Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-29 / 280. szám

Part és oér*é«s**éç. 4 párt és a tömegek közötti kape$o!a( megszilárdításáért AIZ ALLATALLOMAN TUN K nagyarányú növelése egyik alap­vető célkitűzése a mezőgazda­ság fejlesztésének. Több hús, zsír, tej, tejtermék, hentesárj jelzi majd állatállományunk nö- velésének, az életszínvonal terv­szerű emelésének útját, A SZABADSZÁLLÁSI közsé­gi pártszervezet átszervezés, ki­bővítés alatt álló népnevelőháló­zatának is komoly pártmegbiza lása most, hogy ezeket a ténye­ket t- 'atosítsa és mozgósítsa a község dolgozóit az eléggé sze­gényes állatállomány fejlesztésé­re. Az agitáció a Íegsajátosabí községi aaottságok figyelembevé­telével indult ebbe az irányoa. Az élénk csoportos népn./elo- rnunna es íenendüiő egyéni meg­győzés fegyvereit a községi párí- szervezet útmutatása nyomán kidolgozott fejlesztési tervek je­lentik. Nagy gonddal válogatják össze az érveket. Most dolgoz­zák ki a tanács irattárának do­kumentumai, a község dolgozói­nak visszaemlékezése alapján azoknak az érveknek a helytör­ténetét, gazdálkodási képét, me­lyekben a legmagasabb állatai lománnyal rendelkezett a köz­ség. Ezeket az adatokat élette telítik kormányunk programúm jának tényeivel — elsősorban azokkal, melyek az állatállomány növelését segítik elő. Sok szabadszállási dolgozó mé] nem látja világosan ennek 3 gazdálkodási ágnak az - előnyeit. Nem látja, mert nem ismeri eléggé kormányunk célkitűzéséit A népnevelőmunka erie eddig nem adott kellő választ. Most ki sgy ülések során ismertetik az állatállomány fejlesztésének je­lentőségét és közösén tárgyal­ják meg a megfelelő tak ár­mány bázis biztosításának pro blémáját. Valóban a dolgozók részvételével, tapasztalataik lat- bavetésével született meg Sza­badszálláson az az elhatározás, bogy a községtől keletre tihú­zódó csintavai csatorna mentén mintegy 412 holdon öntözéses legelőművelést teremtenek, A KÖZSÉGI PÁRTSZERVE­ZETTEL történt megállapodás alapján az öntözéses legelőgaz­dálkodás tanulmányozására a tanács egyik dolgozóját, Parté- nyi Ivánt elküldték a Tisza- mentére: Mindszentre, hogy gazdag tapasztalatokkal vissza­térve, nyújtson segítséget az öntözési problémák megoldásá­hoz. Komoly beruházásra lett volna szükség ahhoz, hogy a te­kintélyes terjedelmű legelőt megújítsák. Vízlevezető csator­nák, árkok, átemelő zsilipek építését jelenti ez a munka. A községi tanács azonban - a ter­veket a csatorna egyik szaka­szának lezárása után sz tál Ínye­tekkel ásott levezető csatorna ,-cöz beiktatásával oldotta m iVXostmár mintegy 40 ezer forin­tos beruházással megoldódik legelőöntözés, a takarmánybázia oíztosítása. A dolgozók i.agi örömmel, együttérzéssel fogad­ták a pártszervezet és a tanacs terveit. Minden segítséget meg­adnak, hogy a legeltetési társa .at még a tél beállta előtt je .enthesse az öntözőrendszer el­készülését. Már a szivattyú és a hozzávaló motor is megérke­zett, csak a kubikus munka van hátra, _ ^ ^ A KORSZERŰ LEGELÖMÜ VELÉS problémájának megöl dúsánál nem állnak meg. Rá­térnek a már megművelt lege- .ók szakaszos legeltetésére is Sőt egy ötholdas kísérleti par­cellát is beállítanak. Ezen a par­cellán kísérletezik ki az öntözé­ses here- és lucernát érméié, .echnikáját. Az eredményeket széles körben népszerűsítik. A legelőgazdálkodás tervét szervesen egészíti ki a község Hagyományos szőlőtermelésének fellendítése. Máris nagy az ér­deklődés. Sok dolgozó paraszt pótolja a hiányos, kiöregedeti szőlőjét. A kisgyűiéseken az elő­adók, a tanácstagok beszámo.ói- iton, a község egész terű'étén, a külterületen is ismertetik kor­mányunk rendelkezéseit, a ma­gas kedvezményeket, hogy nö­veljék a dolgozó parasztok ter­melési kedvét. A PARTSZERVEZET a. gaz­dasági élet mélyreható ellenőr­zésével, támogatásával igyekszik elhárítani minden zavaró körül­ményt, ameiy elterelné a dolgo­zók figyelmét a község gazdasag fejlesztéséről. Legutóbb a párt- szervezet kezdeményezésére gyű- .ésre hívták a falu kereskedel­mi dolgozóit, hogy megtárgyal­ják a jobb áruellátás kérdését. J-yakran crkeztc-k be panaszok, Az előadók nem egyszer az ipái átállításának nehézségeivel in­dokolták az egyes keresettebb cikkek hiányát. A pártszervezet a megbeszélés során megvilágí­totta a valódi helyzetet és az áruellátás hibájának eiemze.se útján rávilágított arra, hogy a nehézségek, hiányosságok egyik oka a vásárlók igényeinek fi gyeimen kívül hagyása. A fele- ő.sség a he.yi kereskedelmi szer­veket, vagy elosztó szerveket is illeti. Előfordult például az, hogy a fűtési idény megindulása előtt gondatlanul állították össze a kályhacső készletet. A káiyha- sövekhez nem kaptak a boltok azonos méretű könyökcsöveket Nem gondoltak az árusító szer­vek kellő előrelátással arra, hogy a tél elején nagy lesz a kereslet zsírtárolásra alkalmas edényekben. Az előrelátás hiá­nya kapkodást, helyi áruhiányt eredményez. A községi minta­bolt az értekezlet végén ver­senyre hívta a földművesszövet- ■rezet három árudáját a nagyobb dsztaság, a figyelmesebb kiszol­gálás, a kulturáltabb keresltedé- .cm megteremtése érdekében. SOK PANASZ VAN a kenyér minőségére. Gyakran savanyú, rosszul kidolgozott a községben árusított kenyér. A pártszervezet és a tanács megállapította, bog) a sütőüzemben a munkafegye- .ein nagymértékű leromlása, a felelőtlenség elburjánzása hozta magával a bajokat. Most ken.o.y lépéseket tesznek a sütőüzem munkájának megjavítására. A község dolgozóinak érdekeit szol­gálja az utcarendezés, a piacié parkosításának terve. A piacon fedett árusítóhelyet létesítenek s megújítják az útburkolatot is A PARTSZERVEZET a köz ség minden kommunistáját moz­gósítja ennek a helyi adottsá­gokból született programúinak a megvalósítására. Ezért szervez- át és bővíti ki a népneveiőgár- dát, ezért kelti életre a pártcso­portokat. Barta! elvtárs, a köz­ségi párttitkár pár hónapja kezd­te meg csak munkáját Szabad­szálláson. Most a pártcsoportok felélesztése idején a pártcsoport- bizálmiakkal tervszerűen végig- átogatja az összes párttagokat hogy személyesen megismerje problémáikat és javaslataikra, véleményükre támaszkodva meg­javíthassa a vezetés módszereit üj pártszervezetek alakultak pár hónap alatt Szabadszálláson olyan szerveknél, ahol eddig pártunk szervező és irányító munkája nehézségekbe ütközött A íöldművcsszövetkezetben, a tanácsnál, a postahivatalban megalakult pártszervezet ríg: hiányosságokat küszöböl ki. A párt és a dolgozó nép között, Kapcsolat megszilárdításává' Szabadszállás eredményesen va­lósítja meg kormányunk célki­tűzéseit és a párt vezetésével naiad a magasabb életszínvonal, a kulturált falusi élet felé. Szálloda és étterem nyílik IMesbokotion Bâcsbokodon a földművesszö- vetkezet a közeli napokban adj!.* át rendeltetésének a most átala­kított és újonnan berendezett szállodáját és éttermét. A szál­loda hét szobával rendelkezik. Étterme pedig megoldja az üze­mi étkeztetés problémáját a köz­ség ipari üzeme és vállalatai dmgozoinak. Az irodalomtörténeti ismeretterjesztő munkáról A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Tár­sulat megyei szervezetének december 6-j megalakulása teszi idő­szerűvé, hegy a cikkben felvetett kérdéssel foglalkozzunk. Az emberek közötti igazi egyenlőséghez, melyet kialakítani korunk megtisztelő feladata, nem utolsósorban tartozik hozzá a műveltségben való egyenlőség sem. El kell érnünk, hpgy az em­beriség évszázadokon keresztül felhalmozott szellemi kincseiből mindenki részesüljön. S ne csak a morzsákból; a kultúrát minden ember életének irányító tényezőjévé kell emelnünk, hiszen enéi- Kül igazi kultúráról nem is beszélhetünk. Anélkül, hogy más tudományágak fontosságát kétségbevon­nánk, hangsúlyozni szeretnénk, milyen elsőrendű szerepe van az irodalomtörténetnek a nemzeti műveltség-szempontjából. Kossuth- díjas irodalomtörténészünk, Horváth János, az Irodalomtörténeti Társaság egy régi, még első háború előtti gyűlésén így igyeke- 'Ctt felkelteni az irodalomtörténészek figyelmét tudományuk hi­vatására: »Van-e tudományág, mely ősibb és természetesebb jog­gal Kívánhatna szetaramiani a nemzeti műveltség nagy közössé­gébe, mint a mienk? Van-e szaktudomány, melynek örököltebb állandóbb kötelessége volna gondoskodnia e szerteáramiásról,. min! az, amelynek szolgalatéba mi szegődtünk?« Az irodalomtörténé­szek feladata: »nemzetivé tenni a magyar irodalomtörténet tudo­mányát a szó egész érteimében... közössé tenni, mindenek osz­tályrészévé adatni azt a többszázados műveltségi kincset, amely nélkül nincs magyarság...« Horváth János szép célkitűzése eddig nem valósulhatott meg, a feltételek csak most teremtek meg számára. De ezeií a íeltéte- ,ek most különösen kötelességünkké teszik, hogy jól használjus pKet. Irodalomtörténeti ismeretterjesztő munka eddig is folyt már megyénkben, értünk is el eredményeket, de inkább csak szám­szerűeket. Tartottunk előadásokat irodalmunk nagyjairól, töbo- Kevesebb figyelemmel meg is hallgattak bennünket, de attól még messze vagyunk, hogy aKár. csalt legszorgalmasabb hallgatóinkéi irodaimiiag művelt emberekké tettük volna. En úgy gondolom, hogy irodalmilag művelt ember nem az, aki ismeretekkel rendel­kezik íróink, költőink életéről és műveiről, hanem az, aki számáig Petőfi forradalomban való hite, Ady elnyomottak iránti szereteti belső paranccsá, magatartását meghatározó tényezővé vált, aki­nek nagy tettekre vaió elszántságában Kölcsey és Vörösmarty nazaszeretete lángol, aki múltúnk hibáit Eötvös és Mikszáth, eré­nyeit Jókai szemével látja, aki a tavasz szépségében gyönyörköd­vén Balassira, az Alföld tájai láttán Petőfire gondol, akinek sze­relmében Csokonai Lilla-dalaitól József Attila Flóra-verseiig ta álkoznak rokonhangulatok, akinek szavain, mondatain Arany János és Móricz Zsigmond nyelvének zamata érzik. Persze ma­gasra tettük a mércét, de ami ez alatt vem, az csak unalmas be­széd az irodalomról, nem irodalmi műveltség. Mit tegyünk, hogy ezt elérhessük? Mindenekelőtt több sze­retettel, nagyobb lelkesedéssel beszéljünk íróinkról, költőinkről; Vetkőzzük le már a pozitivista irodalomtörténészek modorát, akik az irodalomban nem láttak egyebet, mint tudományuk tárgyát •' Ha irodalomról beszélünk, írók is legyünk és előadóművészek is, — amennyire csak tehetségünktől telik. Minden irodalomról szóló előadásnak művészi élményt kell nyújtania. A szénhidrá­tokról vagy a robbanómotorokról beszélvén csak hallgatóink ér­temére akarunk hatni, de ha Katonáról vagy József Attiláról van szó, érzéseiket, egész valójukat hatalmunkba kell kerítenünk. Nagy feladat vár ránk, előadókra. De nagy feladat vár azokra is, akik az előadások szervezését vállalják. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakraD lohasztotía le az előadó tárgyától fel­gyújtott lelkesedését a rossz szervezés miatti közöny. Nyolc-tíz Kirendelt hallgatónak nem lehet kellő hőfokú előadást tartani. Az író nem képes magának dolgozni, a színész sem tud üres szín- názban játszani. Nekünk, előadóknak is érdeklődő közönségre van szükségünk. ­Sokat várunk a Társulat megyei szervezetének megalakulá­sától. Jó szervezést, az előadások komoly bírálatát, az előadók fejlődésének irányítását: mindezen keresztül Kecskemét és az egész megye kulturális életének fellendítését, Dr. Orosz László. N EIMZETK OZI SZEMLE Tárgyalni, tárgyalni, tárgyalni ! Becs, Ausztria fővárosa ismét a világ közvéleményének reflek­torfényében álk Itt ülésezik most a hatodik nagyhatalom, az egész földkerekséget átfogó bé- kemozgalom parlamentje, a Béke-Vil ágtanács. A Béke-Világtanács ülései mindig igen fontos mérföldkö­vet jelentenek a tartós békéét, a nemzetek közötti megértésért vívott harcban. A most folyó ötödik ülésszaka újból feszült nemzetközi hely­zetben tanácskozik. Az ENSA- ben az amerikai uralkodó körök elkeseredett kísérleteket tesz­nek, bogy a Szovjetuniónak éí a béketábor többi ENSZ-tagal- lamának békés javaslatait el­gáncsolják. Képmutató jegyzé­keket intéznek a Szovjetunió­hoz és a nemzetközi problémák békés megoldása helyett olyan »megegyezést« szeretnének el­érni a Szovjetunióval, amely szabadkezet adna nekik a né­met fasizmus újjászervezésében, * hitlerista, hadigépezet helyre-» állításában. Koreában különíéle mesterke­désekkel megakadályozni igye­keznek a nem közvetlenül Ha­zatelepített koreai-kínai hadi­foglyok körében folytatott felvi­lágosító tevékenységet, s a ko­reai béketárgyalásokat meg­előző politikai értekezletből ki szeretnék rekeszteni a Szovjet­uniót, mint semleges államot, azt a Szovjetuniót, amelynek képviselője elsőként tett javas­latot a fegyverszüneti tárgyalá­sok megindítására. A Béke-Világtanács ötödik ülésszaka napirendjére az egész világra kiterjedő akciók kérdé­sét tűzte, annak érdekében, hogy a konfliktusokat (német, koreai kérdés, hidrogénbomba és más tömegpusztító fegyverek eltiltá­sa, a fegyverkezés korlátozása) általánosan elfogadható egyez­mények útján rendezzék. Tár­gyalni, tárgyalni, tárgyalni Î Ez a követelés, a visszatérő motí­vum a békeharcosok legkiválóbb- fainak felszólalásában- -Talál » kozzanak hát az öt nagyhatalom képviselői« — követelte sokszáz- miilió békeharcos nevében Jo- liot-Curie, világhírű francia tu­dós, a Béke-Világtanács elnöke. »Azoknak a határozatoknak, amelyeket az ülésszak elfogad, világossá kell tenniük a tárgya­lások és megegyezések problé­máját« — jelentette ki Hja Erenburg, a nagy szovjet béke­harcos író. — »A népek várják szavukat. Látják, hogy most min­den ország államférfiul kényte­lenek számolni velünk. Sokat közülük már kényszerítettünk arra. hogy másként beszéljen a békéről. Kényszerítjük őket arra is, hogy másként cselekedjenek — hozzájáruljanak a béke meg­teremtéséhez.« S a béke parlamentjében fo­lyik a vita a döntő fontosságú határozatokról. A Bermudákra készül a há­borús gyújtogatok maroknyi csoportja, hogy megbeszélje az agresszió kiszélesítésének ördögi terveit. De a másik oldalon más sorakoznak a békeszerető ember- milliók, hogy a Béke-Világtanács ötödik ülésszakán kapott új út­mutatásokkal felvértezve ismét harcba induljanak az agresszo- rok megfékezésére és tárgyaló- asztalhoz kényszerítésére. Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságnak ajándékozza azokat a javakat és összegeket, amelye­ket a háború elmúlt három esz­tendeje alatt a koreai nép meg­segítésére fordított. Ugyanakkor árucikkekben és műszaki segít­ség formájában ajánd Wképpen nyolcbillió jüant ad Koreának Mennyivel más ez az önzetlen segítség, mint az az úgynevezett »támogatás«, amelyet a politikai­lag, gazdaságilag erősebb impe­rialista országok, a befolyásuk alá került országoknak, ezoú nemzeti függetlenségéért cserébe — dolláralamizsnaként formájú ban nyújtanak. A szocializmust építő népek testvérisége Koreában elhallgattak a 'egy- verek. Az oly sokat szenvedett nép megkezdte rombadőlt orszá­gának újjáépítését. Ebben a munkájában — miként szabad­sága megvédéséért folytatott hő­sies harcában — most is állan­dóan maga mögött érzi a test­véri népek segítő kezét, A nagy kínai nép, amely együtt hullatta vérét Korea né­pével az agresszorok elleni há­borúban, most az újjáépítés kor­szakában Is * Szovjetunióval együtt elsők között siet Korea megsegítésére. A napokban ”eje- ződíek be Pekingben a Kínai Népköztársaság és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság közötti gazdasági és kulturális együttműködési egyezmény meg­kötését eredményező 0 napos tárgyalások. Az egyezmény újabb bizonyítéka a szocializmust épí­tő népek barátságának, testvéri együttérzésének. Az egyezmény értelmében a Kínai Népköztár­saság ellenszolgáltatás nélkül * Ez a nagylelkű segítség, mi­ként Kim ír Szén elvtárs mon­dotta Pekingben, »anyagi bizto­sítékot nyújt áhhoz. hogy meg­gyorsuljon a helyreállítás és-fej­lődés minden téren, meggyor­suljon a gyárak, közlekedés ét* szállítás, mezőgazdaság es a nép életszínvonalának helyreállítása, illetve emelése. Mindez egyúttal olyan erő forrásává válik, amely új győzelmekre lelkesít bennün­ket a hazánk demokratikus alap­jainak megszilárdításáért folyta** tolt küzdelemben, ami az ország: egyesítésének harisául ezolgil.«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom