ar­cán beszélget. Általában gyakran mo­solyog beszéd közben. Most különösen oka van a jókedvre, mert november 7-re tett vállalását néháhy hold hiá­nyával már teljesítette, pedig ma még csak harmadika van. — Kicsit rögös, a fölei — mondja — de azért megy a munka. Tudják, itt még 30 hold Vár szántásra. Ezt búzával veti el a szövetkezet. Igyekezünk no­vember 7-ig végezni, ezzel egyidőben befejezzük a mélyszántást is. A ter­melőszövetkezetnek ugyanis 110 hold mélyszántási terve van. Xvli úgy han­goltuk össze a munkát, hogy ha egv kicsit előrehaladtunk a szántással és a szövetkezet nem győzött bennünket utolérni a vetéssel, akkor a mélyszán­tást is végeztük. így sikerült megol­dani, hogy egyszerre kész lesz mind a két munka és mi elmegyünk a trak­torral égy másik termelőszövetkezetbe, ahol még szükség van a segítségre. Öntudatosan, megfontoltan beszél, mint aki mindig tudja, hogy súlya van a szavának és azzal is tisztában van, hogy amit mond, az úgy is lesz. A mű­szaki kiesést ők nem ismerik váltótár­sával. Természetes is ez, hiszen állan­dóan figyelik a gépet. Úgy dolgozik a traktor a kezük alatt, mint az óraszer­kezet. Igaz, minden csavart alaposan át­néznek a váltás alkalmával. A karban­tartásra nagy gondot fordítanak. Tóth elvtárs az eddig tartott tapasztalatcse­réken többször felhívta erre a trakto­rosok figyelmét. — A gép karbantartása nagyon fon­tos kérdés tér át most erre a té­mára Tóth elvtárs —, sajnos azonban, több traktorosunk nem veszt ezt figye­lembe. Hadd mondjam él a kiskőrösi gépállomáson tapasztaltakat. r| ólh László mostmár nem mosc-, A lyog, hanem haragosan Összevont szemöldökkel beszéli el a kiskőrösi gép­állomáson tartott tapasztalatcsere ta­nulságait. — Tudvalevő, hogy a kiskőrösi gép­állomáson gyengén halad a müriká, stik a műszaki kiesés, keveset teljesítenek a traktorosok. Mégis az említett tapasz­talatcserén álig egy-két elvtárs jelént meg a ' kiskőrösi gépállomás traktorosai közül. Pedig sokat tanultunk val&mefiy* nyien ezen a tapasztalatcsérén. Ez al­kalommal áz is kiderült, hogy milyen hibák akadályozzák a kiskőrösi gépál­lomáson a tervteljesítést. Először ts á vezetés rossz módszere. A jelenlegi igaz­gató, Kiss elvtárs, mindent maga akar elintézni. Nem kap elegendő segítséget, és nem is igényel a gépállomás többi“ vezetőitől. Gyenge a munkafegyelem a gépállomáson, a traktorosok jórészében hiányzik a felelősségérzet nemcsak a tervteljesítéssel, hanem a jövőéVi ter­méssel kapcsolatban is. __"L’ft à legfőbb hibát abban látom, ■* “* hogy a kiskőrösi gépállomáson bem törődnék a dolgozók politikai ne­velésével. Nem beszélgetnek hosszabb ideig a traktorosokkal problémáikról. A politikai munka gyengeségét igazolja az is, hogy a ilO dolgozó közül csak héten fizetnek elő újságot. Természetes, ilyen körülmények között a traktorosok elma­radnak a iejlődéstol, hiszen még újsá­got sem olvasnak. Pedig a kiskőrösi gépállomás traktoristáitól is elvárják á környező termelőszövetkezetek és egyé­nileg dolgozó parasztok, hogy jó mun­kájukkal elősegítsék a jövőévi bő ter­mést. Annál is inkább elvárjuk tőlük azt, mert népünk államától eddig is sok segítséget köpött a kiskőrösi gépállo­más. Megnéztem modern szerelőcsarno­kukat és elgondoltam, hogy milyen őröm lehet itt dolgozni. Erélyesebb veze­tésre van tehát szükség a gépállomá­son. Meg kell oldani a nehézségeké*, mert erfe lehetőség van. . flizonv a felelősségérzet hiányzik u még számos traktorosunkból — folytatja Tóth elvtárs és haragosan vil­lan a szeme. — Nem vigyáznak eléggé az elvtársak a gépükre. Már többször elmondottam tapasztalatcseréken is, hogy állandóan tartsák figyelemmel ft motor zúgását, hogyha észreveszik, hogy a gép nem húz kellően, álljanak meg és tisztítsák ki a gázolajszűrőt, porlasz­tót. Ha valami rendellenességét Vesz­nek észre, azonnal szálljanak le a trak­torról és nézzék meg alaposan a motort. Sajnos, ezt számos traktorosunk nem tártja szem előtt. Olyankor aztán be­következik a baj. Természetesen ékkör panaszkodnak az elVtarsák, högy hero tudnák dolgozni, arra pedig nertt gon­dolnak, hogy még lehetett Volna felő/m a géphibát. így jártak nemrégen Dósa és fekete elvtársak, akiket szintén hiú­ba figyelmeztettek, hogy kattog, kopog a gép, Itt valami hiba van. Ők rá sem hederítettek az intő szóra és ezért kell most vesztegelnlök. Ezek az élvtársak felelőtlenül cselekedtek. Nemcsak a tervteljesítést, a jövőévi termést aka­dályozták ezzel, hanem saját zsebüknek is az ellenségük. Mért csak úgy lehet jól keresni, ha az ember lelkiismeretes munkát végez, Nekem havi S—4 ezer forint jövedelmem Van, de Vigyázok is a gépemre, mint a két szememre. En­nek köszönhetem azt is, hogy a novem­bert 7-re tett vállalásomnak, amely sze­rint évi tervemet 400 százalékra telje­sítem, már 391 százalékban eleget tet­tem a mai napig. Az Októberi Forra­dalom nagy évfordulójára túl is telje­sítem vállalásom. Tfct az ideje a váltásnak, befejez- zük a beszélgetést. Kezet szorí­tunk Tóth elvtárssal, ő pedig fölül a traktorra és elindul új győzelmek félé. a 3000 normálhold teljesítéséért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom