Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-06 / 209. szám

...... ^ M.UÉ.g.T.ri,n.Trr.rï tb . ■ ■■■■ ■■■■ ■ ■ ■ ■ ■■■■■.- .ír ■■■«»■■ ■ a.. . - ■ r ■ ............■■ ■- »G öröngyök“ a kormányprogramm megvalósításának útján ■......................a kecskeméti járásban =—, A GÉPÁLLOMÁS feladata —! különösen most az őszi betakarítás és a szántás-vetés nagy munkájában — állandóan segíteni a körzetéhez tartozó termelőszövetkezeteket. Ha jó a termelőszövetkezet és a gépállomás között a kapcsolat, a gépállomás elvégzi a szerződésben vállalt kötelezettségeit, magasabb lesz a termés a termelőszövetkezet földjén, több jut a szö­vetkezeti tagoknak, vagyis a gépállomás dolgozóinak is az osztáskor, A GÉPÁLLOMÁS számos apró segítséggel siethet a körzetéhez tartozó termelőszövetkezet segítségére. A lajosmizsei gépállomás igazgatóhelyettese, Kutasi Sándor azonban ahelyett, hogy segítené a termelőszövetkezetek munkáját, akadályozza azt. íme egy példa: A lajosmizsei Vörös Csillag termelőszövetkezet elnöke, Kucsera Imre szeptember 2-án megkérte Kutasi Sán­dort, hogy legyen segítségére a 300 férőhelyes juhhodály, a 25 férőhelyes sertésfiaztató és a 80 férőhelyes istálló építési anyagainak Kecskemétről való kiszállításánál. Kutasi elvtárs meg­ígérte, hogy másnap, vagyis 3-án gépkocsit biztosít erre a célra a termelőszövetkezet számára, Cserébe ö is kért egy szívességet: a kocsinak üzemanyagot kell hozni Kecskemétről és kellene néhány elvtárs, aki segítene a benzines hordók megtöltésében és hazaszállításában, A TERMELŐSZÖVETKEZETBŐL másnap 4 tag: Kucsera Imre tsz-elnök, Pekkel István, CSéplő László és Boda István megjelent a gépállomáson, hogy eleget tegyen ígéretének. Dél­ben visszaérkeztek Kecskemétről a 17 darab megtöltött benzines hordóval, Ekkor aztán a gép­állomás helyettes vezetője tudomásukra hozta, hogy a gépkocsi nem ér rá, más dolga van — ne számítsanak tehát arra, hogy segíteni tudják a termelőszövetkezetet az építési anyag kihor­dásában. NEM VOLT becsületes eljárás ez a gépállomás részéről a termelőszövetkezettel szem­beül. A négy termelőszövetkezeti tagnak is lett volna más elfoglaltsága ez alatt a fél nap alatt, míg a gépállomásnak segítettek. Hisz az őszi munkák és az építkezések minden munkáskezet igénybevesznek. Most az a kérdés, hogy erről, vagy a gépállomás jó hírnevének megtartásáról, à becsületbeli kötelesség teljesítéséről feledkezett-e meg Kutasi elvtárs? P ár hónappal ez­előtt megszün­tették a jakabszdllási gépállomáson az üze­mi konyhát. Megszün­tetését aszal magya­rázták, hogy a föld- müvesszövetkezet ve­szi kezelésbe. A gép állomás dolgozói előtt ma sem világos, hogy miért is kellett meg szüntetni az üzemi konyhát, amikor a mai napig sem állította fél a földmüvesszövetke set T^Temrégcn a ja- — " kabszállási gép állomás közel 1,0 dol­gozója megkérte az üzemi bizottságot, hogy beszélje meg a földmüvesszövetkezet- tel a főzést. A kérés a moi napig eredmény nélkül maradt. A dol­gozók étkeztetési ügye még most sincs elin­tézve. községi tanács végrehajtó bi­zottsága napirendre tűzte e fontos kérdés elintézését. Az érde­kelt felek, a gépállo­más igazgatója és a földmüvesszövetkezet ügyvezetője néni jelent meg az ülésen és így füstbe ment a ' ta­nács terve is. Azóta A is tovább folyik a kit búvók keresése. Bot épület nincs, hol a ki­jelölt épület nem meg­felelő, hol a főgépész tálcásához ragaszkodik a földmüvesszövetke- te t. A gépállomás, föld­-ZÍ müvesszövetke- zet és tanács vezetői­nek közös véleménye alapján meg lehetne oldani az üzemi kony­ha létrehozását. Itt az ideje, hogy végétvcsse- nck az illetékesek o hosszú háza-rónának és teljestsék a közel i,ó dolgozó jogos ké­rőimét. A nyárlorlncíek panaszai Ehetőbb, jobbmi ti őség ü kenyeret Lajosmizsén és Jakabszálláson pán az akarat hiányzik. Lajosmizsén többször megtörténik, hogy a fa­gyasztásra alkalmatlan kenyeret a dolgozók visszaviszik a sütődébe — és jogosan, A pék­üzem dolgozói ilyenkor a liszt minőségére hi­vatkoznak. Valójában a helyzet a következő: a peküzem nyolc dolgozó­ja váltott műszakban dolgozik. À váltás rend­szerint éjfélkor van és az első műszakban ké­szítik el a másnapi ke­nyér kovászát. Gyakori eset azonban, hogy a dol­gozók nem jetennek meg pontosan a műszak­váltáskor — ilyenkor a kovász elérik, a kenye­rek laposak, égettek lessnek. Példa erre Gu­lyás István esete, akinek augusztus 24-én éjfélkor kellett volna társait le­váltani, ezzel szemben csak reggel 8 órakor je­lent meg munkahelyén, Tóth Ferenc nemrégen ittas állapotban kezdett munkához, A szalonnás, keletien kenyér keletkezésének körülményeinél azonban még más, egyéb, „jelen­téktelen0 okok is közre­játszanak: a munkaesz­közökkel való meg nem Néhánv szó a lajosmizsei gépállomás termelőszövetkezeti kapcsolatáról Neavven dolaozó üzemi konvhat szeretne engedhető bánásmód. Nem törődnek azzal, hogy a munkaesz­közök a hanyag keze­lés következtében tönk­remennek, eltöredeznek, vagy a rozsda eszi meg őket. Amellett, hogy az ilyen munka a legna- gyobbfokú lelkiisme­retlenség, nem jutott eszükbe sem a ltjosmi- zsei, sem a bugaci pék­üzemek dolgozóinak, hogy saját családjuk és szüleik is ugyanezt a kenyeret fogyasz.ják és munkájukkal éppen ők is olyan elégedetlenek le­hetnek, mint a község többi dolgozója» gát. Nemcsak ez a hiba azonbai Hetényegyházán. Ha már a föld művesszövetkezetről van szó megemlíthetjük azt is, hogy rit kán van 4.60-as liszt, cukor tésztaáru, vagy péksütemény Ha van is ezekből az árukbó valamennyi, egy-két nap alat elfogy és 6—8 napig még a szí nét sem látják a hetényegyhá ziak. Vagyis annak, akinek szűk sége Vari egy kiló lisztre, vágj egy kiló cukorra, kénytelen be utazni Kecskemétre, A kecskeméti földművesszö vetkezet vezetői nézzenek körű Hetényegyházán, vizsgálják me az áruellátást és segítsenek ezei az állapoton, mert lehet segíteni csak akarni kell, Az illetett figyelmébe... Kormányunk programmja a közoktaiásügy jelentőd hiányos­ságára vetett fényt, amikor meg­állapította, hogy elmúlt években háttérbe szorult a dolgozók leg­szélesebb rétegeit érintő általános iskolai oktatás fejlesztésénél! ügye. Pártunk útmutatása a hiba kijavításának egyetlen járható útját is megmutatta: fokozott be­ruházásokkal kell az elemi okta­tást kiszélesíteni, A kecskeméti járási tznáca yégrehajtó bizottságának tehát sok tennivalója van! De hogy tud megfelelni nagyszerű feladatának, ha az eddigi módszerekkel tog hozzá mucii újához? A VB-üléseken másfél év alatt mindössze két alkalommal jutott idő az oktatás kérdéseinek meg-1 tárgyalására, Ez a „lendület" — úgy hisszük — ká»sé ^íár.’őziso­J ' iM 11 kilnmtap kell utazni ríiv nnliár sörért Ezekben a meleg napokban bizony jólesik egy pohár sör, kellemesen felüdíti az embert. A hetényegyháziak azonban hiába sóhajtoznak akár csak egy po­hár málnáért is. Nincs ugyanis a községben vendéglő. Már két éve hiába kérik a földművesszövet­kezettől, hogy nyisson legalább egy italboltot. A helyiség Ugyan megvan rá, többezer forintot költöttek a helyreállítására — de zárva van. A község földmű­vesszövetkezetei a kecskeméti töldművesszövetkezethez tartoz­nak. Boda József ügyvezetőnek volna a feladata, hogy tegyen valamit annak érdekében, hogy megnyíljon a vendéglő. 11 kilo­méterre van Hetéttyegyházatói Kecskemét. Ha tehát valaki He­tényegyházán megkíván egy po­hár sört, az kénytelen Kecske­métre utazni, hogy íelüdítse ma­Lajosmizsén és Jakab- száiláson nem egyszer elégedetlenül beszélnek a dolgozók a kenyér minősége felől. Felhábo­rodásuk jogos, — mert valóban az utóbbi idő­ben romlott a kenyér minősége. Jakabszállá- son a bugaci péküzem­ben sütött kenyeret eszik. Nem egyszer zsi­neget és fadarabokat le­het a kenyérben találni, ami arra vall, hogy a bugaci péküzem dolgo­zói nem fordítanak elég gondot a dolgozók minő­ségi kenyérrel való ellá­tására, pedig az adott­ságok megvannak, csu­[üaa=ri‘SL'B£ «nan, tussal kihúzott fekete vo­nalak, számok láthatók: Ny ár ló­ri he község új alaprajza. Kíván­csi szemmel kutatjuk a rajzot. Van rajta minden. Uj tanácshá­za, posta, iskola, óvoda, csecse­mőotthon, kultúrház, orvosi ren­delő, orvosi és tanítói lakásos, valamint 30 új családi ház. Eb­ből csak 30 családi ház a való­ság. —. Ezek csak számok és nevek ■— mondja a községi ta­nácselnök. — A valóság az, hogy még ma is a lámpánál vakosko- dunk, pedig 1952-ben már meg­ígérték, hogy bevezetik közsé­günkbe a villanyt, az új orvosi rendelőnek és lakásnak már ki­néztük a helyet, de amikor a megvalósítást követeljük és sür­getjük, a megyei tanácsnál az­zal a kérdéssel próoalják egyen­súlyozni kérésünket: hogyan áll­tok a beadással. Igaz ugyan, hogy nem vagyunk az elsők, ha­nem a negyedikek a gabonabe» gyüjtés terén, de az a vélemé­nyünk, hogy némi igényeink azért nekünk is lehetnek, I* 1 ss-; 24o kötetes népkönyvtár és a nyár folyamán mindössze két al- , kálómmal vetített keskenyfilm emléke őrzi. A kultúrház még ( csak vágya maradt a nyárlőrinci fiataloknak. Pedig már a dolgo­zó parasztok és a fiatalok azt is vállalták, hogy társadalmi mun- j kával felépítik, csak anyagot ] kapjanak hozzá. Azonban a kultúrház, a vil- 1 lány, meg a többi más mind csak ígéret maradt a különböző szer­vek részéről. Baj van az iskolák körül Is, Szeptember 1-én Nyárlőrincen is ! megkezdődött a tanítás. Vidám * gyermekzsivajtól hangosak az J iskolaudvarok. Azonban van né­hány hiba, amely árnyékot vet , a gyermekek vidám kacagására. | Elsősorban az, hogy az iskolák , még mindig nincsenek rendbe- f hozva. A 4-es számú feketei is- j kólánál például rosszak az ab- ( lakok, a kút iszapos és egy ren- { des vödör sincs, amellyel vizet j húzhatnának a gyerekek. A f WC-ken nincs ajtó, az egyik tan- b teremből hiányzik az asztal és a z szék. Husomó hiányosságok fel- £ lelhetők a többi iskolánál is, <- amelyek nemcsak a tanulást, ha- t nem a tanítást is zavarják. 6 1 K " I még a nyár fo­lyamán a kecskeméti Tatarozó KTSZ-hez fordultak az isKólás rendbehozása érdekében, de ott azt a választ kapták, hogy ilyen ►apró ügyekkel« nem foglalkoz­nak. Ugylátszik, néhányszáz nyárlőrinei kismagyar megfelelő környezetben való tanulása a kecskeméti Tatarozó KTSZ veze­tőinek szemében »apró ügy«! így aztán elhúzódott áz isko­lák javításának kérdése egeazen mostanáig. A községi tanács a tatarozásra szánt összeget is ké­sőn kapta meg a megyei tanács­tól. A tanácstitkárnak még min­dig kömoly gondot okoz az ősz- szeg felhasználása és azután sza­ladgál naphosszat, hogy találjon egy embert a községben, aki hajlandó elvállalni a tatarozás) munkát, mert a kecskeméti Ta- tarozási KTSZ-re nem számít­nulóknak. Van egy épület, ame­lyet már régebben javasoltak is­kola céljaira, tekintettel arra, hogy kevés a tanterem a község­ben. A minisztérium engedélyt Is adott az igénybevételre, azon­ban a végrehajtás valahol a me­gyei tanács oktatási osztályán elakadt és ezért még mindig nem tettek lépést annak érde­kében, hogy az épületet iskolává alakítsák át. Az illetékesek ha­nyagsága miatt kell a kisfái é3 a lászlófalvai határban lakó gye­rekeknek naponta 3 kilométerrel többet gyalogolni, ami a tanulási előmenetelük rovására is megy, Ugyanis kénytelenek az említett épülettől másfél kilométerre fek­vő falusi iskolába járni. Ezért kell a tanítóknak is hasonlókép­pen ezt a napi 3 kilométeres »sétát« mégtenni. volna, ha mindezek nai, - re felfigyelnének Van egy másik panaszuk is a az illetékesek és meghallgatnák nyárlőrinci nevelőknek és a ta- a nyárlőrinciek panaszait, Baj van a mozival Jakabszálláson is A jakabszállási községi5 tanács es ev elején többezer fo- •intos moziképet vá­sárolt a do'ogzók ja­vaslataira, kére.mére. A járási MOKËP iegítségével február elején meg is történi az első filmvetítés. A akflbszállásiak sze­ntnek moziba járni, íiszetl kultúra is léj- ődésüknek egyik alapja ez. Minden e,c- idásoti 170—200 mo­zikedvelő jelenik meg — sokszor azonban szórakozás helyett, bosszankodnak. Panaszo.ják, hogy a film többször sza­kad és gyakran hang nélkül pereg. Ugyan­is február óta alig volt eset, mikor nem történt üzémzavár vetítés közbén. A MOKÊP kirendeltsé­ge állandóan javítja a gépét, de hasztala­nul. Gyakran elő­fordul. — mint az egyik szombaton este — hogy 20 perccel a vetítés kezdete után félbeszakadt a hím: vége lett az előadás­nak, nem tudták megjavítani a hibát. Mindezért a köz­ség távoleső részéről gyakran távolmarad­nak a dogozók, mondván: 20 perces mozielőadásra nem érdemes 6 kilométert dírilnímlnt vàIzAsâ xi<:iJK.riz mambt a ladánybenefek kérése Nem kevesebb, mint 8 kilomé­tert kell gyalogolnia annak, aki nem közvetlen a község központ­jában lakik, hogy Ladánybene egyetlen földmű vesszövetkezeti baltába eljusson. Viszont, ha már megtették a dolgozók a hosszú Utat, elvárják, hogy a mindennapi fogyasztási cikkek­ből szükségletüknek megfelelően kapjanak. Az elmúlt napokban azonban gyakran előfordult, hogy némely »apróságot« — mint pl. cukrot, befőttesüveget, 4.60 Ft-os lisztet nem lehetett kapni a bolt­ban. Ilyen esetekben aztán nagy bösszahkodással térnek haza a dolgozók. A ladánybéneifek már tilbbsto* kértek a járási szövetségtől, hogy a kunharacsi Úton vatt egy alkalmas helyiség, ahol egy ójabb boltot lehetne nyitni, ja­vaslatukra azonban sem helyes­lő, sem elutasító válasz » ihat napig még nem érkezett. Pedig gokkal megkönnyítené a kör­nyékbeli lakosok szükségletei­nek kielégítését és sok munka­időt tudnának megtakarítani. Várják a villanyi Izsákon IZSÁKON a Hunyadi-utcából 9 dolgozó paraszt jár már hetek óta a tatiácshoz. Kérésük, hogy az utca másik felébe is vezessék be a villanyi, és így lehetőség nyílik arra is, hogy a lakásokban villany világítson. A villany mielőbbi be* vezetésének érdekében a dolgozók felajánlották, hogy póznakarókat is adnak, eőt ahol szükséges, még «pcríípnpk­A TANACS vezetői megtárgyal-1 Iák kérelmüket s levéllel fordultak a Megyevill nagykőrösi vezetősé­géhez. A levél immár négy lietej hogy elment, de válasz sehoi. A kérelmet a tanács helyesen hall-» gáttá meg, de arról elfeledkezett* hogy a levelet megsürgesse éá tájékoztassa a dolgozókat ügyük­ben tett intézkedésről*

Next

/
Oldalképek
Tartalom