Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-14 / 241. szám

Szántsunk-vessünk időben, ezzel biztosítjuk a jövőévi beadást és a szabadpiaci értékesítést A munkafeltételek biztosítása elősegíti a tervteljesítést l v [ efos \'eUe­teie, hogy a munkafeltételeket is biztosítsuk dolgozóiak részé­re. Nemcsak ipari üzemeink­ben, hanem gépállomásainkon is nagy gondot kell fordítani erre. Ha gépállomásaink vezetői tö­rődnek a traktorosokkal, gon­doskodnak arról, hogy meleg ruha, meleg étel álljon rendel­kezésükre, azonkívül kellemes, otthonosan berendezett brigád­szálláson pihenjék ki fáradal­maikat, akkor a munka is vi­dámabban megy, emelkedik a tervteljesítés is, így volna ez a kalocsai gép­állomáson is. Hiszen már eddig több traktoros teljesítette évi tervét, köztük L. Horváth Jó­zsef, Fejős György, Bagó And­rás pedig 73.2 százalékos őszi tervteljesítéssel halad az élen, I _ .—;——~i gépállomáson 1 % Kalocsai I azonMntüfcb kifogásolni való akad a munka- feltételek biztosítása korül, A városban egy brigád szállás van jelenleg, ahová legfeljebb négy ágyat lehet elhelyezni. A brigád­szállás lakói számara azonban nincs biztosítva a tisztálkodási lehetőség. De nemcsak ez a hi­ba. Legalább 20 személyt befo­gadó szállásra volna szükség, mert a gépállomás dolgozóinak nagyobb része vidéki és az őszi sáros, hűvös idők beálltával gon­doskodni kellene részükre meg­felelő szállásról. Már régóta hú­zódik ez a kérdés a városi ta­nács és a gépállomás vezető' között, érdemleges eredmény a mai napig sincs. Az idő annál inkább is sürget, mert novem­ber 1-én a minisztertanács ha­tározata szerint meg kell kez­deni a gépek javítását, s a vidé­ki traktorosoknak megfelelő szállásról kell gondoskodni. Ha­sonlóképpen megoldásra vár a foktői brigádszállás kérdése is. Ha volna brigádszállás, nem kel­lene Végh Mihály traktorosnak, aki a foktői Béke termelőszövet­kezetben dolgozik, mindennap 4 kilométert kerékpározni. Ké­sőbb, ha esetleg beköszönt az eső is, erre sem adódik módja, mert a földút járhatatlanná vá­lik. A gépállomás vezetői a köz­ségi tanácsra hivatkoznak, hogy nem gondoskodott helyről, A községi tanácstitkár pedig azt hangoztatja, hogy igenis volna hely a brigádszállás létrehozásá­ra, de a gépállomás vezetői nem törődnek vele. Nyilvánvaló, ha továbbra is ilyen felelőtlenül kezelik ezt a kérdést, nem is lesz brigádszállás Foktőn, ItlZOO) jól esne a trakto­rosoknak, ha me­leg ételről gondoskodnának szá­mukra. Sajnálatos tény azonban, hogy a gépállomás körzetéhez tartozó kilenc III. típusú ter­melőszövetkezet közül egyik sem gondoskodott még erről. A gép­állomás vezetői sem. követelték még. erélyesen a termelőszövet­kezetek vezetőitől, hogy valami­képpen oldják meg ezt a kér­dést, Pedig lehetne megoldást találni, csak akarat kellene hoz­zá. Arra hivatkoznak a termelő­szövetkezetek vezetői, hogy nincs üzemi konyha, pedig bármelyik termelőszövetkezeti családnál csak egy, vagy két személlyel többre kellene főzni néhány na­pig, míg a traktoros azon a te­rületen dolgozik. l/.K olyan I hjbfák’ anf£e; • _____ 1 két meg lehet és meg kell szüntetni, csak egy kis akarat kell hozzá a gépállo­más, a tanácsok és a termelő- szövetkezetek vezetői részérő’, A traktorosok mögött necsak a tervteljesítést lássák, hanem az érző, eleven embert is. Épül a kalocsai vásár pavillon-városa Kalocsán, a Vajas« és a Ba- jai-út közötti területen nagysza­bású építkezések folynak. Ezen a területen tartják meg október 17-én és 18-án a kalocsai vásárt. Már megindultak a munkák, hogy pár napon belül elkészüljenek a különböző eátrak és paviÜQtpk. A kereskedelmi vái-allaiok 60 pa­villon! építenek fel, amelyeknek hossza több mint másfél kilomé­ter, A kiskunhalasi földműves- szövetkezet kéttornyú pavilont épít, Tornyos lesz a déimagyar- országi kereskedelmi vállalatok paviUonja is. A vendéglátótröszt 6zlvalakú cukrászdája is épül már, A vásár egyik nevezetéssége a paprikakiállítás lesz. A Paprika­malom, a Kísérleti * Gazdaság és a Vegyvizsgáló Állomás közösen rendezik ezt a kiállítási, A vásár látogatóinak bemutatják a papri- kateimelést, a paprika útját a ter­melőtől a fogyasztóig. A Ba* jai-útnak a kalocsai járási kultűr- háznál lévő részét két oldalt paprikafűzér-falial ékesítik. Az egész paprikakiállítás azt a célt szolgálja, hogy bemutassa dolgo­zóinknak, hogy mennyi jövedel­met biztosít a paprikatermelés, A vásárt kultúrműsorral és sportbemutatóval is egybekapcsol­ják, A vásárra igen nagy az érdek­lődés, Nemcsak MÁV és MÂVÀUT különjáratok indul­nak, hanem hajókülönjárat Sztálinváros és Kalocsa, továbbá Mohács és Kalocsa között is szál­lítja majd az érdeklődőket, Ka­locsa mellett pedig külön komp fogja átszállítani a Dunán a vásárra érkezőket. Bő gabonatermés alapját veti meg a sükösdi Vörös Zászló tsz A sükösdi Vörös Zászló ter­melőszövetkezetben sok 6zó esik mostanában a zárszámadásról, Csak az esedékes hiteltartozások elengedése 252.000 forinttal nö­veli a szétosztható jövedelmet. Szép volt a részesedés a ter­ményből is: Molnár István pél­dául 600 munkaegysége után elő­legként 12 mázsa búzát. 7 mázsa árpát és 18 mázsa burgonyát ka­pott. A gabonabeadás 10 szá­zalékos csökkentése 91 mázsát jelentett a szövetkezetben — jövő­re a 25 százalék pedig 225 mázsá­val növeli a tagok részesedését. A szövetkezet >kereszt§orosan veti az őszi kalászosokat, ez is holdanként 2—3 mázsával több termést jelent azonfelül. hogy megnövelték az árpa és búza vetésterületét, Növelték a takar­mányterületet is, mert az állatál­lomány felfejlesztését is tervbe­vették. A munkát nagyban lendíti a jó szervezés. Húsznapos kam­pányterveket készít a vezetőség, azon belül 10 napos dekádokra osztják a feladatokat, a munka­csapatok között pedig élénk verseny folyik. A kecskeméti járás tört as élre as őssi munkákban A trágyázás, vetőszántás, mélyszántás, vetés és betakari- tási munkák terén járásaink az alábib eredményeket mutatják} Mezőgazdasági osztályvezető: 1. kecskeméti járás 1398 p. 2. dunavecsei járás 1226 p. 3. Kecskemét város 1184 p. 4. bácsalmási járás 1128 p. 5. Baja város 1099 p. 6. félegyházi járás 1076 p. 7. kunszentmiklósi j. 884 p, 8. kiskunhalasi járás 739 p. 9. kiskőrösi járás 734 p. 10, bajai járás 725 p. 11. kalocsai járás 721 p. Agronomes: ÂRPAVETÉSBEN: Elsők: kecskeméti járás dunavecsei járás Kecskemét város ROZSVETÉSBEN: Elsők: dunavecsei járás Kecskemét város kecskeméti járás BUZAVETÉSBEN: Elsők: kecskeméti járás íélegyházi járás Kecskemét város KUKORICATÖRÉSBEN : Elsők: Kecskemét város Baja város félegyházi járás CUKORRÉPASZEDÉSBEN: Elsők: kalocsai járás bácsalmási járás félegyházi járás Pinczel Lajos Tompa László Oláh Pál Farkas Vilmos Király Lajos Szécsei Teréz Schütz Mihály Berta Balázs Márton Vilmos Lukács Jánc3 Csányi Imre Szánthó Tibor Bánhidi István Szenti Pál Szili István Vaderna Viktor Tarda János Skrobár Miklósné Kiss Ferenc Deák József Fülöp Mihály Deli Péter Utolsók: bajai járás Baja város kalocsai járás Utolsók: Baja város kalocsai járás halasi járás Utolsók: bajai járás kunszentmiklósi járás kalocsai járás Utolsók: bajai járás halasi járás kalocsai járás Utolsók: Baja város kecskeméti járás bajai járás Bácsbokod és Bácsborsád versenyez a betakarításban Bácsbokod és Bácsborsód, e két szomszédos község versenyre lépett egymással az őszi munkák gyors befejezésére. Amikor Bácsborsód tudomást szerzett a felhívásról, a tanács és az állandó ’ bizottság azonnal tudatosította a versenyt s a határban meggyor- ; suit a munka. Pitó Illés 12 holdás tanácstag, Rittgasser István,: Lajd.i József, Polák József s többen már a búzát is elvetették. Kész a burgonyaszedés, a napraforgótörés, a kukoricaszedés is a vége felé tart. Egyedül a szombati napon 400 mázsa volt a be­adás eredménye. A két község versenyét hetenként értékelik, je« lenleg Bácsborsód halad az élen, Kceskcméü jegysetek B a r ú t h Endre: uHej9 ha Sándor ezt megérhette volna...!'1 (4 Kecskeméten tartóskodó író riportsorozata) A langyos októberi nap­fényben öregember süt­kérezik. Átballag a tanyaház ud­varán, megáll az istálló előtt, benéz az ajtón. A lovak oda­kint vannak a kecskeméti ha­tárban, — a »-Szabadságharcos« tsz kukai'icaföldjein hordják a szárat. Egy maradt csak bent, annak pihennie kell, mert le- sántult. Bemegy hozzá, nehéz­kesen lehajol mellé, — No Csillag, haddiám, hogy gyógyulsz? Megkeni a ló kimarjult lábát. Bognár volt ugyan vtlágéleté- ben ifj. Navratil Sándor báesk — azért valamit ért ő a jószág doktorolásához is. Megint ki­megy az udvarra, szeme fölé emeli tenyerét, messzire tekint A töretlen szántóföldet figyeli, a megmunkálatlan táblákat. — Nem tetszik ez az öregnek, csó­válja fejét, dohog, csak úgy be­felé, csendben. Aztán leül egy székre az eresz alá, van ott egy kis asztala, amellé. Pipára gyújt, más dolga őneki nincsen, hiszen 83 esztendő mondott már áment a feje felett, Ugyan még jól tartja magát, szeme, füle jól szolgál, foga is maradt még. néni is egy... Pipál, nézi a füstöt, múltja kavarog benne, G meg cselédember volt, de gyermekei már a magukéban gazdálkod­nak. A közösben. Azok mér­nem nagyságosuraznak senkit. ' 9 ünődik, sóhajt: »Hej, ha -*■ Sándor ezt megérhette volna...« Olyan mondása ez, ami nap­jában kikívánkozik belőle. A ta­nyába vetődő idegenek megkér­dezik tőle, hogy ki volt az a Sándor? — Olyan ember volt az, egyet­len a világon — feleli. — Én mondom, egyetlen, A nagybá­tyám. S hogy még ezt sem értik —- csendesen, nagy tisztelettel ki­mondja: — Petőfi. Petőfi Sándor. Sárgult okmányok, málló szé­lű bizonyítványok zizegnek, azok beszélik: Hruz Mária testvér­bátyja, Hrúlz “Adam házasságot kötött egy Sopiazky Judit nevű cinkotai leányzóval. Leányuk, Hruz Zsuzsanna, bizonyos neve­zetű Navratil Sándornak eskü­dött örök hűséget. Az Ő frigyük­ből született ifj. Navratil Sán­dor. A költő unokaöccse, Petőfi Sándornak rokona. Nagy cím ez, holtáig büszke rá Navratil bácsi, Bc Az érdeklődőknek elmeséli még: — Anyámék örököltek István­tól (az »István öcsém«) egy kis birtokot. De tizenegyen voltak hozzá, nem sok jutott egynek, így aztán nagyon szegény gye­reknek eredtem én a világra.,, ögnárinas volt, uraságnál dolgozott aztán vagy öt­ven esztendeig. Azelőtt, ha szó- bakerült a Petőfi-rokonság, az urak csak nevették, gúnyolód­tak rajta. Bezzeg ma megbecsü­lik. »Tisztelt ember vagyok én Sándor után...« — mondogatja és olyan öröm van a hangjá­ban, mintha bizony ő választot­ta volna meg ezt a rokonságot, »Még díjat is kapok én, havidi­jat, az Irodalmi Alaptól. De meg is mondtam a gyerekeimnek: Úgy vezessétek az életetek sor­ját, szégyent ne hozzatok erre a családra!« Hát Petőfinek se lett volna oka a szégyenkezésre miattuk. Becsületesen »vezetik életük sorját«, „Még fiatalok, mert Nav­ratil bácsi első házassága gyer­mektelen volt; 60 éves fővel nősült meg újra, s a második felesége ajándékozta meg három gyermekkel. Leányuk a megyei gépállomáson dolgozik, mint gép- és gyorsírónő. Kisebbik fiuk, Zoltán, finommechanikát tanult, műszerész a postának ügyeskezű fiú, »még képet is fest«. János, meg,la legidősebb, a termelőszövetkezetben dolgo­zik; olyan jól számoló gyerek volt, hogy kitaníttatták könyve­lőnek. Méghozzá a tavaszon párttitkárnak is megválasztot­ták. Beszól az öreg az ablakon: — Hogy halad a szántad ás, János? A szövetkezetnek itt van az irodája, s a könyvelő bent görnyed a könyvek fölött, ír, számol naphosszat. Most van a Szabadságharcos zárszámadá­sa. János kiszól, hogy estére meglesz a munkával. — Akkor jól van,,. — bólint az apja. S még egy kérdést fel­ad; — Aztán... igaz, hogy mégis kilép az Öreg Görög? Az »öreg Görög« ugyan még- csak 45 éves, de sokgyerekes ember, s Navratil bácsi becsüli, mint dolgos családapát. Hanem most nagyot csalódott benne. — Bolond. Én mondom, hogy bolond... — dohogja. — Hef hoz ki annyit a négy holdjából, hogy annak a sok gyereknek betömje a száját. Itt meg... tisz­tára nagybirtokos volt, Én mon­dom: nagybirtokos. És elsorolja, csakúgy magá­nak, mi mindent kaphat az ilyen nagycsaládú, szorgalmas ember a szövetkezettől. Még a munkaegységszámítást, meg az új rendeleteket, kedvezménye­ket is megtanulta Navratil bá­csi. S arra gondol: ba dereka­san dolgozik, ha megbecsüli sza­badságát, — elpbb-utóbb gaz­daggá lesz a Szabadságharcos népe, . — Hanem, hallódé János! **• jut még eszébe —. kicsit több szorgalom elkelne ám nálatok* Csupa muhar, meg tarack az a tábla a dűlőnél. Micsoda titkár* meg könyvelő vagy, hogy ezt tűröd. A szárhordás is olyan ce- remóniásan megyen, hogy rossz nézni. Mán pedig Mindszentig a búzának földbe kell kerülni. Én mondom, János. Ezt számold össze, ha könyvelő vagy,,, Abbamarad az oktatás. Nav­ratil bácsi felkel, félreteszi a pipát, megy, hogy megápolja is­mét az elsántult lovat. De amíg a 83 esztendős csontokkal hajolgat, s buzgón borogatja a Csillag lábát, arra gondol, hogy bizony nem úgy megy itt min­den, ahogy kellene. Gyenge a vezetés... Sok tag nem érzi: a magáéban dolgozik. Rossz a fe­gyelem is. »Ott, ahol nincs fe­gyelem, hiányzik a figyelem.,.« — dünnyögi a magafaragta ver­sikét. TVÏert hát vér nem válik víz- zé. Költő leszármazottja g, még ha oldalágon is. Aztán csak sorolgatja magá­ban tovább a »Szabadsághar­cos« bajait, vezetőinek, tagjai­nak mulasztásait. A hibákat, melyeken sürgősen segíteni ke’l, mert akadályozzák, hogy »a Sándor« álma minél hamarább valóra válhassék: hogy «a bő­ség kosarából« egyformán ve­hessen mindenki,

Next

/
Oldalképek
Tartalom