Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

B eért az őszi termés a bácsbokodi Vörös Csil­lag termelőszövetkezet 2000 hol­das birtokán is. Szedésre vár 400 hold kukorica, a napraforgó és cukorrépa egyrésze még szintén betakarítatlan. Az 1000 holdnyi őszi vetésből is csak a rozs, ősziárpa és kevés búza van földben. Az idő pedig sür­get. A betakarítás gyorsaságától függ, hogy a zárszámadás mi­előbb megtörténjék, kapasokból is megkapja a tagság a részese­dést. A szántás-vetés időbeni el­végzése pedig a jövőévi kenye­ret, az ideinél magasabb gabo­najuttatást jelenti. A szövetke­zet dolgos, becsületes tagjai mindezt látják és szorgalmasan dolgoznak a földeken. Számuk azonban az utóbbi időben meg­fogyatkozott. A szövetkezemen az elmúlt évek során hibák vol­tak a vezetésben, a gazdálko­dásban. A kormány által elkö­vetett hibákat sokszor tetőzte a szövetkezet vezetőségének ma­gatartása is. Ezért több becsü­letes, de a hibák miatt elkese­redett tag a kormányprogramm elhangzása után úgy vélte: vis­szatér az egyéni gazdálkodás útjára. ' Edéknek a dolgozóknak hangulatát, töprengését a szö­vetkezetben megbújó ellensé­ges, izgága elemek gyümölcsoz- „etni akarták. Doszpod József, akit izgága magatartása miatt már az állami gazdaságból is el­bocsátottak, a kupeckedő Koz­ta Mihály, a volt nagybérlő Odor, akiknek valóban nem ki­fizetődő a szövetkezeti gazdál­kodás, mert munka nélkül, spe­kulációval biztosították régen is megélhetésüket — elérkezettnek látták az időt a szövetkezet szétrobbantására. Az ő uszályuk­ba szegődött Recsko Mihály is. If^ ÖZELEGVÉN október 1-e, H\ a kilépni szándékozó ta­gok szeretlek volna döntésre jutni és tiszta képet nyerni lelyzetükről, a kilépés módjá­ról. össze is gyűltek a szövetke- œt székházában, hogy minden­ről felvilágosítást kapjanak. A Oujtogatók arra igyekeztek, hogy ezt a megbeszélést vitatkozássá; jogtalan követelések alkalmává szervezzék. Hangoskodásukkal szinte megakadályozták a veze­tőség felvilágosító munkáját, másrészt törvényszegésre akar­ták rávenni a vezetőséget a ki­lépni akarók nevében. Követel­ték: osszák ki a vetőmagot, mert egyénileg akarnak vetni. Felvetették a jószágállomány szétosztását is, a betakarítást pedig csak olyan áron voltak aajlandók vállalni, hogy az to­vább ne munkaegységre történ­jék, hanem részéből. A hangos- kodók mindezt úgy tüntették te', mintha ez a tagok óhaja lenne, s ők csupán közvetítői a kérés­nek. A megbeszélésen azonban a hangoskodók minden ilyen szán- deka ellenére a kilépni akarok megtudták az igazságot. Megtör­tént a minisztertanács határoza­tának ismertetése, amely szabá­lyozta a kilépés módját. Kide­rült, hogy a kilépőkre fejenként 630 forint, a bevitt földekre pe­dig holdanként 63 forint tarto­zás esik a szövetkezet adóssá­gából. Ezzel szemben pedig is­mét meghallották a tagok: mi­lyen óriási kedvezményeket biz­tosított kormányunk a termelő- szövetkezetnek, hogyan (kerül­nek orvoslásra az eddigi pana­szok, A MEGBESZÉLÉSEN rész­vevő tagok világosan megértették tehát, hogy új tör­vényt nem lehet gyártani Bács- bokodon. Gondolkodni is kezd­tek: felmérték magukban, hogy ezekután mit jelent kilépni és mit jelent bentmaradni? Kilép­ni annyi, mint adóssággal ter­helten, tapogatózva nekiindul­ni az újra kezdés bizonytalan útjának. Bentmaradni pedig any- nyi, mint elfogadni kormányunk segítőkezét, az elkövetett hibá­kat gyorsan, gyökeresen, közö­sen kijavítani, s jó munkával kihasználni minden lehetőséget, amit ez a gazdag szövetkezet kí­nál a tagok jólétének eddig nem látott emelésére, Mégegyeszer végiggondolták azt is, hogy mi vette őket a ki­lépés gondolatára. Ez majd mindegyik tagnál más és más, A világosfejű, olvasott, mindig jó gazda hírében álló Godnár Istvánnak az a mellőzés, hát- térbeszorítás fájt leginkább, amellyel a vezetőség semmibe vette az ő szaktudását, javasla­tait, bírálatát. A szövetkezet vezetősége valóban elkövette azt a hibát, hogy nem támaszkodott eléggé a godnáristvánok és a gazdálkodásban : jártas közeppa- rasztok véleményére, tapasztala­taira. Ezek a dolgozók egyéni gazda korukban megszokták a tervszerű munkát, az okos, ész­szerű gazdálkodást, s bizony a szövetkezetben sokszor nem ezt látták. A godnáristvánok, a bó- keijánosok, a sétálóistvánok sze­mének fájt láni, például a nyá­ron, hogy a learatott kévék két hétig a tarlón hevertek és a birkák csépelték ki. A szövet­kezetre erőszakolt 140 hold gya­pot a legfájóbb sérelme a tag­ságnak, amelyre ráment a sok munkaegység és nem fizetődön ki, de sok elégedetlenséget vál­tott ki a tagság megkérdezése nélkül bérbevett 700 holdnyi tar­talékterület is, amit nem győz­tek megművelni. A tagság joggal bírálja a vezetőséget ezért is, hogy még nem osztották ki a kölest és több más terményt, holott már régen betakarították. G odnár istván volt az első, aki az emlékezetes megbeszélés után gondolkodni kezdett. Rájött, hogy helytele­nül következtetett a hibákból: ő kilépéssel akarta orvosolni egyéni sérelmét, s Nagy Imre elvtárs kecskeméti beszédéből kitűnt, hogy ezeket az állapo­tokat kormányunk is helyte.e- níti, ostorozza. Ez pedig azt je­lenti, hogy kormányunk a jövő­ben segíteni fog a vezetés meg­javításában s keményen fellep a szövetkezeti demokrácia meg­sértőivel szemben. Godnár Ist­ván arra a döntésre jutott, hogy a megfutamodás helyett harco­san odaállt segíteni a vezetés, a gazdálkodás hibáinak felszámo­lásához. Elhatározását már más­nap azzal pecsételte meg, hogy visszakérte és széttépte a koráb­ban benyújtott kilépési nyilat­kozatot, EKECZKI BALÁZS sze­mélyében hamarosan kö­vetője akadt, aki 1950-ben lé­pett a szövetkezetbe 12 hold földdel. Két fiával dolgozik, 909 munkaegységük van, erre kap­tak közel 30 mázsa búzát, ugyanannyi burgonyát. Rekeczki Balázs is számolta, hogy jut még 30 deka köles, 15 deka cu­kor, olaj, kukorica, s tekintélyes pénzösszeg, amelyen ruhát vá­sárolhat. A felesége tehenet sze­retne — erre is bármikor meg­kapja a 2000 forintot. Szétosz­tásra vár 210 darab süldő is a tagok között. Rekeczki Balázs minderre számadást csinált. Ha kilép, meg kell fizetnie egyszer a 630 forintot és földje után ti­zenkétszer 63 forintot. Lovat, gazdasági felszerelést kell vá­sárolnia, vissza kell fizetnie a kapott kedvezményeket. Egy­szóval: amit az idén kapott a szövetkezetben azt rövid időn belül el kell költenie új befek- „sre. A szövetkezetben há­rom év óla megszokta a bizton­ságos életet. Tudja, hogyha be­csületesen dolgozik, tisztán, ter­hek nélkül megkapja a járan­dóságot, abból már nem fizet adót, beadást, nem patkoltat lo­vat, stb. De jól emlékszik egyé­ni gazda korára, amikor egy rossz termés, egy éllat elhullá­sa évekre nyomot hagyott gaz­daságában. Rekeczki Balázs megtárgyalta fiaival és pénteken este ő is bekopogtatott; a székházba, Visszakérte, megsemmisítette a kilépési nyilatkozatot. Godnár István és Rekeczki Balázs hatá­rozott lépése nem azt jelenti, hogy a kilépni akarók közül csak ők bánták meg korábbi gondolatukat. Sétáló István vi­lágosan megmondta: ő a szövet­kezet mellett, van. De a hibák elkeserítették és nem látott más megoldást, mint a kilépést. De mostmár ő is úgy nézi, hogy ezeket a hibákat ki lehet javí­tani, ha összefog a becsületes tagság. ígéretet is tett, hogy másnap munkacsapata teljes létszámban kimegy a földekre a betakarítást végezni. M EGYÉNK SZÁMOS ter­melőszövetkezetében yanr nak tagok, akik válaszúton áll­nak, s nem tudnak dönteni. — Ezek is csak egyet tehetnek: okosan, megfontoltan számve­tést csinálni a bentmaradás, vagy a kilépés lehetőségei ki% zött. S ha ezt a számvetést jó­zanul, higgadtan, gorftfolkozva teszik, akkor ők sem juthatni« más döntésre, mint Godnár Ist­ván és Rekeczki Balázs Bács- bokodon. Meggyorsult u vetés a kecskeméti Szabad JVéjp terraelőcsoport területén Kecskemet város többezerholdas, nagy- részben homokos terü­letén kivételt képez a Szabad Nép termelő- csoport jóminős ágii Kö­tött termőtalaj j. A csoport tagjai azonban ezt a kedvező adottsá­gét az elmúlt év őszén nem használták ki kel­lően. A mag nagy ré­szét az esőzések után decemberben verették « sáros, sovány talajba. A tagok számítása sze­rint, ha időben vetet­ték volna el a magot, íz idén 2 mázsával többet takarítanak be holdanként. Ezen okul­va. a cséplésnél meg­fogadták, hogy az idei vetést gondosan előké­szített talajba, határ­idő előtt végzik el. Ez azonban a termelőszö­vetkezetek és gépállo­mások élenjáró dolgo­zóinak tanácskozásáig csak fogadalom ma­radt. Addig a tagok egyrésze ahelyett, hogy dolgozott volna, a ki­lépésen töprengett. Az országos .tanácskozás után azonban megvál­tozott a tagok hangu­lata és meggyorsult a munka. A növényter­melő brigád tagjai megfogadták, hogy pó­tolják lemaradásukat. Nagy Imre elvtárs kecs­keméti beszéde utú.0 pedig csaknem vala­mennyi tag csatlako­zott ehhez a vállalás­hoz. A fiatalok és a nők az őszi betakarí­tást' szorgalmazzák. A növénytermelő brigád férfitagjai pedig vet­nek. Az idén nagy gon­dot fordítanak a minő­ségi munkára. Most. a vetőszántás után mégegyszer fel­tárcsázok a talajt, utá­na simára boronálják I és úgy kerül bele a mag. Eddig már közel 200 holdon készítették el a talajt. Földbe ke­rült az ősziárpájuk és a rozsuknak egyrésze is. A tagság egyrésze vasárnap is dolgozik. A 30 soros traktorvonta- tású 'vetőgép mellett két 16 soros lóvontatá- sű gép is vet majd. A vetőgépek után boro­nát akasztottak, amely nyomban elsimítja a talajt. Megkezdték a tavaszi magvak alá is a trágyázást. Mintegy 60 holdat trágyáztak le eddig összesen. tlj belépők erősítik a rasknti Kossuth tsz-t jövőévi terveinek megvalósításában <*• Nem volt mit megbánnunk, elégedett emberek vagyu ik, —1 mondják a vaskúti Kossuth termelőszövetkezet tagjai. Egy éve annak, hogy a »Kossuth«, a »Vaskúti Dolgozó- Parasztok« és a »Szabadság« I. típusú csoportok tagjai elhatározták, hogy ere­jüket összevonva felemelkedésük további útjára lépnek, megala­kítják III. típusú termelőszövetkezetüket, a »Kossuthot«. Az eltelt egy esztendő valóban gazdag és eredményes volt, Bőséges termést takarítottak be. Csak napraforgóból 200 mázsa maradt szabadpiaci értékesítésre, a beadás teljesítése után. 100 mázsa burgonyát tudtak tartalékolni vetőmagra és 60 mázsát takarmányozásra. *~ Erejük egyre növekszik. Meglévő földterületüket 80 hold tar­talékterület bérbevételével növelték. A több föld több termést jelent. Meggyorsították az őszi munkát. 150 holdon már elvé­gezték a vetőszántást, 180 holdon a tavasziak alá való mélyszán­tást. Az árpa- és a rozsvetés befejezéséhez közelednek. A búza­vetőmagot már előkészítették a vetéshez. Elkészítették terveiket is további fejlődésükhöz. Nagy segít­ség számukra a kormányprogramra. Igénybeveszik a siióépítke- zési hitelakciót. Iparkodnak is majd a felépítésével, mert ha no­vember 15-ig befejezik, az állam az építési anyag árának felét elengedi. Tíz holdon szőlőt és gyümölcsöst telepítenek, 20 holdon pedig a két évvel ezelőtt telepített gyümölcsös pótlását is elvégzik. Állattenyésztésüket is tovább fejlesztik. Tíz anyakocát és tíz darab hasas üszőt igényeltek. Boldog örömmel vették hírét, hogy igénylésük kétszeresét kapják. Tizenegy hasas üsző már meg is érkezett, öt belőlük már meg is ellett. Húsz anyakocát kap­tak és egy kant, mellyel sertésállományuk nagymérvű emelke­dését fogják elérni, Gazdag, boldog és elégedett emberek a »Kossuth« tagjai. — Megelégedettségük meg csak növekedni fog. Huber Béla, Nagj József, Hammer Antal, Klock Ferenc, Régeisz Ferenc, meg vágj még tízen üszőt vásárolnak, a kormány által biztosított 2000 forin­tos kölcsönön. A »Kossuth« jó eredményei, tagjainak szorgalma, a jövő tervei nem egy kívülálló érdeklődését keltették már fel. Eddie tízen jelentkeztek belépésre. Stráhl Antal, Müller Józsefné, Mül­ler Katalin is a jelentkezők között vannak. — Míg mi, egyéni gazdálkodók egy helyben topogtunk, a szövetkezet tagjai egyre gazdagodtak, — mondja Stráhl Antal. — Ml nem igen tudjuk növelni termőterületeinket, nem futja erőnk­ből. A szövetkezet tagjainak erre is tellik erejük. A szövetkezet növelhette a tavalyi 150 hold búzavetését 200 holdra, 10 hold árpaterületét 40 holdra, tavaly mitsem vetettek lucernából, a? idén ebből is vetnek 25 holdat. Ezek kézzelfogható bizonyítékai a megerősödésnek, a további fejlődésnek. A »Kossuth« tagjai valamennyien örömmel jegyezték a Ne­gyedik Békekölcsönt. Stráhl Jakabné, Marxer Ferenc, Klock Fe­renc, Zority Stipán lejegyzett összegeiket mindjárt be is fizették, Gyorsítsuk meg a kapások begyűjtését Kint a földeken most nagyon fontos munka folyik: az őszi kapások betakarítása. Á leg­utóbbi értékelés szerint a bur­gonya 92, a napraforgó 80, a kukorica 46 százaléka van be­takarítva megyénkben. Ezzel szemben a kapásnövények be­adási százaléka aránytalanul alacsonyabb számot mutat. —* Amíg a kalászosok betakarítá­sában és begyűjtésében megyénk az elsők között halad, jelenleg a jobb termés ellenére a kapá­sok begyűjtésében az utolsók között van és fennáll az a ve­szély, hogyha a begyűjtés üte­me továbbra is ilyen gyenge marad, november 7-re nem tud­juk az állammal szembeni kö­telezettségeinket teljesíteni. Minden dolgozó parasztnak és községi tanácsnak látnia kell, hogy kormányunk progiammja- nak célja népünk életszínvona­lának emelése. Ezzel összefügg a tervek, köztük a begyűjtési ter­vek teljesítése is. Csak így jut több élelem, hús, zsír, stb. a dolgozók asztalára. Napjaink­ban a kormányprogramra meg­valósításának egyik döntő té­nyezője a kapásnövények be­adásának teljesítése. Megyénk­ben eddig 7300 dolgozó paraszt tett írásban vállalást,' hogy tör­vényes határidőn belül teljesítik Peadásukat. A kunszentmiKlón .árásban 456 dolgozó paraszt tett vállalást és az elmúlt hot végiig ebből 105, — mind a há­rom kapásnövényből — már tél­iesítetté kötelezettségét. Megyénkben azonban általá­ban gyengén haladt a kapasjk begyűjtése. Ez nagyrészt abbéi adódik, hogy, egyes tanácsaink vezetői nem mozgósítanak elég­gé a burgonya, naprafoigó és kukoricabegyüjtésre. A bajai, kiskőrösi és a dunavecsei járá­sokban a kuköricabegyüjtés* eredménye még a másfél száza-» lékot sem érte el. Tanácsaink vezetőinek egy-» része ezideig tervszerűtlenül vé­gezte munkáját az őszi betaka­rítás alatt. Készítsenek a továb­bi munkákra még a hét elején teladattervet. Ebben szabják meg a beadásban élenjárók be­vonásával végzendő politikai és adminisztratív tennivalókat. A tanácstagok maguk is mutassa­nak példát a beadásban, verjék szét az ellenségnek azt a hírve­rését, hogy nem érdemes telje­síteni a beadást, mert úgy iS elengedik. Sok községben a rossz nyilvántartás miatt nem tudják a törvényes rendelkezé­seket betartani. Ezen a téren is rendet kell teremteni. Községi tanácsaink érvényesítsék a tör* vényes rendelkezéseket a be­adást elmulasztókkal szem­ben. Aki a felszólítás elle­nére sem teljesíti beadását ka­pásokból, emeljék fel 10 száza­lékkal a kötelezettséget és a helyszínen hajtsák be a hátra­lékot. Kecelen, Jászszentiászlóo a kulákoknál alkalmazott hely­színi végrehajtások során bebi­zonyosodott, hogy van nekik miből beadni. A kulákok, a spe­kulációs elemek ellen tehát eré­lyesebben kell fellépni tanácsa­ink vezetőinek. A kapások begyűjtésére alij egy hónap áll rendelkezésünk- le és sok a tennivaló. A gazdag termés biztosítja, hogy a beadá­si tervet könnyűszerrel teljesít­hetik dolgozó parasztjaink. Te­hát van lehetőség a tervek tel­jesítésére, csak tanácsaink veze­tőinek és a begyűjtő szerveknek kell megjavítani munkájukat. Tegyék sz.éleskörűvé a verseny«. Használják fel a versenvagitá- ció különböző módszereit az eredmények megjavítására. KOÔS ZOLTÁN megyei tanács.

Next

/
Oldalképek
Tartalom