Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-16 / 217. szám
BÁC5KISKUN MEGYE I NÉPÚJSÁG AZ MDP BXeSKlSKUNMEGYEI PXkTBIZOTJSXGANAK LAPJA VIII. évfolyam, 217. szám Ara SO fillér 1953. SZEPT. 16, SZERDA A MAI SZAMBÁN A szövetkezeti testvériség szép példája Tasson, — Támasszon eleven versenyt a termelőszövetkezetek között a kalocsai járási tanács. — Őszi munkák a legelőn, — ősz a Hildpusztai állami gazdaságban. — A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének határozata új minisztériumok alakításáról. — A megyei labdarúgó- bajnokság eredménye' iüD *► ► ► v ► V Nagyobb gondot a kormányhatározatok végrehajtásának ellenőrzésére A Központi Vezetőség június 28-i hatalmas jelentőségű határozatai alapján kidolgozott kor- mányprogramm végrehajtásának útját megyénkben is komoiy eredmények jelzik, A termelő- szövetkezeteket érintő nagyarányú kedvezmények, kormányunknak az egyénileg termelő dolgozó parasztok biztonságosabb gazdálkodását, termeiési iced vének növelését célzó határozatai, a megyénk dolgozóit egyformán érintő árleszállítás lelkesedést, pártunk és kormányunk iránt fokozódó ragaszkodást, megbecsülést és szereteteí váltottak ki megyénk ipari munkásságából, dolgozó parasztságából, értelmiségéből, A lelkes politikai légkör a termelés frontján újabb és újabb sikerekben, lendületesebb munkában realizálódik, Pártszervezeteinknek, pártbizottságainknak világosan keli tehát látniok, hogy nem lehet fontosabb feladatuk, mint az, hogy segítsék saját munkájukkal ennek a kormányprogramm- nak maradéktalan megvalósulását. Széleskörű politikai munkáról van itt szó, de kérlel'hetétlenségről is minden halogatás, bürokratikus lassúság, nemtörődömség, egyhelyben topogás, vagy éppen ellenséges aknamunkával szemben. Méltán bírálták a járási és városi pártválasztmányokban az illetékes gazda sági szerveket, hogy például co elemi károk becslése lassan és bürokratikusán haladt, a dolgozó parasztok csak késve, vontatottan kapták meg állami terheik arányos csökkentésérő.' szóló értesítést. Sok üzem vezetői szinte érthetetlen lassúsággal tettek intézkedéseket a szociális és munkavédelmi beruházások megvalósítása terén. Ha el akarjuk kerülni a további huza-vo- nát, következetesen és szilárdan meg kell valósítanunk a kormányhatározatok, párthatározatok végrehajtásának rendszeres ellenőrzését. Harcolj aiiak párt- bizottságaink, pártszervezeteink azért, hogy a kormányprogramul megvalósítását jelentő intézkedések végrehajtása korlátlan lehetőséget adjon munkásosztályunk, dolgozó paraszt- ságuíiúc, értelmiségünk számára alkotó lendületének kifejtésére, újabb, az eddiginél nagyobb munkakedv kibontakozására, új munkasikerek elérésére. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a választmányi üléseken, a taggyűléseken is bizonyosfokú befeléfordulás mutatkozott a pártélet belső problémái irányába olyan módon, hogy azokat elszakítva, különválasztva tárgyaltak a termelés kérdéseitől- Pedig a pártélet terén mutatkozó hibák kijavítás* elválaszthatatlanul .. összefügg azzal, hogy döntő javulás álljon be az állami és gazdasági élet minden területén. A múlt hibáinak egyoldalú feihányforgatásé helyett aktív, ellenőrző tevékenységet kell folytatni abban az irányban, hogy tanácsaink é-9 más állami szerveink valóban megtettek-e mindent a dolgozó nép életszínvonalának emelését szolgáló rendszabályok, intézkedések maradéktalan, azonnali végrehajtása érdekeben. Világosan tisztázódtak elvileg a pártválasztmányi üléseken és a már lefolyt taggyűlések beszámolóinak nagyrészében a kollektív pártvezetés kérdései. Világossá vált az is, hogy állami és gazdasági funkcionáriusok munkakörébe gyakran belenyúltak közvetlen gazdasági feladatok végrehajtásával pártszervezeteink, pártbizottságaink. Ezek a felismerések arra kell, hogy késztessék pártvezetőinket, hogy az állami és gazdasági feladatos közvetlen végzése helyett rálépjenek az állami és gazdasági tevékenységek állandó és következetes ellenőrzésének, támogatásának útjára. A párt ellenőrző tevékenysége természetesen nem választható el attól a széleskörű politikai munkától, amely biztosítja a párt és a tömegek közötti kapcsolat megszilárdulását, a dolgozó nép öntudatának, politikai érettségének emelkedését. Amikor a pártszervezetek, pártbizottságok sajátos módszereikkel ellenőrzik a kormányhatározatok, intézkedések végrehajtását, egyben lemérhetik saját politikai tevékenységük értékét, eredményességét is. A kormány programmjának végrehajtását ellenőrző tevékenység nem képzelhető el másképpen, csak úgy, ha ebbe bevonják pártszervezeteink a legszélesebb dolgozó tömegeket. A bírálat, önbírálat, különösen az alulról jövő bírálat kiszélesítése, fellendítése terén végzett politikai munka segítséget nyújt az állami és gazdasági élet terén működő kommunistáknak, funkcionáriusoknak abban, hogy kormányunk programmját még gyorsabban, még hathatósabban hajtsák végre és megszilárdítsák saját vonalukon az illetékes szervek és a tömegek közötti egészséges viszonyt. A vezetés, a kommunista irányító munka egyik sarkalatos elve; a határozatok, az intézkedések végrehajtásának öntudatos ellenőrzése. Ezzel az ellenőrző tevékenységgel pártszervezeteink hathatósan hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megyénk dolgozóinak életszínvonala, a termelésben való fokozott érdekeltsége állandóan emelkedjék és a gyors megvalósulás útján egészséges ütemben haladjon előre kormányunk programmja, A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a Szovjetunió mezőgazdaságának tovább* fejlesztését szolgaié intézkedésekről A Szovjetunió Kommunista Pálija Központ' Bizottságának te.jes üléso 1953. szeptember 7-én N. Sz. Hruscsov e,vtárs beszámolója alapján határozatot hozott a Szovjetunió mezőgazdaságának továbbiéj.eszfését szo.gáló intézkedésekről., A határozat bevezető része hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió szoeia.ista mezőgazdasága, ameiy a kommunista párt vezetésével jött létre, és szilárdult meg, hatalmas ipari, technikai bázisra támaszkodik és a viiág legnagyobb és legjobban gépesített mezőgazdasaga. Vitathatatlanul bebi- zonyítoita döntő fölényét mind a kisár utermelö parasz.gazdaság, mind a nagyüzemi kapitalista mezőgazdasági terme.és felett. A szoeia.ista mezőgazdaság a békés építés éveiben es a nehéz háborús megpróbáltatások éveiben egyaránt bebizonyította nagy életerejét, azt a képességét, hogy egyre növekvő mértékeién el tudja .atni a lakosságot élelmiszerrel, a könnyű- és élelmiszeripart pedig nyersanyaggal. Szünet.enül fejlődik a "kolhozok korszerű technikává; felszerelt közös gazdasága és erősödik a kolhozrendszer, A kolhozok és szovhozok biztosították a mezőgazdaság termelékenységének . jelentős növekedését és a mezőgazdaság nagyfokú áruterme. ését, A határozat megállapítja, hogy a Szovjetunió el van .átva gaoonával és növekedett az egyéb termények és termékek állami begyűjtése is, A továbbiakban megállapítja a hutái ozat, hogy a mezőgazdasági termékek termelésének szinvonaa azonban nem elégíti ki teljes mértékben a lakosság növekvő élelmiszerszükségleteit, valamint a könnyű- és é.elmiszeripar nyersanyagszükségleteit, és nem felei meg a mezőgazdaság technikai ellátottságának, valamint a _ kolhozrendszerben rejlő lehetőségeknek. Most, amikor a Szovjetunióban már létrejött a hata.mas, technikailag tökéletes nehézipar és jelentősen megerősödtek a kolhozok, minden feltétet megvan a mezőgazdaság minden ágának gyors fellendüléséhez. A határozat ezután sorbaveszi a hibákat, amelyek fékezik a okosság létfontosságú szükscg.eteit kie.égítő könnyű- és élelmiszeripar további fejlesztését, és komo- -yan akadályozza a kolhozok és kolhozparasztok jövedelmének emelkedését.. Megállapítja a határozat, hogy kü.önösen kedvezőtlenül áll az állattenyésztés fej.esztésének ügye. Sok ko.hozban még lassan növek-. szik az állatállomány, alacsony az állatok hozama és gyengén fejlett a takarmányaiapja. Sok szovhoz munkájában szintén jelentős hiányosságok vannak, alacsony a mezőgazdasági növények terméshozama és az állattenyésztés ptoduktívitása. A hibák okait vizsgálva megállapítja a határozat, hogy .a Szovje.umó Kommunista Pártja következetesen liaiadt a nehézipar minden eszközzel va.ó fejlesztésének irányvonalán, mert ez szükséges feltétele a népgazdaság minden ága sikeres fejlesztésének s ez úton nagy sikereket ért el. Eddig az ország iparosítása kötötte, le a legjobb kádeteket. A nehézipar, va.iammt a mezőgazdaság és a könnyűipar egyidejű lejiesz lését nem lehetett biztosítani. Ehhez meg kellett teremteni a szükséges előfeltételeket. Ezek az e.őíeltételek most már létrejöttek, A mezőgazdaság több fontos ága eimarauásának azonban vannas más okai is és ezek a mező- gazdaság vezetésének hiányosságaiban gyökereznek. Rész.etesen vázolja azután a határozat ezeket az okokat, amelyek közül elsőnek emeli ki, hogy a szocialista gazdálkodás egyik a.ape.vét megsértve, nem tettek a dolgozókat anyagilag érdeke.tté a termelés fejlesztésében, jövedelmezőség növelésében. Hiba volt, hogy az élenjáró jól dolgozó kolhozokra nagyobb be- szo.gáitatási feladatokat róttak, mint a rosszul do.gozó kolohozok- ra. Sok ko.hozban megsértették a kolhozgazdaság artyel formájának egyiK legtoniosabb elvét — a közösségi és személyi érdekeknek olymódon vaió helyes összeegyeztetései az artye.ben, hogy a személyes érdekek alá legyenek rendelve a közösségi érdekeknek. Egyúttal azonban minden kolhoz- poriának joga van nem nagy, kiegészítő személyi gazdasághoz, amíg a közös gazdaság nem tudja teljesen kielégí.eni fogyasztási szükségleteit. Az artyel forma legfontosabb elveinek megsértése jelentkezett pé.dául a háztáji gazdaság termékbeszölgáltatásai- nak magas normáiban és a kolhoz- parasz-ok szemé.yi gazdaságára vonatkozó adópolitikában. A továbbiakban rámutat a határozat, hogy a hatalmas technikai lehetőségeket a mezőgazdaságban még nem kielégítően haszná.- ják ki. Hiba van a párt-, a szovjet- és a mezőgazdasági szervek irányító munkájában, a káderek kiválasztásában és a falusi pártpolitikai munka terén. A ko.hozok e.nökeiiől és vezetőségétől, a kolhozparasztoktól. függ, hogy sok ar- tyelben még nem megfelelő a munkaszervezés, a munkafegyelem és előfordul a közös tulajdon iránti hanyag magatartás. A határozat ezután feladatul lűzi ki, hogy a kolhozok, szovhozok és kerü.etek mezőgazdaságának elmaradt ágait, az élenjárók szinvona.ára kell emelni. A feladat az, hogy a legközelebi két-három év aiatj a Szovjetunió mezőgazdasága élelmiszertermékekben bőségesen kielégítse az ország lakosságának növekvő szükségleteit és bőségesen ellássa nyersanyaggal a könnyű- és élelmiszeripart. A továbbiakban rész.etezi a határozat a megteendő intézkedéseket. Ezek közölt elsősorban iog- lalkozik az á.ialtenyésztés további fejlesztésével, a ' kolhozparasztok — munkások és alkalmazottak — gazdaságai kötelező állati termék beözo.gáltatásának csökkentésével. A határozat példákkal szemlélteti az állattenyésztés fejlesztése terén elért sikereket, de ugyanakkor megállapítja azl is, hogy a közös áüatál.ománv elért növekedése és termelékenységének színvonala nem kie.égítő. Különösen élesen jelentkezik ez most, amikor a népgazdaság új, magasabb tokra emelkedett és mérhetetlenül megnőtt a lakosság szükségeid az állattenyésztési termékekben. Megállapítja a határozat, hogy az állattenyész.és fejlődésének Kedvezőtlen helyzetét mindenekelőtt a takarmánytermelés és betakarítás elmaradása magyarázza. Ezért íe.elősség terheli a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, a szovhozügyi minisztériumot, sok helyi szovjet és mezőgazdasjigi szervet. A határozat ezután konkrét pontokban megjelöli az elkövetkezendő két-három esztendőben e.végzendő feladatokat az állattenyésztés leggyorsabb fellendítésére, az elmaradás íe.számo.ására. Kötelezően előírja, hogy az egész mezőgazdaság állata.lománva 1954- ben a következő méretekig emeljék: telién 29.2 millió, szarvasmar- na ö5,9 millió, juh és kecske 144.4 millió, sertés 34.5 millió darab. A szarvasmarhaálioniány növekedéséve. kapcsolatban különösen hangsúlyozza a 'határozat a tehén- állomány növelésének, a baromfi- tenyész.és további fejlesztésének fontosságát. Szigorúan meg kell va.ósítani a párt és a kormány áí- >ai megállapított azt az elvet, hogy; az á.lami kötelező állatitermék— beszolgáltatást hektáronként alia-1 pítják meg. Ezzel elejét veszik annak a káros gyakorlatnak, hogy az állattenyésztés fejlesztése terén élenjáró kolhozok kötelezettségeit eme.ik,' A határozat kötelezőé» előírja, a párt- és a szovjet szerveknek, hogy széles körben magyarázzák meg a kolhozparasztoknak, munkásoknak és alkalmazottaknak azokat a hátát ozatokafj amelyek a kolhozok é6 kolhozparasztok anyagi érdekeltségéneit fokozására irányulnak a közös állattenyésztés fejlesztésében. Intézkedik a határozat az állattenyésztés produktivitásának fokozását szolgáló kiegészítő bérezés rendszeréről, s javasolja a kolhozoknak, hogy közgyűlések határozatai szerint az állati terméket és az állatok értékesítéséből származó pénzösszegeknek mintegy 25 ezáza.ékát előlegképpen évnegyedenként fizessék ki a kolhozparasztoknak. i A közös állatok' tenyésztésének minden eszközzel való fejlesztése mellett a helyi párt-, szovjet- és mezőgazdasági szerveknek fel keli számoiniok azt a káros gyakorlatot, amely a koihozparasztok érdekeit csorbítja, a személyi tulajdonban lévő állatok tekintetébeni 1953. második félévében fel kell menteni a húsbeszolgáitatás alól és nem kell bevonni az 1954. évi beszolgáltatásba a kolhozpat asz- toknak azokat a gazdaságait, amelyek 1953. június 15-ig nem ren-' delkeztek személyes tulajdont képező állattal. 1 1953, január t-i áiiapoí szerint?) ‘őrölni kel! a koihozparasztok munkások és alkalmazottak gazdaságainak az állati termékeié kötelező beszolgáltatásai terén a múlt évekből fennmaradt mindent adósságát. Ez a rendszabály segíti a' kol- hozparasz'okat a személyes tulajt dont képező állatok megtartásában, és beszerzésében. Nagy gondot fordít a határozat a szilán} (Folytatás a 2. oldalon)
