Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-03 / 232. szám

«* 8ACSKISKUNMEGYEI AZ MÙP BACSKISKUNMEGY£Í PKkTBIZ0T1SXGANAK LAPJA VIII. évfolyam, 232. szám. Ara SO fillér 1953 OKT. 3. SZOMBAT A tárgyalások szellemének győzelméért máris keleti revánskövetelmé­A kiskunfélegyházi Vörös Csillag termelőszövetkezet Vörös Csillag növénytermesztési bri­gádja négy nap alatt 10 hold cukorrépát szedett fel. Holdanként a kései vetés ellenére átla­gosan több mint 50 mázsát takarítottak be. Nem hagyom el termeloszövetkezdemot A nemzetközi élet porondján hónapok óta folyik a vita, hogy legyensk-e, vagy sem a nemzet­közi helyzet alapvető kérdéséi­ben tárgyalások a nagyhatalmak között. A Szovjetunió a tárgya­lások mellett tört lándzsát. De a tábor másik oldalán is van­nak, akik a nemzetközi feszült­ség enyhítését tárgyalások útján szeretnék elérni. Tavasszal ma­ga Churchill kijelentette, hogy helyesnek tartana -a legmaga­sabb színvonalon« és kötetlen napirenden folyó tárgyalásokat a Szovjetunió és a három nyu­gati hatalom között. Amikor az USA a nyugati ha­talmakkal a békeszerető milliók nyomására már nem tudtak ki­térni a tárgyalások elől, akkor más jellegű, korlátozottabb ta­nácskozás megtartását javasol­ták a Szovjetuniónak. Közösen javasolták, hogy a tanácskozáson csak a német kérdésről és az ossznémet választásokról tár­gyaljanak. A tanácskozáson pe­dig csak négyen: — az USA, Anglia, Franciaország és a Szov­jetunió — vennének részt. A Szovjetunió- szeptember 28-i jegyzékében javasolja az Öt nagyhatalom külügyminiszterei­nek összehívását a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló in­tézkedések megvitatására és külön a Szovjetunió, Francia- ország, Anglia és az Egyesült Államok külügyminisztereinek összehívását a német kérdéssel kapcsolatos problémák rendezé­sére. A Szovjetunió a jelenlegi nem­zetközi helyzet feszültségének lé­nyeges enyhítését két problén.a megoldásától várja: Ázsia béké­jének és az ázsiai népek szabad fejlődésének biztosításától s a né­met kérdés megoldásától, mellyel megszilárdulna az európai béke. A Szovjetuniónak az a vélemé­nye, hogy nem lehet egyes kér­déseket, mint a német kérdést, a megoldásra váró nemzetköz: problémák egészéből kiragadni. A feszültséget okozó problémák összefüggnek egymással, azért ezeket együttesen kell tárgyal­ni. Ázsia problémáit nem lehet a Kínai Népköztársaság nélkül megvitatni és megoldani. nyékről beszélnek, újra jelent­keznek »élettér«-igényeikkel, új­raélesztik és felfegyverzik a né­met militarizmust. Nyugtalanságot okoz Európá­ban Németország kettészakítása es az, hogy Németországnak a mai napig nincs békeszerződése. A Szovjetunió éppen ezért hang­súlyozza jegyzékében, hegy a német nép részvétele nélkül, a német nép akarata ellenére nem lehet megoldani Németország új­raegyesítését és a német béke­szerződés kérdését. A nyugati hatalmak a német kérdésnek lé­nyeges megoldását később, bi­zonytalan időre szeretnék ha­lasztani. A részmegoldást he­lyezik előtérbe az egész helyett, hasonlókép, mint az alapvető nemzetközi kérdéseknél. A Szovjetunió ezzel ellentétben azt javasolja, hogy a négy nagyha­talom — Franciaország, Anglia, az USA és a Szovjetunió — kül­ügyminisztereinek értekezletén vitassák meg a német kérdés egészét. Az értekezleten legyen szó a német békeszerződésről, az ideiglenes ossznémet kormány megalakításáról, a szabad össz- német választások megtartásá­ról, valamint Németország pénz­ügyi és gazdasági kötelezettsé­gei megkönnyítésének kérdésé­ről. Ez a német kérdés rendezé­sének ésszerű és egyedül jár­ható útja. Sok jel mutat arra, hogy egy­re jobban elszigetelődik az ame­rikai uralkodó körök »erőszak- politikája, amely szembehelyez­kedik a történelmi fejlődéss.:! és a népek jogainak semmibe­vételén, a maximális profit biz­tosítása érdekében foganatosított háborús előkészületeken alap­szik. És csak természetes, hogy ugyanakkor egyre szélesebb visszhangra talál szerte a vilá­gon a Szovjetunió békepnlitiká- ja, amely a történelmi fejlődés alapján áll és a népek létérde­keinek, egyenjogúságának biz­tosításáért küzd. A kormányprogramm meg­jelenése után én is azok a forrófejű emberek közé tar­toztam, akik el akarják hagyni a termelőszövetkezetüket. Faj- szón B. Kupusz Bálint anyósától 3 hold földet már bérbe is vet­tem, amiről a szerződést ezek­ben a napokban akartuk meg­csinálni. így volt ez mindaddig, amíg Nagy elvtárs megyén« élenjáró termelőszövetkezeti és gépállomási dolgozóinak értekez­letén elhangzott hozzászólását meg nem hallgattam rádión. Kü­lönösen megragadta a figyelme­met Nagy elvtárs következő szavai: »az egyéni gazdálkodó maga veszi magára a termelés minden gondját, baját. Meg­döglik egy tehene, hosszú ideig megérzi. Egy rossz termés úgy tönkreteszi, hogy csak nehezen tud talpra állni.« Gondolkodni kezdtem, hogy ez mennyiie így van. És különösen sokat foglal­koztatott az, hogy hogyan lehet kilépni a szövetkezetből, N jásnap megbeszéltük a fe- I leségemmçl, hogy végleg mit csináljuk. íla kilépek — kezdtem a számadást — akkor a háztáji tehén után tovább kell a tejet beadni. Ami nem keve­sebb, mint havi 2—300 forintot jelent. A tehenet az elmúlt év­ben vásároltam, a szövetkezet 1200 forintot adott erre a célra. Ha kilépek, ezt is egy összeg­ben keil visszafizetnem, ha bent maradok, négy évi egyenlő rész­letben. A szövetkezet adósságá­nak rámeső része is kitesz vagy 1500 forintot. A 10 százalékos beadási kedvezményből is a rámeső részt búzából 80 kilót, kövérsertésből 10 kilót és bur­gonyából 20-at kell visszaadni, H a bentmaradok, akkor ré­szesülök az összes ked­vezményekből. Nem kell a tejet hordani a beadásba, sőt jövőre az eddigi 800 négyszögöllel szemben 1200 négyszögöl földet kapok a háztáji gazdaságomba. Míg kifizetném az adósságaimat a szövetkezetnek, meg felszán- tatnék, elvetnék, még ruhám sem maradna, nem hogy ae­nyérnekvaló. így pedig még jö­vőre is lesz kukoricám és egy anyadisznót is tudok vásárol­ni. Én is úgy vagyok, mint Nagy Imre elvtárs mondta: »Igazat adok azoknak, akik a termelő- szövetkezetekben lévő hibák és bajok ellen élesen fellépnek és elégedetlenek az ilyen állapo­tokkal. De nincs igazuk abban, hogy emiatt ki akarnak lépni a szövetkezetből.« A szövetkeze­tünkben mutatkozó hibákat ki lehet javítani, ami eredményezi a jobb munkát. Tavaszra fel' kell osztani egyénekre a földe két, meg kell szilárdítani a munkafegyelmet, melyeknek ér­dekében az idén a szövetkezet vezetősége nem sokat tett. E gyszóval miért venném a nyakamba az egyéni, gaz­dálkodás nehézségeit, mikor itt a szövetkezetben háromszor- annyi a jövedelmem, mint az egyénieknek. Eszem agában sincs HERCEGSZÁNTÓ délszláv és magyar dolgozói községük fel­emelkedésével együtt gyarapod­tak. Az eddig jegyzett kölcsönök meggyorsították a fejlődést. Ki tudná sorban mindazt felsorol­ni, mit is kapott községük. Nap­közi otthont, bölcsődét, mozit, kultúrházat, délszláv iskolát, könyvtárat, korszerű tanácsha­zát, vezetékes rádiót, kövesurat Hódunapusztára. Már készül a terv a fürdő létesítésére, VIDÁMABB lett az élet, gond­talanabb és örömtelibb. A há­rom termelőszövetkezet, a Fel- szabadulás, az Uj Élet, a Dózsa tagjai szorgalmas munkájuk nyomán meggazdagodtak. Bub- csincs Márk, a Felszabadulás tagja csak az idén eddig 27 mázsa búza, 6 mázsa arpa ré­szesedéshez jutott. Horváth Mi­hálynak, az Uj Élet tagjának padlására 36 mázsa búza, 2 má­zsa árpa került. itthagyni a termelőszövetkezetet, sőt jegyeztem 150 forint béke­kölcsönt, válaszul a kormán/ eddigi kedvezményeire. Az ed­dig jegyzett forintok az árleszál­lításban is látszanak. Nagy elv-* társ érthetően megmondta, hogy »Bőséget kell és bőséget fogunk teremteni az országban, jómódú, vidám életet nem valamikor, hanem hamarosan, egy-két év leforgása alatt, a mezőgazdasá* gi termelés fejlesztésének ]ehe-> tőségén belül.« Ezzel járulun* hozzá jegyzett forintjainkkal, s emellett meggyorsítjuk a szán-* tást-vetést, mert ha időben ve* tünk, többet arathatunk. Ne as október 1-ét nézzék a kilépni szándékozók, hanem azt, hogy mielőbb be legyenek takarítva a kapások és vessünk el, akkor zárul a gazdasági év. Elmondotta: Bakula László, a dusnoki Munkás-Paraszt Szövetség tsz tagja. A KORMÁNYRENDELETEK további segítséget és támoga-* tást jelentenek. Csak a 10 száza* lékos beadás csökkentése a Fel* szabadulásnak 1080 mázsa bú* zát, 25 mázsa rozsot, 18 mázsa árpát, 10 mázsa zabot jelentett# LÁTJÁK Hercegszántón azt is# hogy a kormány jól használta fel eddig kölcsönadott forintjai* kát. Azok a forintok, melyet pe* dig most jegyeznek, még inkább ezt a célt fogják szolgálni. Hl* szén húsz százaléka felett ma* guk fognak határozni, mibe is Eektessék. Hadd létesüljön gyér* mekjátszótér is, zuhanyozóval, , Ezért adják szívesen és öröm* mel forintjaikat Hercegszántó délszláv és magyar dolgozói. —* Ezért jegyzik mind nagyobb számban a Negyedik Békekö)-» csont. Népünk alkotómunkájának gyümölcsei Hercegszántó délszláv és magyar dolgozói hitet tesznek jövőjük mellett A Szovjetunió éppen a törté­nelmi fejlődés fényeire mutat rá, amikor hangsúlyozza, hogy a Kínai Népköztársaság részvé­tele elengedhetetlenül szükséges a világproblémák rendezése, a nemzetközi feszültség általános csökkentése érdekében. A szov­jet kormány jegyzéke a népek önrendelkezésének szilárd alap­ján állva szegezi le, hogy a kí­nai nép számára az ENSZ-ben biztosítani kell az őt megillető törvényes jogokat. Az európai béke szempontjá­ból a német kérdés rendezése az alapvető. Az imperialisták — mint az ázsiai problémáknál — itt sem hajlandók figyelembe venni a történelmi tanulságo­kat, A bonni kormánykörök 1 Építik a kecskeméti víztornyot. Épül a Hejőcsabai Cementgyár

Next

/
Oldalképek
Tartalom