Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-25 / 251. szám

Gava dolgosé parasztjainak életéből Szüret utáni munkák a szőlőkben A vonat, mely Bajáról Carára jön, az autóbusz, amely végig­fut az akácos-epres fasoron, egy fejlődő, jobb jövőt építő köz­ségbe ér, ahol boldog, megelégedett emberek élnek és erősítik a beke frontját a -béketábor szélén«. A határszéli község lakói, magyarok és délszlávok váll-vállmellett építik új életüket. Gazdag, jól termő vidék ez. A község talaja humuszos, fekete föld, amelyre helyenként ráborul a telecskai dombvidék északi nyúlványainak homokos talaja. Erről a gazdag területről taka­rítják be évről-évre a termést a község termelőszövetkezetei, az állami gazdaság, az egyénileg dolgozó magyar és délszláv dol­gozó parasztok. A Vörös Csillag irodájában Harmincezer forintból épített új színpada is ezt a célt szolgálja. Minden vasárnap előadás van. A faluszínház is ellátogatott Go­rára. A legutóbb Iszajev Galjcs: »Nem magánügy« című bohóza­tát adták elő. A helyi kultúr- gárda nemsokára négy új tánc- csoporttal bővül. A kultúrgár- dának Szűcs Irén vb.-titkár is tagja. A délszláv tánccscpoit nagy sikerrel szerepelt a kecs­keméti mezőgazdasági kiállítá­son is. A Vörös Csillag termel'szó- vetkezc: tagjainak túlnyomóré­szt délszláv. Mielőtt belépünk az irodába, hangos beszéd zaja fiti meg a fülünket. Délszlávul beszélgetnek. Bent megtudjuk, miről folyik a szó. Arról, ami­ről általában sokat beszélgetnek ma minden termelőszövetkezet­ben: a részesedésről. A vidám, elégedett arcokról nem nehéz leolvasni, hogy az idei jó ter­més, a szorgalmas munka meg­hozta gyümölcsét. Osztrogonácz Józseffel kez­dünk beszélgetni. Elmondja, hogy neki 383 munkaegysége van október 1-ig, feleségének pedig 136. Ketten tehát 519 munkaegységet teljesítettek. — Azt is kiszámítottuk, — mondja büszke örömmel ■— hogy egy munkaegységre, — a pénzbeli juttatást is beleszá­mítva — átszámítva a kapott terményeket a jelenlegi szabad­piaci árra, 50 forint jut. Ez annyit jelent, hogy évi jövedel­münk 25.950 forint, Lehet-e csodálkozni ezekután Osztrogonáczék elégedettségén? Nem. Hiszen soha nem volt ilyen nyugodt, békés életük. A múltban a horthy-fasiszta nem­zetiségi politika igájában nyög­tek. Anyanyelvűket még saját lakásukban is cs'ak lopva, ti­tokban gyakorolhatták. Ma már csak az idősebbek arcán lévő gyűrődések jelzik a fnult k-.;erves életének egy-egy állomását. Csak sötét kísértei­ként jelenik meg néha emléke­zetükben. — Egy pengő húsz filléres napszámért dolgoztam Gatti Mihály 400 holdas kuiák birtokán. Alig tellett a napi be­tevő falatra. Négyen voltunk akkor. Sokat éheztünk a két gyerekkel együtt — emlékezik keserűen Osztrogonácz József. A sztálini nemzetiségi politi­ka, a nép alkotmánya a magya­rokkal egyenlő jogokat biztosít a délszlávoknak is. Osztrogo­náczék ma már megbecsült em­berek. Az egyik fiú traktoros, a másik állattenyésztési brigád­vezető a csoportban. A délszláv iskolában Ellátogatunk a délszláv isko­lába, ahol több mint 109-an ta­nulnak. Kedves, szelíd gyerme­kek, akik tágas, világos tanter­mekben szívják magukba a tu­dományt. Itt tanulnak Probojác Pál, Gugán Miklós, ! Páncsis Miklós és a többi délszlávok gyerme­kei. Mennyivel más ezeknek a gyermekeknek az életük, mint a miénk volt, — mondja . Ala- dics Péter dolgozó paraszt. Ö, aki már kilencéves korában szolgálni ment az urakat, csak télen mehetett iskolába. Akkor is a finnyás kulákgyerekek el­húzódtak tőle. Valóban szánal­mas látvány volt apja bocskorá- ban, agyonfoltozott ruhában. Ha megnézzük az akkori isko­lai mulasztásokat és annak okait, meggyőződhetünk róla, hogy az ok mindig ugyanaz: szegénység, ruhahiány. A kulákcsaládok ivadékai jártak főként iskolába. Gatti József, Keiner István földbirto­kosok gazdasági akadémiát vé­geztek. A szegények örültek, ha a népiskolának legfeljebb 3—4 osztályát elvégezték. Most más a helyzet. A dél­szláv iskolának nyolc tagozatá­én tanulnak a fiatalok, öt dél­szláv tanító van. 15 délszláv ifjú tanul főiskolákon. Emlékezzünk meg az iskolár.- kívüli kulturális életről is. A szép kultúrotthon megfelelő haj­léka a szocialista kultúrának, *~ Ug y séges, meghitt barátságban Mindezek jelzik e határmenti Község lakóinak új életét Ehhez még eokat lehetne hozzátenni. Szép egészeégház, rendszeres, iskolaorvosi látogatás, szürőv'zs- gá'a'.ok, eisősegeiynyujtási tan Folyamok, egészségügyi előadások és fi.mek segítik elő a község dolgozó parasztjainak egészség- védelmét. Azelőtt alig harminc rádió szólt a községöen. Most 578 vezetékes rádió nevel, szóra­koztat,. A virágzó jelent még bo’do- gabb jövő. követ'. A kormány- ptogramm megjelenése óta szá­mos rendelkezés könnyítette a ga­rai dolgozó parasztok életét ’ is. A kártérítések törlése 136 dolgo­zó parasztot érinte.tt. 35 ezer forint értékben. Közel 152 ezet forinttal csökkentették az adót is. Az egyénileg doigozó parasztok nyilvántartási lapjáról a 10 szá­zalék csökkentés a kapásokból 202.86 mázsa tengerit, 58.87 má­zsa napraforgót és 39.44 mázsa burgonyát jelentett, Tudják a garai magyar és dél­szláv doigozó parasztok, hogy az ő munkájuk is hozzájárul a korrnányprogramm megvalósítá­sához. Sőt az ő jó munKájuk egy'k feltétele a határozatok meg­valósításának. Ezért fejezte már be a búzavetést Dujmov Mihá'y délszláv dolgozó paraszt. Ezért teljesítették mái a napraforgó és kukoricabeadásukat a község egyénileg doigozó parasztjai. Gara község tehát gyökeres változáson ment át. Megszűn­tek a sovinizmus legkisebb jelei is. Magyarok és délszlávok egy­séges meghitt barátságban do'-* goznak együtt. Ma már csak ke­serűen gondolnak vissza a múlt­ra, amely állandóan egymás ellen uszította őket. Naponta erősödik a nemzetségek egysége, Az újfajta élet, amely a mi országunkat Ady Endre ,,magyar ugarából" virágzó földdé tette, egy határ&zé'i község életében is napról-napra változást, fejlő­dést hoz iétre. Életszínvonalunk emelkedésének tükre Hatalmas leh-tőségek állnak a magyar es délszláv fiatalok előtt. Hét dolgozó paraszt fia hordja büszkén a katonatiszti egyenruhát. Megszólaltatjuk kö­zülük Tóth Istvánt: 1921-ben születtem, csak két évig járhat­tam Iskolába — mondja — már kilencévés koromban cselédes- kedtem. Tizenhárom éves ko­romban cséplőgépnél dolgoz­tam. Sokat szenvedtem, éhez­tem. Míg végre 1945 az én éle­temben is döntő változást ho­zott. 1949-ben DlSZ-titkárrá vá­lasztottak. A legnagyobb kitün­tetés akkor ért, amikor patttag lettem. 1951 nyarán tiszti isko­lára jelentkeztem. Szorgalmasan tanultam, majd századparancs­nok lettem. 1953 február 20-án hadnaggyá avattak. Megbecsült emberek lettek a volt cselédek, a régen kisemmi­zett napszámosok. Azelőtt a gaz­dagok az országok legszebb üdü­lőhelyein és külföldön töltötték a nyarat, addig cselédeiknek a mindennapi kenyérre alig jutott. Most más a helyzet. Tavasszal érkezett haza Párádról Kara- gity Mátyásné garai paraszt­asszony kétheti üdülésből, aki tavaly példásan teljesítette be­adási kötelezettségét. Boldogan számolt be parádi emlékeiről, ahol sokat olvasott, szórakozott, pihent és gyönyörködött haza ok egyik legszebb vidékében. Ott, ahol még egy évtizeddel ezelőtt csak gazdag semmittevő dámák seiyemxuhája suhogott, most egyszerű pgrasztasszonyok kar­tonszoknyája simul a bársony­székekhez* Piaci napon a kiskunfélegyházi Állami Áruházban annyi a vevő, hogy alig férnek el. Az áruház különben is már szűknek bi­zonyul. Az irodák a kultúrterembe költözködtek, hogy a volt irodák­ban raktál ózhassák az árut. Tár­gyalások vannak folyamatban, hogy az áruházai a Darányi-utca felé bővítik.; A kormányprogramul meg­valósítása emeli a dolgozó pa­rasztság életszínvonalát. Míg augusztusban 59 ezer vevő fordult meg az áruházban, addig szeptemberben már 64 ezer. Októ­ber Ivó 19-ig már 46 ezer. A nö­vekvő számok másról is beszél­nek, Míg azelőtt egy vevő átlag­ban 51 forint értékben váeároit, addig mostmár 70 forint értékű árut visz haza. Az eladók arról beszélnek, hogy évek óta nemvol: olyan nagy forgalom, mint most. A cipöosztályon csak magasszárú férficipőből naponta 30 párat ad­nak eh Női magasszárú cipőből pedig többet mint 30 párt. Gyer­mekcipő után pedig akkora a ke­reslet, hogy 35-tő! 38-as számú­val már hetek óta nem tudják kielégíteni a dolgozókat. A nagy kereskedelmi vállalat nem képes olyan gyorsan szállítani, hogy ezek a cipók az Állami Aurházban el ne fogynának. Pár héttel ezelőtt ki hitle volna, hogy szőnyegből naponta több mint 50 métert eladnak. Takaróból pedig 100 darabnál is •öbbet. Azelőtt egy hónap alatt csak 40-ct adtak el. Különösen nagy a forgalom a műszaki osz­tályon is. Itt augusztusban 150— 180 vevő fordult meg naponta. Ma már 300. De voit olyan nap, hogy 600 vevőt szolgáltak ki. Keiipiacon 9—10 tűzhely is elkel. Kerékpárból pedig több mint téltucatj Minden osztályon emelkedik a forgalom. Nemcsak .Kiskunfélegy­háza dolgozói vásárolnak nap­ilap után többet, hanem a piaci napokon a környező tanyavi­lágból is számosán jönnek, hogy szükségleteiket az Állami Áru­házban kielégítsék. A szüret ideje most van, he­lyenként be is lejeződött; a must bordóba kerül, a szőlő pedig az első fagyot, várja, meiy leviszi a 'eveiét, mivel vidékünkön ritka az olyan esztendő, amikor a szőlő levele természetes érés toiytán magától hull le. Ha a le­veleket korai iagy vitte el, a nö­vény beérésének utolsó ideje a fás, részben bizonyos kényszei biológiai folyamattal zárul le, vagyis a szőlővessző „beérett- sége'* többé-kevésbbé tökéletlen. Lombhutlás után végezzük a íödé&t, meiy a szőlő egyik leg­fontosabb talajmunkájának számít­ható. A bakhátas iodés a szőlő talajfelszínének teljes meg­mozgatásával jár, ennek je- .entösége a szántóföldeken aika.mazott őszi mélyszántásé­hoz hasonló, mellyel a talajt a eh fagy tápanyagfeltáró hatásá­nak' tesszük ki, másrészt a tőkét, meg vesszőt megvédjük a téli hidegtől. Ezért kell földdel ta­karni a tőkét a vasszők alsó ré­széből annyit, amekkora darab csapnak marad. Szá.vessző temő- tajtáknál pedig az e célra megha­gyott vesszőt a tőkesorban még a lödés előtt egy irányban lehaj.- va egy kapa- földdel rögzítjük, tiogy a födésnél teljesen a föld a.á Kerülhessen, Födés után közvetlen következő munka a trágyázás, amelyre a szőlőnek épp úgy, mint minden műveleti növénynek szüksége van. A szőlő mélyen gyökerező növény, ennélfogva termőerőben tartására vastagabb talajréteget kell tápanyaggal ellátnunk, mint pi. a nyári növényeknél. Ebből az Következik, hogy a trágyát, kü­lönösen a szerves trágyákat a födés és nyitás folytán egyébként is elég vastag feiső műveleti ta­lajréteg alá kell adni, ellenkező esetben főként a harmatgyökere­ket és gyomokat tápláljuk. A trá­gya bomlása >s kedvezőbb itt, mint az erősen szárádó földtalaj» ban. Ugyanezen szempont indokolja, hogy. inkább ősszel trágyázzunk, mert a tavaszig le­hulló eső és hó elősegíti a táp­anyagok oldatba jutását és a ta­lajban egyöntetű elterjedését, míg tavaszi trágyázásnál esetleg szárazság miatt egész évre elma­radhat a tiágyahatas, sőt maga a trágyzással kapcsolatos tatajmun- ka is tavaszi szelek idején erősen szárítja a talajt. Régi tapasztalat, hogy a szőlő erősen trágyaigény-» növény, de mivel természete sze­rint állattartást ellátni nem tud, így a szerves trágyázásnak, főleg a tálajtevékenység táplálására kell szorítkoznia, a szükséges táp­anyagmennyiséget pedig műtrá­gyák alakjában kell a talajba jut­tatni. A szükséges trágya mennyi­sége függ a talajtól, a szőlő ko­rától és erősebben vagy gyengéb­ben növekedő fajta természetétől a termőátlag állapotától és nem k's mértékben a műveleti kezei ás- től. Mert helytelen az a nézet, amely a magas terméseket kizá­rólag a túladagolt trágyázásban látja. A trágyázás keresztülvite­lére legcéiszerübb a bakhátközö- ket kimélyítve oda hordani és be- ásózni. Tisztán műtrágyázásnál szükségtelen a bakhátközök alját tnég külön mélyíteni, mivel a műtrágyák vízben leginkább old­hatók s ezért az őszi-téli csapa­dék elősegíti a gyökerekhez va.ó jutásukat. Lombhulíás után, lödés elő t van az ideje a tőkeápolásnak, me­lyet szükség szerint végzünk, dön­tessél, bujtassál, esetleg gyökeres vesszőkkel. utúbbi mód csak fia­tal telepítvén yeknéi ajánlható, inert a termő tőkeádagban itt-ot: elültetett vesszők eltérő agrotech­nikai igényét a legtöbbször nem sikerül kielégíteni. A tőkehiányok terméskiesést jelentenek, azért mielőbbi pótlá­suk szükséges, ami jóval köny- nyebb itt a homokon, mint a szó- .ötetütöl fertőzött kötött talajon, A pótlásra szánt tökék megfelelő vesszeit már előző nyáron gondo­san kezeljük, 6 hogy elég hosszú -egyen, csonkázatlanul hagyjuk, Pótlás idején ezen vesszőket, dön­tésnél magát a tökét is igen gon* dósán, gyökérszakadás., törések nélkül tegyük a fö'd alá, evégböl a vesszőket végig ropogtatjuk és nem ujjal, hanem tenyériel haj­lítjuk. Ideje szerint az őszi munkák­hoz sorolandó a szaporításra szol­gáló vesszőanyag megszedése is, ozöiő nagyüzemben cßaknem min­dig akad őszi vesszőmunka, mivel a termőszőlő életkorát tekintve minden 40—50 hold után évenként egy hold újratelepítéssel szánto'- hatunk, a meghatározott nagysá­gú termőállag és a folyamatos termesztés biztosítása végett. Ez az egyenletes munkaerőgazdálko- dást is jobban biztosítja. Bizo­nyos csekéiy egyedszámnia; kép­viselt fajták vesszeinek megsze- dése pedig országos népgazda­sági érdek. A vesszőszedés ideje lödés után van és december vé­géig iparkodni kell elvégzése­vei, egyrészt, nehogy a komolyaob téli időjárás kárt tehessen a rü­gyekben. A szedésnél iegtoob szempont a fajtatiszfcaság. amit csak előzetes kijelö & útján ,e- het biztosítani, sőt igen kívána­tos ebben némi szelekciós mun­kát végezni. A kevert ültetés hátránya’ köz­ismertek és ennek elkerülésére e gondosan végzett! vesszőben as az egyetlen mód. Jelölés végett legolcsóbb és gyorsabb az ide­gen vagy terméketlen tőkék ka­róvégét meszelni. Válogatásnál csak az egészséges, hibament*, jól beérett vessző hagyható meg. Ez különösen fontos ez évben, amikor igen sok jégvert, ragyá­tól (perono6póra) fertőzött és éret­len vessző található és a költsé­ges telepítést hibás vesszővel vé­gezni annyi, mint éveken át rossz sző'ővel kínlódni. Az érett vesz- 6ző keresztmetszetének átmérőjén a bél vastagsága semmiképpen se haladja a Íá6 részek vastagságát; a fás rész egyenlő vastag, közte és a háncs között a kambium zöld gyűrűje jól látszik, a vessző kérge könnyen foszlik, hajításnál pattanva törik. Az őszi metszés vidékünkön nem szokásos. Bizonyos formája azonban előmetszés alakjában szá­mításba jöhet, oiyan körü'mények között, mikor a rendes tavaszi metszés időben váló elvégzése nincsen megfelelően biztosítva. Előmetszésse! elkerülhető, hogy a kése1' metszés miatt a vesszőn ki­hajtott felső rügyeket, illető'eg hajtásokat levágjuk s a csap sze­meiből, az ott még mozdulatlan rügyekből a tőkének újra kelljen hajtania; azonkívül elkerii'hető, hogy ezzel a fakadással együtt a termés érése is kitolódjék. . Darnai Ernő. Jó! halad az ősziek vetése a hildpusztai állami gazdaságban A hildpusztai állami gazdaság doLgozói a gorzsei állami gazda­ság dolgozóinak felhívásához csatlakozva, az őszi munkákban követésre méltó eredményeket értek el. A betakarítást 25 hold burgo­nya és takarmányrépa kivételé­vel elvégezték. Az őszi vetéster­vükben szereplő 360 kataszteri holdas ősziárpa, 200 holdas őszi takarmánykeverék, 70 hold rozs és 20 hold ősziborsó elvetésével végeztek és 50 százalékig telje­sítették őszibúza vetési tervü­ket. Az eddig elvetett gabonafélék 60 százalékát keresztsor jsan ve­tették, Nemes Gyula 120 tagú brigád­ja október 5-én tett felajánlá­sának részleteiben eleget tett. A brigádon belül az egyes dolgo­zók között is lendületes verseny folyik a jobb eredmények eléré­séért. Bajusz Pálné a dohány­fűzésnél 200 százalékos teljesít­ményt ért el, Szauter Mária és Huszár Jusztina napi normájuk 110 százalékos teljesítésével mu­tatnak példát. A gazdaság gépcsoportjának dolgozói: a traktorosok is meg- állták helyüket az őszi tervek teljesítésében. Gépeikkel két műszakban minőségi munkát végeztek, Noé Gábor, MEDOSZ-titkár Megbecsült emberek a hatdani kisemmizettek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom