Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-13 / 240. szám
r AZ MDP BAOKISKUmpGrei Vili. évfolyam, 240. szám. Ara 50 fillér 1953. OKT. 13. KEDD A MA I SZÁMBAN III. Szakszervezeti Világkongresszus. — Tízéves a lengyel néphadsereg. — Termelőszövetkezeteink helyzete és feladataink a Központi Vezetőség határozata után, — Akik okosan faragják jövőjüket. — Államunk készen adja a lehetőségeket a termelőszövetkezeti halastavak létesítéséhez. — Pótoljuk az elmaradást a siló- zásban. — Vasárnap sem szünetelt a munka a városföldi állami gazdaságban. V ___________________________________________' Üt emes, egyenletes tervteljesítesset a jólétért Tóth László tapasztalatcserét tart a kiskunfélegyházi gépállomáson Megyénk ipari üzemeiben vidámabban megy a munka, mert könnyebb az élet cs minden nappal még könnyebbé, még szebbé válik. A sokezernyi, milliónyi kívánság, ameiy a párt, a kormány határozata nyomán beteljesedett arra a meggyőződésre vezeti a dolgozókat, hogy még jobb munkával harcoljanak a párt célkitűzéseiért. Ezért terek legtöbb üzemünkben újabb lunkafelajánlásokat a terv túl- Ijesítésére, a selejtcsökkentés- . Az ebből származó kötelessé- .k teljesítése szükségessé teszi • egyenletes ütemű termelést, a hóvégi hajrá megszüntetését, Az életszínvonal állandó emelése, a terv teljesítése nélkül elképzelhetetlen. A kormány- programm után ezért nőtt meg a termelés ütemességének jelentősége. E nélkül nem lehet- 6eges győzelemre vinni a »termelj többet, jobban élsz« jelszót. Ugyanis a dekádtervek egyenetlen teljesítése felborítja az üzem, de a vele termelési kapcsolatban álló gyárak terv- munkáját is. Ha a hónap első felében az üzem nem teljesíti feladatait, kénytelen a mulasztást később pótolni, ami hónapvégi hajrához, a dolgozó munkaerejével való felelőtlen gazdálkodáshoz, a gépkarbantartás elhanyagolásához, a selejt növekedéséhez vezet. Az első dekádban mutatkozó lemaradás feleslegesen növeli a termelési költségeket. A dolgozók nem fejtik ki aktivitásukat, nem használják ki a gépeket, gyakori a csellengés, sétáigatás, a munkáravárás. Mindez megdrágítja a termelést, gátolja az életszínvonal fokozatos emelését. A Kecskeméti Gépgyárban október 1-én 74.96, 2-án 63.6, 5-én 84.60 százalékra teljesítették a tervet. Ugyancsak lemaradtak az első napokban a Kecskeméti Cipőgyár dolgozói is. A Kiskunfélegyházi Gépgyárban a műszaki vezetők hibájából adódott az, hogy szeptember 20-tól 80-ig csak 3.6 százalékra teljesítették készárutervüket. Az ilyen termelés íékezője a fejlődésnek, a jobblétnek. Mivel üzemeink jelentős részében a terveket még mindig csak hóvégi hajrával teljesítik, így a feladatokat részleteiben nem tudják végrehajtani. Előfordul az, hogy a harmadik dekádban nem az előzőleg el nem készített munkadarabokat gyártják, hanem azokat, melyek elkészítésével könnyebben teljesíthetik a »globális« tervüket, így van ez a Kiskunfélegyházi Gépgyárban. A terv teljesítésének ez a helytelen módszere nemcsak az üzemen belüli tervezést dönti fel, hanem zavart okoz más vállalatoknál is. Ezért a kormányprogramra nyomán a havi, negyedik negyedévi tervért folyó versenyben különös nagy jelentősége van a terv minden részletében történő teljesítésének, az egyenletes ütemű termelésnek. A termelés egyenletességét a műszakiaknak kell biztosítani. Ennek jó elvégzése számos szervezési feladat megoldását követeli. A folyamatos anyagellátás, a műhelyek és üzemek közötti kooperáció jó megszervezése, a terv felbontása, a megelőző karbantartás mind olyan feladat, melynek megoldása a műszaki vezetőkre, mérnökökre, technikusokra, művezetőkre hárul. Éppen ezért üzemi pártszervezeteinknek a termelés pártellenőrzése során, a termelés egyenletességéért folyó harcban különösen nagy gondol kell fordítaniok a műszakiak munkájára. Ösztönözni kell őket, hogy versenyvállalásokat tegyenek, amivel elősegítik a munka jobb megszervezését, az anyag-, szerszámellátást, a munkafegyelem megszilárdítását, segítik a fizikai dolgozókat szocialista fogadalmuk valóravái fásában, A megoldandó műszaki feladatok sokoldalúsága azonban nem jelenti azt, hogy azok végrehajtásával már folyamatos, egyenletes lesz a termelés. Ez nemcsak műszaki, hanem politikai kérdés is, mert az egyenletes ütemű termelésért folyó harc küzdelmet jelent a termelést akadályozó hibák, a munkafegyelem megszegői, a tervfegyelem megsértői ellen i3. Pártszervezeteink és népnevelőink fontos feladata, hegy a dolgozók között állandó felvilágosító munkát végezzenek. Magyarázzák meg, hogy a fegyelmezetlenségből eredő termelés- ingadozás, a dekád, napi tervek nemteljesítése, a hóvégi hajrá, nem segíti, hanem gátolja a kor- mányprogramm végrehajtását, az életszínvonal emelését. Magyarázzák meg, hogy a munkaidő jó kihasználása milyen ösz- szegű megtakarításokat tesz lehetővé, miképpen növeli újabb beruházások nélkül az üzem termelőkapacitását. A kormányprogramm nyomán dolgozó népünk egyre nagyobb igényekkel lép fel a fogyasztási cikkeket gyártó iparokkal szemben. A rohamosan növekvő szükségletek kielégítésére gyorsabban kell megvalósítanunk az egyenletes Ütemű termelést, inejy biztosítja a dolgozók iparcikkel való időben és minőségileg megtelelő ellátását. De egyben elősegíti más üzemek tervteljesíté- sét, az életszínvonal emelését. A negyedik negyedévi tervért folytatott harcban üzemeink dolgozóinak harci jelszava legyen: a kormányprogramm sikeréért, a napi, a dekádtervek egyenletes, állandó teljesítésével, A KISKUNFÉLEGYHÁZI gépállomáson tizenkét traktcxris- ta párosversenyben dolgozik. A versenyben Tóth László munka- érdemrendes sztahanovista traktoros jár az élen, aki az elmúlt dekád utolsó 5 napjában 81 normal holdat teljesített. A gépállomás tizenkét dolgozója már teljesítette éves tervét, Fekete József tsz-tag traktoros például éves tervét 112 százalékra végezte eddig s az őszi tervtelj e- bítésben 85 százaléknál tart. A női dolgozók közül Dobos Maliid a legutóbbi dekádban fejezte be éves tervét, őszi tervét 56 százalékban teljesítette. Azok a traktorosok, akik teljesítették éves tervüket, valamennyien a termelőszövetkezetek tagjai s minden teljesített munkaegység után nem 8, hanem 16 forintot kapnak fizetésül a gépállomáson. Tóth László például napi 5—6 munkaegységet szerez, 80— 90 forint a napi jövedelme, amellett, hogy munkaegysege arányában természetben is részesedik. TÓTH LÁSZLÓ, miután átkerült a kiskunfélegyházi gépállomásra, a Dózsa termelőszövetkezetben kezdte meg a mura- kát. Szabadidejében felkere-.it. Vakulya Sándor traktorost, aks ugyanabban a termelöszövetke zetben dolgozik, hogy segítséget adjon munkájához. Tóth elvtárs szakmai tanácsokat és segítséget nyújtott, mert a Vakulya-gépnél rendszeres volt a műszaki kiesés. Ez már a második popon megszűnt. A GÉPÁLLOMÁS vezetősége vasárnap tapasztalatcsere-bemutatót rendez, amelyen résztvesz a gépállomás minden dolgozója s Tóth László bemutatja módszereit, amelyek alkalmazásával kitűnő eredményeket, szép ke» resetet ért el. A TAPASZTALATCSERE lehetőséget ad arra, hogy a bemutató után több traktoros bevezesse és alkalmazza Tóth László élenjáró módszereit s így meggyorsuljon a szántás-vetés, előbb fejezze be a gépállomás őszi tervét. Versenyben a tervek teljesítéséért a csátaljai gépállomáson Gépállomásainkon élénken folyik a verseny az őszi tervek maradéktalan, időelőtti teljesítéséért. A csátaljai gépállomás traktorai is csaknem szünet nélkül zakatolnak, maguk mögött nagyva a napfényben feketén csillogó hatalmas íbiddarabokat. A gépállomás traktorosai egymással versenyezve végzik munkájukat: vájjon, ki lesz az első,, aki őszi tervét teljesíti. Az első győztes már befutott Farkas István személyében, aki őszi tervét 104 százalékra teljesítette és november 7-re felajánlotta, hogy teljesíti 1954. évi tervét is, melyet eddig 83 százalékban végzett el. Néhány nap múlva Szőke Ferenc is teljesíti őszi tervét. Eddig 316 normálholdon végzett őszi talajmunkát, ami 98 százalékos tervteljesítésének felel meg. A gépállomás a traktorosok lelkes munkája nyomán 7840 normálholdas őszi talajmunka tervét október 5-ig 53.3 százalékra teljesítette. Az utóbbi öt nap alatt újabb jelentős emelkedés mutatkozik a tervteljesítés ütemében a csátaljai gépállomáson. Ehhez hozzájárulnak azok a legutóbbi dekádban elért eredmények is, amelyeket a gépállomás traktorai az egyénileg dolgozó parasztok földjein értek el. A dolgozó parasztoknak végzett vetőszántás az október 1-től 10-ig terjedő dekádban elérte a 120 ka- taszteri holdat. A termelőszövetkezeti csoportokban mintegy 330 kataszteri holdon vetett keresztsoros vetés már zöldéi és a gépállomás dolgozóinak jó munkáját mutatja a 2920 holdon végzett i vetőszántás és 2096 holdon végzett mélyszántás. Hibák, amelyek a bajai gépállomás munkáját gátolják Felbecsülhetetlen az a segítség, amelyet gépállomásainknak kell nyujtaniok a termelő- szövetkezeteknek, az egyénileg dolgozó parasztoknak. Tőlük függ most, hogy a vetőmag, jövőévi kenyerünk mielőbb a földbe kerüljön. Ezért fontos, hogy minden gépet jól kihasználva, jóminőségű munkát végezzenek. A bajai gépállomáson is vannak eredmények. De annak ellenére, hogy a gépállomás 24 erőgépet irányított körzetébe, vetőszántási tervét 46, mélyszántási tervét 15 százalékra teljesítette. A traktorosok három dekádra visszamenően 29—32—50 százalékban teljesítették tervüket. Az okok, amelyek a gépállomás munkáját gátolják, egyrészt a szervezetlenségben, a műszaki vezetés erőtlenségében, a dolgozókkal való lélektelen bánásmódban keresendők. A gépállomás most, a munka legnagyobb harci szakaszában nem rendelkezik kellő munkaerővel, ez gátolja a két műszakra való áttérést. A munkaerőhiány nem volna probléma, ha Marton István igazgató másként fogadná a jelentkezők kérelmeit. A dolgozók jogos panaszainak meg nem hallgatása miatt pedig olyan képzett és jól dolgozó traktorosoic fordítottak hátat a gépállomásnak, mint Sós István, Kollár András, Mamusity József, Mészáros János. Sós Istvánnak 72 forintját a bérszámfejtés Miszlay István brigádvezető helytelen jelentése alapján egy másik traktoros javára számolta el. Marton István igazgató Sós panaszát meg sem hallgatta. Topái József, Hausier Lajos, Rezes József és Feig! Jakab a nyáron cséplőgépeket javítottak. A hanyagság miatt a ki nem fizetett munkabérek 6000 forintra emelkedtek. Marton igazgató csak akkor intézkedett a bérek kifizetésére, amikor Topái József és társai perrel fenyegetőztek. Az igazgató és a közelmúltban távozott Tóth István fögépész nem ellenőrizték megfelelően a javításokat sem. így a körzetben dolgozó gépek közül 6- 8 a hosszabb-rövidebn ideig tartó üzemzavarok miatt állásra kényszerül. Ezek a kieséses akadályozzák a munka folyamatosságát. A gondatlanság, a felüle- les gépjavítás követ. kezménye, hogy a :4 vetőgép is rosszul van kijavítva, hogy a bajai Boldogulás Útja termelőszövetkezetben lévő vetőgép szerteszórta a vetőmagot. A javítás elhanyagolása miatt használhatatlan silótöltő, a szártépő és a műtrágyaszóró. Nem biztosított a gépállomás vezetősége kellő számú pótalkatrészt; sem abban az időben, mikor azok beszerezhetők lettek volna. — Idén egyetlen golyós- és görgőscsapágyat sem igényeltek, amikor azokra most nagy szükség lenne. A hiányos műszaki felkészültség most aztán súlyosan megbosszulja magát. A megyei igazgatóság hibái is hátráltax- ják azonban a gépállomás eredményes munkáját. A gépállomás új főgépésze a müszaici hibák elhárítására jár- kerék görgőscsapágyas és. hajtórúd csapágyak kiutalását kérte. Kapott helyettük különböző méretű gázmenef- íúrókat, amelyeket csak a vízvezetékszerelők tudnak használni. A vezetőség keveset törődik a dolgozók igényeivel. A gépállomás egyetlen brigádszállásán nincsenek tisztálkodási eszközök, mosdotaiaK, a lexneiyerc- re nem jut tiszta lepe- dő. A traktorosok nin-i csenek ellátva gumikö- pennyel és téli ruházattal. Marton István igazgató a Bajaszent- istvánon dolgozó bri- gádnak — annak több-* szőri kérése ellenére —* sem gondoskodott még eddig brigádszállásról. Nem folyik a gépál-* lomáson a szakmai to-* vábbképzés sem, nem segítik a gyengetelje-* sítményű traktorosé»* kát. — Majd télen megtanítjuk őket S. munkamódszerekre ~— ez a vélemény a gépállomáson. A bajai gépál lom á- son sürgősen meg kell javítani a műszaki segítségnyújtást, hogy a gépállásokat a leg-* kisebbre csökkenthessék. Marton István igazgatónak sokat kell javítania magatartásán, a dolgozókkal vaiój bánásmódban, a dolga-*; zck ügyeinek intézésé-*' ben. A dolgozók jog* gal elvárják vezetőik-j tői, hogy panaszaikat,* jogos sérelmeiket orvo-1 solják és ne huszadrangú kérdésnek minősítsék. A vezetőségnek a dolgozók bevonásával kell felszámolnia a megmutatkozó nehézségeket, meggyorsítani a munkát,
