Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-29 / 254. szám

Legsürgősebb feladatunk: befejezni a vetést "LjLÉST taktott a MEGYEI TIXÍCÜ Október 27-én a megyei tanács ülést tartott, amelyen Dallos Fe­renc vb-elnök megnyitó szavai után Stabó' István elnökbe.yeltes be­számolt a mezőgazdasági munkák­ról és Dobi István elnökhelyettes referált megyénk egészségügyi helyzetéről. Szabó István-elnökhelyettes vá- soit a a tanács mezőgazdasági mun­káját ez év júliusában megtartott tanácsülés óta. Hangoztatta, hogy a nyári munkáknál sikert ér­tünk e.. A városok versenyében országosan második lett Baja, a községek közt Vaskút község. A megyében a bácsalmási járás ke­rült az élre. a községek közül igen jó eredményt értek el Kele- b:a és Após tag. A csépiéiben a vaskúti, borotai, kisszáLlási és üartai gépállomás végeztek jó munkát. A továbbiakban Szabó e.vtárs felvetette azt a kérdést, hogy mi az oka annak, hogy a jó nyári munkák után most ősszel orszá­gos viszonylatban megyénk az utolsó helyre szorult.Az okok közt, megemlítette, hogy nem készül- , tünk fel az őszt munkákra. Ez már a tarlóhántásban is megmu­tatkozott. Mindössze 30—35 szá­zalékban végeztük el az e.öirány- eatot. Az elmaradás okait a me­gye: tanács mezőgazdasági osz­tályának munkájában is kell ke­resni. A megyei tanács végrehajtó bizottsága nem mozgósította a nyári munkálatokhoz hasonlóan a mezőgazdasági osztályt, ahol ezért lanyhult a munkalendület, a mun­kaszervezés. A megyei tanács kevés segít­séget nyújtott a járási, köz­ségi szerveknek is, A megyei mezőgazdasági osztály vezetésében is van néhány alap­vető hiányosság. Ez elsősorban « vezetés kicsinyességében, apró- lékossagában, a kicsi dolgokban való elmerülésben, a terv­szerű munka hiányában jelentke zik. Emiatt hiányzik az osztály munkájából az előrelátás. ÍV vés a kezdeményezés, javaslat a fupnka megjavítására. Szabó elvtárs foglalkozott s legfontosabb tennivalókkal, ame­lyekké. biztosíthatjuk az őszi szán tás-vetési terv teljesítését. Első­sorban szükséges, hogy a tanács mozgósítsa a tanács­tagokat, hogy példamuta­tásukkal vigyék előre az őszi munkát. A népnevelőket, tanácstagokat és ez állandó bizottságok tagjait be ítélt vonni a mozgósításba.. Meg kell szervezni a dolgozó parasztok összefogását, hogy igaerővel, vetögeppe! stb. se­gítsék ki egymást. Az összes agronómusokat a mun­ka konkrét vezetésére, szakta­nácsadásra, a minőség ellenőr zé­sére kell állítani, a vetés befeje­zéséig más elfoglaltságtó. őket mentesíteni kell. A járási és köz­ségi szervek napokra ütemezzék be az elmaradás behozását, szigo­rúan ellenőrizzék a gépek és fo­gaterők kihasználását. Harcot kell indítani a tervek teljesítéséért, hogy minden szem gabona a földbe kerül­jön. Az előadó továbbiakban ismer­tette a termelőszövetkezetek hely­zetét és behatóan foglalkozott a gépállomások munkájával is. Fon­tos feladatnak jelölte meg, hogy sürgősen meg kel, javítani gép­állomásoknál a munkaszervezést, e gépkihasználást és meg kell szilárdítani a munkafegyelmet. A miniszteri utasítás érte.méhen el kel! látni a traktorosokat me­leg étellel, ruhával, tiszta, jól be­rendezett br'gádszáUásokka.. Részletesen foglalkozott me­gyénk szőlő- és gyümölcstermelé­sének néhány kérdésével is. A beszámoló u'-án a tanácsta­gok megvitatták hozzászólásaik­ban Szabó elvtárs á.tal felvetett problémákat. Mind a beszámoló­dén,. mind a hozzászólásokban vé­gighúzódott a vetési terv teljesí- iésénesk a fontoiss-ága. Kapitány Ferencné. Agó István, majd Mol­nár Frigyes elvtársak ts aláhúzták s vetés, fontosságát. Molnár elv­társ rámutatott arra, hogy nemcsak szervezeti intézke­désre van szükség, hanem politikai útmutatásra is. Az elmaradás egyik oka, hogy a kormányprogrammot nem tudtuk a do,gozó parasztokhoz közei- hozni. A tanácsok nem éltek az összes agitációs lehetőségekkel. Utána Füiöp Mihály beszélt ar- ról, hogy miért maradt el a ka­locsai járás. Füiöp elvtárs sza­vaihoz csatlakozott Simon Ferenc elvtárs is. aki megállapította, hogy a kalocsai járásban a nyári munkák után elaludtak és ezért intézkedéseikkel elkéstek. Fábik György hangoztatta, hogy a ta­nácstagi beszámolókon helyi kon­krétumokkal mozgósítsák a dol­gozó parasztokat. Kovács Ger­gely a kulákság, az osztályel- lenség elleni harc fontosságáról beszélt. Majd Petőfi elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályának vezetője; íefczó- la.ásában hangoztatta, hogy a ■mezőgazdaság őszi problémáit összefüggésükben kell vizsgálni. Beszélt a trágyázás, a mélyszán­tás tontosságárpl, mert ezzel te­net a talaj erejét fokozni. Han­goztatta. hogy ,ie várjunk az esőre, mert a korszerű agrotechnikai eljá­rásokkal kel őképpen elő lehet készíteni a jó magágyat. Verjük szét az osztályé,lenség kü­lönböző „elméleteit-’, amelyek azt célozzák, hogy dolgozó parasztsá­gunk elkésve fogjon hozzá a ve­téshez, mert ezáltal kárt okozhat­nak népi demokráciánknak. Zárai Káro.y eivtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára felszó­lalásában három kérdéssel foglal kozott. Elsősorban megállapitot ta, hogy csak a jó politikai mun­kán keresztül tudjuk mozgósítan a dolgozó parasztokat az ősz' munkák mie.őbbi elvégzésére. A szakemberek kérdésével kapcsa latban felhívta a tanács figyel- inét, hogy ne hanyagoljuk el ez' a kérdést, bízzuk meg a szakembereket felelősségteljes munkával, jus­sanak oda, ahol az őszi mezőgazdasági kenyércsata eldől, ott nyújtsanak segít séget, ott kamatoztassák szak­ismereteiket. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a termelőszövetkezeti vonalon még vannak problémáit. Sikereket értünk el, de még nem oldottunk meg minden kérdé. Ezért rendszeres, állandó segítsé­get keli nyújtani a termelő­szövetkezeteknek. Dallos Ferenc vb-elnök és Szabó István helyettes elnök felszóla­lásukban válaszoltak a feivete kérdésekre, majd. Dobi István elnökhelyettes tartotta meg refe­rátumát. A hozzászólások után végétért a megyei tanács ülése. Változatlanul a kecskeméti járás vezet az őszi munkákban A trágyázás, vetöszántás, I tás terén járásaink eredménye mélyszántás, vétés és betakart-1 a következő: Járás: 1. kecskeméti járás 2049 p 2. bácsalmási járás 1817 p 3. Baja város 1813 p 4. dunavecsei járás 1644 p 5. Kecskemét város 1196 p 6. kiskunfélegyházi j. 1293 p 7. kiskőrösi járás 1155 p 8. kunszentm'klóöi járás 1123 p 9. bajai járás 1065 o 13. halasi járás 1015 p 11. kalocsai járás 1005 p ARPAVETÉSBEN: Elsők: kecskeméti járás dunavecsei járás « bácsalmási járás ROZSVETESBEN: Elsők: dunavecsei járás Kecskemét város bácsa.mási járás Mezó'gazd. oszt. Pinczel Lajos Schütz Mihály Márton Vilmos O.áh Pál Király Lajos Csányi Imre Tor da János Bánhíd’ István Kiss Ferenc Szili István Füiöp Mihály vez.: Agronómus: Tompa László Berta Balázs Lukács János Farkas Vilmos Szécsei Teréz Szántó Tibor Skrobár Miklós Szenti Pál Deák József Vaderna Viktor Deli Péter BUZAVETESBEN Elsők: kecskeméti járás bácsalmási járás Baja város Utolsók: kiskunhalasi járás bajai járás kalocsai járás Utolsók: kunszentmikiósi járás kalocsai járás kiskunhalasi járás Utolsók: bajai járás kunszentmikiósi járás kalocsai járás II Kinizsi Itoiiár Mozid vállalása A Kinizsi Konzervgyár dolgo. zói a harmadik negyedév 6orán több mint 3 millió forinttal ma­radtak adósai népgazdaságunknak és ezen túlmenően a vállalat a negyedév során mindenegyes hó­napban a jóváhagyott bóra,apját tú'lépte. A vállalat dolgozói rendkívüli taggyűlésen, aktívaértekezleten vitatták meg hogyan tehet a le­maradást behozni és mi'yen esz­közökkel kell a tervek maradékta­lan teljesítését biztosítani. A rendkívüli taggyűlés, a nagy- aktíva határozata alapján az üzem pártonkívüli dolgozóival meg­beszélve az alábbi szocialista kö­telezettségvállalást teszik: m A negyedik negyedévben ___ a váila'at tervét 4 miJió fori nttal túlteljesíti, éves tervét december 21-re befejezi. Vállaljuk, hogy 551 ezer ~ I forint értékű anyagot ta­karítunk meg, az a.ábbi rész’ete- zésben. Használt anyagok felhasz­nálásával 50 ezer, csomagoló­anyagoknál 52 ezer, selejtesük­kel) léssel 35 ezer, e'fekvő anyagok értékesítésével 250 ezer, energia­takarékossággal 60 ezer. Tiszt t el hasz n á Iá s á nak csökkentésénél 104 ezer forintot takarítunk meg. I .. I Válla'juk, hogy az elíek- ■ ’’ I vő készetek csökkentő­iével 2000 forinttal csökkentjük a vállalat forgóalapját, 1 B Vá'laljuk, hogy a kü,Ön- féle költségeknél a ne­gyedik negyedév során 99 ezer torintot takarítunk meg. I T"3 A munkások váltásánál '* I jelentkező két és fé, órás munkaidő kiesést 30 percre csök­kentjük. 0 A verseny fellendítése, a terme'é'kenység emelése .érdekeben vállaljuk, hogy három munkaterü.eten a többgépes rend­szert bevezetjük. E Sztahanovista fejlesztés' tervünket november 7-re teljesítjük. rjTí Válla'juk, hogy a negyed- I * I év 6orán a jelenlegi 6.7 százalékos hiányzást 5 százalék­ra csökkentjük. A minőség megjavítása érdeké­ben a kivá.ó minőséget termelő brigád címéért ío.yó versenyt ki­szélesítjük és a , jelenlegi három nunkaferüietről hat munkaterület­re bevezetjük. Szocialista kötelezettségvá, lá­tásunkból november 7 tiszteletére tavi tervünket 1,300.000 forinttal túlteljesítjük,, az anyagtakarékos- ságná! 120 ezer forintot, a kü.ön­féle költségeimé' 15 ezer forintot takarítunk meg. A munkafegye­lem terén a műszakok váltásánál lelen-tkezö 2 és fél órás munkaidő­kiesést 1 órára csökkentjük. B. Kiss János igazgató. Kállai Ferencné üb-elnök- Dávid Miklós oárttitkár. Harmincötéves a Lenini Komszomol »A rengő óceán vizétől egész a Kreml hős faláig Ily ifjúságot ez a vén föld nem hallott—látott [soha-máig.« (Ny. Tyihonov: Komszomol-ének.) i A gyük dörögtek, géppuska-sorozatok kaszálták a harcosokat, tűz, láng borította a fiatal szovjet köztársaságot, amikor megszületett a Komszomol. -Győzelem, vagy halál!« — mondotta Lenin, s szavai ezernyi fiatal szívében visszhangzottak. Oroszor­szág forradalmi ifjúságának első kongresszusa — a Komszomol alakuló kongresszusa — így válaszolt Lenin szavaira:-Minden forradalmi lelkesedésünkkel és ifjú erőnkkel reszt­veszünk a küzdelemben... közeledik az utolsó döntő harc. Egy lépést sem hátra! Éljen a szovjet hatalom!« — (A kongresszus határozatából.) Háromszor mozgósította a Komszomol tagjait a frontra, há­romszor indultak harcba a fiatalok a szovjetek hatalmáért, a gyilko­sok, banditák, az ellenforradalmárok, intervencionisták ellen. — Gyerekekként indultak a csatába — férfiakként, győztesekként tértek vissza. Az ifjú kommunisták szövetsége harcban, gyilkos- küzdelemben mutatta meg, hogy megértette a párt hívó szavát, s hogy minden erejével küzd a nép, a párt ügyének győzelméért. S míg a komszomol-tagok tíz- és tízezrei a frontokon küzdöt­tek, más tízezrek a városokban, falvakban indultak harcba ezért a győzelemért. Kommunista szombatokon s a kenyérért folytatott harcban egyaránt a fiatalok mindig az élen haladtak. Az ifjúság szövetsége megmutatta erejét, megmutatta, hogy hatalmas tarta­lékot jelent a forradalom hadseregének. -Tudjuk, hogy tíz- és százezrekre menő tartalékok vannak a munkás- és parasztfiata­lok között... akik annál többen, annál nagyobb önfeláldozássá! jönnek hozzánk, minél nehezebb a helyzetünk« — mondotta Le­nin a szovjet ifjúságról. — -Ezek a tartalékok teljesen megszi­lárdítják azt a meggyőződésünket, hogy... van olyan forrásunk, amelyből hosszú ideig meríthetünk friss erőket az eddiginél még nagyobb mértékben,« A z ifjú tartalékok egyre fontosabb szerepet kaptak. A Kom- szomol 3. össz-oroszországi kongresszusán hangzott el Lenin híres beszéde az ifjúság feladatairól. -Nektek kell az elsőknek lennetek a kommunista társadalom építőinek milliói között« —• mondotta Lenin a fiataloknak s a Komszomol ismét megfogadta nagy tanítójának tanácsát. A háború éveit követő helyreállítás időszakában a szovjet ifjúság ismét az első sorokban volt, min­denütt ott, ahol ifjúi lendületre, szívós akaraterőre, megdönthe­tetlen meggyőződésre volt szükség. A gyárakban a termelés meg­indításáért harcolt, a falvakban a több gabonáért, az iskolákban a több tudásért. Megindult -a forradalmi ifjúság hadjárata a tu­dományért«, s az ifjúság ezt a tudását milliók javára használta fel. Az ötéves tervek megindulása idején ézt a hatalmas akarat­erejét építette be a Dnyeprogesz merész ívébe, a sztálingrádi traktorgyár falaiba, a nyizsegorodi gépkocsigyár kajáján kifutó kocsikba. Több, mint 200.000 komszomolista indult -,-----ké­se kre, s kezük nyomán felépültek az Ural, a Kucnyecki-medenee gyáróriásai, a szovjet hatalom erődjei. A Komszomol szervezője lett a szocialista munkaversenynek, irányítója lett annak a harc­nak, amelyet a fiatalok — a párt tanácsa nyomán — a technika tudományának meghódításáért vívtak. A falusi komszomolisták elsőknek léptek be a kolhozokba, szívósan küzdöttek a kuiákpk minden mesterkedése ellen, nem egy közülük életét is áldozta a, falu szocialista átalakításáért. A kommunista fiatalok dicsőségéi olyan emlékmű hirdette s hirdeti, mint az Amur-menti Koni- szomoiszk városa. 1935 augusztusában pedig ismét egy .komszomo- íista fiatal nevét kapta fel a hír: Alekszej Sztahanovét, aki példa­képe lett nemcsak a Szovjetunió, de azóta már valamennyi fel­szabadított nép ifjúságának, A Lenini Komszomol nemcsak a tervek győzelméért vetette harcba a szovjet ifjúságot — többek között védnöksége! vállalt a harmadik ötéves terv felett —, nemcsak a falvak szocia­lista átalakításáért, a kolhozrendszer végleges megszilárdításáért vívott küzdelemben volt az első sorban, hanem a kultúra, a tudo­mány erődjét is bevette. Komszomolisták százezrei tanultak a kö­zépiskolákban, a főiskolákon, s eredményeikkel bizonyították: itt is megértették a nagy tanítást: Lenin útmutatását. Amikor a hitleri fasiszták a Szovjetunióra törtek, a Komszo­mol ismét a hősök első sorában menetelt. Egyetlen egyet csupán az ezernyi emlék közül, amely az ifjú hősöket dicsőíti: Csujkov tábornok, a Sztálingrádot védő 62. hadsereg parancsnoka írta Utódaink sohasem fogják elfelejteni a komszomolisták bátorsá­gát és mesébe illő szilárd magatartását Sztálingrád falainál.« — Hétezer komszomol-tag kapta meg a Szovjetunió Hőse címet, hat­vanon közülük kétszer, ketten pedig háromszor. A partizán­mozgalomban több, mint 150.000 fiatal vett vészt a németek által megszállt területen, s mind becsülettel helyt állt, A háború utáni években, a helyreállításért, az újabb ötéves tervek győzelméért, a kommunizmus építéséért ismét a Komszo­mol mozgósította a szovjet ifjúságot. Komszomol tagok kezelik a kommunizmus építkezéseinek hatalmas gépeit, az ő kezük nyo­mán nőnek magasba a fiatal iák, fordul kétfelé a barázda a szá­razságtól elhódított földeken. A Lenini Komszomol története ra­gyogó lapja a Szovjetunió dicsőséges történetének. M i tette képessé a Lenini Komszomolt e nagyszerű tettekre? Mi vezette diadalrói-diadalra a szovjet fiatalokat? Az, hogy hatalmas célért harcoltak és harcolnak, nagyszerű vezető: a kommunista párt irányítása alatt. A párt irányítása, tanítása új erő forrása s ez az érő napról-napra milliónyi szovjet fiatal mun­kájában válik valósággá. Szerte a világon sokmillió fiatal fordul most szeretettel a Lenini Komszomol felé. Ezek a fiatalok a szovjet ifjúságban lát­lak legigazabb, legméltóbb példaképeiket. Méltán látják így. A kommunizmus ifjú építői, a 35 tevés Lenini Komszomol tagjai, a párt hú segítői: szárnyaló sasok győzhetetlen nemzedéke. íMTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom