Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

A tei'iíielőszűvelkezetefiíbő! való kilépés és a feloszlás engedélyezésének szabályozása Nógrád megye vezet a kukorica és burgonya begyűjtésben A begyűjtési minisztérium versenyjelentése A földművelésügyi miniszter rendeletct adott ki a termelő­szövetkezetből való kilépésnél: és a termelőszövetkezet feloszlá­sa .engedélyezésének és végrehaj­tásának szabályozásáról, a pénzügyminiszterrel, begyűjtési miniszterrel és igazságügymi­niszterrel együttesen pedig uta­sításban szabályozta a kilépés­sel és feloszlással kapcsolatos eljárást, A rendelet szerint a termelő­szövetkezetből csak a gazdasági év végén, a közös termény be­takarítása és az őszi kenyérga­bona elvetése után lehet kilép­ni, a kilépni szándékozó tag- iuut e munkák befejezéséig részt Kell vennie a közös munkában. Az a tag, aki a termelőszövetkezetbői ki akar lépni, ezt a szándékát írásban köteles a termelőszövetkezet igazgatóságnak bejelenteni. A kilépéssel kapcsolatos min­den kérdésben, így a bevitt föld, az állatok és a gazdasági felszere­lés kiadása, valamint a kilépés­sel kapcsolatos minden elszá­molás ügyében a termelőszövet­kezet közgyűlése — az igazga­tóság javaslata alapján — dönt. A kilépő tagnak a bevitt főid­del azonos értékű és lehetőleg azonos művelési ágú földet kell kiadni, elsősorban a termelőszö­vetkezet tagositatlan parcellái­ból, vagy a tagosított tábla szé­lén, A kilépő tagok, csak a sa­ját termelőszövetkezetük álta; művelt földből kaphatják meg területüket, vagy ha a köz- 9 ségben hasznosítatlan tartalék- terület van, a termelőszövetke­zet közgyűlése kérheti a közsé­gi tanácstól, hogy a kilépő ta­gok földjét tartalékterületből adják ki. Az egyénileg gazdál­kodók, vagy más termelő- szövetkezet földjét érinteni, el­cserélni, vagy igénybe venni nem lehet, A kiadott föld megműveléséről a kilépő tag köteles gondoskodni. — Ugyancsak a termelőszövetkezet közgyűlése dönt arról, hogy a kilépő tag által bevitt és a ter­melőszövetkezet birtokában egyedileg megtalálható állato­kat és gazdasági felszerelést ter­mészetben adja-e ki, vagy pe­dig annak ellenértékét kifizeti. Mind a természetbeni kiadás esetén, mind pedig a pénzbeli elszámolásnál az érték 15 szá­zalékát a termelőszövetkezet fel nem osztható alapjához kei: csatolni és számításba kell venni azt, hogy ennek ellenei* tékét a termelőszövetkezet a kilépő tagnak kifizette-«, illet­ve abból mennyit törlesztett. Természetbeni kiadás esetén, ha a. termelőszövetkezet "az ellenér­tékét teljes egészében kifi­zette, a kilépő tag az állat, vagy felszerelés szabadpiaci órát köteles a termelőszövetke­zetnek visszatéríteni. A kilépő tag egyéb követelé­seit és tartozásait a zát száma­dáskor kell elszámolni. Ekkor ki kell adni részére a munka­egységei után járó, még ki nem adott részesedést ter­ményben és pénzben, azonban abban az esetben, ha a elszá­molás szerint a termelőszövetke­zettel szemben tartozása van, azt az egész évi munka­egységrészesedés ötven száza­léka erejéig lehet levonni. An­nál a termelőszövetkezetnél, amelyből a tag ki akar lépni, ki kell számítani, hogy a ter­melőszövetkezet hitelei és egyéb tartozásai a kormányprogramm alapján a termelőszövetkezet ré­szére juttató', valamennyi ked­vezmény figyelmen kívül ha­gyásával mennyit tesznek ki, ennek ötven százalékát a ter­melőszövetkezeti tagok szórna, ötven százalékát pedig a tagos által bevitt föld arányában keil elosztani s az ilymódon egy tag­ra eső résszel minden egyes ki­lépő termelőszövetkezeti tag a fenti arány szerint az államnak tartozik. Az állammal szemben fennálló tartozást közölni kell a mezőgazdasági és szövetkezeti bankkal s annak esedékes ré­szét a kilépő tag a banknak 1953 december 31-ig megfizetni köteles. Ugyancsak köteles a kilépő tag egy éven belül meg­fizetni a termelőszövetkezettel szemben fennálló tallózását, ezek között a termelőszövetke­zet vagyonhiányából arányosan ráeső részt, valamint a termelő­szövetkezetnek szándékosan vagy gondatlanságból okozott kárt. A 'kilépő tag elveszti a termelőszövetkezeti tagsággal járó összes kedvezményeket, a szociális juttatásokat, s a ter- melőszövetkeztnek nyújtott 111 százalékos beadási kedvezmény­ből ráeső részt pótlólag teljesí­teni köteles. A földművelésügyi miniszter rendelete és a végrehajtási uta­sítás szabályozza a termelőszö­vetkezet feloszlásának rendjét is. A termelőszövetkezet köz­gyűlési határozat alapján kér­heti a földművelésügyi minisz­tertől a feloszlás engedélyezé­sét. Az erre a célra összehívott közgyűlés csak akkor határozat- képes, ha azon a szavazásra jogosultak négyötöde lésztvesz és a tagoknál: legalább kéthar­madrésze a feloszlás mellett szavaz. Ha a közgyűlés ilyen módon a feloszlás mellett dönt, felosz­tási kérelmét a járási tanács elnöke útján küldi meg a föld­művelésügyi miniszternek. Ha a feloszlást kérő termelőszövet- vezetből legalább 10 tag to­vábbra is szövetkezeti gazdál­kodást kíván folytatni, a ter­melőszövetkezet eredeti nevé­vel és a közös vagyon birtoká­ban tovább folytatja működé­sét, a feloszlást kérő tagok pe­dig a kilépésre megállapított szabályok szerint léphetnek ki a termelőszövetkezetből. Ha a földművelésügyi minisz­ter a feloszlást engedélyezi, a feloszló termelőszövetkezetnél a földek, az állatok és a felszerelés kiadására, a termelő- szövetkezet tartozásainak és egyéb kötelezettségeinek rende­zésére és a tagokkal való elszá­molás végrehajtására felszámoló bizottságot kell szervezni. A felszámoló bizottságnak munká­ját három napon belül be kell fejeznie. A feloszló termelőszövetkezet tagjai az őszi betakarítást soron- ,kívül kötelesek elvégezni és a terményekkel elszámolni tar­toznak. Feloszlás esetén a termelő- szövetkezet összes hitelei esedé­kessé vállnak, s nem lehet fi­gyelembe venni az állam álta’ a termelőszövetkeztnek nyújtott hitel, adó és beadási kedvez­ményeket. Az 1953 évi gazdálkodás alapján fizetendő jövedelemadót a fel­számolás során ugyancsak fi­gyelembe kell venni. A feloszló termelőszövetkezet tagjainak a tartozások megálla­pítása és kielégítése után ki keil adni a földet, a bevitt állatokat és gazdasági felszerelést, nem lehet azonban kiadni a termelő­szövetkezet számára juttatott törzsállatállományt és annak Szaporulatát, hanem azt első­sorban a termelőszövetkezet hi­teleinek fedezésére, vagy beadá­si kötelezettségének teljesítésé­re kell fordítani. Ilyenek hiá­nyában felhasználásáról és a feloszló termelőszövetkezet kár­talanításáról a földművelésügyi miniszter gondoskodik. A törzs- állatállományhoz és annak szaporulatához nem tar­tozó közös állatállomány sza­porulatát vagy a közös beszerzésből származó álla­tokat, ha a termelőszövetkezet tartozásait már rendezte, a ta­gok között szét lehet rveztaní. azonban a tagokat az állatokra eső hiteltartozással az állatok kivitelének arányában egyen­ként meg kell terhelni. Ugyan­csak ki kell adni a közös ter­mény- és takarmánykészletet, ha a feloszló termelőszövetke­zetnek hiteltartozása, vagy be­adási kötelezettsége nincs, ha a termelőszövetkezet­nek ilyen kötelezettsége van, a termény- és takarmánykészletet ennek fedezésére kell fordítani. Ha a termelőszövetkezeti közös- vágyon a kötelezettségek kielé­gítésére nem elegendő, a fede­zetlen tartozással a feloszló ter­melőszövetkezet tagjait meg kell terhelni, s • e kötelezettségeik esedékes részét ugyancsak 1953 december 31-ig teljesíteni tar­toznak. A kilépő tagok, illetve a fel­oszlott termelőszövetkezet tagjai részére kiadott földekre a tulaj­donjogot telekkönyviieg be kell kebelezni. A föld kimérésével es telekkönyvezésével kapcsolatos költségek a kilépő taget ter­helik. A feloszló termelőszövetkezet tagjai által bevitt föld, áLlatok és gazdasági felszerelések ki­adása után fennmaradt tőidnek és egyéb vagyontárgyaknak át­meneti megőrzéséről a községi tanács és a felszámoló bizott­ság köteles gondoskodni, annaj: végleges hasznosításáról, első­sorban a környező termelőszö­vetkezetek megerősítésére való fordításáról a földművelésügyi miniszter rendelkezik. (MTI) A földművelésügyi és a begyűj­tési miniszter jutalomban részesí­tette az araiás, behordás és csép- lés munkájában élenjáró megyé­ket, járásokat, városokat és köz­ségeket. Az aratási, behordási és C6ép- lési munkák értékelése alapján a löidmüveiésügyl miniszter, figye- lembevéve a munkák minőségét is, a megyék sorrendjét az aláb­biak szerint állapította meg: 1. Bács-Kiskun, 2, Komárom, 3. Pest,. 4. Szabolcs. 5. Győr, 6. Zala, 7. Heves, 8. Baranya, 9. Csongrád, 10. Somogy, 11. Fejér, 12. Veszprém, 13. Vas, 14. Szá­nok, 15. Tolna, 16. Hajdú, 17, Bi­har, 18. Békés, 19. Borsod megye. A földművelésügyi miniszter a megyék, járások, városok és köz­ségek jutalmának összegeit a következőkben állapította meg: HÁROM LEGJOBB MEGYE: 1. Bács-K'skun megye. Tanács­elnök Dallos Ferenc, mezőgazda- sági osztályvezető Besir István, főagronómus Bank Gyula. Jutalma ötvenezer forint, 2, Komárom me­gye. Tanácselnök Nárai János, mezőgazdasági osztályvezető Tóth László, főagronómus Szentkúti Miklós. Jutalma negyvenezer fo­rint. 3. Pest megye. Tanácselnök Fekete Mihály, mezőgazdasági osztályvezető Tibel Ferenc, fő­agronómus Prezenszkj Gábor. Ju­talma harmincezer forint. AZ ORSZÁG TÍZ LEGJOBB JÁRÁSA: 1. Nagyatádi, jutalma 10.000 forint, 2. fónyodi, jutalma 9000 forint, 3. idényéi, juta.ma 9000 forint, 4. nagykallói, jutalma 9000 forint, 5. gödöllői, juialma 8000 forint, 6. sárospataki. jutalma 8000 forint, 7. lenti, jutalma 8000 forint, 8. győri, jutalma 7000 fo­rint, 9, gyöngyösi, jutalma 7000 forint, 10. rnezöcsáti, jutalma 7000 forint, AZ ORSZÁG HÁROM. LEGJOBB EREDMÉNYT ÉLÉRT VÁROSA: I. Sztálin város, jutalma 6000 forint, 2. Baja, jutalma 5000 fo­rint, 3, Nyíregyháza, iutalma 4003 forral. Az október 2-i értékelés szerint a megyéig sorrendje a következő: Kukoricabegyüjtésben: 1. Nógrád, 2. Szolnok, 3. Heves, 4. Pest, 5. Csongrád, 6. Borsod, 7. Zala, 8. Győr, 9, Hajdú, 10, Bé­kés, 11, Báct>, 12. Veszprém, 13. Szabolcs; 14. Komárom. 15, So­mogy, 16. Baranya, 17. Tolna, 18. Vas, 19. Fejér, N apraf orgóbegy ü jtésben: 1. Győr, 2. Vas, 3. Zala, 4. Tolna, 5, Baranya, 6, Fejér, 7. Róma. (MTI) Palmiro Togliatti, a „Pase Sera" című lap egyik szer­kesztőjének nyilatkozatot.adott as­zal kapcsolatban, hogy a keresz­tény-demokrata párt országos ta­nácsa befejezte munkáját és De Gasperi a párt főtitkárává történi megválasztásával i&mét a polip kai színtérre lépett. A De Gasperi által javasolt kommunlstaellenes fronttal kapcso­latban az Olasz Kommunista Párt íőti lkára a többi között a követke­zőket mondotta: Erre a javaslatra egyszer már sor került 1950 júliusában, amikor az amerikaiak megkezdték koreai agressziójukat és arra számítot­tak, hogy a világ népeit egy újabb hatalmas vérontásba tudják kéov. szeriterii. A javasat azonban ak­kor sem talált visszhangra. Ma Gasperi ismét támadásba indult, Meg vagyok azonban győződve, hogy az eredmény még csúfosabb lesz, mint 1950-ben. Az országban mind nagyobb tért hódít az a véle­AZ ORSZÁG TÍZ LEGJOBB EREDMÉNYT ELÉRT KÖZSÉGE: I. Boconád (Heves), jutáim« 5000 forint, 2, Atkán (Heves), ju­talma ‘ 5000 forint, 3. Akait (Veszprém), jutalma 4000 forint; 4. Hegymagas (Veszprém), juta- ma 4000 forint, 5. Abasár (Heves), jutalma 4000 forint. 6. Vaskút (Bács), jutalma 3000 forint, 7, Pusztadobos (Szabolcs), jutalma 3000 forint, 8. ■ Zalkod (Hajdú), jutaima 3000 forint, 9, Nyiracsad A DOLGOZÓK jó eredmé­nyei, a termelés emelkedése le­hetővé tette a csehszlovák dol­gozók életszínvonala egyre erő­teljesebb emelését. Ezt bizonyít­ják az alábbi adatok is. 1953-ban az állam 2460 millió ko-ro-.a családi pótlekot fizet ki a dolgozóknak. — A kapita­lista köztársaság idején az ál­lam egy fillérnyl családi pótlé­kot sem fizetett sem a munká­soknak, sem a magánaikalrna- zottaknak. Ma már majdnem minden já­rási székhelyen és számos ki­sebb iparvárosban is van köz­ponti egészségügyi rendelőinté­zet, ahol szakorvosok részesítik ingyenes kezelésben a dolgozód kát. A kórházi ágyak száma 9 felszabadulás óta megkétszere­ződött s így kétszerannyi dol­gozó részesülhet kórházi keze­lésben, mint azelőtt. 1937-ben az egy főre eső átla­gos húsfogyasztás, évi 27 kilo­gramm volt, most már megha­ladta a 36 kilogrammot is. Kö­rülbelül egyhannadával emel­kedett a vaj, cukor és egyéb élelmiszerek fogyasztása is. 1952-ben 200.000 szobabútort adtak el, vagyis közei négyszer- annyit, mint 1949-ben. Az öt­éves terv első négy éve aki (1949—1952) 800.000 rádióvevő- készüléket, több mint 40,000 Veszprém, 8. Nógrád, 9. Heves) 10, Somogy, 11. Csongrád, 12. Komárom, 13. Békés, 14. Szolnok) 15. Pest, 16. Hajdú, 17s Bács) 18. Borsod, 19. Szabolcs, Burgonyabegyüjtésbcn: 1. Nógrád, 2. Győr, 3, Tolna, 4. Pest, 5. Baranya, 6. Vas, 7, Bács, 8. Fejér, 9. Szolnok, 10. Zala, 11. Komárom, 12. Somogy, 13. Ffeves, 14. Csongtád, lő, Veszprém, 16, Békés, 17. Sza-f bölcs, 18. Borsod, 19. Hajdú. (MTI) mény, hogy szükség van az óla» szók széleskörű összefogására, hogy eredményesen tudjanak har­colni a dolgozó nép nyomorának telszámolásáért. a mind jobban fo­kozódó gazdasági ba jok ellen és a reakció nyílt jelentkezése elten. A lap szerkesztője a továbbiak­ban megkérdezte, hogy De Ga«- perinek a kommunistaeúenes fronl megalakítására vonalkozó javas­latát nein kellene kapcsolatba hozni a klerikálisoknak azzal a szándéká­val, hogy hamarosan újabb vá'ast- tásokai tűzzenek ki? Valószínűleg így áll a dolog válaszolt Togliatti, — de a szavak« lói a tettekig hosszú az út. D* Gasperi komoly hibát követett ej amikor Adenaúeren keresztül kö­vete.te, hogy Olaszországban ír­janak ki újabb választásokat. Az Dlaszok néni szeretik és felhábo­rodva utasítják vissza az ilyen ide­gen beavatkozásokat, különösen a német revansiszták részéről. (MTI) Az aratási, behordási és cséplési békeversenyben legjobb eredményt elért megyék járások9 községek jutalmazása Adatok a népi demokratikus Csehszlovákia életéből mosógépet, 30.600 jégszekrényt« több mint 118.000 motorkerék­párt és közel félmillió kar- e» zsebórát vásároltak a csehszlo­vák dolgozók. A -KISKERESKEDELMI for­galom Szlovákiában 1952-ben 1948-hoz viszonyítva 1370 száza­lékra emelkedett. Ez azt jelenti) hogy a lakosság 14-szer annyi árut vásárolt, mint annakidején, Az eperjesi kerületben, amely valamikor Szlovákia legelmara­dottabb részei közé tartozott* 1952-ben 130 százalékkal több vajat és 28 százalékkal több cso­koládét vásároltak, mint az élői zó évben. El nem Mariossáy ! Szeptember 26-án a Pásthy Ká­roly általános iskola udvarán „ismeretlen tettesek’* három bordó szurkot raktak le egy kocsiról. Ez nem len volna baj, de a hordókat nyilásukkaí iefele helyezték el az udvaron, és mint akik jó, végez­ték dolgukat — távoztak. Azóia a szurok nagyrészét a nap kiöl- vasztotta a hordókból és teljesen íelhaszuálhalaíianná vált. Felhívjuk az illetékes szerv fi* gyeiméi, hogy a takarékosság t minden térért hasznos és szüksé­ges. még akkor is, ha „csak" 390 kiló szurokról vau szó! (Hajdú); jutalma 3000 forint,' 10, Bakháza (Somogy), jutalma 3000 forint. A felsorolt jutalmakon kívül 4000 forint, illetve 3000 forint ju­talmat kapott minden megye leg­jobb két járása és 2000 forin:, 1800 forint és 1500 formt jutalmai minden megye három leg jobb köz­sége. Ezenkívül minden járás legjobb községe 1300 forint juta­lomban részesült. A jutalmak ünnepélyes kiosztása október 4-éh, vasárnap lesz, (MTI) Palmiro Togliatti sajtónyilatkozata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom