Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-28 / 253. szám

r ; AZ MDP BA CSKISKUNME GY Bl PÁRTBIZOTTSÁG AN A K LA P JA . ♦ VIII. évfolyam, 253. *zám Ara SO fillér 1953. OKT. 28. SZERDA A MAI SZAMBÁN A garai Vörös Csillag tsz kommunistái megvitatták a legsürgősebb tennivalókat a kormányprogramul megvalósításáért. — A versennyel való törődés jobb eredmények forrásává válhat Fülöpszállásun. — Élenjárók és elmaradottak gépállomásunkon. — Szüret után Sántha Lászlóéknál. — Több gondot a helyi ipar részéről a szükségletek kielégítésére. V A közszükségleti cikkek minőségének növeléséért Az újsoltiak határidőre elvetik a búzát Pártunk Központi Vezetősé­gének irányelvei alapján kidol­gozott kormányprogranan le­szögezte: »... az eddigiekne: .enyegesen nagyobb súlyt kell helyezni a szükségleti cikkeket gyártó könnyűiparra... lehetővé kell tenni a lakosság növekvő szükségleteinek mind nagyobb mérvű kielégítését.« Kormá­nyunk nem késlekedik beválta­ni az ország színe előtt tett ígé­retét. A kormányprogramm szel­lemében már megtett intézke­dések biztosítják, hogy több és jominöségű fogyasztási cikk ke­rüljön a dolgozók asztalára. Megyénkben legtöbb üzem köz- szÜKségleti cikkeket gyárt, s közvetlenül szolgálja a dolgozók életszínvonalának emelését. Ez megköveteli azt, hogy megyénk élelmiszeripari és egyéb fo­gyasztási cikkeket gyártó üze­mei helyesen használják fel a kormányprogramm által kapott beruházásokat, hogy ezzel is elősegítsék úgy a mennyiségi, mint minőségi termelés emelé­sét. Megyénkben a dolgozók tudják, hogy az ipari termékek minősé­gének védelméről szóió törvény- erejű rendelet mindeh betűjével az ő érdeküket védi. Egynéhány élelmiszerüzemünk, így a Kecs­keméti Kinizsi Konzervgyár is átszervezte a meo-hálózatát. Be­vezette a munkafolyamatoknál a támaszponti ellenőrzést, meg­szigorította u nyersanyagátvétei követelményeit. A Bajai Kuha- üzemben a dolgozók társadalmi ellenőrzésén kívül gyártás köz­ben is többször ellenőrzik a végzett munkát. De nemcsak a minőséget javítják, hanem bőví­tik a választékot is. 3—12 éves gyermekeknek is készítenek pi­zsamát és egyéb fehérneműt. A Kecskeméti Cipőgyárban a ci­pők technológiájánál változtat­tak. Egy újítás eredményekép­pen új technológiai eljárást al­kalmaznak. Ennek eredménye­képpen tartósabb, szebb formá­jú cipók kerülnek forgalomba. Ez az új eljárás jelentősen segí­tette az üzem dolgozóit abban, hogy október 24-én 99.75 szá­zalékos minőséget érjenek el. Megyénk öntudatos dolgozói előtt világos, hogy az átszerve­zéssel járó minőségi javító in­tézkedések hatása később fog erőteljesen megmutatkozni. Élelmiszeripari üzemeinkben a konzervek minőségének meg­javítása, ruházati üzemeinkben a választék bővítése, helyi ipari vállalatainknál és KTSZ-einknél a kért szolgáltatás jó elvégzése nagyon sok esetben azonban nem idő kérdése. A Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárban a gyü­mölcsbefőttek, konzervek minő­ségi elkészítéséhez a nyersanya­gon kívül gondosabb, figyelme­sebb munka kell. Nincs oka a dolgozónak arra várni például, hogy a KTSZ cipő-, vagy ruha­javító részlege különös rábeszé­lésre legyen csak hajlandó a kért szolgáltatást minőségben is jói elvégezni. Az itt elvégzett munkákhoz különösebb techno­lógia nem szükséges. A minő­ségi munka egyedüli útja: a fe­lelősségérzetből fakadó szorgal­mas munka. Fogyasztási cikkeket gyártó üzemeinkben a minőség eme­lése nemcsak szervezési kérdés. A siker nagymértékben függ az üzemek kommunistáinak, szaK- szervezeti aktivistáinak felvilá­gosító munkájától, példamuta­tásától is. A Kecskeméti Cipő­gyárban a legjobbak példája, nevelő munkája, így Sutus Mi­hály sztahanovista talpszélvarró 130 százalékos mennyiségi és 99.9 százalékos minőségi mun­kája, vagy Eszik István sztaha­novista fárahúzó 140 százalékos mennyiségi és 99.8 százalékos minőségi termelése bizonyítja: hogy a nevelő munka nyomán a mennyiség együtt növekedik a minőséggel. Üzemi népnevelőinknek meg kell értetni a kevésbbé öntuda­tos dolgozókkal, hogy aki gyen­geminőségű árut termel, meg­károsítja a népgazdaságot, ön­magának pedig kétszeres kárt okoz: selejtelszámolási rendelet értelmében kevesebb bért kap, emellett mint fogyasztót is könnyen utolérheti a »selejt bosszúja«. Üzemi szakszervezeteink ve­zetői, szakszervezeti bizalmiak, amikor a verseny kérdésével foglalkoznak, amikor a dolgozó­kat versenybe szólítják, akkor ne feledkezzenek meg arról, hogy dolgozótársaikat ösztönöz­zék a minőségi felajánlások megtételére is. A felajánlások ellenőrzésével, az elvtársi segí­téssel pedig neveljék dolgozó­társaikat a minőségi munka megbecsülésére. Gondoskodja­nak ezek népszerűsítéséről, meg- jutalmazásáról, úgy mint a Kecskeméti Kinizsi Konzerv­gyárban, ahol a legjobb minő­ségi munkát végző brigád 500 forint jutalmat kap és ingyenes színházjegyben részesül. Megyénk élelmezésipari és egyéb fogyasztási cikkeket gyár­tó üzemeiben a még mutatkozó hiányosságok ellenére, némi eredményt értünk el a közszük­ségleti cikkek javításában. Az első eredményeket a továbbiad­nak kell követni. Fogyasztási cikket gyártó üzemeink dolgo­zóinak meg kell érteni: az élet- színvonal emelését szolgáló in­tézkedések, a tervek — ugyan­úgy a minőség is — a dolgozók tevékenységén keresztül válnak valóra. Megyénk könnyűipari dolgozóinak, vezetőinek még több gondossággal és szeretettel kell dolgozniok népünk szükség­letét kielégítő iparcikkek elő­állításán. NEM NAGY KÖZSÉG Ujsolt, alig több mint ezer lélek lakja. Szétszórt település a község leg­nagyobb része. Az újsoltiak büszkék a megyei tanács ván­dorzászlajára, melyet azért kap­tak, mert példát mutatott a község az aratásban, csépiéi­ben és a kenyérgabona begyűj­tésben. Az újsoltiak most az őszi munkákban sem maradtak el. A község határában serényen folyik a munka. Az ősziek ve­tésében. a betakarításban első­sorban a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai mutatnak pél­dát. Már valamennyien elvé­gezték a búzavetést is. Kele­men János, a --bizottság elnöke bejelentette a napokban, hogy már az őszi mélyszántást végzi. NEMCSAK A bizottság tag­jai, hanem a bizottság 16 aktí­vája is állandóan járja a ha­tárt. Nemcsak felvilágosító munkát végeznek, hanem ma­guk is példát mutatnak a szál- tás-vetésben és a Detakarítás- ban. Különösen jó munkát vé­gez Radvánszki Mihály 9 hol­das dolgozó paraszt. Vizeli Sándor tanácselnök is állandóan a község határát jár­ja. Csak így tudja ellenőrizni és segíteni a munkát. A községben lévő összes fogatokat mozgósí­tották a szántás-vetésre. A dol­gozó parasztok összefogtak és Minden 'jó gazda tudja azt, hogy az idejében földbe került vetőmag a legfontosabb előfelté­tele a következő év gazdag ter­mésének. Ezért minden percet fel kell használnunk, hogy az őszibúza még idejében földbe ke­rüljön. A legtöbb helyen most megindult a kölcsönös segítés. AZ ÚJSOLTIAK szorgalmas munkáját bizonyítja, hegy ve-* tőszántási tervét már teljesítet­te a község. Az összes — mint­egy 260 holdnyi — tartalékterü­letet hasznosították. Az őszi- árpa és a rozs vetését időben befejezték és jól halad a búza vetése is. Ha ilyen ütemben halad tovább a munka, a búza­vetőmag is határidőre a földbe kerül. lázas munka folyik a vetési ter» vek teljesítéséért. De vannak mindig hátul kullogó járások és községek, amelyek az utolsó pillanatra halogatják a tervek teljesítését. Ezek közé a közsé- gek közé tartozik BalotaszáUáu is, ahol nemcsak hogy a vetés­tervek teljesítésétől állnak messze, hanem még a kapások betakarítását sem fejezték be* így a kukorica törésével 90 szá­zalékra, a napraforgóval 85 szá­zalékra állnak. Nem csoda hát ha a vetéstervek teljesítésében sem tudtak eddig jó eredményt elérni. A község egyénileg dol­gozó parasztjai 2390 holdad rozsvetési tervüket még csak 611 százalékban teljesítették, A lemaradás legfontosabb oka a tanács nemtörődömsége, mely» lyel az őszi mezőgazdasági mun« kákát kezeli és az a lebecsülés* melyet a versenymozgalom je« lentőségével szemben a község vezetői tanúsítanak. A tanács­elnök például nem tudja, hogy a község területén hány dolgozó paraszt áll egymással párosver» senyben az őszi mezőgazdasági munkák, — főként a szántás« vetés elvégzése terén. Ezért, ha lemaradásukat pótolni akarják, elsősorban a versenymozgalom kiszélesítése legyen legfontosabb feladatuk. Egymást segítve, közösen végzik a szántás­vetést a dunaegyházi dolgozó parasztok Az alig 1900 lakosú Dunaegyháza községben már több, mint egy hete befejeződtek a kapások betakarítási munkálatai, vala­mint az ősziárpa és a rozs vetése. A község két termelőszövetke­zete, a Béke és a Táncsics egymással versenyezve végezte az őszi mezőgazdasági munkákat. Az eredmény nem maradt el a szorgal­mas munka nyomán: alig néhány holdon vár még elvetésre az őszibúza. De nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem az egyénileg dol­gozó parasztok is igyekeztek, hogy a kenyérgabona és a többi őszi kalászosok is az előírt határidő előtt a földbe kerüljenek. - Ezért gyors ütemben hordták be a kukoricát és napraforgót. Az egyénileg dolgozó parasztok néhány nap alatt 120 holdon végez­tek a kukorica betakarításával, hogy a kapások helyére kerülő abonát is haladék nélkül elvethessék. így elsőnek Benedity Sán­dor 10 holdas középparaszt, Szabados János, Petrovics János és Sztrukár Ferenc fejezték be őszi vetéstervüket s most azoknak a dolgozó parasztoknak segítenek, akiknél lemaradás mutatkozik a vetési munkákban. Sztrukár Ferenc például Szurman Imrének volt segítségére az ősziek elvetésében. A község dolgozó parasztjai elhatározták, hogy a még hátra­lévő cukorrépa behordását is közösen végzik el, hogy azok is mi­nél előbb behordhassanak, akiknek nincs lófogatuk. Egy élenjáró traktoros brigád A solti gépállomás Előre brigádja már hosszú ideje elsők között van a megyei versenyben. A gépállomás is a legutóbbi értékelés szerint az első helyet foglalja el mind az éves, mind az őszi tervteljesítésben megyénk 30 gépállomása között folyó versenyben. Az Előre brigád nyolc tagja közül heten már túlteljesítették éves tervüket. Az őszi tervét négy traktoros teljesítette október 20-ig. Különösen ki­emelkedik a brigádból teljesítményével Papp Jó­zsef traktoros, aki a legutóbbi értékelés szerint 280 százalékban teljesítette évi tervét. Ezzel a teljesítménnyel Tóth László sztahanovista trak­toros után másodiknak zárkózott fel a megyei versenyben. József most a legfontosabb munkát Papp végzi gépével a solti Szikra termelő- szövetkezetben: a vetőszántást és a búzavetést. 58 hold rozsot már napokkal előbb elvetett, ebből 20 holdat keresztsorosan. Még 80 hold vetőszán­tás van hátra és ugyanannyi búzavetés. Papp József nagyon ügyel arra, hogy minden percet kihasználjon. Azonkívül a gép kötelező karbantartására is nagy gondot fordítanak váltó­társával és a munkagépkezelővel együtt. A gép két műszakban dolgozik: éjféltől délig, illetve déltől éjfélig. karbantartásánál Tóth László pél­dáját követem — hangoztatja Papp A Kép József. — Amíg én átnézem a gépet, hogy nem kell-e valamilyen fontosabb alkatrészt kicserél­ni, vagy nincs-e valamilyen jelentősebb hiba, ad­dig váltótársam üzemanyaggal látja el a gépet. A munkagépkezelő pedig a zsírozást végzi. Álta­lában 15—20 perc alatt végzünk ezzel a mun­kával, A munkaidő alapos kihasználásának, a megfe­lelő karbantartásnak köszönheti Papp József a jó eredményeit. 4.1 normálhold helyett legtöbbször 6.2 normálholdat is teljesitett egy műszak alatt. Egy hiba van azonban: ez a jól dolgozó trakto­ros nem alkalmazza az óragrafikonos módszert, pedig ezzel még jobban meggyorsítaná a mun­káját, még jobb eredményeket érhetne el, de nem­csak ő, hanem a gépállomás többi traktorosa is, Ehhez azonban nagyobb segítséget kellene adni a gépállomás agronómusainak. Papp József így nyilatkozik: — Ha segítenek ki­számítani a fordulók idejét és kitölteni az óra­grafikonos táblázatot, akkor Tóth László példá» jára én is szívesen alkalmaznám ezt a módszert. Az őszi munka dandárjában vagyunk. Min» den óra, minden perc drága. Min­den alkalmas időt ki kell tehát használni az őszi szántás-vetés meggyorsítására. A solti gépállo­más traktorosai még jobb eredményeket érné­nek el, ha alkalmaznák az óragrafikonos mód* szert. Ehhez azonban az szükséges, hogy a gép­állomás vezetőitől Is több támogatást ka ojanak. Meg kell gyorsítani az őszi munkát Balotaszálláson

Next

/
Oldalképek
Tartalom