Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

Amit sürgősen orvosolni hell Lehár: LUXEMBURG GRÓFJA Nagy esemény a színház életé­ben, amikor az évad kezdetén elő­ször gördü' fel a függöny, amikor a közönséget eisöízben csapja meg a színpad varázsos, reflektorfény­ben fürdő levegője. Megkapó éi- ptény ez színésznek és nézőnek egyaránt, A színész e'.ső ízben mérheti te az alkotás lázában fo­gant készülődés eredményeit. A né­ző nemcsak a megnyitó előadást látja, hanem azon tű1 az egész évad programmját. Az e»sö elő­adásból kicsit arra Is szeretne fe­leletet kapni, mit rejteget a többi bemutató, milyen erőt gyűjtöttek a művészek a pihenés, a készülődés napjaiban. Evek óta ehhez a vá­rakozáshoz egy másik is társu.. Várják a nézők, mit kapott a szín­ház a lassan hagyományossá váló nyári fesztiválon: a vidéki színé­szek és a főváros hivatalos és nem hivatalos müértők nagy talál­kozóján. Nem csalódtunk a mi egyre inkább összeforrott együttesünk­ben. Nem csa.ódtunk színészben és rendezőben, művészi formáiókész- ségben, és jókedvben, díszletter­vezőben és a kulisszák mögötti mozgatóiban a sikernek: a világí­tás, a jelmez, a kellékek mesterei­ben. A megújult,- megfiatalodott Luxemburg grófja’“ derűben, han­gulatban és nem utolsó sorban könnyedén talá'ó társadalombírála­tában, az édes Lehár muzsikával átszőve tárult fel a nézőtér előtt. A sikes, főmozgatója nemcsak Sir Baztl mulatságos^ figurája, hanem az a lelkesedés; a kötni, adniakarás, amely atforrósítotla minden színészünk mozgását, hangját, gesztusát. Mégis elsősor­ban Sir Bazil alakításáról kell be­szélni Világosan mutatja Oáb György emberábrázoló technikája, eiméiyültsége, hogy a Sztanyisz- Lavszkij-módszer alkalmazása; tanulmányozása egészséges, felfe é mutató fejlődést biztosít minden színpadi művész számára. Ez a módszer az operettben 6em mond csődöt, Sikerre vitte, őszintén meg­érdemelt sikerre Oláh Gvörgy és legtöbb társa alakítását. Ez a mód­szer azt mutatja, hogy soha sem elég kívülről a rutin fegyvereivel mogköze íteni egy szerepet. Művé­szi elmélyedésre, a szerep fölényes és sokoldalú ismeretére van szük­ség. Azokat a módszereket, me­lyek egy korábbi szerep meg­formálásában sikert hoztak, so­ha sem lehet revízió nélkül figye­lembe venni egy-egy újabb sze­rep megfotmá'asakor. Éppen az alakítás kisebb hibái; sallangjai igazolják ezt fényesen, Mindanv- nyian emlékszünk rá. amikor Sir Bazil — ez a nevetséges, szánal­masan gyarló, kretén miiliomos első ízben je'enik meg a színen. Milyen pompásan jellemezte az a nyekergő, egzatált, öreges ének­mód Ugaranda főkormányzóját, amikor világgá kürtöli rögeszmé­jét. hogy szereti az egyáltalán nem hozzáillő, kedves, fiata' szí­nésznőt: Angélát. Oláh György azonban nem volt elég következe­tes szerepének alakításakor. így amikor Sir Bazil másod ízben énekli hírneves számát a nézők — nem egészen indokolt módon —• azonos módszereket kaptak. Akktv már nem volt szükség a figura elsődleges jellemzésére, hanem inkább a továbbfejlesztésére. Ez természetesen nem jelentékeny hi­ba. Nem befolyásolja egészében Oláh György egyébként kiforrott, kritikusan megformált, elkeres alakítását. A humor több mesterei, így Szo- koli Gyula, Simái Ede nagy­szerűen megái iták a heiyüket. Az elmúlt évben nem egyszer aggód­va figyeltük, hogy Szokoli, — ez az egyébként rendkívül tehetséges színész — milyen veszélyesen kö. zelcdik a forrfia'.izmushoz. Jelenle* gi alakításában mér fejlődést lát­hatunk. De még mindig nem mon­dott le a mindenáron való nevel­tetés — valljuk be, eléggé olcsó, a közönség ízlésének nevelését nem éppen szolgáló túlzásairól, (gy aztán szerepéből „kilógtak" azok a vaskos, és a franciás lég­körhöz nem illő ,.bemondások’“, melyek elsősorban a közönség ne­vetőizmainak szóllak és nem művészi igényeinek. Szokoli Gyű a .« túlzások néikül is meleg, őszinte. sikeres alakítást nyújtott a premie­ren és nyújthat a hátralévő eladá­sokon, ha be.álja ez: a hibát és még magasabb követelményekkel nyúl szerepéhez. Csorba István és Balogh Rózsa kedves, könnyed szere,mespár ja tökéletesen bedlett az együttesbe. Homokai Pál és Kertész Dezső alakítása finom, egyszerű, komoly eszközökkel nyújtott művészi ó'.« ményt. Komoly fejlődést mutat Gyó'.ai Viki Angela alakításában. Tiszta, csengő hanggal, közvetlen bájjal forrná.ja meg szerepét. Több moz­gás, több őszinteség és élet van alakításában, mint az elműt évad­ban. Ugyanez mondható Mues' Sándor René-jérői is. Újból felfe­deztük benne azt a kedves, karna- szos humort, ame.y a „Görbe tü­kör" együttes műsorain csiszoló­dott és, amely a koldusszegény gróf Luxemburg figurájának olyan emberi színt, őszinte derűt adott. Végtelenül mulatságos volt Simái Ede főbírója. Igyekezett a drama­turgia hibájából kissé egyetlen, el* lenímondásos figurát egyöntetűvé varázso.ni, és minél több jellemvo­nását megmutatni a burzsoá- igazságszolgáltatás korrupt, nyárs­polgári őrének. Örvendetes meglepetés Móricz Lili Madame Fleurv alakítása. Ta­lán neki sikerült leginkább meg­találnia azt a könnyed, frivol lég­kört, azt a franciás ßzeilemesso- get, ahogy a francia vígjátékok jellemezték a párizsi felső tízezrek életét. Minden jelenete őszinte és tudatos. A jellemábrázolás sokrétű eszközeit sorakoztatja fel és igvek-i szik alakításában az embert meg­mutatni. Tudatosan kerüli játéká­ban azokat á külsőséges vonáso­kat és módszereket, melyeknek alkalmazására egyébként ez a figu­ra igen csábít. Â tavalyi revizót- beli alakítása már megvillantot’.a színészi készségének ezt a voná­sát. Madame Fleury jeleneteiben most teje6 színességében megmu­tatta, hogy nemcsak prózai sze­repekben, a humor mezején; az operettben is otthonosan mozog. A kis szerepek közül nagyszerű színfolt voit Szoó György chaplini szatírával telített anvakönyvveze- tője, Budai László inasa. Aligha taiálunk olyan epizódistát, aki pár­szavas szerepévei is. nem szolgál ta volna a sikert, A rendező Liszkai Tamás a ta­valyi bajai bemutató óta sokat csi­szolt az együttes játékán, a darab hangulati egységén. Sikeres műn* kát végzett, Á gondos, ízléses díszletek, az előadás lüktető üteme, a színház technikai együttesének eredményes munkáját dicséri. A balett-betét — Körmendi Éva és Kiss Tibor tánca — komoly él­mény volt. A kecskeméti „Luxemburg”* bemutató választ adott a közön­ség kérdésére. Az letel évad b'- zonyára még sok kellemes megle­petést, együttesünk további egész­séges fejődését hozza magával. lukacs Mihály szövetkezeti tag lett FIATAL akácos között vezet az út a mélykúti Hámán Kató termelőszövetkezet I-es részle­ge, a volt Janka-major felé. — Már messziről meglátni a fe­hérre meszelt gazdasági épüle­tek piros tetőit. Itt most, a volt major környékén szorgalmas munka folyik: a tagság egy ré­sze már az utolsó holdakon ta­karítja be a burgonyatermést, mely az idén jóval gazdagabban fizetett, mint a tavalyi aszályos esztendőben. De emellett nem szünetel a munka az istállókban, a do­hánypajtában és a többi gaz­dasági épületben sem! A tehe­nészetben az esti fejéshez ké­szülődnek. Tukacs Mihály állat- gondozó gyakorlott kézzel veti az esti takarmányadagot a gon­dozásra bízott jól táplált tehe­nek elé, melyek most már va­lamennyien — azaz 30-an — a nagykarám hosszú jászclja mel­lett ropogtatják a friss szénát. Fejés előtt, néhány perc sza­badidejében Tukacs Mihály el­mondja, hogy ő bizony még új ember itt! — mert alig néhány hete lépett a csoportba. — Augusztus 14-én dolgoz­tam először a csoportban — ahol nyár idején szükiben vol­tak a munkáskéznek, hisz ilyen­kor akárhány ember vari, mind­nek tudnának munkát adni. Az alatt a néhány hét alatt, amit (gy eltöltöttem a csoportban — mint egyénileg dolgozó — jól körülnéztem, és kezdtem össze­hasonlítani a magam kicsi gazdaságát a szövetkezetével, a magam életét a szövetkezeti tagok életével. A SAJÁT földeeskéie nem biztosított annyi jövedelmet, hogy a család megéljen. Ezért azután a földje mellett Pesten keresett munkát. Bevallotta ma­gának, hogy kár volt négy éven keresztül távol élni a család­tól, hisz már régen beléphetett volna ebbe a virágzó, tagjainak gondtalan megélhetést nyújtó szövetkezeti csoportba. Végül elhatározta magát. El­határozását kissé szorongva kö­zölte felesével, attól tartva, hogy ‘ majd ellenzi! Felesége azonban örömmel fogadta, hisz ezután együtt lesz a család és ahogy bevallotta, — már ő is nézegette, mennyivel több jöve­delmük van a csoporítagoknak. • • • mint nekik, akik egyedül küsz­ködnek minden talpalatnyi földdel. Meg is beszélték, fogy Tukacs Mihály azonnal be is lép a csoportba, míg a felesége elvégzi a kukorica betakarítást egyeni földjükön, azután ő is belép a földdel együtt. Boldogulásukba vetett erős hittel, bizakodva lépett a szö­vetkezetbe Tukacs Mihály — és ezt bizonyítják eddigi elért eredményei és a kis csatád ter­vei. Gondos ápolással elérte, hogy az augusztusi fejési átla­got négyszeresére emelte. Ez azonban még csak a kezdeti eredmény, amelyet úgy akar tovább fokozni, hogy most az ősszel áttér a tehenek egyedi takarmányozására és bevezeti a háromszori fejőst. Erre meg­van a lehetőség, mert az tdén már több, mint 500 köbméter silótakarmányt készített a cso­port az állatállomány éuelelte- tésére. AHOGY gyarapodnak a cso­portban ledolgozott munkaegy­ségei, úgy nőnek tervei is. Ház­táji gazdaságába október folya­mán államkölcsönból visszaál­lítja tehenét, amelyet akkor kellett eladnia, amikor felesége hosszas betegeskedés után kór­házba került. Most lesz tej megint bőven a családnak, mert a háztáji te­hén után beadás nincs. — De szükség is van rá — mondja Tukacs Mihály, mert családunk egy taggal újra szaporodik és kettős öröm, mivel felesége, mint csoporttag nemcsak 400 rintos babakelengyet, hanem 500 forint anyasági segélyt is kap, melyet kormányunk ú.i rendelkezései tesznek lehetővé a tsz-tagoknak. Az új rendelkezések révén takarított meg a csalad az ár- leszállítást követően bevásárlá­sainál már eddig is 500 forin­tot. Ez azonban csak kis töredéke annak, amit még ezután meg­takarít, amivel még gazdagaba lesz, most, miután csoport tag lett. — BOLDOGAN és nyugodtan akorok élni és dolgozni. A bol­dogulás leghamarabb megjár­ható útját a szövetkezetben lát­tam — mondja — ezé't léptem a csoportba. Ahol két hónap afatt sem tudtak még intézkedni Már több mint két hónapja húzódik a mi ügyünk a Bács- kiskunmegyei Tatarozó Válla­latnál. Az utolsó esetben, ami­kor bent voltunk, ismét nem fizették ki jogos járandóságun­kat a bérelszámolók azzal, hogy erre nem kaptak utasítást. Sőt, most azt akarják mindenáron bebizonyítani, hogy mi vagyunk a hibásak azért, mert nem ad­tak munkát. Szeretnénk, ha a Tatarozó Vállalat jogos bérün­ket minél előbb kifizetné. Az az ügyintézés, a dolgozók panasza­inak intézése, ami a vállalatnál történik, összeegyeztethetetlen a párt és kormányzat politikájá­val. Ebben az ügyben már egy esetben eljártunk a Tatarozó Vállalatnál. Akkor Kiss elvtárs» a vállalat igazgatója, azt mon* dotta, hogy Sági és Bíró elvtár* sak lettek az ügy kivizsgálásé* val megbízva. Bíró elvtárs vé* leménye az volt, hogy a dolgo* zók kérése jogos. Kiss elvtárs, a vállalat igazgatója azt kérte az elvtársaktól, hogy papíron igazolják, hogy kinek a hibájá­ból történt a munkakiesés. —* Mindez a mai napig még nem történt meg. Tűrhetetlen és megengedhetetlen az, hegy a vállalat vezetői ilyen búrokra* tikus, nemtörődöm módon in* tézzék a dolgozók jogos kéréseit, Nem ígéretre, hanem sürgő» cselekvésre van szükség, —• (Szerk.) MAKAI ácsbrigád, Kecskemét. Május óta várjuk, hogy a bajai SZTK megküldje a kért szemüveget Kislányomnak még május hó elején szemüveget rendelt Ba- govszki elvtárs szemorvos és azt még a mai napig sem kap­tam meg a bajai SZTK-tól. — Személyesen is írtam levelet az SZTK-hoz, hogy miért nem kapjuk meg a szemüveget, de levelemre nem jött válasz. Kis* lányom szeme napról-napra gyengébb és ha sokáig húzódik ez az ügy, akkor a szemevilágá* nál komoly hibák lehetnek, Tompa József, Miske, paprikatelepi dolgozó, Mikor lesz boltjuk a Kiskun} elegy háza—pákái tanyavilág dolgozóinak ? M i, a Kiskunfélegyházi Gépgyár népnevelői, vasárnaponként felkeressük dolgozó paraszttársainkat, elbeszélgetünk velük a kormányprogrammról, annak előnyéről, meghallgatjuk kérései* két és igyekszünk azon segíteni, Jó másfél éve annak, hogy azzal a kéréssel fordultak hozzánk a Kiskunfélegy'názo—pákái tanyarész dolgozói, hogy szeretnék, ha az Aranyhegyi csárdánál lévő üres bolthelyiségbe egy fűszerüzlet költözne be. Kérésüket azzal indokolták, hogyha közszükségleti cikkeket akarnak vásárolni, akkor 10—12 kilométernyit kell gya­logolni a városba. Üzemi pártszervezetünk a városi pártbizottságon keresztül el­juttatta a dolgozók kérelmét a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyának. Az ügy elintézését többször sürgettük, de válasz mindez- tdeig nem érkezett. Közel egy év óta húzódik ennek elintézése. — Nem tudjuk sem mi, népnevelők, sem a környék dolgozó paraszt­sága megérteni, hogy mi az oka annak, hogy a megyei tanács ke* reskedelmi osztálya nem intézkedik, F elvetődik a kérdés, melyik előnyösebb: ha 200 dolgozó pa* raszt hetenként háromszor 10—12 kilométert gyalogol, hogy be tudjon vásárolni apróbb közszükségleti cikkeket, vagy lia a boltot gyorsan megnyitják. Bizonyára a megyei tanács kereske­delmi osztályának is az a feladata, hogy a kormányprogramm szel­lemében a falu, tanyavilág áruval való ellátását biztosítsa, s ezzel segítse előbbre a mezőgazdasági munkák idő előtti elvégzését, A kormány programmjában többek között az is benne van» hogy minden ügyet rövid úton kell elintézni. Ezt várjuk a fhegyei tanács kereskedelmi osztályától mi népnevelők, akik rendszeres felvilágosító munkát végzünk a tanyavilágban. Az ügy sürgős. Az ígéret és bürokratikus huza-vona helyett, gyors cse­lekvést várunk. Kocsis János DISZ-titkár, Kiskunfélegyházi Gépgyár Ami nem tetszik a dolgozóknak Ágasegyliázán Községünk az elmúlt néhány nap alatt alaposan lemaradt a kukoricabegyüjtésben, pedig a község dolgozó parasztjai nem késlekednek annak betakarítá­sával, sőt a beadásával sem kés­lekednének, ha nem lenne Pin­tér Lajos a földművesszövetke­zet felvásárlója durva, goromba. Szeptember 29-én például Farkas László ágasegyházi kó- zépparaszt kukoricájával ineg- kocsija gördül az átve­vőhely elé. Itt azonban zárt ajtóra talált, no meg egy árván ■lógó papírdarabra, melyen ez a felírat állt: »Izsákon vagyok.* Farkas László azonban várt tü­relmesen délelőtt 10 óráig, amíg Pintér Lajos felvásárló megér­kezett Izsákról. Ekkor azonban ahelyett, hogy átvette volna a beadásra váró kukoricát, tü­relmetlen, goromba szavakkal illette, támadta le Farkas Lász* lót, aki 6 kilométerről fuvaros kocsivai hozta be terményét» hogy beadási kötelezettségének minél előbb eleget tegyen, így nem csoda, ha dolgozó parasztjainknak az ilyen ta* pasztalatok után elmegy a ked* vük attól, hogy határidő előtt tegyenek eleget beadási kötele* zettségüknek. Ez már nem az első eset és úgylátszik Pintér Lajos az eddigi többszöri fi* gyalmeztetésekből és bírálatok* bői mit sem okulva tovább' go* rombáskodik a dolgozókkal, nem gondolja arra, hogy ezzel elidegeníti a község dolgozó pa* rasztjait a földművesszövetke* zettől, attól, hogy beadási köte* lezettségüknek mielőbb becsü­letesen eleget tegyenek. Laczl János. Ágasegyháza, I

Next

/
Oldalképek
Tartalom