Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-14 / 241. szám

A MA I SZAMBÁN SÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDP BACSKISKUNMCQYCI * • f VIII. évfolyam, 211. szám. sím 50 fillér 1953. OKT. 14. SZEUDA Az alapszervezet politikai munkájának néhány mód­szere a hartai gépállomáson. — A munkafeltételek biz­tosítása elősegíti a tervteljesítést. — »Hej, ha Sán­dor ezt megérhette volna.« — A Kecskeméti Épület- szerelő Vállalat DISZ-vezetősége törődjön a fiatalok életével, munkájával. — A III. Szakszervezeti Világ- kongresszus ülése. Az őszi vetés döntő napjaiban A felemelkedés, a még jobb élet korszaka következik most egész dolgozó népünkre. S hogy ez valósággá váljék, hogy jö­vőre még több kenyér, még több zsír és hús jusson dolgo­zóink asztalára, több jusson a szabadpiacra, ahhoz elsősorban az szükséges, hogy dolgozó pa­rasztságunk gyorsan és jól vé­gezze el az őszi munkákat. Az őszi szántás-vetés minden évben az egész ország életére kiható, fontos feladat. Az idén pedig különösen az, mert J:or- mányprogrammunk a dolgozó nép életszínvonalának az eddi­ginél sokkal gyorsabb emelését írja elő. Természetes, hogy a falu életszínvonalának emelka- dése elsősorban a mezőgazda- sági termelés növekedésétől függ. Nyilvánvaló tehát, hogy az őszi munka jó elvégzése koi- mányprogrammunk gyors és teljes megvalósulásának egyik pillére. Az egész nép, a város és falu népének elsőrendű ér­deke. Megyénk, ennek ellenére még­is komolyan elmaradt az őszi munkával. A megyei tanács leg­utóbbi értékelése szerint az ősziárpavetés tervét csak hl százalékban, a rozsét csak 52 százalékban teljesítette me­gyénk dolgozó parasztsága. Még nagyobb az elmaradás a búza­vetésben, melynek tervét csak 9 százalékban teljesítettük. A jó búzavetésnek és a nagy búzatermésnek az a legelső »titka«, hogy minél gyorsabban földben legyen a vetőmag. Mi­nél korábban vetik, annál job­ban megfizeti a búza a szántó­vető ember fáradtságát. S a búza előtt már jóval korábban földben kell lennie az ősziárpa és a rozs magvának. Nincs he­lye tehát semmiféle késlekedés­nek, mindenegyes nap, min­denegyes óra késedelem igen nagy veszteség, a jövőévi bő termést veszélyezteti. Mégis ennek ellenére, mint a számok mutatják, megyénkben igen vontatottan halad ez a munka. Termelőszövetkezeteink, amelyektől pedig példamuta­tást vár a falu népe, szintén .elmaradtak az őszi szántás-ve­tésben. A gyors vetésnek pedig minden feltétele megvan. A ve­tőmag is mindenütt rendelke­zésre áll. Az állam pedig leszál­lította a gépimunka díját. Vilá­gosan kell látnia tehát minden­egyes termelőszövetkezeti tag­nak és vezetőnek, hogy most a 'legfontosabb feladat:, a vetés munkája. Ehhez természetesen szükséges, hogy szaros kapcso­latban legyenek a gépállomás­sal, követeljék meg a jó és mi­nőségi munkát a traktorosoktól. A gépállomások is érezzék fe­lelősségüket a termelőszövetke­zetek jövőévi terméséért. Azért, hogy termelőszövetke­zeteink példája nyomán az egyénileg dolgozó parasztok f .leijén is meggyorsuljon az eszi szántás-vetés, igen nagy felelősség nyugszik a' községi, a járási tanácson, valamint a megyei tanács mindenegyes dolgozójának vállán. A járási tanácsok- dolgozói kint a hely­színen adjanak segítséget a köz­ségeknek. Nem elég, ha a me­gyei, vagy a járási tanács meg­bízottja csupán megállapítja, hogy milyen bajok és nehézsé­gek akadályozzák az őszi mun­kát — ezeket a nehézségeket le is kell küzdeni. Az őszi szántás- vetéssel kapcsolatos nemtörő­dömségnek egyik kirívó példá­ját szolgáltatja a sükösdi ta­nácselnökhelyettes, Hegedűs Imre, aki azt sem tudja, hogy mennyi a község vetésterve, mert »valahova eltette a pa­pírt«, Felmerül a kérdés, ho­gyan tudja ellenőrizni a mun­kát, hogyan tudja felmérni a község helyzetét az ilyen köz­ségi vezető. Nyilvánvalóan se­hogy. Hegedűs Imre nem tud helyes felvilágosítást adni az őszi munkák menetéről, ide-cda kapkod. Papíron ugyan 24 hold őszi búzavetés szerepel, de nincs a tanácsnál egy vezető sem, aki meg tudná mondani, hogy kik azok a dolgozó pa­rasztok, akik példát mutatnak a búzavetésben. Ebből következik, hogy nem is népszerűsítik az élenjárókat. A községben egy­általán nincs verseny. Pedig Sükösdön is van néhány példa, amely igazolja, hogy aki tavaly idejében vetette el a búzát, az gazdag termést takarított be az idén. Pusztai János 7 holdas dolgozó parasztnak másfél hol­don közel 21 mázsa búzája ter­mett. Soós Györgynek pedig egy hold 1000 .négyszögölön kö­zel 26 mázsa. Lehetne tehát ezekkel a jó példákkal agitál­ni Sükösdön is. Sok helyen nem harcolnak a meglévő hibás nézetek ellen, például Bátyáp október 12-ig nem érkezett jelentés a községi tanácshoz búzavetésről. A bá­tyai dolgozó parasztok közül so­kan arra hivatkoznak, hogy azért nem vetnek, mert »száraz a föld«. Nem veszik észre, hegy az ellenség vezeti őket léire, merthiszen a falusi kulákság- nak érdeke, hogy ne legyen bő termés jövőre. Bármikor bekö- szönthetnek az őszi esős napok, akkor pedig azt híreszteli majd az ellenség, hogy »sárba nem vetünk«. Ki kell használni te­hát a jóidő minden percét a munka meggyorsítására, Az őszi szántás-vetés meg­gyorsítására több segítséget kell adni a pártszervezetnek is. A népnevelők helyi érvekkel fel­vértezve világosítsák fel a dol­gozó parasztokat, hogy az őszi munka meggyorsítása összefügg jólétük emelkedésével. Most az őszi munkák döntő napjaiban az egész ország dol­gozó népe a falu felé tekint. — Dolgozó parasztságunktól vár­ják még szebb életük alapjai­nak lerakását, A keresztsoros vetést kétszeres terméssel hálálja meg a föld... z őszi munkáktól függ a következő évi termés, a bőséges aratás. Minél gyorsabban földbekerül a jövőévi kenyérnek- va'.ó, annál biztosabb ez a bőség. De nemcsak a gyorsaság fontos. Saját tapasztalatainkból győződ­tünk meg tavaly az agrotechnikai, módszerek jelentőségéről,; különö­sen a keresztsoros vetés haszná­ról. Tavaly mi 72 holdon ter- mesztettünk árpát, ebből 30 holdat keresztsorosan vetet­tünk el. Ezen a 30 holdon 23.7 mázsás átlagot értünk el, míg a lobbi területen az átlag csak 12 mázsa volt. Hasonlóképp jártunk a búzával is. Hatvan holdon ter­mesztettünk búzát, a keresztsoros vetésű területen 15 mázsás, az egysoros területen 7 mázsás ered­ménnyel, Tartalékíöldünk is volt, abba tavasz'búzáí vetettünk. So­kan csóválták a fejüket, hogy-’ „ilyenkor búzát vetni!” — de bez­zeg a cséplőgépnél tátvamarad' ezek szája, amikor űzetni kez­dett a javaszibúza. Az idén 180 hóidra tervez-» tünk búzavetést.- de tér-* vünket túlteljesítjük és nagyrész« ban most is minden kalászost keresztsorosan vetünk el. Bátran ajánljuk minden termelőszövet« kezetnek, hogy ne féljen az új módszerek alkalmazásától —► mázsákban fizeti meg a föld. Elmondotta: Fenyősi Gergely; a dusnoki Munkás-Paraszt Szövetség tsz elnöke. Zetorosok versenye a bajai nagygazdaságban A Bajai Nagygazdaság határ­időn belül elvetette az árpát, ro­zsot, takarmánykeveréket s 570 holdon a búza keresztsoros veté­sével is végzett. A jó eredmény a zetorosok lelkes munkáját di­cséri, akik nemcsak az őszi terv ‘úUeljesítéséért, de a minőségi munira fokozásáért is versenyez­nek, A verseny élén Török József haiad, aki az aratásban végzett jó munkája után 1500 forint pénz­jutalomban részesült s mmt jel- vényes sztahanovista, az országos ranglistán is a tizedik helyre ke­rült, Teljesítménye 1052 normál­hold, ami annál értékesebb, mer! a legutóbbi napokig váltótárs nélkül dolgozott. Évi tervét 300 százalékra teljesítette. Verseny­társa: Vedelek József váltótársá­val: Baranyai Bálinttal 1750 normál-hold tafaimunkát végzett el, ami éves tervük 250 százalékos teljesítésének felel meg. Kunsz István—Kovács Antal. Féth An­tal—Braun Ferenc 1700—1700 normálholdnál tartanak. A nagygazdaság zetoroaaí versenyben állanak a garai Vo« rös Traktor állami gazdaság zeto-* rosaival. De egymás eredményei« ről mitsem tudnak, de még a ga* rai gazdaság zetorosai sem isme« rik egymás eredményeit. A szak­szervezet mulasztása ezj ami! sürgősen pótolni kell. Jobbfajta kouzervefeet gyítrt a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár a Kecskeméti Kini­zsi Konzervgyár­ban jóformán alig gyártottak konzerveket, csak szárítmányok készítésével foglalkoztak. A kor­mányprogramul megjelenése után egyre inkább áttérnek a féikész- és készételek és a különböző fő- zclékkonzervek gyártására is. Annak idején az üzem teljesen a szárított dolgok előállítására épült. Szárított főzelékekből bo­nyolított le a gyár nagy exportot. Az utóbbi időben a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár egyre több olyan gépet kapott, amellyel kész­és íélkészételeket is készíthet. Azóta üveges lecsó, különböző befőit, üveges karfiol, gyümölcs­ös íözeiéktéleségek kerü.nek ki a gyárból. Emellett gyárt még az üzem aszaltszilvát, szárított tész­tát, szárított hagymát, savanyú- káposzát és még sok egyéb cik­ket. Ezek többsége az üzletekben már nagy keresettségnek örven­denek. A kormányprogramul érteimé­ben a Kecskeméti Kinizsi Kon­zervgyárban ió hozzáfogtak a közszükségleti cikkek minőségé­nek megjavításához. A gyár úgy akar dolgozni, hogy jobb, ízle- tesebb ételeket adhasson a fo­gyasztóknak. Figyelembe veszik, a dolgozók kívánságait is. Pél­dául a paradicsompürét kisebb üvegekbe készítve adják át a ke- teskedelemnek. A dolgozók kifo­gásolták, hogy nem gazdaságos az 5 kilogrammos üvegben főt- galomba hozni a paradicsomot. Annyi paradicsomra egy főzésnél senkinek sincs szüksége. A gyár tehát íélk'logrammo3 üvegek­ben is állít már elő paradicsom­pürét. Azelőtt “" TtTT i e.keszi'esenei Az ételek I nagy0t,b meny­nyiségíű zsírt használnak fel. Míg regen a lecsónál csak 2 százalék voit a zsírtartalom. ma már 3 százalék. Uj paprikatisztítási mód­szerrel a lecsót csípősmentesan állítják elő. Eddig ugyanis sok panasz hangzott el amiatt, hogy a lecsók erősek, A jó gyümölcstermelés ered­ményeként nemcsak javul a gyü­mölcsíz minősége, hanem több textindús alapanyagú gyümölcs hozzáadásával a gyár eléri azt, hogy a gyümölcsíz a jövőben a sajthoz hasonlóan vágható *e­gyen, Edd'g a háziasszonyoknak! üveget, vagy edényt kelleti hoz-* ni az üzletbe, Ica gyümölcsízű vásároltak. A jövőben kényelme* sebb lesz a vétel. A tésztafélék-- nél az volt a panasz, hogy azok szétesnek a főzéskor. Most job­ban átgyurják a .tésztafélékéi.! hogy azok keményebbek legyenek és így jobban bírják a főzést. ' A tarhonya olyan lesz. mintha azi asszonyaink maguk gyúrták vol­na. további tervej hogy még több fajtáját állítsák elő a készételek« nek, hogy a háziasszonyokat meg* kíméljék a főzés fáradalmaitól. A gyár Növekszik az igény a cukrász­sütemények iránt Életszínvonalunk emeléséhez, népünk szebb, vidámabb, könnyebb életéhez az is kell, hogy több és jobb, izletesebb és változatosabb éie.e« kerüljenek dolgozóink asz­talára. Nap-nap után növekszikaz igény a cukrászsütemények 'ránt is, Ezeket mind a kecskeméti, mind a kalocsai cukrászda csak jobb munkával tudja kielégíteni. Kecskeméten például augusztus­ban 116.404 darab különféle süte­ményt fogyasztottak el a dolgo­zók. Szeptemberben már 130.581 darabot. Kalocsán a fogyasztás 22.439 darabról felemelkedett egy hónap alatt 26.464 darabra. A fokozódó kereslet arra ösztön­zi mindkét helyen a cukrászipart, hogy bővítse, korszerűsítse mű­helyét. A műhelyek bővítésével, korszerűsítésével, illetve új mű­helyek létesítésével a do.gozók jobb, izletesebb. változatosabb cukrászsüteményekhez jutnák. Korszerűsített cukrászdát tik jobb- minőségű árut tudnak előállítani. De kicsinynek bizonyulnak cuk­rászdáink is. Igen sokan hazavi-* szik ma a süteményeket^ mert a helyszínen nem tudják elfogyasz­tani a cukrászdák kicsi befogadó-* képessége miatt. Ezen is változ-* tatnak. Kecskeméten átépítik » Weaselényi-utcai cukrászdát. Be-> vezetik üt a reggelizést is. Ez régi óhaja a kecskeméti dolgo* zóknak. Kalocsán pedig az új ét­terem mellett még e hónapban megnyílik az új cukrászda is. A korszerűsített cukrászműhely | ugyanabban a házban laez elhe- - lyezve. Kecskeméten a központ' mű--’ hely létesítésével és a cukrászda helyiségéinek , kibővítésével ha-j vonta 40—50.000 forint értékül süteménnyel tudnak többet a dolgozók asztalára juttatni, ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom