Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-27 / 278. szám
( A raárto ífa'gs aqva^áfeoa ) Harcoljunk a háborúk eredetéről szóló burzsoá ködösítés eilen A kizsákmányoló osztályok, a háborúk haszonélvezői saját érdekükben igyekeztek a tömegek iigyeitriét e.terelni a háborúk valóságos okairól. Tömegek nélku úgyan's háborút Viselni nem teljét. A tömegekre Várt mindig az a szerep, hogy a kizsákmányoló cSsztályok háborúiban vérüket ontsák, elpusztuljanak, hogy ilyen módon biztosítsák kizsákmányoióik Mámára a gazdag prédát. A kizsákmányoló osztályok tehát tudatosan megtévesztet ek az embereket azért, hogy azok minél enge pédíie&ebben, gondolkodás nél.-tm menjenek a pusztulásba s eszükbe ee jusson fellépni a háborús és a háborúkat előidéző kizsákmányoló Osztályok ellen. A nép, ha érti és magádnak vallja a háború célkitűzéseit, ha szabadság és függetlensége- véclelmérö’ van szó — csodálatos erőfeszítésekre, hősi áldozatokra képes. így volt ez a magyar nép történelmében az 1843—49-es forradalom és a szabadeághatc idején. A ki zsákmánya óknak azonban rab óháborúikhoz mindig megtévesztéssel kehett a tömege get megnyerniük. Ezért a kizsák mányolók a szolgáltukban álló papok, filozófusok segítségéve, természetfeletti okokkal magyarázták a háborúkat, vagyis o.yan okokkal, amelyeKkel az ember kép- te'en szembeszállni. A tömegek megtévesztéséhez évszázadokon keresztül nagy segítséget nyújtottak az uralkodó osztályoknak az egyházak, amelyet a vallás segítségével igyekeztek félrevezetni a tömegeket. Sokféle módon szolgálták az egyházak az Uralkodó osztályok háborúit, aw •vekben legtöbbször maguk is érdekelve voltak. A háborút isten akaratának tüntették fel. Azt hir dették, hogy isten a háborúkat büntetés gyanánt zúdítja az emberekre és ők kötelesek zokszó né - Ml alávetni magukat ennek a büntetésnek. Azzal fenyegetőztek, hogy ak' felemeli a szavát a hábo rú — tehát az isteni akarat — ellen, az elkárhozik, míg az alá Eatosa-k te'jesen bűnbocsánatot «vernek. Néhány, főleg keleti vallás tanítása szerint a háborúban elszenvedett halál egyenesen a legteljesebb mennyei üdvösséget juttatja a földi életében bűnös embernek. Az egyházak mindig bizonygatták, hogy az általu. kiszolgált osztályok háborúja iste- akarata- szerint való. Ennek meg fi’jeiöah megáldották a fegyvereket s kitartó harcra buzdi tot'-ák e hívőket. Egyáltalái nem zavarta a papokat az t* gyakran előforduló eset, hogy a két szombenál'ó ország hadseregének fegyvereit egyazon isten nevében áldották meg, s ugyanattól az istentől kérték imáikban a másik fé. pusztulását. _ A társadalom fejlődése magával hozta a technika, a természeti és társadalmi tudományok nagyiramú fejlődését 's. Mindez együtt jár' a tömegek nagyobb arányú felvi iágosításával, tehát a babonák, a csodákha vetett hit, a Vallás1 telfogás térvesztésével. Az emberek rhár kevésbbé hittek a V-al.ás- nák. egyre kisebb mértékben adtak hitelt a háborúkra- vonatkozó vallási magyarázatoknak is. Az uralkodó osztályok tehát e-gyre inkább kénytelenek Voltak a papok mellett más erők segítségét is igénybevenni a tömegek felvezetéséhez. M'vel a tudományok értéke nagy vo.t az emberek sz-» méhen, tudományos lepelbe kellett burkolni a háborúkat magyarázó hamis nézeteket. Különösképpen a burzsoáziának volt és van arra szüksége, hogy tudományos mezbe bujtatott ha zugságókkal vezesse félre a tömegeket. A burzsoázia főleg az imperializmus szakaszában sűrűn zúdít háborút az emberiségre r* ezek sokkal hossÍ3bbak és pusztl- tőbbak az előző háborúknál. Mindez akkor történik, amikor mór nem jelentéktelen a néptömege'' felvilágosodottsága s amikor a marxizmus a társadalmi törvények ismeretének birtokában egyre több- ember szemét nyitja fel a háborúi' kérdésében. A burzsoázia tehá* papjai t mellett csatasort)»'. átlit>i fílezóiusait. tudósait, hogy azok ..tudományosan“ bizonyítsák be azt, amit a Vadas már nem képé* álhite.ni. Így jönnek létre óztán a kü.önféie ,,tudományos” magyarázatok a háborúk keletkezése fői, okairól, hatásáról. Ezek a magyarázatok formájukra nézve ÁÜiömbözőek, de lényegük azonos mindenképpen elterelni a tömegek ügyeimét a burzsoázia rab.óháoo- .úiróí: megakadályozni azt, hogy a tömegek felfedezzék a háborúk valóságos okait és megsemmisítsék ezeket, vagyis a kapitalista .arsaáarmi rendszert. Súlyos hiba -lenne, ha lebecsülnénk ezeknek az áiíudományos nézeteknek a veszélyességét. Bár igaz, hogy hatásuk e-gyre kisebb térre kot .átozódik, mégis nem je- entóktelen tömegeket vezetnek ma is félre, elsősorban a kap- taiista országokban, de a népi demokratikus országokban <s. Az ellenük vívott küzdelem ilyenformán egyik feltétele a háború eben, a békéért fo.yó harc ««erének. ,A burzsoázia érdekeit szolgáló ál-tudományos nézetek egy része e háborúkat az emberekben működő agresszív, támadó ösztönökké magyarázza. Eszerint az emberben természeténél fogva agresszív ösztönök vannak, amelyeket nem le- -iet megsemmisíteni és amelyek újra és újra elkerülhetetlenül kitörnek, verekedésre, öldöklésre és pusztításra sarkalva őket. Ebbő- következik, hogy a háború nem más, mint ezen ösztönök tömeg méretű megnyilvánulása és k’e-é- gíiiése. A burzsoázia j-akájtudetóai készséggel szolgáltatnak ,,tudomány cs." bizonyítékokat elméletük alátámasz'ására és az emberekben működő reflexekből, élettani io- yamatokból önkényesen vett következtetésekkel „bizonyítanak." Elméletük végső következtetése az, hóoy amíg két ember él a földön. addig béke csak a temetőben'lesz. Tehát teljesen felesleges és kilátástalan a háború ellen: küzdelem. Ez a burzsoázia dédelgetett álma: sz emberek egy te- szér a teme’őkbe rakni, a több- fölött viszont zavartalanul foly tfctni a kizsákmányolást. így tűn röződik a burzsoázia érdeke, törekvése és az általa megfizetett tudósok gyalázatos elméletében. Az élet, az emberek mindennapi evékenységo számtalanszor megcáfolja ezeket a nézeteket. Az em- -.erekben működő agresszív 5sz- -önök elmélete hazug locsogás, .iminek semmiféle tényleges alapja nincs. Az emberek életmódja, a á.rsadalmi tet mêlés feltételei éppen azt teszik szükségessé, hogy az emberek között kölcsönös együttműködés- alakuljon k'. Ez az együttműködés a társadalom zavartalan fejlődésének feltétele. Csak a kizsákmányoló társadalrr rendszerek viszonyai alakítják úgy az embereket, hogy egyik a másikban ellenséget lásson, akinek megtámadása és elpusztítása szűk séges ez anyagi é-etfeltételek biztosításához. Különösképpen a kapitalizmus viszonya' nevelik ilyenné az embert, A kapitalista társadalom, amelyben az ember embernek farkasa, arra törekszik, hogy a dolgozó römegeket is a maga képére formálja. A kapitalizmus viszonya1 azt eredményezik, hogy az alapvető életlehetőségek biztosítása gvakran együtt jár mások megrövidítésével, életfeltételeinek korlátozásával. A munkanélküliség idején pl. csak úgy juthat vial-aid munkához, ha másvalaki elveszti munkáját. Mindezt a burzsoázia •igyekszik a maga céljaira felhass- ná'ni és a háborúk szolgálatába álií'ani. Ezt a törekvést azonban már a kapitalizmus idején erősen gátolja a munkásszolidaritás, a dolgozók összefogása. A kizsákmányolás elleni közös harc megmutatja a dolgozóknak, hogy életüket csak úgy képesek megjavítani, ha egymással Összefogva küzdenek közös ellenségeik, a tőkések ellen. , A kapitalista társadalom megdöntése. a szocializmus felépítése megszünteti azokat az okokat, amelyek egymás ellenségeivé nevelik- . az embereket, A szócial'ztnusban a kölcsönös együti- mííködésnek szabad tere nyűik. Ennek aiapja, az, hogy az egyén csak a társadalom többi tágjává, rgyütt. boldogulhat, hogy a tár - sadatem gazdagodása egyben az egyén gazdagodása tó. Â?; obzta.y- nélkül! társadalom viszonyai kö- zött. teljesen e.tűnik az emberekből a mások iránti gyűlölet és- irigység, amit a kapitalizmus heveit beléjük, nr'vei mindenki képes arra, hogy munkájával megfelelő életmódot biztosítson magának. Így semmisíti meg a szocialista társadalom gyakorlata az agresszív emberi ösztönökről szóló bur- isoa kitalá.ásokat. Részletek Horváth Zoltán, a KV agit.-prop osztályának munkatársa cikkéből, a Propagandista 11. évf. 11—12. számában. . Folytatása következő számunkban. ______ Pa rtitur 27-én délután 0 órakor a Pártoktatás Házában a „Nemzetközi lelyzet időszerű kérdései” címmé- előadás lesz a pártvezetőségi tagok, propagandisták, törtiegszerve- zeti vezetők, valamint á gazdaság' vezetők részére. Előadó a Pártközpontból. ' MEGJELENT A »Pártépítés« novemberi száma, mely közli: A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 19ő3 akt. 3l-i határozatát. A Politikai Bizottság beszámolóját (Rákosi Mátyás eivtars beszédét) a KV 1953 június 23-1 határozatainak végrehajtásáról, Meghívó Folyó hó 30-án, hétfőn este 6 órakor a városi MNDSZ-helji- ségben, Széchenyi-tér 19. szám alatt, orvosi előadást tartónk »Reumatikus fájdalmak« cmi- meL Előadó: dr. Pásztori főorvos. Erre az értékes előadásra szeretettel hívjuk és várjuk asszonytársainkat. Rövid külföldi hírek MOSZKVA (TASZSZ) A moszkvai finn képzőművészeti Kiállítás megnyitására a Szovjetunió Kulturális Ügyei Minisztériumának meghívására november hó 23-án Helsinkibö Moszkvába érkezett Arvo Szal- minen, Finnország közoktatásügyi minisztere. * PÁRIZS. (TASZSZ) November 22-én Párizsban országos értekezletet tartottak a Vietnammal való tárgyalások éidekében. Az érte kezíeten számos nemzetgyűlés képviselő, megyei és városi tanácsos, egyetemi tanár, egyház^ személyiség és több tár-sadalm' szervezet képviselője is részt vett A csepeli vasasok kezdemenyezése nyomán Megyénk ipari üzemeinek vezetői, kereskedelmi' szerveink irányítói a megyei pártbizottság kezdeményezésére kedden délután megbeszélést tartottak. A vita arról folyt, hogy megyénk legfontosabb ipari üzemei mit tudnak tenni a Központi Vezetőség október 31-i határozata nyomán a közszükségleti hiánycikkek pótlása érdekében. . , A felszólalók nagyrésze elmondotta, hogy olyan aruk vannak raktáraikon, amelyek közül több hiánycikként jelentkezik a piacon. Például a Kecskeméti Gépgyárban megfelelő mennyiségű kukoricadaráló van raktáron, ugyanekkor a piacon eobol hiány van. Megfelelő mennyiségű fürdőkádat is tudnának biztosi tani a piacra, mert készlet van. Az üzem hiánycikként jelentkező húsverőt, vastalpat és egyéb háztartási 'cikkeket tudná' készíteni, mert szabad kapacitása van. Szabó Lajos elvtárs, a Kecskeméti Gépgyár főmérnöke érdek-“ lődött a kereskedelem vezetőitől, hogy keresik-e az öntöttvas edényeket a falu dolgozói. Badacsonyi József elvtáre, a Kecskeméti Épületi aicatosi pan Vállalat igazgatója arról szólt, hogy üzemi kapacitása nincs megfelelően kihasználva. Kisebb létszám növelésével meg tudnák oldani azt, hogy a háziasszonyok számára palacsintasütőt, olajozó- k annál gyártanának. Hasonló javaslatok születtek a többi felszólaló igazgató elv-“ társaktól is. • Az értekezlet határozatot fogadott el. A kereskedelem, a vases élelmezési ipar részéről bizottság alakul, amely összeállítja a hiányzó áruk listáját, k * A bonni kormány az állami kiadások negyvenöt százalékát katonai célokra lord it] a Berlin (MTI) A bonni kormány legutóbbi ülésén jóváhagyta az 1954—55. évi állam: költségvetés tervezetét, amelyet Schaeffer pénzügyminiszter dolgozott ki. Az előirányzat szerint az állami kiadások 45 százalékát fegyverkezési és katonai célokra fordítják. A költségvetés tervezetében mind az állami bevételek, mind a kiadások végösszege 27.11 milliárd márka. A »védelmi« Kiadások közé sorolt megszállási költség ezúttal kilenc milliárd márka, tehát az államháztartás bevételeinek 33 százalékát emészti fel. A fokozott katonai kiadások fedezetét Schaeffer pénzügyminiszter egyfelől a dolgozókat sújtó fogyasztási adók emelésével, másfelől valamennyi kulturális és szociális jellegű állami kiadás csökkentésével . kívánja előteremteni. r Geugszteriskolák az Egyesült Államokban London (MTI) A londoni -Daily Worker« írja: Az Egyesült Államok szenátusának egyik albizottsága vizsgálatot készül indítani azoknak a jelentéseknek megvizsgálása-- -a, amelyek szerint az Egyesült Államok hivatásos gengszterei-bűnözőket nevelő iskolákat« tartanak fenn 7—18 éves gyermekek részére. Ezek az amerikai gengszterek — amint a jelentésekből kitűnik — aá -oktatás« során -tanítványaikat« a egsúlyoSabb bűncselekmények — gyilkosság, betörés, rablás, stb. elkövetésére képezik ki. Az Országos Béketanács távirata Londonba A magyar sport világraszóló londoni sikere alkalmából az Országos Béketanács az alábbi távlatot intőié Puskás Ferénchez, a magyar válogatott kibdarúgöcsa- lat -kapitányához, az Országos Sékeíanács tagjához:. Arra -kérjük Puskás «ívtársat, hogy az Országod Béke-tanács nevében -köszön-tse a magyar abdarúgó válogatott valamenny' tagját. A londoni győzelem ha- 'ártalan örömet szerzett a békeezerető magv-ár népnek, s ügy véljük, főbbet jelent ez. eporibeli sikernél. Az egész világnak bebizonyítottuk, hogy -népünk a békét szereti és arra törekszik, irogy a világ fiataljai a kultúra és a sport területén mérjék össze erejüket. Végtelenül örülünk a londoni gyö’ zelemnek, amely a népeit egymás- közti barátságának ís győzelme. Sok szeretettel várjuk haza a diadalmas ma-gyai csapatot. Országos Béketanács. r Az ország minden tájáról -— Bács-Kiskun megyéből is — se •eglenek a dolgozók, a bányákba, ahol szorgalmas munkáv íegtalálják boldogulásukat és rendkívül hasznos munkát « geznek a haza javára. Szenet termelnek, hogy táplálhassuk a cipőt-, ruhát gyártó gépeket és egyre több szerszámot és gépet gyárthassunk a mezőgazdasági munka megkönnyítésére. A toborzott új bányászok 800 forint szerződési jutalomban és a munkájuk utáni fizetésen kívül egész sor kedvezményben részesülnek. Havonta egyszer ingyen utazhatnak haza látogatóba, évi zénjárandóságot, munkaruhát és lábbelit, olcsó étkezést, ingyen szállást kapnak. Korszerű legényszállásokban Iáknak. Ragyogóan tiszta ágyneműről, a? ágynémű mosatásáról, a szállás takarításáról a bánya . gondoskodik. Munka után sokféle szórakozás közben pihenhetnék az új oányászok - 1 — ■ Képünk a tatabányai 440. sz. legópyszállás kultúrtermében készült. A kép jobboldalán: Szabó János kecskeméti új bányász újságot olvas. Baloldalon az asztalnál: a KecsKemétrőI való fökaji János sakkezik. Pár hónappal eze-őtt. mindketten a ípezőgázda- ságban dolgoztak. Ma a XH. akna hűséges bányászai,'
