Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-14 / 241. szám
A MA I SZAMBÁN SÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDP BACSKISKUNMCQYCI * • f VIII. évfolyam, 211. szám. sím 50 fillér 1953. OKT. 14. SZEUDA Az alapszervezet politikai munkájának néhány módszere a hartai gépállomáson. — A munkafeltételek biztosítása elősegíti a tervteljesítést. — »Hej, ha Sándor ezt megérhette volna.« — A Kecskeméti Épület- szerelő Vállalat DISZ-vezetősége törődjön a fiatalok életével, munkájával. — A III. Szakszervezeti Világ- kongresszus ülése. Az őszi vetés döntő napjaiban A felemelkedés, a még jobb élet korszaka következik most egész dolgozó népünkre. S hogy ez valósággá váljék, hogy jövőre még több kenyér, még több zsír és hús jusson dolgozóink asztalára, több jusson a szabadpiacra, ahhoz elsősorban az szükséges, hogy dolgozó parasztságunk gyorsan és jól végezze el az őszi munkákat. Az őszi szántás-vetés minden évben az egész ország életére kiható, fontos feladat. Az idén pedig különösen az, mert J:or- mányprogrammunk a dolgozó nép életszínvonalának az eddiginél sokkal gyorsabb emelését írja elő. Természetes, hogy a falu életszínvonalának emelka- dése elsősorban a mezőgazda- sági termelés növekedésétől függ. Nyilvánvaló tehát, hogy az őszi munka jó elvégzése koi- mányprogrammunk gyors és teljes megvalósulásának egyik pillére. Az egész nép, a város és falu népének elsőrendű érdeke. Megyénk, ennek ellenére mégis komolyan elmaradt az őszi munkával. A megyei tanács legutóbbi értékelése szerint az ősziárpavetés tervét csak hl százalékban, a rozsét csak 52 százalékban teljesítette megyénk dolgozó parasztsága. Még nagyobb az elmaradás a búzavetésben, melynek tervét csak 9 százalékban teljesítettük. A jó búzavetésnek és a nagy búzatermésnek az a legelső »titka«, hogy minél gyorsabban földben legyen a vetőmag. Minél korábban vetik, annál jobban megfizeti a búza a szántóvető ember fáradtságát. S a búza előtt már jóval korábban földben kell lennie az ősziárpa és a rozs magvának. Nincs helye tehát semmiféle késlekedésnek, mindenegyes nap, mindenegyes óra késedelem igen nagy veszteség, a jövőévi bő termést veszélyezteti. Mégis ennek ellenére, mint a számok mutatják, megyénkben igen vontatottan halad ez a munka. Termelőszövetkezeteink, amelyektől pedig példamutatást vár a falu népe, szintén .elmaradtak az őszi szántás-vetésben. A gyors vetésnek pedig minden feltétele megvan. A vetőmag is mindenütt rendelkezésre áll. Az állam pedig leszállította a gépimunka díját. Világosan kell látnia tehát mindenegyes termelőszövetkezeti tagnak és vezetőnek, hogy most a 'legfontosabb feladat:, a vetés munkája. Ehhez természetesen szükséges, hogy szaros kapcsolatban legyenek a gépállomással, követeljék meg a jó és minőségi munkát a traktorosoktól. A gépállomások is érezzék felelősségüket a termelőszövetkezetek jövőévi terméséért. Azért, hogy termelőszövetkezeteink példája nyomán az egyénileg dolgozó parasztok f .leijén is meggyorsuljon az eszi szántás-vetés, igen nagy felelősség nyugszik a' községi, a járási tanácson, valamint a megyei tanács mindenegyes dolgozójának vállán. A járási tanácsok- dolgozói kint a helyszínen adjanak segítséget a községeknek. Nem elég, ha a megyei, vagy a járási tanács megbízottja csupán megállapítja, hogy milyen bajok és nehézségek akadályozzák az őszi munkát — ezeket a nehézségeket le is kell küzdeni. Az őszi szántás- vetéssel kapcsolatos nemtörődömségnek egyik kirívó példáját szolgáltatja a sükösdi tanácselnökhelyettes, Hegedűs Imre, aki azt sem tudja, hogy mennyi a község vetésterve, mert »valahova eltette a papírt«, Felmerül a kérdés, hogyan tudja ellenőrizni a munkát, hogyan tudja felmérni a község helyzetét az ilyen községi vezető. Nyilvánvalóan sehogy. Hegedűs Imre nem tud helyes felvilágosítást adni az őszi munkák menetéről, ide-cda kapkod. Papíron ugyan 24 hold őszi búzavetés szerepel, de nincs a tanácsnál egy vezető sem, aki meg tudná mondani, hogy kik azok a dolgozó parasztok, akik példát mutatnak a búzavetésben. Ebből következik, hogy nem is népszerűsítik az élenjárókat. A községben egyáltalán nincs verseny. Pedig Sükösdön is van néhány példa, amely igazolja, hogy aki tavaly idejében vetette el a búzát, az gazdag termést takarított be az idén. Pusztai János 7 holdas dolgozó parasztnak másfél holdon közel 21 mázsa búzája termett. Soós Györgynek pedig egy hold 1000 .négyszögölön közel 26 mázsa. Lehetne tehát ezekkel a jó példákkal agitálni Sükösdön is. Sok helyen nem harcolnak a meglévő hibás nézetek ellen, például Bátyáp október 12-ig nem érkezett jelentés a községi tanácshoz búzavetésről. A bátyai dolgozó parasztok közül sokan arra hivatkoznak, hogy azért nem vetnek, mert »száraz a föld«. Nem veszik észre, hegy az ellenség vezeti őket léire, merthiszen a falusi kulákság- nak érdeke, hogy ne legyen bő termés jövőre. Bármikor bekö- szönthetnek az őszi esős napok, akkor pedig azt híreszteli majd az ellenség, hogy »sárba nem vetünk«. Ki kell használni tehát a jóidő minden percét a munka meggyorsítására, Az őszi szántás-vetés meggyorsítására több segítséget kell adni a pártszervezetnek is. A népnevelők helyi érvekkel felvértezve világosítsák fel a dolgozó parasztokat, hogy az őszi munka meggyorsítása összefügg jólétük emelkedésével. Most az őszi munkák döntő napjaiban az egész ország dolgozó népe a falu felé tekint. — Dolgozó parasztságunktól várják még szebb életük alapjainak lerakását, A keresztsoros vetést kétszeres terméssel hálálja meg a föld... z őszi munkáktól függ a következő évi termés, a bőséges aratás. Minél gyorsabban földbekerül a jövőévi kenyérnek- va'.ó, annál biztosabb ez a bőség. De nemcsak a gyorsaság fontos. Saját tapasztalatainkból győződtünk meg tavaly az agrotechnikai, módszerek jelentőségéről,; különösen a keresztsoros vetés hasznáról. Tavaly mi 72 holdon ter- mesztettünk árpát, ebből 30 holdat keresztsorosan vetettünk el. Ezen a 30 holdon 23.7 mázsás átlagot értünk el, míg a lobbi területen az átlag csak 12 mázsa volt. Hasonlóképp jártunk a búzával is. Hatvan holdon termesztettünk búzát, a keresztsoros vetésű területen 15 mázsás, az egysoros területen 7 mázsás eredménnyel, Tartalékíöldünk is volt, abba tavasz'búzáí vetettünk. Sokan csóválták a fejüket, hogy-’ „ilyenkor búzát vetni!” — de bezzeg a cséplőgépnél tátvamarad' ezek szája, amikor űzetni kezdett a javaszibúza. Az idén 180 hóidra tervez-» tünk búzavetést.- de tér-* vünket túlteljesítjük és nagyrész« ban most is minden kalászost keresztsorosan vetünk el. Bátran ajánljuk minden termelőszövet« kezetnek, hogy ne féljen az új módszerek alkalmazásától —► mázsákban fizeti meg a föld. Elmondotta: Fenyősi Gergely; a dusnoki Munkás-Paraszt Szövetség tsz elnöke. Zetorosok versenye a bajai nagygazdaságban A Bajai Nagygazdaság határidőn belül elvetette az árpát, rozsot, takarmánykeveréket s 570 holdon a búza keresztsoros vetésével is végzett. A jó eredmény a zetorosok lelkes munkáját dicséri, akik nemcsak az őszi terv ‘úUeljesítéséért, de a minőségi munira fokozásáért is versenyeznek, A verseny élén Török József haiad, aki az aratásban végzett jó munkája után 1500 forint pénzjutalomban részesült s mmt jel- vényes sztahanovista, az országos ranglistán is a tizedik helyre került, Teljesítménye 1052 normálhold, ami annál értékesebb, mer! a legutóbbi napokig váltótárs nélkül dolgozott. Évi tervét 300 százalékra teljesítette. Versenytársa: Vedelek József váltótársával: Baranyai Bálinttal 1750 normál-hold tafaimunkát végzett el, ami éves tervük 250 százalékos teljesítésének felel meg. Kunsz István—Kovács Antal. Féth Antal—Braun Ferenc 1700—1700 normálholdnál tartanak. A nagygazdaság zetoroaaí versenyben állanak a garai Vo« rös Traktor állami gazdaság zeto-* rosaival. De egymás eredményei« ről mitsem tudnak, de még a ga* rai gazdaság zetorosai sem isme« rik egymás eredményeit. A szakszervezet mulasztása ezj ami! sürgősen pótolni kell. Jobbfajta kouzervefeet gyítrt a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárban jóformán alig gyártottak konzerveket, csak szárítmányok készítésével foglalkoztak. A kormányprogramul megjelenése után egyre inkább áttérnek a féikész- és készételek és a különböző fő- zclékkonzervek gyártására is. Annak idején az üzem teljesen a szárított dolgok előállítására épült. Szárított főzelékekből bonyolított le a gyár nagy exportot. Az utóbbi időben a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár egyre több olyan gépet kapott, amellyel készés íélkészételeket is készíthet. Azóta üveges lecsó, különböző befőit, üveges karfiol, gyümölcsös íözeiéktéleségek kerü.nek ki a gyárból. Emellett gyárt még az üzem aszaltszilvát, szárított tésztát, szárított hagymát, savanyú- káposzát és még sok egyéb cikket. Ezek többsége az üzletekben már nagy keresettségnek örvendenek. A kormányprogramul érteimében a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárban ió hozzáfogtak a közszükségleti cikkek minőségének megjavításához. A gyár úgy akar dolgozni, hogy jobb, ízle- tesebb ételeket adhasson a fogyasztóknak. Figyelembe veszik, a dolgozók kívánságait is. Például a paradicsompürét kisebb üvegekbe készítve adják át a ke- teskedelemnek. A dolgozók kifogásolták, hogy nem gazdaságos az 5 kilogrammos üvegben főt- galomba hozni a paradicsomot. Annyi paradicsomra egy főzésnél senkinek sincs szüksége. A gyár tehát íélk'logrammo3 üvegekben is állít már elő paradicsompürét. Azelőtt “" TtTT i e.keszi'esenei Az ételek I nagy0t,b menynyiségíű zsírt használnak fel. Míg regen a lecsónál csak 2 százalék voit a zsírtartalom. ma már 3 százalék. Uj paprikatisztítási módszerrel a lecsót csípősmentesan állítják elő. Eddig ugyanis sok panasz hangzott el amiatt, hogy a lecsók erősek, A jó gyümölcstermelés eredményeként nemcsak javul a gyümölcsíz minősége, hanem több textindús alapanyagú gyümölcs hozzáadásával a gyár eléri azt, hogy a gyümölcsíz a jövőben a sajthoz hasonlóan vágható *egyen, Edd'g a háziasszonyoknak! üveget, vagy edényt kelleti hoz-* ni az üzletbe, Ica gyümölcsízű vásároltak. A jövőben kényelme* sebb lesz a vétel. A tésztafélék-- nél az volt a panasz, hogy azok szétesnek a főzéskor. Most jobban átgyurják a .tésztafélékéi.! hogy azok keményebbek legyenek és így jobban bírják a főzést. ' A tarhonya olyan lesz. mintha azi asszonyaink maguk gyúrták volna. további tervej hogy még több fajtáját állítsák elő a készételek« nek, hogy a háziasszonyokat meg* kíméljék a főzés fáradalmaitól. A gyár Növekszik az igény a cukrászsütemények iránt Életszínvonalunk emeléséhez, népünk szebb, vidámabb, könnyebb életéhez az is kell, hogy több és jobb, izletesebb és változatosabb éie.e« kerüljenek dolgozóink asztalára. Nap-nap után növekszikaz igény a cukrászsütemények 'ránt is, Ezeket mind a kecskeméti, mind a kalocsai cukrászda csak jobb munkával tudja kielégíteni. Kecskeméten például augusztusban 116.404 darab különféle süteményt fogyasztottak el a dolgozók. Szeptemberben már 130.581 darabot. Kalocsán a fogyasztás 22.439 darabról felemelkedett egy hónap alatt 26.464 darabra. A fokozódó kereslet arra ösztönzi mindkét helyen a cukrászipart, hogy bővítse, korszerűsítse műhelyét. A műhelyek bővítésével, korszerűsítésével, illetve új műhelyek létesítésével a do.gozók jobb, izletesebb. változatosabb cukrászsüteményekhez jutnák. Korszerűsített cukrászdát tik jobb- minőségű árut tudnak előállítani. De kicsinynek bizonyulnak cukrászdáink is. Igen sokan hazavi-* szik ma a süteményeket^ mert a helyszínen nem tudják elfogyasztani a cukrászdák kicsi befogadó-* képessége miatt. Ezen is változ-* tatnak. Kecskeméten átépítik » Weaselényi-utcai cukrászdát. Be-> vezetik üt a reggelizést is. Ez régi óhaja a kecskeméti dolgo* zóknak. Kalocsán pedig az új étterem mellett még e hónapban megnyílik az új cukrászda is. A korszerűsített cukrászműhely | ugyanabban a házban laez elhe- - lyezve. Kecskeméten a központ' mű--’ hely létesítésével és a cukrászda helyiségéinek , kibővítésével ha-j vonta 40—50.000 forint értékül süteménnyel tudnak többet a dolgozók asztalára juttatni, ,