Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-20 / 246. szám

BÁCSKI5KUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDP BACSKISKUNMBGYEI PA kJ BIZOTTSÁG AN AK LAPJA VIII. évfolyam, 246. szám. Ara 50 f illér r A MAI SZAMBÁN Hogyan készült fel a kecskeméti járási pártbizottság az új oktatási évadra. — Fontos határozatot hozott a minisztertanács legutóbbi ülésén. — Jó munkaszerve­zés, időben végzett munka, nagyobb jövedelem a fü- löpszállási Alkotmány tsz-ben. — Gondos, lelkiismere­tes munkával a további gazdag termésért. —. Jegyze­tek a Kalocsai Őszi Vásárról, V. 1953. OKT. 20. KEDD Beszédes számok , A Központi Statisztikai Hiva­tal közzétette jelentését az 1953 évi népgazdasági terv harma­dik negyedévének teljesítéséről. A jelentés számai jelzik, hogy mit végeztünk az elmúlt három hónapban. Gyáriparunk 102.5 százalékra teljesítette a tervét, vagyis 12 százalékkal termelt többet, min a múlt év azonos időszakában. Tizenkétszer gyorsabban íejlő dött az iparunk, mint a kapita­lista Magyarországon, ahol i második világháborút megelőz en az ipar termelése évente át­lagosan csak egy százalékkai nőtt. A jelentés tükrözi már azokat az eredményeket is, amelyek a kormányprogramm nyomán az éietszínvonal területén jelent­keznek. Népünk növekedő jóléte érezhető valósággá válik. Erről beszélnek az áruforgalom növe­kedésének számai. Dolgozó né­pünk az árleszállítás révén szep­temberben 160 millió forintot takarított meg. A megtakarítás­ból több árucikket vásárolt. Különösen megnőtt az élelmi­cikkek fogyasztása. A jelenté' szerint 26.3 százalékkal több ke n>eíct és péksüteményt, 31.2 százalékkal több zsírt, 20.8 szá­zalékkal több húst vásárolt a lakosság, mint egy évvel ezelőtt. Jelentősen megnőtt az iparcik­kek forgalma is. A megtakarí­tást szépen lemérhetjük a kecs­keméti kenyérfogyasztásnál. Az árleszállítás révén havi 260.000 forintot takarítanak meg a kecs­keméti dolgozók. A megtakarítás az üzletek forgalmának növeke­désében ölt testet. így a Kecske­méti Állami Áruház méterosz­tályán péidául a gyapjútakarók forgalma egy hónap alatt 50 da­rabról 350 darabra emelkedett, vagyis 19.000 forint helyett 5.2,500 forint értékben árusítottak. A kormányprogramm hatásá­ra azonban nemcsak a fogyasz­tási cikkekben észlelünk emel­kedést, hanem csaknem minden területen javulnak a dolgozók életkörülményei. Ez a javulás azt is eredményezi, hogy a ke­reskedelem még sokszor nem tudja kielégíteni a növekvő ke­resletet. A kereslet növekedését szépen mutatja például a napok­ban lezajlott. kalocsai vásár is, ahol már az első napon elérték az előir/myzott • forgalomnak 10 százalékát. Egyes cikkekből már az első napon sürgősen fel kel­let tölteni a készletet. Kormányunk programmjában a lakosság életszínvonalának ál­landó, fokozott emelését hatá­rozta el. A jelentés azt mutatja, hogy e téren milyen eredménye­ket értünk el. De arra is figyel­meztet, hogy -az eredményeket csak úgy tudjuk megtartani, ha mind az ipar, mind a mezőgaz­daság latbaveti minden erejét a negyedéves terv, az évi terv teljesítésére. Ez ma a legfonto­sabb feladat. Ez teszi lehetővé, ao-gy kormájjLUflk megvalósítja. programmját, amely nyomán jobbmódúvá válunk. Milyen hiányosságok gátolnak a tervteljesítésben? Erősen fé­kezi iparunk lendületét, hogy a munkaverseny még nem vált tömegmozgalommá. Különösen gyenge a munkaverseny me­gyénk konzerviparában. A me­zőgazdaságban még ennél is gyengébb. Tanácsaink sokhe­lyütt még a szervezésig sem ju­tottak el. A termelési csatában csak ak- Kor érhetünk el győzelmet, ha jöl vezetjük a dolgozókat. Ez vonatkozik mind az iparra, mind a mezőgazdaságra. Ha ipari ve­zetőink nem támaszkodnak a termelés hatalmas lendítőerejé­re, a munkaversenyre, ha nem karolják fel az alulról jövő kezde­ményezéseket, átgondolt, követ­kezetes munkával nem szünte­tik meg sorra a hibákat, akkor bizony nem kerülnek ki győz­tesként a csatából. Tanácselno- Keink, ha továbbra is kapkod­nak, nem támaszkodnak a tö­megekre, nem tartják be a tör­vényességet, akkor alulmarad­nak a szántás-vetési csatában. Tehát igen fontos követelmény, hogy megjavítsuk a vezetés színvonalát. Vezetőinknek sok­kal kezdeményezőbbeknek, ak­tívabbaknak kell lenniük, Vezetőinkre nagy felelősség hárul. Tőlük, munkájuktól függ, nogy népgazdaságunk milyen eredménnyel zárja ezt az évet, ötéves tervünk döntő esztende­jét. A rossz vezetés gátolja dol­gozóink munkalendületér, fékez» a termelést. De nemcsak a veze­tést kell megjavítani, hanem a dolgozók munkáját is. Hiába jó a vezetés, ha a dolgozók mun­kája fegyelmezetlen, nem kielé­gítő. Erre enged következtetni az, hogy falvaink népe súlyosan elmaradt az őszi tennivalókban. Pedig most nem kisebb jelentő­ségű dologról van szó, mint a jövőévi kenyerünk biztosításáról. A tervjelentés éppen arra figyel­meztet, hogy gyorsan el kell vetni a kenyérgabonát. A tei^vjelentés számai jelzik, hogy népünk elindult a kor­mányprogramm megvalósításá­nak útján. De ez a fejlődés meg­torpan, ha nem teljesítjük ter­veinket. Országos érdek, minden dolgozónak érdeke, hogy az ipar teljesítse negyedik negyedéves tervét és az évi tervét. A mező­gazdaság sem maradhat el a tervteljesítésben, mert különben népgazdaságunk olyan lesz, mint egy félkarú ember. Felemelke­désünkhöz a falunak is hozzá kell járulnia. Felmelkedésünk ügyéhez a falu pedig úgy járul­hat hozzá, ha gyorsan elvégzi az őszi munkát és a beadást pél­damutatóan teljesíti. Az ipar es a mezőgazdaság dolgozóinak kö­zös erőfeszítése, öntudatos mun­kája biztosítja tervünk teljesíté­sét, eddigi eredményeink további növelését, és életszínvonalunk szakadatlan emelését. A solti tanácstagok jó példával járnak elől a kapások beadásában Solt községben október 16-ig 34 százalékban gyűjtötték be a kukoricát, és így a község a járás első községévé küzdötte fel magát a kukoricabegyüjtés- ben. Lemaradás mutatkozik azon­ban a napraforgóbegyüjtésben. Az előirányzott begyűjtési terv 68 százalékát teljesítették napra­forgóból, mert a kulákok »meg­feledkeztek«; állampolgári köte­lezettségükről. így akarnak most ártani a községnek, az ország­nak. Ezt a tervüket is meghiú­sította a tanács, mert a beadás­ban elmaradozó kulákokkal szemben október 15-én meg­kezdte az elszámoltatást. A KÖZSÉG POLGOZÚI be­csülettel harcolnak beadási kö­telezettségük teljesítésével ezért, nogy a község iilő helyet fog­lalhasson el a járási tanács be­gyűjtési rangsorában. Az el­múlt héten négy dolgozó pa­raszt már meg is kapta a be­gyűjtésben végzett kiváló mun­kájáért a tanács elismerő okle­velét. Ezek közé a dolgozók kö­zé tartozik Bócz Ferenc (Érté­kes) tanácstag, aki öt holdja után járó beadási kötelezettsé­gét már nemcsak kapásokból, hanem tejből, tojásból és ba­romfiból is 100 százalékig telje­sítette. Bócz Ferenq előrelátó, jó gazdaként már ki is számí­totta, hogy az új begyűjtési ha­tározat nem kevesebb, mint 1400 forinttal csökkenti beadási kö­telezettségét 1954 január I-től kezdődően. BÖCZ FERENC, Nagy Féter, Márton Lajos tanácstagok pél­dáját követve élenjár a kapá­sok begyűjtésében, és az összes beadási kötelezettség teljesítésé­ben Tóth Mihály (Blahó), 10 hol­das dolgozó középparaszt, aki a kapások betakarítását követő napon már teljesítette 313 kiló napraforgó, 463 kiló kukorica és 77 kiló burgonyabeadási kötele­zettségét. Alkalmazza a rétest előmozdító jó módszereket a mélykúti tanács A nyári mezőgazdasági munkák idején Mélykút községben közel 250 dolgozó paraszt állt egymás­sal párosversenyben a munkák időbeni, gazdaságos elvégzése ér­dekében. A verseny lendülete következtében a bácsalmási járás községei közül az első helyre ke­rült Alélykút. Az őszi munkák so­rán azonban már lemaradás mu­tatkozik. Ez abból adódik, hogy a tanács mezőgazdasági csoportja és a me­miiírt folyik vontatottan A BEGYŰJTÉS FOKTŐN A kálocsai járásban Foktő a 13. helyen áll a kapások beadá­sának teljesítésében. A hátralékosok száma 489-re emelkedett, akik között jónéhány kulák is van. A község 62 kulákjából mind­össze hat tett eleget beadási kötelezettségének, annak ellenére, hogy a községben a burgonya és a napraforgó szedése már be­fejeződött, a kukoricának is jó 90 százaléka le van törve. A lemaradás ellenére a községi tanács még el sem kezdte az elszámoltatást, sőt egyetlen hátralékosnak sem emelte fel 10 százalékkal beadási kötelezettségét. A törvényes szankciók alkal­mazásának elmulasztása onnan ered, hogy Jenei Terézia vb.- titkár a begyűjtési feladattervet fiókjába zárta. Nem ismertette az illetékesekkel. Még a begyűjtési csoport dolgozóival sem. Sú­lyosabb a helyzet annál is inkább, mert a község dolgozói már több esetben felhívták a tanács figyelmét §rra, hogy naponta 4—5 kocsi kukoricát szállítanak hajón a szabadpiacra olyanok, akik nem teljesítették még a beadást. A begyűjtési állandó bizottság tagjai, aktívái teljesítik állam- polgári kötelezettségüket, de nem nyújtanak segítséget a verseny szervezésében. Hónapok óta üres a versenytábla. A beadás lema­radásában mutatkozó hibákat sürgősen ki kell javítani, ezt kö­vetelik a beadásukat becsületesen teljesítő dolgozók is. az zőgazdasági állandó bizottság őszi munkák beindulása óta nem foglalkozik a versennyel. ■ Az eredmények is ezt tükrözik. A burgonya és a napraíorgó beta* kaiítása ugyan el van már vé­gezve a községben, a kukoricát is leszedték 93 százalékban, de a szár letakaritása még csak 60 .száza­lékra áll, ami nagyban akadályozza a szántás és vetés gyors befeje* zését, A község búzavetési ter­vének mindössze 2ö százalékát tel* jesiteije eddig, a rozs és árpa ve­tését még szintén nem fejezték be, mivel a mélykúti parasztok több­nyire kukoricaíöldbe vetik a búzát( — aminek a letakantásával jelen*’ lösen el vannak maradva. j A vetés határidőre való befeje- í zése okvetlenül megköveteli, hogy1 az állandó bizottság és a me- j zögazdasági csoport mozgó- < sítsa közel 170 aktíváját az j őszi munkák meggyorsítására, i Helyes és jól bevált módszere volf az árpavetés megindulásakor az állandó bizottságnak, — amit azonban abbahagyott — hogy a dűlőfelelősökkel együtt '• felkeresték a dolgozó parasz­tokat és beszélgettek velük a korai szántás-vetés jelentősé- ! géről. Az eredmény nem maradt el: alig 5 nap alatt 50 százalékkal emelke* de'.t aï árpa vetéstervének telje­sítése. Helyes lenne, ha a tanács ezt a jó módszert továbbra is felhasz­nálná a lemaradások pótlására. ................— . .— ------------------------------- g pj KÉ PEK KISKUNFÉLEGYHÁZA ÉLETÉBŐL Kiskunfélegyháza. — Félszázezerholdas volt a határa. Föld vérét szívó urak, föld röget túró szegények lakták. Gyár nem volt ben­ne, nem készítettek íU se szerszámot, se ruhát. Kenyeret termeltek, meg hízott libát. A félegyháziaknak még sem jutott ebből. Ha élni akartak, más­hová mentek dolgozni. Ma van gyár, gépál­lomás, bérházak épül­nek. Valóságos iskola­város lett. Gimnázium, tanítóképző, mezőgaz­dasági technikum, ipa­ri technikum, sportgim­názium', többszáz peda­gógus, többezer t diák — valóságos kultúr- céntrum. Ez ma Kis­kunfélegyháza. Van já­rási kultúrháza is. A kultúresoportok új niu-_ sorra készülnek. A já­rási kultúrházban már próbálják a «Vándor­diák« c. daljátékot, amelyet Soltész Dezső rendez. A városi tanács kuitúrgárdája a »Paio- taszálló« c. vígoperet­tet tanulja. A kuitúrcsoportok nemcsak a kultúrház­ban szerepelnek, hanem kimennek a termelő- szövetkezetekhez is. A Gépgyár kultúrcsoport- ja a Felszabadulás tsz- ben szerepel. A zenei élet is szé­pen fejlődik. A Bányá­szati Berendezések Gyárának és a Gép­gyárnak fúvós zeneka­ra van. . A városban olyan nagy az érdeklő­dés a kulturális ren­dezvények iránt, hogy a legtöbb esetben a je­gyeket napokkal előbb elkapkodják, Kiskunfélegyházán megbecsülik a múltat. Átmentik az értékes hagyományokat. A mú­zeumban gazdag anya­got gyűjtöttek össze a táj, az ősök életéből. Cserépedényektől fegy­verekig, pákász-szer- számoktól hóhérszer­számokig van itt min­den. A városban kevere­dik a mult a jelennel. De már látszanak a jö­vő kontúrjai. A Deák Ferenc-utcaban most építik az új 10 tanter­mes iskolát, amelyben a jövő emberét neve­lik. Az alap 35 cm. vastag vasbetonlepénye már készül. Erre húz­zák fel a falakat. Fo­lyamatban van a vas­beton szerelése, rövide­sen két géppel dolgoz­nak. Még ebben az év­ben felépítik a falakat és elkészítik a tetőt is< Odébb épül már a Bá* nyászati Berendezések Gyára 16 lakásos épü­lete is. Befejezték a bontást és kezdik a vasbeton alapzat lera* 'kását. Parkosítják majd a Petőfi-szobor környé* két. Petőfivel eleinte csak büszkélkedtek. Az­tán felfedezték, hogy el is lehet olvasni. Ma a gyárakban a munkások kérik, hogy tartsanak , előadást róla. , Kiskunfélegyházán is ma betűre szomjasak- az emberek. Szép sikert ért el a könyvhét, 16 üzemben, vállalat* nál tartottak kiállítást, A könyvtárban nem bírnak lépést tartani aa igényekkel. Egy-egy hó* napban elérték a havi ötezer olvasót*^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom