Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-29 / 254. szám

BÂCSKISKUNMEGYEI AZ MDP BACSKISKUNMBGYEI PKk T BIZOTTSÁGÁN A K LAPJA VHI. évfolyam, 254. Siam ________Ära 50 fillér 1953. OKT. 29. CSÜTÖRTÖK A MAI SZÁMBAN A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a »'Közszükségleti iparcikkek termelésének kibővítésé- . ről és minőségének javításáról«. — Harmincötéves a Lenini Komszomol. — Legsürgősebb feladatunk: be­fejezni a vetést. — Változatlanul a kecskeméti járás vezet az őszi munkákban. _______________J A JÖVŐÉVI Napjaink legfontosabb mező- gazdasági feladata: a szántás, vetés és különösen a kenyérga­bona vetése. Sem a búza, sem a rozs nem munkaigényes nö­vény. A gabonatermelés legfon­tosabb munkája egészen az aratásig a szántás-vetés. Ha te­hát jóminőségben és idejében befejezzük a vetést, ezzel bizto­sítjuk, hogy jövő nyáron bőven fizessen a gabona, Megyénkben általánosan nagy a lemaradás az őszi szántás­vetésben. Többezer holdon még nem vetettük el a rozsot sem k Vi agyon vontatottan halad a bu«avetés is. Ezt a lassú munkát persze százféle okkal lehet magyaráz­ni, de a tény tény marad; a földek jórésze még vetetlen és ezen haladéktalanul változtatni kell. Tanácsaink azonban sok helyen ahelyett, hogy Szívós munkával legyőznék a vetés út­jában álló akadályokat és meg­magyaráznák a dolgozó parasz­toknak, hogy mindenütt meg le­het és meg is kell gyorsítani a vetést — különböző kifogások­kal igyekeznek palástolni saját mulasztásukat. Vannak, akik a vetés lassú­ságát azzal magyarázzák, hogy az idén későn érnek a kapások, hosszabb ideig tart a betakarí­tásuk. Kétségtelen, hogy a ka­pásnövények bő termését az idén valóban nehezebb betakarí­tani, mint tavaly. Az igazság azonban az, hogy minden falu határában bőségesen van már letakarított föld, sok helyen már fel is szántottak — minde­nütt van tehát vetésre váró üres terület. Nem szabad meg­engedni, hogy a vetés elmarad­jon a betakarítástól. Olyan ki­fogások is hangzanak el, hogy kemény a föld, nem lehet szán­tani. Másutt arra hivatkoznak, hogy a földet fel lehet ugyan szántani, de vetni nem lehet, amíg az eső fel nem áztatja a talajt. Ujsolton sem esett több eső, mint például Balotaszállá- son, mégis az újsoltiak a na­pokban végeznek már a búza­vetéssel is és befejezték már a kapások betakarítását, míg a balotaszállási határban igen vontatottan halad a munka. Az igaz, hogy most a jó vetőágy készítése, a gabonavetés több fáradsággal jár, mintha nedve­sebb lenne a föld. Ebben az esetben is alkalmazni kell az agrotechnikai módszereket, fo­gassal és hengerrel kell jól elő­készíteni a magágyat. Érdemes sietni. A magyar paraszt év­százados termelési tapasztalata alapján született az a jó köz­mondás, hogy »tavasszal sárba, ősszel porba kell vetni.« Ez másszóval annyit jelent, ha jö­vő nyáron, dús termést akarunk aratni, most ősszel minél ko- i-ábban. jóval az őszt esőzés b*» KENYÉRÉRT állta előtt kell elvetni a gabo­nát. Nem szabad elfeledkezni róla, hogy az őszi esőzés nálunk sokszor már október végén, vagy november első napjaiban megindul és csak a té! fagya vet neki véget. A kései vetés pedig nagy kárral jár. Tavaly, ahol decemberben és januárban vetették a gabonát, ott átlago­san 5 mázsa voit a termés, ahol pedig idejében vetették, ott nem volt ritka a 12 mázsán fe­lüli átlagtermés sem. Az idejé­ben vetett búza még a tél be­álltáig szépen bokrosodik és úgy megerősödik, hogy megbir­kózik a legkeményebb faggyal is. Mindenegyes dolgozó paraszt könnyen kiszámíthatja, hogy milyen sok pénzt és árucikket hoz a házhoz, ha holdanként csak egy-két mázsával több ter­mést takaríthat be. Nyilvánvaló tehát, hogy elsősorban saját ma­gának okoz kárt, száz, meg ezer forintot dob ki az ablakon az a dolgozó paraszt, aki későn veti el a búzát és a rozsot. A feladat most az, hogy taná­csaink minden dolgozó paraszt­nak megmagyarázzák a gyors és jóminőségű vetés jelentőségét, s ugyanakkor pontosan végrehajt­sák a kormányintézkedéseket, megteremtsék a dolgozó parasz­tok termelési biztonságát, élén­kítsék a termelési kedvet. A példamutatás mellett a vetés meggyorsításának fontos eszkö­ze: a verseny. Tanácsaink élén­kítsék a versenyzést az egyéni­leg dolgozó parasztok, a terme­lőszövetkezetek és a községek között. Népszerűsítsék azokat, akik már befejezték a vetést. Azt is meg kell magyarázni a dolgozó parasztoknak, akik kés­lekednek a vetéssel, hogy az időben való vetés: törvésny, a kenyérgabona vetése mindenki­nek kötelező és a törvényt első­sorban saját egyéni érdekében mindenkinek be kell tartani, a tanácsnak pedig az a feladata, hogy a törvényt be is tartassa. Vonják felelősségre a szabotáló osztályellenséget. Megfigyelhet­jük, hogy a kulákok most azzal törnek életszínvonalunk emele- se ellen, hogy nemcsak ők ma­guk nem végzik az őszi szán­tás-vetést, hanem külön j üc.~-szaktanácsokkal« másokat igyekeznek lebeszélni róla. Falusi pártszervezeteinknek 's legfontosabb pártügye most: a vetés, elsősorban a kenyérgabo­na Vetése. Nem lehet ennél fon­tosabb feladat, hiszen itt leg­közvetlenebbül a nép jólétéről, a város és a falu kenyeréről van szó. Népnevelőink mondják el újra és újra a dolgozó pa­rasztoknak, hogy milyen nagy jelentősége van a dolgozó pa­rasztság, a kormányprogramm megvalósítása és az egész or­szág jólétének növelése szem­pontjából az idejében végzett vetésnek< A gátér! Vorosilor tsz-ben megbecsülik a volt középparasztokat — jól Is halad a munka GÁTÉR KÖZSÉGET a Vo­rosilo/ termelőszövetkezetnek közel 1800 hold földje öleli kö­rül. A nagyobbrészben homo­kos területen az idén Is gazdag termést takarított be a szövet­kezet. A kedvező időjárás mel­lett ehhez nagyban hozzájárult a jó munkaszervezés, A szövet­KORÂBBAN közöltük, hogy a kunszentmiklósi gépállorn ïs kommunistái versenyt indítot­tak november 7 tiszteletére. Takács Péterné levelezőnk mást beszámol arról, hogy a kom­munisták kezdeményezésére fel­figyeltek a pártonkívüli dolgo­zók is. VASS ISTVÄN elvtárs 300 normálholdat vállalt, amely őszt tervének 170 százalékos teljesí­tését jelenti és eddig 289 nor­málholdat munkált meg. Éves tervé' .''tár régen teljesítette es a legutóbbi műszakban 200 szá­kezet tagjainak mintegy fele volt középparaszt, akik ilyen arányban kerültek a vezetőség­be is. Az egyéni gazdálkodás­ban hosszú éveken át szerzett hasznos tapasztalataikat most a termelőszövetkezetben is al­kalmazták, a vezetésben, a 1 ri- gádok és munkacsapatok élén. zalékra teljesítette műszaknor- máját. Ilyen példa láttán vál­lalást tett Barna József és Be- bők András DISZ-tag, hogy te“- vüket 110 százalékban teljesí­tik, ami 200 normálheld meg­munkálását' jelenti. Hajdú Gyu­la 120 százalékét-, azaz 216 nor- málhold talaj munka elvégzését vállalta november 7-ré. a gépállomás éves- és őszi tervét befejezte — most- már a túlteljesítéssel harcol a szövetkezetek mégszilárdítási- ért, a kormányprogramm’ meg­valósításáért, KURUCZ JÓZSEF 22 holdas középparasztot szorgalmáról, eredményes gazdálkodásáról is­merték egyéni gazda koraöan, Jó hírnevét a termelőszövetke­zetben csak növelte, — jelenleg a Micsurin növénytermesztés) brigádot vezeti. Az idén arány­lag kevés létszámmal is ideje- óén és jól elvégeztek minden munkát és kimagasló eredmé­nyeket értek el. Cukorrépából például ugyanakkora területről 300 mázsával termeltek többet, mint versenytársuk: a I.lszenko brigád. A JÖ MUNKASZERVEZÉS, a volt középparasztok bevonása a vezetésbe — meglátszik oi őszi munkákban is. A gyapoton és cukorrépán kívül — amely­nek egyrésze még földben van — már az összes növényeket le­takarították. Jól halad a szán­tás is — a vetésben azonban elmaradtak. Ezért azonban a kiskunfélegyházi gépállomás* terheli a felelősség, mert a Vo-» rosilov tsz földjén lévő 4 erő­gépe közül naponta egy-keítJ áll műszaki hiba miatt. AZ ELMÚLT HÉTÉN nagy kitüntetés érte a termelőszövet­kezetet. Tóth László, a »Szocia­lista Munka Hőse«, a kiskun­félegyházi gépállomás sztaha­novista traktorosa tagja lett a termelőszövetkezetnek és ki­váló munkával segíti majd A több és jobb terméshez. Azóta meg is gyorsult a munka <• szövetkezet földjén. Tóth László éjjel-nappal dolgozik gépével, hogy mielőbb pótolják az elma­radást és segítséget nyújt a töb­bi traktorosnak is a műszak- norma teljesítéséhez. Határjárással segítjük eredményeinket uz egyénileg dol­gozó parasztok kö­zül eddig 240-en állanak egy­mással párosversenyben, hogy a szántás-vetés, betakarítás ás be­gyűjtés teljesítését a miniszter­tanács határozatában foglalt határidők előtt hat nappal el­végezzék. Eddig 150-en vállalá­suknak már eleget is tettek. Idő, Stalter Mihály, Krumm József, AU Lajos, Obadovics Mátyás, Dombóvári János, Szabó István, de még sokan mások is. eleget tettek a vetésnek, a betakarí­tásnak, a szárietakarításaak, s beadási kötelezettség teljesíté­sének. tanács mezSgaz­___ dasági osztálya Ka röltve a mezőgazdasági ál­landó bizottsággal és a melléje szervezett aktívahálózatta!, fo­kozza a tudatosító munkát, hogy a még megmutatkozó lemara­dást mielőbb behozza. 'sején határ­____________járást végzünk. El lenőrizzük a határban vég­zett munkát. Maguk a mező­gazdasági állandó bizottság tag­jai bocsátanak fogatokat ier- delkezésre, hogy a halár minél gyorsabb ellenőrzésével a még megmutatkozó késedelmeskedést azonnal felfedhessék és azt fel­számolhassák. Mártou Vilmos, a bajai tanács mezögazd nnztály vezetőit. Befejezték a vetést — továbbfolyik a verseny a kapások mielőbbi betakarításáért Lajosmissén Lajosmizse dolgozó parasztjai között élénk verseny alakult a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulójára: vállalták, hogy október 28-ra az őszi Ka­lászosokat elvetik. ígéretüket valóraváltották. Október 28 helyett már 25-én, vasárnap jelentették a dűlőfele­lősök a tanácsnak, hogy az őszi kalászosok vetését min­den dolgozó paraszt befejezte. Az őszi kalászosok határidőre való elvetését nagy­ban segítette a gépállomás is. A Népújság október 22-i számában bírálta a gépállomás vezetőségét, hogy az egyéni dolgozó parasztokkal kötött szerződés alapján a vetőszántás helyett silóznak az erőgépek. A bírálatot elfogadta a gépállomás vezetősége: javított munka- szervezésén és hat erőgépet mentesített a silózás alól a vetés befejezéséig a dolgozó parasztok földjeinek fel- szántására. A vetés befejezése után a gépállomás traktorai megkezdték a mélyszántást. A dolgozó parasztok közül elsőnek Bódogh László 7 holdas vetette ekéjét a földbe, hogy mélyszántást végezzen. A mezőgazdasági állandó bizottság továbbra is a verseny gazdája maradt a vetés befejezése után, to­vábbviszik azt a betakarítás mielőbbi befejezésére. A Fritválszki-djllő dolgozó parasztjainak e versenykezde­ményezéséhez most csatlakoznak a többiek, hogy no­vember 7 tiszteletére ne legyen már kukoricaszár sem kint a lajosmizsei határban. i jő gazdák tudják: nem lehet tovább várakozni a vetéssel Nagybaracskán is sűrűn szemlélgetik a dolgozó parasztok mostanában az eget, amely csak nem akar befelliősödni. A ku­koricatermés már a górékban szárad, de sok eke is tétlenül hever, a sürgető szán­tás-vetés helyett eső­re várakoznak a gazdák. Persze nem . mind­egyik. A jó gazdák tudják, hogy a vetés­sel nem lehet tovább várakozni Szabó Im­re 6 holdas tanácstag a betakarítással mái­két hete végzett. Nem pihent azonban két napot sem, amint beadási kötelezettsé­get teljesítette, eke elé fogta a lovakat. Földben van már ár­pa-, rozs- és búzave- íúse is. Körösi Jőzsei, Nagy Péter, Csóka Imre, Hegedűs Józset és több tanácstag földjét is arról lehet megismerni a határ­ban, vhogy már bújik kifelé az új vetés. ' Ezek a tanácstagok személyes példamu­tatás erejével ösztön­zik társaikat a vetés­ié Az azonban a ta­nács mulasztása, hogy a példamutatáson túl nem mennek. A ta­nácsnak, különösen az egy hónapja ott dol­gozó mezőgazdasági előadónak — jobban kell támaszkodnia a példamutató tanács ­tagságra, bevonni, fel­használni őket a moz­gósító munkában. Szélesedik a kommunisták által indított verseny a kunszentmiklósi gépállomáson Kaján J .1 városi November

Next

/
Oldalképek
Tartalom