Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-11 / 239. szám
ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS EGYEDIK EV E... Elmondotta: Nyikolaj Razin, a Kujbisevi Vízierőmű főmérnöke-A* Kujbisevi Vízierőmű építői nemrég ünnepelték a vízierőmű építéséről szóié kormányhatározat megje.enésének 3. évfordulóját. Az építkezésen már kibontakoztak az ötödik ötéves leiv e hata.mas létesítménye körvonalait. A kétzsüipes behajózható csatorna alsó zsilipjén mái építik a falak. A betonozást új módszer szerint végzik: a fe'burkola- tot lemezekből építik és belsejét “töltik ki betonnal. Ezáltal a fal külső része tökéletesebb lesz és lehetővé válik a drága vízépítési beton megtakarítása. Már megérkeztek a vízturbina első alkatrészei is. Leningrfclbó, ideszállították a két vízturbinához szükséges szívócső kónuszburko- Latát. À „Sztátin-“ kohászati gyár dSIgozói határidő előtt Készítették el ezeket az alkatrészeket, Szeptemberben befejeződtek az összes földmunkák. A gépkezelő« naponta 25.000—28.000 köbméter földet emelnek ki. Különösen kiválóan dolgozott Ivan Jermolen- ko brigádja. A Szocialista Munka Hőse címmel kitünteti brigádvezető egy műszak alatt 2500 köbméter földet emelt ki. 975 köbméteres előirányzattal szemben. Az építők sikeres munkáját nagymértékben elősegítették az eddigi vízierőműépítke- zések gazdag tapasztalatai. Különösen sokat tanultak a Lenin- hajózható csatorna épí lésének ta- paszta.ataibói. Számos dolgozónk résztvett a Lenin-csatorna építésében. Ilyenek például Alekszej Uíe- sov villanyhegesztő, a Szociálisig Munka Hőse. Ivan Jermolenku exkavátorkezelő. A.ekszandr Aies* szandrov, Alekszej Scserbiniu mérnökök és sok más szakember. A Voiga-Don hajózható csatorna és a Cirglianszki Vízierőmű felépítése óta eltelt idő alatt a szovjet ipar nagyot fejlődött, A Kujbisevi Vízierőmű építkezésénél még az eddigieknél is nagyobb teljesítményű gépeket használunk. Ez egyik biztosítéka sikeres munkánknak. Nálunk több mint 2000 öt-tíz és 25 tonnás gépkocsi dolgozik. Sok exkavátor, vi.- lamos szívp-kortó, talajnyeső, bulldózer és egyéb gép könnyíti meg az építők munkáját. Államunk messzemenően gon-. doskodik a vízierőmű építőiről. Három év alatt csaknem 4 millió négyzetméter területű lakóteret építettek. A Volga partján új városok, munkáste.epek. kikötők épültek. A lakóterületeken áruházakat, éttermeket, iskolákat, orvosi rendelőket, napköziotthonokat és bölcsődéket létesítettek. A házakban bevezették a távfűtést és a gázt, A z építkezésen esti vízépíté- szeli technikum működik és nemrégiben megnyílt a Kujbisevi Műszaki Főiskola esti tagozata. Többszáz dolgozó a termelőmunka megszakítása nélkü közép- és felsőfokú műszaki oktatásban részesül. Pjotr Karman és Jevgenyij Katnajev egykor e»z- kavátorkezelők voltak, most felelős hidrotechnika' munkák irá nyitói. A Kujbisevi Vízierőmű építkcs- zése már negyedik éve folyik. A dolgozók szilárdan összeforr»1! kollektívája ezalatt az idő a'att sok hasznos tapasztalatra tett szert. Sikeresen teljesítjük a szovjet- kormány áltat kitűzött feladatunkat. A romániai nemzetiségek kulturális és életszínvonalának emelkedése I A Román Népköztársaság területén élő magyar, ukrán, szerb, német, Z6idó, stb. do.gozók számára a sztálini nemzeiiségi politika következetes aika.mazása ugyanolyan jogokat biztosít, mint aminőket a román dolgozók élveznek, Rohamosan emelkedik kulturális és életszínvonaluk. Lakást építenek a munkások i Fülöp Márton, a marosvásár- fcelyi „Simó Qéza,,-bútoi gyár élmunkása a felszabadulás előtt sokat álmodozott saját családiház ióí, Megvalósíthata.ian á.omvoit ez abban az időben, eleven valósággá csak a népi demokrácia éveiben válhatott. A takaros kis csaadi házon már tarka bokréta hirdeti, hogy boldog tulajdonosa családjával együtt hamarosan beköltözhet új otthonába: a sajátjába. Fülöp Márton nem az egyetlen a „Simó Géza“'-gyárban, aki • kormány segítségével családi házat építtet. Huszadmagáva! kapott hosszúlejártú építkezési hi telt. Köílő József és Kocsis János, a gyár két kiváló sztahanovistája is a húsz dolgozó között van. A marosvásárhelyi népi tanács 440—490 négyzetméteres parcellákat bocsátott az építtetők rendelkezésre. Ugyancsak a tanács segítségével 400 köbméter épületiét szereztek be. A „Simó Os- za“-gyár munkásai rohammunkával 5OÛ.000 téglát gyártottak, Minden családi ház két szobából, előszobából, konyhából, é.és- kamrából. fürdőszobából és tágas íerraszból áll. A közelben a ..Ludovic Minski”, a „Bernat Andrei“’-gyár, a kenyérgyár és három építkezési vá.- Jalat dolgozói részére épülnek családi házak. Marosvásárhe.yt ú,i munkásnegyed körvonalai bontakoznak ki, amelyben minden dolgozó saját házában lakik. Fejlődő egészségvédelem Constanta tartomány számos falujában tatárok, törökök és bolgárok élnek együtt a román do.* gozól-ckal. A múltban ezekben a falvakban éppúgy, mint az ország többi nemzetiséeíakta vidé- kén. a burzsoá-íöldesúri rendszer egymás eben uszította a különböző nemzetiségeket, hogy így könnyebben ki?sák,mányo|hassá őket, A tatár, {őrök és bolgár gyermekek nem tanulhattak saját aoyanyclyüiíön. À falvakban évente százával szedte áldozatait a maiária, a pellagra, a tüdővész, és sok más betegség. A népi demokrácia éveiben megvá.tozott Constanta tartomány nemzetiség.ak:a falvainak a képe is, Medgidiában, Pecinea- gában, Cobadinben és több más helységben szü.őotthon nyílt meg, Medgicaban és Cogslacban gyógyintézetet '.élesítettek a malária leküzdésére. Harsován, Medgidiában és Babadagban tüdőbeteg-rendelőintézetek kezdték meg munkájukat. A falvakban jól Kiépített egészségügyi há.ózat biztosítja a múltban ijesztően magas gyermekhalandóság gyors csökkentését. A nemzetiségek anyanyelvűk ön tanulhatnak és művelődhetnek Temesvárott és az egész Ternes tartományban évrői-évre bővül a nemzetiségek kulturális intézményeinek és iskoláinak a hálózata. Lúgoson például nemrég német tanítási nyelvű líceum nyílt meg és idén ősszel megnyitják a váios magyar tanítási nyelvű líceumát is. A temesvári magyar pedagógiai isKoia idén köitözölt át új, korszerű épületébe, amelyben internátus is van. Temesváron három szerb tanítási nyelvű középiskola működik: vegyeslíceum. pedagógiai iskola és mezőgazdasági középiskola. A mező- gazdasági középiskola szintén most kapott- új épületet és inter- nátust. Uj-Moklova ra ionban a burzsoá- földesúri rendszer idején a szerb nemzetiségű lakosság közül egyetlen értelmiségi sem ke- rü.t ki. Ma számos szerb dolgozó paraszt gyermeke tanul a temesvári iskolákban, ahonnan mint agronómus, tanító, stb. térnek vissza falujukba. Ternes tartományban egyre több nemzetiségek la fa.uban épül fel a kultúrotthon. Dumbreya faluban most bővítették ki a ku'.túr- otthont. Köcs és Bethausen faluban új kultúrotthon épült s így a magyar és a német nemzetiségű dolgozó parasztok most már saját anyanyelvükön művelődhetnek. Gyarmata, Szjnice, O-Mp'd- V3 és több más község már vetítőgépet is kapott az új kuitúrott- hqnában. Az év eleje óta több mint 40 faluba vezették be a vezetékes rádiót. Tentes tartományban jelenleg több mint 20.000 dolgozó paraszt házában van hangszóró. Számos ía.uban működik könyvtár 2500—4000 kőiét könyvvel, amelyek között 6ok a nemzetiségek anyanyelvén kiadott mű. Kulturális tevékenység a németlakta faliakban Nagyszeben vidékén a német- lakta falvakban eleven kultúrmun- ka folyik. Kererziénysziget faluban Maria Gierlich. a német tanítási nyelvű iskola tanítónője 50 tagú kultúr csoportot és énekkart alakított. A faiu könyvtárában mintegy 600 német könyv talá.ha- tó. Kíscsűr községben Rill Martin tanító vezetésével románokból és németekből álló énekka* alakúit. Ugyancsak kuhúrcsopot- tokat létesítettek a nagvesűri, a veresmarti, a szelindek). a vm pódi és az omlási kultúrotihonbar, is. Gazdag műsorszámokkal lépnek fel a kisdisznódi német kuitúr- csoport tagjai is. Mindezekben a falvakban jól felszerelt könyvtár áll a dolgozó parasztok rendelkezésére, helyenként többezer németnyelvű könyvvel, A Román -Népköztársaság nemzetiséglakta vidékein so- hanem'átoti pompában virágzik a kultúra és a házakba tóiét költözött. Az együttélő nemzetisége« a román dolgozókkal vállvetve harcolnak, hogy sikeresen megvalósítsák a párt és a kormány új programmját, kulturális és életszínvonaluk további gyors emelkedésének biztosítékát, KEPHIRADONK A harkovi gépgyár dolgozói új nagyterhelésű pótkocsi gyártását kezdték meg. Az új pótkoesi a nagyobb építkezések földmunkáinál alkalmazható. A pótkocsiban 15 köbméter föld fér cl, s a kocsi 14 másodpere alatt kirakja ezt a hatalmas földmennyiséget. A kocsi igen rugalmas cs terhét képes mindkét oldalról kirakni. Az új gép körülbelül öt 5 tonnás rakodóbírású tehergépkocsit helyettesít. A gépcsoportot egyetlen ember — a traktor- vezető kezeli. A legyártott pótkocsik első csoportját a sztálingrádi vízierőmű építkezésére szállították, í Mr i ílÜS Vs*?-', , :: képen: a nagy terhelésű pótkocsi. Nagy tudás kell ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználjuk az új szovjet gépeket és kizárólag elsőosztályú anyagot gyártsunk. Az ivanovói gyár munkásai új ismeretekkel bővítik tudásukat. Több mint 6 ezer fonó, szövő és kikészítő tanul esti iskolán és hallgatja az élmunkások előadásait a gyár előadótermeiben. A gyárak melleit ötfakultásos pamutszövet-technikum működik. Az ivanovói textiltcchnikai főiskolán esti tagozat indult, Ezekben az iskolákban 630 munkás nyerheti el a technikusi és mérnöki oklevelet a termelőmunka megszakítása nélkül. Az ivanovói textilmunkások között elterjedt a „gépmelletti oktatás“ formája. A képen: a „Krasznaja Talka“-gyár idős vésnöke, Nyikolaj Dobrogolovcve, aki 60 éve dolgozik a gyárban, Vitalij Hol base vet tanítja mesterségére. Az idős vésnök a munkában eltöltött hosszú évek folyamán több mint 400 szakmunkást nevelt. Csehszlovákia minden községét bekapcsolták a telefonhálózatba 1953 augusztus 29-én, a Szlovák Nemzeti Felkelés 9. évfordulójára már az összes csehszlovák községet bekapcsolták az ország telefonhálózatába. Presov kerület legjobb híradástechnikai szerelőbrigádja az évforduló előtt egy nappal kapcsolta be - telefont a Kelet-Szlovákiában lévő Krajná Bystrába. 1938-ban Csehszlovákiában a falvak alig 40 százaléka volt be kapcsolva a telefonhálózatba. Európában átlag 25 főre jutott egy telefon — Csehszlovákiában pedig csak 111 főre jutott egy telefon. A csehszlovák nép életszínvonalának emelkedésével növekedtek az igények a telefonnal kapcsolatban is. 1952 végén 1937- hez képest több mint kétszeresére emelkedett a helyi beszélgetések száma, a városkpzi beszélgetések száma pedig, 1927-hez viszonyítva, elérte a 335 százalékot, A híradástechnika .dolgozói né|$r hónappal a tervezett határidő előtt kapcsolták be a telefonhálózatba az utolsó községet is s ezzel jelentősen hozzájárultak a falusi lakosság anyagi és kultur ális színvonalának emeléséhez. Egészségügyi repülőgép- szolgálat Uulgáriábaa Néhány hónappal ezelőtt az -Alekszander Sztamboliszki— vízierőmű építkezésénél Dimiter Mincsev ifjúmunkás súlyosan megsérült. Sürgős műtétre volt szükség. Azonnal felhívták telefonon a? egészségügyi minisztériumot és bejelentették, hogy a beteg megmentése érdekében szakszerű orvosi beavatkozásra volna szükség. Nemsokára külön egészségügyi repülőgép ér-* kezett Szófiából két sebésszel* A repülőtéren már kocsi várta az orvosokat. A súlyosan sérült munkást megmentették u- életnek- Ez csupán egy esemény a bolgár légi egészségügyi szolgalat naplójából. Számos ilyen esetről lehatna beszámolni. Az egészségügyi repülőgépek hívása telefonon, rádiói) vagy aurgii- nyiieg történik, ^
