Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-02 / 205. szám

Párt és párt építés Xjfa* * A­Az MDP kecskeméti járási választmányának ülése A kecskeméti járás pártvá­lasztmányának kibővített ülése hétfőn tárgyalta meg a Köz­ponti Vezetőség június 27—23-i határozatát. A járási pártbizott­ság beszámolójában — melyet Putics József elvtárs, a JB. tit­kára mondott el — részletesen elemezte azokat a fontos ten­nivalókat, amelyek a járás pártszervezeteire, kommunistái­ra várnak a Központi Vezetőség határozatának megvalósítása útján. A beszámoló őszinte, bátor önkritikával tárta fel a járási pártbizottság és személy sze­rint Putics elvtárs vezetési módszereit és azok komoly hi­báit. Általános volt az, hogy a JB-n a személyi vezetés he­lyettesítette a kollektív veze­tést. Putics elvtárs lebecsülte különösen fiatalabb, tapaszta­latlanabb munkatársait, egyol­dalúan egyedül döntött fo.itos politikai kérdésekben. Gyakori volt az önkényeskedés a JB tag­jai részéről a területen. Nem tartották tiszteletben a falusi választott pártszervek hatáskö­rét, helyetük, vagy nekik pa­rancsolgattak. Hasonló hibákról számoltak oe saját munkaterületükön a Községi függetlenített és a fel­szólaló aJapszervi titkárok is; így Bibók Ferenc elvtárs Bu­gáéról, Bogár István kunbaracsi aiapszervezeti titkár és sokan mások. Berta József Tiszakécs- kéről ennek illusztrálására el­mondotta, hogy xi. egységes pártvezetőségben oda vezetett a kollektív vezetés hiánya, hogy a vezetőség még szét sem osz­totta az egyes funkciókat. A kollektív vezetés hiánya, a kritika, önkritika háttérbeszo- rulása meglazította a vezetők és a párttagság, a párt és a pár- tonkívüli tömegek közötti kap­csolatot. Bognár János elvtárs, az izsáki függetlenített titkár arról számolt be, hogy emiatt a taggyűlésekről a tagság nagy­része hiányzott, s különösen a dolgozó parasztok tartották ma­gukat távol a pártrendezvények­től, a pártmunkától. Volt eset rá, mondotta Setét Mátyás elv­társ Hetényegyházáról, hogy egy tanácsülésen 81 tanácstag­ból mindössze 14 jelent meg. Azt is hozzátette, hogy a párt és a tömegek közötti kapcsolat megiazulásának egyik alapvető oka a hiányos és alacsony szín­vonalú politikai felvilágosító munka. A pártmunkának ezt a súlyos hibáját többen is han­goztatták. A járási pártbizottság ön­kritikus, bátor kritikai hangtól átfűtött beszámolója jó hatást váltott ki a kibővített választ­mányi ülés résztvevőiből. Azon­ban még sem bátorította eléggé a jelenlévőket arra, hogy ke­ményen és személyekre való te­kintet nélkül hozzák felszínre a felső pártszervek hibáit a terü­letükön mutatkozó hiányosságo­kat. Nem igen bírálták a járási pártbizottság munkáját. Általá­ban a hozzászólások zöme erő­sen múltba tekintő jellegű volt. Csak igen kevés felszólaló adott számot arról, hogy mi történik kormányunk programmjánsk végrehajtása érdekében a Köz­ponti Vezetőség ülése utáni időben. Pedig ezen a téren ha­laszthatatlan tennivalók van­nak. Az agitációs munka gyen­gesége, a termelőszövetkezeted népnevelői számára rendezett 3 napos iskola egyes helyeken mutatkozó alacsony színvonala arra mutat, hogy a pártszerve­zeteket sok mulasztás terheli a kormányrendeletek ismertetése, tudatosítása és a végrehajtásu­kért folyó mozgósítás terén. Nem mutatott rá a pártválasztmányi ülés kellő élességgel arra sem, hogy milyen káros következmé­nyekkel jár a legkisebb önelé­gültség, megnyugvás, vagy a kezdeti eredmények túlértéke­lése. Harcolni kell naponta a tö­megekért. Énnek a harcnak a jó módszereiről azonban kevés szó esett. Bár a beszámoló a legköze- iebbi politikai és gazdasági fel­adatokról részletesen megem'é- kezett, a hozzászólások csak igen kevés előremutató javaslatrai, megjegyzéssel gazdagították ezt a fontos kérdéscsoportot. Kevés olyan hozzászólás akadt, mint Márfi Imre elvtársé — a lász'ó- falvi »Úttörő« tsz párttitkáráé —, aki felhívta a párt választ­mányt, hasson oda, hogy megye­szerte teljes erővel megindulja­nak az őszi mezőgazdasági mun­kák. Márfl elvtárs saját termelő­szövetkezeti példáján igazolta, hogy mit jelent az idejében el­végzett mezőgazdasági munka. A tagoknak közel 6 kiló kenyérga­bonát osztottak ki. Akadt a be­csületesen dolgozók között olyan négytagú család is, amely 76 má­zsa kenyérgabonát vitt haza munkaegységei után. Márfi elv­társ ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta az alapvető agrotechnikai eljárások alkalmazásának jelen­tőségét és bejelentette, hogy a lehetőséghez mérten minden nö­vénytermelési ágban alkalmazni fogják a gépi segítséget. Ezért négyzetesen és keresztsorosan vetnek. Sok sző esett a járásra jel­lemző szőlő- és gyümölcskultúra kérdéseiről. De csak kevés hoz­zászóló beszélt arról, hogyan le­hetne jelentős és gyors javulást hozni a járás hagyományos ter­melési formájának fejlesztésére. Kevés előremutató javaslat hangzott el arra vonatkozóan is, hogy a járás speciális adottsá­gaira való tekintettel mi a te­endő a termelőszövetkezetek megerősítése vonalán. Egy fel­szólalás sem esett a gépállomá­sok munkájáról, holott az el­múlt évben igen sok kívánniva­lót hagyott maga után. Igen veszélyes jelenség volt az, hogy a pártépítési kérdése­ket a termelési feladatoktól el­vonatkoztatva tárgyalták legtöb­ben. A pártépítés és a kormány- programúi ' megvalósításának ügyét nem lehet egymástól el­választani. A jó kommunista munka, a pártszervezet erejéneK tekintélyének, a néppel való ösz- szeforrottságának egyik meg­dönthetetlen bizonyítéka az, hogy a területen jól, időben, tervszerűen folyik a gazdasági tevékenység. A kecskeméti járási pártvá­lasztmány ülése hiányosságai ellenére komoly mérföldköve lesz a járás pártéletében és ha a felhozott hibák és hiányossá­gok gyors kijavítást nyernek, új sikerek, a párt hatalmas meg­erősödésének forrásává, kiindu.ó pontjává válhat, A moszkvai egyetem az ú) tanév előtt Moszkva (TASZSZ) Áz M. V. Lomonoszovról elnevezett moszk­vai egyetem szeptember 1-én megkezdi 199-ik tanévét. Sok- ezer diák úgy várja ezt a napot, mmt nagy ünnepet — m vidotta Ivan Petrovszkij, az egyetem rektora a »TASZSZ« 'uciósítójá- v&l folytatott beszélgetés során. ,A szovjet kormány határozata értelmében a Lenin-hegyen át- .adják rendeltetésüknek az új, nagyszerű épületeket. A moszkvai egyetem az or­szág egyik legrégibb főisnolája, 1755-ben nyitotta meg Mihail Lomonoszov, a nagy orosz tu­dós. Soha nem látott fejlődést élt el az egyetem a szovjet hatalom idején —- jelentette ki továbbá Petrovszkij rektor. A tóbn, m.nt kétezer előadó és tudományos munkatárs között 25 akadémiai tag, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának 37 levelező tag­ja és 370 profes-zor van. Az egyetem évről-évre fiatul spe­cialistákat, matematikusokat, biológusokat, vegyészeket, geoló­gusokat, földrajztudósokat, tör­ténészeket ad a Szovjetország- nak. Az egyetem 12 tanszékén jelenleg több, mint 16 ezer diák tanul. Ebben az évben mintegy 3000 ember lépi át az egyetem küszöbét, ez az idei utánpótlás. Az új épület méretei valóban grandiózusak. A tudomány palo­tájának az össztérfogata több, mint kétmillióhatszázezer köb­méter. (MTI) A lipcsei vásár magyar pavilloitjában Berlin (MTI) A vasárnap meg­nyílt lipcsei nemzetközi vásárt eddig több, mint 130 ezer kelet- és nyugatnémetországi, vala­mint külföldi érdeklődő tekin­tette meg. A legnagyobb figyelmet a Szovjetunió és a Kínai Népköz- társaság kiállításai vonják ma­gukra. Nagy elismeréssel nyi­latkoznak a látogatók a népi demokratikus országok termé­keit bemutató kiállítási pavil­onokról is. A kapitalista államok gazda­sági és kereskedelmi köreineK eddig több, mint ezer képvise­lője érkezett Lipcsébe. A lipcsei vásáron résztvevő magyar küldöttség vezetője: Hi­das István nehézipari miniszter hétfőn a Magyar Néoköztársa ság kiállítási pavilonjában fo­gadást adott a sajtó képviselői számára. Hidas István a sajtó- fogadáson a többi között a kö­vetkezőket hangsúlyozta; A Magyar Népköztársaság eb­ben az esztendőben is felhasz­nálja a lehetőséget, hogy a ha­gyományos lipcsei vásár kere­tében bemutassa a Német De­mokratikus Köztársaság dolgo­zóinak a magyar népgazdaság fejlődését és eredményeit. A Magyar Népköztársaság ilyen módon is ki akarja fejezni, mi­lyen nagy jelentőségei tulajdo­nít az országaink közötti bará'- ságnak és egymás kölcsönös tá­mogatásán alapuló gazdasági kapcsolatainknak. A japán kormány előkészületei a nagyszabású felfegyverkezésre Peking (Uj Kína) A »Nemzet­biztonsági tanács« Japán álcá­zott katonai főhadiszállása, el­határozta, hogy októberben ’•nemzetbiztonsági kutató inté­zetet« állít fel magasrangú ka­tonatisztek kiképzésére — mond­ja egy tokiói jelentés. Ez az in- 'ézkedés a nagyszabású újrafei- fpgyverkezési tervek végrehajtá­sának keretébe tartozik. A »Kiodo« hirügynokség je­lentése elismeri, hogy ez az új intézet megfelel a háború alatti »totális háború kutató intézeté­nek«, amely a japan militaris­ták egyik legfőbb irányító szer­ve volt támadó háborújukban. A Joszida-kormány felkészül arra is, hogy újra életbeléptesse a hírhedt háború alatti »nem­zetbiztonsági törvényt«, amely a japán nép szólás- és sajtósza­badságának megfojtását céloz­za. Ennek a törvénynek vegre- hatását össze akarj ári kapcsol­ni a »kölcsönös biztonsági se­gély-jel. A japán közvéleményben fel­háborodott ellenállást szülnek a háború alatti rendőruralom fel­támasztását célzó kísérletek. A japán lapszerkesztők és kiadók szövetsége nyilatkozatban óva intette a Joszida-kormányt a sajtó- és szólásszabadság kor’á- tpzásától. A nyilatkozat rámu­tat, hogy a kormány a -bizton­ság« jelszavával akarja vissza­állítani a háború alatti fasiszta ‘krvéaveket. (MTI) Százezer forint pénzjutalomban részesülnek a „Szabadfelvásárlási hónapu versenyében élenjáró SZŐ VOSZ és OFF ÉRT vállalatok dolgozói A SZÖVOSZ begyűjtési és fel- vásárlási főosztálya és a felvá­sárlási igazgatóság szeptember­ben »Szabadfelvásárlási hónap«- ot indít. A »Szabad felvásárlási hónap« versenyében a földmüvesszövet- kezetek és az OFFERT vállala­tok dolgozói vállalták, hogy har­madik negyedévi szabadfelvá­sárlási tervüket 110 százalékra teljesítik. A felvásárlók pedig a szerződéses gyümölcs- és zöld­ségféleségeket 100 százalékban begyűjtik és azt minőségi áru* ként adják át a MEZÖKER-ae!» szállításra. A SZÖVOSZ a »Szabadiéival sárlási hónap« versenyében » legjobb eredményt elérő földmű-* vesszövetkezeti ügyvezetők, jáé rási, megyei szövetségek, vaia* mint a legjobb megyei OFFERT? vállalatok és a felvásárlásban élenjáró dolgozók között 100.900 forint pénzjutalmat oszt ki. Erősen kiélezni az ota-jipzláy viszony Róma. (TASZSZ) Az utóbbi napokban Trieszt szabadtér ület he.yzetének kérdésével kapcsolat­ban erősen kiéleződött Olaszország és Jugoszlávia viszonya. Hírek terjedtek el árról, hogy mind­két fél katonai lépéseket készít elő. Az olasz sajtó közölte, a ,;Ju- gopress“ jugoszláv hírügynök­ségnek jugoszláv hadgyakorlatok­ról szóló jelentését. Olasz sajtó­jelentés szerint a jugoszláv hír- ügynökség utalt arra, hogy Ju­goszlávia hivatalosan területihez szándékszik csatolni Trieszt sza­badterület B-övezetét. Az olasz külügyminisztérium hivatalos nyilatkozatot tett közzé. Ebben rámutat, hogy amennyiben Jugoszlávia valóban megteszi ezt a lépést, akkor „Olaszország két­ségtelenül úgy fog reagálni, ahogy azt népünk leikiismerete megkö­veteli.” A nyilatkozat hozzáteszi, hogy augusztus 29-én Pella olasz miniszterelnök fogadta az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország diplomáciai képviselőit, tanácsko­zott Taviani hadügyminiszterrel és Marrassal, a vezérkar főnökével, hogy megvitassa ennek a pro­blémának „politikai és technikai oldalait.“ A lapok rámutatnak, hogy „Jugopress" közleményét éppen a jugoszláv partizánok Gorizia közelében tartandó kongresszusa és a jugoszláv hadgyakorlatok kü- szöbén hozták nyilvánosságra. A partizánok kongresszusán Tito is fel íog szólalni, a jugoszláv had« gyakorlat pedig, mint a „Tempo” című lap írja, nem messze Ljublja- nától, azaz az olasz határ közeié-, ben'fogják megtartani. Az „Ari” nevű olasz hírügynök'« ségnek a „Quotidiano“ című lap* ban megjelent közlése szerint Pella miniszterlenök, Taviani hadügy« miniszter és Marras, a vezérkar, főnöke két janácskozáson vitatta meg a jugoszlávellejies „ellen« rendszabályokat”, amelyek között a keleti határra törénő csapatátlie- lyezések is szerepelnek...; „hogy mód nyíljék haladéktalanul visz« szaverni bármely csapást, amelyet Jugoszlávia esetleg ránk mérni próbál.“ Ezekkel az intézkedésekkel kap­csolatban felfüggesztették a kato­nák szabadságolását. Ezenkívül ismeretessé vált, hogy a belgrádi olasz katonai attasé megtagadta a részvételt a jugoszláv hadseregnek az olasz határ közelében tartandó hadgyakorlatain. (MTI) A jugoszláv proletáriátustól megvonják a szakszervezeti jogokat Irta: Dejan KrecuL JUGOSZLÁVIÁBAN a közel­múltban egy törvényt hoztak, amely megfosztotta a helyi és a járási szakszervezeti bizottságo­kat attól a jogtól, hogy a mun- káselbocsájtás kérdésébe bele­szóljanak. Ezzel a kapitalisták­nak teljesen szabad kezet adtaa a munkáselbocsájtás kérdésé­ben. A szakszervezetek veze’ői azonban egyáltalán nem tilta­koztak a jogfosztó rendelet el­len. Az ilyesmi azonban egyáltalán nem megy ritkaságszámba a mai Jugoszláviában, sőt a szakszer­vezeti vezetők gyakran maguk is előállnak olyan javaslatokkal, amelyek a dolgozók helyzetét még jobban súlyosbítják. A »Borba« július 14-i száma pél­dául megdicsérte a szakszerve­zeti vezetőséget azért a javasla­táért, amely szerint minden ka­tegóriába eső munkásnál csök­kenteni kell a gyermekpótlékot. A titóista szakszervezetek köz­ponti tanácsa nemrég még azok­nak a pótlékoknak az eltörlését Is javasolta, amelyeket a jugo­szláv proletariátus a háború előtt, a monarchoíasiszta rend­szer ideje alatt harcolt ki magá­nak. így többek közt javasolták, ne adjanak a jövőben ingyenes ruhaneműt és cipőt a bányá­szoknak. Szalaj szakszervezeti főkolompos javaslatot készített arra, hogy a szakszervezeti ta­goktól minden kiváltságot von­janak meg, eszerint legyenek egyenlők a szakszervezeten kívüli dolgozókkal. Ez természetesen a szakszervezetek felszámolását jelentené. FÉLVE »saját« szervezetüktől, Szalaj és a szakszervezetek köz­ponti tanácsa megtagadta a szlo­véniai bányászok küldötteinek fogadását, akik Belgrádija érkez­tek tiltakozni a tömeges mun- kaselbocíáj tások és a bérek csök­kentése ellen. A »Szlovenszki Po« rocsevalec« és a »Borba« című lapból kitűnik, hogy a küldötte« két több szlovéniai bányában tiltakozó gyűléseken választót« ták meg A belgrádi rádió közöl« te, hogy Szalajék nem hallgat« ták meg a jugoszláv mezőgazda­sági dolgozók küldötteit sem, akik követelték az elmúlt évben »az aszály« miatt a fizetésükből levont 20 százalék kifizetését, AZ ÁRULÓ szakszervezeti ve« zetőknek azonban nem minden esetben sikerült a munkások elé­gedetlenségét elfojtani. Mind gyakrabban törnek ki sztrájkok, Nemrégen a briezsesei műszaki műhelyben hosszabb sztrájk tört ki, amely a dolgozók győzelmé­vel végződött. Számos helyi szak­szervezeti vezető a munkásod oldalára állt, Szalajék, hogy megfélemlítsék a munkások szervezett harcát, újból »át akarják szervezni« a szakszervezeteket. Az eddig mű­ködő szakszervezeteket, amelyek a termelési elv alapján létesül­tek, most területi terv szerint akarják átszervezni, ugyanúgy, mint ahogyan ez Amerikában van. Ezzel az átszervezéssel a jugoszláv szakszervezetek vég- kép engedelmes segítőgépezetévé válnak a külföldi és a helyi ka­pitalistáknak. A JUGOSZLÁV proletariátus ennek ellenére megtalálja az út­ját és módját annak, hogy szer­vezkedjék és fokozza harcát a szakszervezeti jogokért, minden­napi érdekeinek megvédéséért, a munkáselbocsájtások, a tömeges munkanélküliség, a drágaság és a nyomor ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom