Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-25 / 225. szám
Javítsák meg munkájukat a kuuszentmiklósi gépállomás vezetői F I Ferenc, a kunszentI, I miklósi Képállomás igazgatója az utóbbi időben nem számol latja be a mezőgazdászokat és a brigád vezetőket az ei végzett munkákról. Ezért nincs is tájékozva megfelelően a munka menetéről, a tervtei iesítésről. Ebből következik, hogy nem tudja, hol kell segítséget- adni a munkák meggyorsítására. Ezért fordul elő gyakran, hogy az erőgépek napokig állnak műszaki hiba miatt anélkül, hogy a gépállomás igazgatójának erről tudomása volna, A napokban is az egyik traktor két napig állt, mert nem tudta a traktoros, hogy hova keli mennie folytatni a munkát. Móra Pál mezőgazdász nem irányítja megfelelően a körzetébe tartozó trakmagágy is él van készítve; csak vetni kellene. A gépállomásnak 700 holdtiyi kalászost kell elvetni a jövő hónap közepéig, amelyből eddig mindössze 00 hold van teljesítve. Ez komoly lemaradás, amit sürgősen pótolni kell. Eddig, elmulasztották a gépáliomási tanácsülés megszervezését is, ahol megbeszélték volna a termelőszövetkezetekkel a gépállomás vezetői az őszi munka meggyorsítását, és azt, hogy hogyan tudnák egymás munkáját elősegíteni. I Szükséges j hogy a gépállomás .vezetői megfelelő, tervszerű és jobb ellenőrző munkával számolják fel az eddigi hibákat. A lehetőség megvan a tervtel jesítésre, csupán a munka megjavításával harcolni kell az elmaradás pótlásáért. Ai- andóan ellenőrzni kell a trakto- tosok, a brigádok munkáját; több műszaki segítséget kell adni,hogy kevesebb legyen a műszaki kiesés. Szervezzenek széleskörű, eleven versenyt a brigádok közelít,' hogy megjavuljanak, az eredmények.. Növekvő eredmények, emelkedő jólét a bajai járás termelő- szövetkezeteiben torokat. Ezért fordult elő az alábbi eset U: A gépállomás vezetői nem ellenőrzik kellően a traktorosok minőségi munkáját. Hasonló a helyzet a termelőszövetkezetek vezetőinél is. Ezért fordult elő, hogy pé.dául a tassi Lenin termelőszövetkezetben csak a dekád- jeientés aláírásánál vetette fel a csoportelnök, hogy a szántás minősége nem .megfelelő. - Ezért újra kellett szántani 5 holdat, így a tervezettnél két nappal később vetették el az ősziárpát. A gépállomás mezőgazdászai és I brigádvezetök nem végeznek felvilágosító, meggyőző munkát jz agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásáért. Az eddig végzett 60 ho.d vetésből mindössze 5 holdat végezlek kereszt- sorosán, 'elégtelenségét igazolja az is, hogy az utóbbi időben a felszántott területet a brigádvezetők helyett a traktorosoknak kol.ett felmérniük, így van ez például Lips Rózsa brigádjában is. Erről tud a gépállomás igazgatója is, de mégsem vonta felelősségre eddig.a brigádvezetőt. A körzeti mezőgazdász, Szombati Elemér figyelmét például elkerülte, hogy a Vörös Csillag termeiöszövetkezet vetésterve még nincs elkészítve és eddig a gépállomás még egy szemet sem vetett a szövetkezetnek, pedig egy traktor már hosszabb idő. óta szánt két műszakban a szövetkezet tábláin, A vetőgép is kint van már a csoport területén. A vetőI A ymHí* A bajai járás termelőszövetkezetei most készítik bevétel-kiadás előirányzataikat. Az előirányzatok már előre vetik a képét az évvégi zárszámadásoknak, a szövetkezetekben folyó etedmén.yesmunkának a szövetkezetek további gazdagodásának, a tagok gyarapodásának. Az előirányzatok számbaveszik a már betakarított terményeket, a még várható és betakarításra váró termést, hogy az így várhaló összbevétellel szembeállítva a kiadásokat megállapíthassák az elélt tiszta jövedelmet, a tagok munka- egység utáni termény- és készpénzrészesedését. A garai Vörös Csillagban a növénytermesztésből 316.100 forint a bevétel-eiőirányzat. A kertészet jövedelmezősége 68 ezer forint, az állati termékek értékesítése 51.900 forint bevételt eredményezett. Az év végéig várható kiadás összesen 69.300 forint. A szövetkezet tiszta jövedelme, ame.y a tagok között felosztásra vár, 375 ezer forint. A szövetkezet tagjai az idén is jól gazdálkodnak. Gyarapodásukhoz a jó munka mellett jelentősen Hozzájárultak kormányunk eddigi kedvezményei. Egy-egy munkaegységre 4.59 kiló búza. 80 deka árpa, 70 deka 6zéna, 1.66 kiló krumpli, 1 deci olaj, 1 kilogramm takarmányrépa és 7 kilogramm kukoricarészesedés jut, készpénzben pedig 11.52 forint. A szövetkezet tagjainak munkaegysége október 1-ig eléri a 30 ezret. 30 ezer munkaegységuiáni részesedés kerül kiosztásra. Kmetykó Lajos 700 munkaegysére számít. Ezután 32.13 mázsa búza; 5.60 mázsa árpa; 4.90 mázsa széna, 11.62 mázsa krumpli, 7 liter olaj, 49 mázsa kukorica és készpénzben 80646 forint jár. Oszirogonácz Józsefnek 400 munkaegysége után 18.36 múzsa búza, 3.20 mázsa árpa, 2.80 mázsa széna, 6.64 mázsa krumpli, 4 liter olaj, 4 mázsa takarmányrépa, 28 mázsa kukorica és készpénzben 4608 lo- rint jut. ' A hercegszántói Ui Elet az elmúlt év őszén alakult. Most készült el először a bevétel-kiadás előirányzata. A gazdasági év vegéig várható kiadások számbavételével tiszta jövedelem 83.300 forint, amely a tagok között fe - osztásra került. Egy munkaegységre 8.8 kilogramm búza, negyedkiló árpa, 20 deka zab, 7.76 kiló kukorica, 2 deci olaj. 2 deka bab, 0.95 kiló burgonya, 5 :és fél kiló takarmányrépa, 6 deci bor, 12 deka cukor és készpénzben-6.16 forint részesedés jut, Virág József 500 munkaegység után 44 mázsa búzát, 1.25 mázsa árpát, 1 mázsa babot, 38.80 má zsa kukoricát, 100 liter olajat, 4.75» mázsa burgonyát, 27.50 mázsa takarmányrépát, 300 liter bort, 6 kilogramm cukrot és 3080 forint készpénzt kap. Idő járásjelentés Várható idő"járás péntek estig: Felhős idő', többfelé eső. Mérséke.t szél. A hőmérséklet az ország délkeleti felében még alig változik, másutt,csökken. Várható ho- mérsékleii értékek az ország területére: pénteken reggel 13—16, délben délkeleten 23— 26. másutt 19-22 fok között. (MTI) Folyik az őszi munka a garai Vörös Traktor állami gazdaságban A garai Vörös Traktor állami gazdaságban Szekeres János traktoros úgy válaszol a kormány sok segítésére, hogy naponta 2 holddal túlszárnyalja szántási normáját, A traktor két vezetője, az erőgép 880 holdas évi tervéből egyenként máris 600—600 normálholdat teljesített. Több mint háromszáz holddal teljesítették túl az erőgép normáját. A képen: Szekeres János a szántási terv teljesítése közben. A gazdaság tábláján a zakatoló traktor előtt Bak Júlia csoportja szórja a trágyát. A csoportképen látható tagjai: Stefán Emma, Pribék Imréné és Kovács Sándorné naponta túlteljesítik normájukat, hogy elősegítsék a traktorosok munkáját. ,,Kis kunokból“—„nagy kunok“ 1938. júuius — Ma 11 éve, hogy a szeszgyárban doG gozom — szólt Kormos Béla egyik este feleségéhez, aki vacsorát készített. A férfi háttal áüt az asztalnak, az ablakon át nézte a lenyugvó napot. — Lehetséges lenne, hogy a nap alatt neki és nyolctagú családjának ne jusson annyi föld, hogy azon családját eltarthas-. sa — ezt a kérdést görgette gondolataiban. Nem meri az asztalra tekinteni, ahol felesége kiosztotta a vacsorát. Nap-nap után kevesebb került a füles csészékbe, kopott tányérokba. Csak egyből lett több: felesége könnyeiből, melyeket ilyenkor oszláskor a tányérokba hullatott, Tizenegy éve gürcöl Batihányi kunba- racsi szeszgyárában. A kevés fizetés és a sok éhes 6záj — ez, ami rágja szivét.. Eszébe jutott édesapja egyik meséje. — Két koldus utazott együtt — szokta mondani. — Az egyik vak, a másik béna. A vak taligában ült, amelyet egy szamár vont, s a béna hajtotta a szamarat. Történetesen egy hegyngk felfelé kellett menni, s természetes, hogy a taliga lassan haladt. A vak így szólt: Hej koma, szólítsd ' csak azt a szamarat, hogy jobban húzzon! Erre a béna fogja a botot, s megdöngeti a szamarat, mire ez nekiiramadova, elszakítja a hámot; és a taliga rohan a vak koldussal a lejtőn visszafelé. Erre a vak koldus önelégülten így szóit: ;,No koma, most már jól megyünk!’1 így haladt sorsának szekere is* Pár nap múiva arról kezdtek beszélni az üzem munkásai, hogy Kunadacson a királyi uradalom kisbériéibe ad földet. Többen átgyalogoltak Kunadacsra, hogy megtudják a valót. Sági István intézőnél, a kö- zépadacsi majorban már a feltételekről is kaptak tájékoztatást, A föld bérlete 11 pengő holdanként* 1938. július Pár nap múlva megindult a szegény emberek vándorlása. Mind a kunadacsi határban bérelt földet. Olyan földet, ame y éviöl-évre az uradalomnak csak veszteséget okozott. Ezért adták bérbe. — Vesz- szödjön a paraszt — mondotta a föin'.é- ző. — A királyi családnak így is jövedelmet hoznak. Kormos Béla is pár holdat bérelt, ötven kiló rozsot fizetett holdanként. A népes család átköltözött Kunadacsra, A napiárban 1938-at írtak. A naptátbói évről-évre tépték a lapukat. Egyik év olyan küzdelmes volt; mint a másik. Mivel a földből nem sokat lehetett kicsiholni, azért Kormos Béla az állattenyésztéssé. kezdett foglalkozni. Két tehenet és 20 birkát tartott. A család tagjai, hogy kenyerüket biztosítsák, elmentek részaratónak. Kormos Béia nedig. naponta összegyűjtötte a tanvavilágban a tejet és szái.iiotta a csarnokba. 1945. augusztus Így köszöntött rájuk a felszabadulás, amikot saját tulajdonukba ment át az a föld, amit eddig müveitek. Kormos bekerült a földoszlóbizottságba. Mint nagy- családos, 22 holdat kapott. Később ebből leányának férjhezmenetelekor négyet adott. Földet kaptak ugyan, de ez még nem jelentett mindent. Hamarosan rájöttek arra, hogy csak többtermésse! tudnak 6ajút sorsukon javítani, mert különben szekerük, amelyre a feiszabadu.ás őket ráültette, visszafelé gurul, mint a vak koldus taligája, Esténként a középadacsi major volt uradalmi cselédjei is erről beszéltek. — Tenni keil már valamit — mondotta Makkai Lajost — De tuUj; m Ailjunjí össze — indiU ványozta Ajakkai. — Alakítsunk termelő- szövetkezett csoportot. Makkai várt egy pár hétig. Tudta, hogy a gondolatnak érlelődni kall, 1952 őszelején testet öuött a gondolat, Kunadacson 15 dolgozó 131 honi földön- megalapította az ,,Uj Barázda“ tszcs-t. Kormos Béla IS belepett a csoportba. Bevitte a 18 hold íö.diei, 2 .ovát, kocsiját és ekéjét. De fe.esége nem lépett be. Hasonlóképp ifj. Makkai Lajos telesége sem. Ezek úgy gondo.ták, hogy jobb a kalapot két szegre, mint egyre akasztani. Makkai fe'esége egyik rokona lü holdas bérletét vette át és azon gazdálkodott. Konrios felesége a háztáji gazdaságot tartotta rendben. 1953. augusztus — No, mennyi jut kiosztásra — érdeklődtek Makkai Lajos e.nőktől a tagok. — 4.54 kg gabona munkaegységenként. Mindnyájan érezték, hogy közösen könnyebben ment a gazdálkodás. Az állam 6ok mindenben a hónuk alá nyúlt. Itt van például a 10 darabból álió szarvasmarhatörzs. Négy év múlva súlyra kell visszaszármaztatni. A törzs már két év múlva visszaadja saját magát. Kormos Béla gyermekei is a tszcs-ben találták meg számításukat. Mindegyik részére állandó munira jutott. Munkaegységre dolgozhattak. A család így 361 munkaegységet szerzett. Kormos Béla egyik este számvetést készített. Már az első év havi 1000 forint jövedelmet biztosított. Erről a biztos jövedelemről folyt a családban szó. amikor Béla fia egyik este felcsavaría a telepes- rádiót. A beadás mértékének csökkentéséről szóló párthatározatról beszéltek a rádióban. A család ezentúl esténként figyelte a rádió közléseit. Lassanként kirajzolódott előttük a kormánvsegítség nagysága. A biztonságosabb mezőgazdasági termelés bizionságosabb és magasabb jövedelmet biztosít nekik is. Konmosék kezdtek tervezgetni. Tarthatnak méhcsaládot. Háztáji gazdaságban telepíthetnek gyümölcsöst, szőtöt. Közösen értékesíthetik háztáji termékeiket is, Ez a segítség újabb havi 1000 forintot jelent, hiszen a háztáji gazdaság tejbeadá- sa is megszűnik. Ifj. Aáakkai Lajosék is tervezgettek. Rájöttek arra, hogy nincs sok értelme, ha az asszony a csoporton kívül bajlódik a földdel. Elhatározták, hogy az asszony is belép a csoportba. Kormosék is erre gondollak. amiko'r Makkaiék elhatározásáról tudomást szereztek. Kormos Béla másnap e.iment az elnökhöz és belépési nyilatkozatot kórt. Felesége is tszcs-tag lett. 1953. szeptember Egyik este a központi majorban a fértias megvitatták a különböző kormányintézkedéseket. Pontról-pontra beszélték meg -a minisztertanács határozatát a termelőszövetkezetek megszilárdításáról és anyagi jólétük növeléséről. Különösen megkapta őket, hogy halastó létesítésére most mát megvan a lehetőség. Ez régi vágyuk, hisz bármilyen rossz gazdasági évben ez is biztos jövedelmet jelent. — Emlékszem még; mikor rekrutának mentünk — fejezi be a vitát Kormos Béla, — A szakasz elején csupa ö.es legények álltak. — Kik ezek? — kérdi az őrmester. — Kiskunok — válaszol a tizedes. — Hát akkor milyenek a nagykunok? — szóit csodálkozva az őrmester. • ■ A kormány segítségével á tagoí „nagykunok’’ lesznek, o.yanok, akik a jómódban fejjel magasabbak minden közép- parasztnál*^
