Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-01 / 204. szám

Párt és pártépités Az MDP Kecskemét városi választmányának ülése A Koreai Néphadsereg Ének- és Táncegyüttesének kecskeméti vendégszereplése KECSKEMÉT város pártvá­lasztmánya kibővített ülést tar­tott szombaton, ahol megvitatta a Központi Vezetőség június 28-i határozatát. A városi pártbizott­ság beszámolóját Feitete Mikiás elvtárs, a pártbizottság titkára mondta el. A beszámoló rámuta­tott a város fejlődésére, körvo­nalazta azokat a sikeremet, ame­lyeket a pártszervezetek eddig elérték. Ezután mélyrehatóan feltárta a pártmunka fogyaté­kosságait, keményen megbírálta a pártbizottság tagjainak és tit­kárának a tevékenységét, fel­vetette az alapszervezetek veze­tőinek a pártmunkában elköve­tett hibáit. Részletesen tárgyal­ta a kollektív vezetést, a bírálat és önbírálat hiányából, a part­demokrácia megsértéséből eredő hibákat. Rámutatott ezeknek a hibáknak a termelésre és a párt- szervezetek tömegkapcsolatára gyakorolt rossz hatására, alapo­san foglalkozott a pártoktatás fogyatékosságaival, amelyek egyik döntő okai a hibáknak. Ismertette a beszámoló azokat s feladatokat, amelyek a Köz­ponti Vezetőség határozatának végrehajtása terén a párttagok előtt állanak. A beszámolót vita követte, amelynek során 25 felszólaló elvtárs tárta fel a saját mun­kájában és pártszervezetében el­követett hibákat és bátran bí­rálta a pártbizottságnak és azok tagjainak, munkatársainak hely­telen munkáját. A FELSZÓLALÁSOK lénye­gében visszatükrözték a párt- szervezetek tömegkapcsolatá­nak meglazulását. Török Sán- dorné, az első kerület párttitká­ra elmondotta, hogy azelőtt sűrűn felkeresték a pártirodat a dolgozók jogos panaszaikkal. Az Utóbbi időben a pártonkívüliek elmaradtak, mert a pártszerve­zet intézkedései nem voltak ha­tásosak. Mikor ennek okát meg­vizsgálta, rájött, hogy a főhiba az ő munkamódszerében van, mert úgy gondolta csak az van jól elvégezve, amit ő végez el, vagyis a munkát nem osztotta meg a pártszervezet vezetősége és a párttagok között, Kapi­tány elvtárs is arról beszélt, hogy a taggyűlések beszámolóit legjobb esetben csak ketten leé­pítették, a pártcsoportbizalmia- kat nem mozgósították, ezáltal ók sem tudták ellátni a pártta­gokat pártmunkával. Emiatt ellanyhult a dolgozók közötti felvilágosító munka, meglazult a dolgozók és a pártszervezet kapcsolata. Eredménye még a pártválaszt­mány ülésének, hogy a felszó­lalók feltárták azokat a hibákat, amelyek a dolgozók igényeméit kielégítése terén a város terüle­tén tapasztalhatók. E kérdések felvetésével — igen helyesen — nem voltak szűkmarkúak a fel­szólalók, s a hibák felszámolásá­ra számos egészséges javaslat hangzott el. A VITA HIÁNYOSSÁGA volt, hogy a felszólalók nem mutat­tak útat a pártmunka egyes területein mutatkozó hiányos­ságokra. A beszámoló foglalko­zott azzal, hogy Kecskemét üze­meiben a párttagok száma a dolgozókhoz számához viszonyít­va igen alacsony, s a párttagok száma az utolsó félévben nem növekedett, hanem csökkent. Kétségtelen, hogy ez a pártmun­kának súlyos hiánya. Mégis egyetlen hozzászóló sem vetette fel, hogy mi ennek az oka, s hogy milyen feladatokat hárít ez a pártszervezetekre, a párt­tagokra. AZZAL IS foglalkozott a be­számoló, hogy a megye üzemei­nek 60—65 százaléka Kecskemé­ten van. A felszólalások még­sem foglalkoztak olyan fontos kérdésekkel, mint a ter­melés pártellenőrzése és Balogh eivtárs, a Kecskeméti Gépgyár vállalatvezetője hozzászólásán kívül nem vetették fel a mun­kafegyelem, a tervteljesítés sok üzemben tapasztalható pro­blémáit. Nem vitatták meg az elvtársak, hogy a kormányha á- rozatokat miként használják fel a párt tömegkapesolatának trieg- szilárdítására. Általában a múlt­ról beszéltek és a jeient is érin­tették, de nem mutattak előre, nem világítottak rá, hogy mi a pártszervezetek, a párttagok teendője, a hibák kijavítása, a pártszervezetek megetősítése, a párthatározat végrehajtása étele­kében NEM VETŐDÖTT fel például az sem, hogy a kommunistáit ho­gyan állnak helyt a kormány­programra megvalósításáért folyó küzdelemben, s arról is kevés szó esett, hogy mit kell a párt­IMMÄR öt esztendeje, 1946 augusztus 31-én ragadta ki a halál az élők sorából A. A. Zsdánov elvtársat, a kommu­nista párt és a szovjet állami egyik kiváló vezetőjét, a nem­zetközi munkásmozgalom ki­emelkedő személyiségét, a kom­munizmus tántoríthatatlan har­cosát. Zsdánov elvtárs élete és tevé­kenysége a haza, a nép Ugye önfeláldozó szolgálatának, a bé­kéért, a világ népei közti barát­ságért folyó fáradhatatlan harc­nak lelkesítő példája. Zsdánov elvtárs fiatal kbrá- ban lépett a forradalmi mozga­lomba. Az első világháború' Ide­jén, 1915-ben lett tagja a kom­munista pártnak. A cárizmus megdöntése után az Uraiban építi ki a párt szervezeteit, majd 1924-ben a gorkiji terület élére került. 10 éven át vezette a gorkiji kommunisták harcát a szocialista iparosítás és a mező- gazdaság kollektivizálása győzel­méért. A PÁRT XVI. kongresszusán (1930) Zsdánovot a Központi bi­zottság tagjává választották. A XVII. kongresszus után (1934) a Központi Bizottság titkára és a Politbüro póttagja, majd 1933- ben tagja lett. 1934-ben a Kirov elvtárs ellen a trockijisták által elkövetett orvgyilkos merénylet után Zsdá­nov elvtárs a leningrádi párt- szervezet élére került. A Nagy A DISZ Központi Vezetősége hétfőn délelőtt nagygyűlést ren­dezett a budapesti Sportcsarnok­ban. Megjelent a gyűlésen Jacques Denis, a DÍVSZ főtitkára, va­lamint a Román Népköztársaság budapesti követségének képviselői is. Jelen volt számos VIT-díjas szervezeteknek, a kommunisták­nak tenniök most, milyen köz­vetlen feladatok hárulnak reájuk a következő napokban, hetek­ben. A Kecskemét városi párt vá­lasztmányi ülés a hibák ellené­re nagyjelentőségű volt. Az elhangzott jryílt, őszinte bí­rálat és önbírálat nagy lépés előre azon az úton, amelyen következetes kommunista mun­kával elmélyíthetjük a párt és tömegek kapcsolatát és a város mindén öntudatos dolgozójával sikerrel végrehajtjuk a párt ha­tározatát, a kormány programm- ját. Honvédő Háború idején Zsdá­nov elvtárs önfeláldozóan telje­sítette a párt és a szovjet kor­mány'utasítását, hogy szervezze és irányítsa Leningrád védel­mét. Zsdánov elvtárs lelkesítő vezetésével Leningrád védői olyan férfiasságról, hősiesség­ről és nagyszerű erkölcsi erőről tettek tanúságot, amilyent még nem ismert a történelem. A né­met fasiszta hadak valamennyi támadása szétzúzódott Lenin­grád, a forradalom bölcsője, a hős város bevehetetlen erődjén. ZSDÁNOV a marxizmus-ie- ninizmus nagy eszméinek egyik legtehetségesebb pbopagand is­tája volt. Képességei különösen a háború utáni években bonta­koztak ki. Mint a marxizmus egyik legkiválóbb elméleti tu­dósa, nagymértékben hozzájá­rult ahhoz, hogy a szovjet nép és a többi országok népei he­lyesen sajátítsák el a lentni- Sztálini eszméket. Példa?, íjtí­pusú politikai vezető volt, aki helyesen hangolta öss2e a kom­munizmus gyakorlati építését a marxi elméleti kérdések elmé­lyedő tanulmányozásával. Zsdá­nov elvtárs a nemzetközi mun­kásmozgalom vezetőinek első so­raiba tartozott. Hősi élete és példája lelkesíti ma is a világ antiimperialist a, békeszerető erőit, a tartós békéért és népi demokráciáért folytatott küzdel­mükben. művész és sportoló. A gyűlésen Dénes István, a DISZ főtitkára tartott beszámolót a bukaresti IV. világifjúsági ta­lálkozó eredményeiről. Felszólalt Fülöp Viktor, az Ál­lami Operaház VIT-díjas magán- táncosa és Gurics György birkó­zó. (MTI) ve A. övezetét. A trieszti kérdés kiéleződésével kapcsolatban az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kapcso­latba lépett egymással. Az olasz kormány rendkívüli minisztertaná­csot tartott, ~ Moszkva, aug. 39. (TASZSZ) Augusztus 29-én a Szovjet­unió külügyminisztériuma el­juttatta Ausztria moszkvai nagykövetségéhez a szovjet kormány jegyzékét az osztrák államszerződésről. A jegyzék szövege alább következik: "A Szovjetunió külügyminisz­tériuma azzal kapcsolatban, hogy megkapta az osztrák szö­vetségi kormány augusztus 19-i válaszjegyzékét, szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a szov­jet kormány az említett jegy­zékben nem talált kielégítő vá­laszt a szovjet kormány július 29-i jegyzékében felvetett kér­I désre. A fent említettek következté­ben a szovjet kormány ismét A Koreai Néphadsereg Ének- és Táncegyüttese Kim Gun tábornok vezetésével szombaton délelőtt Budapestre érkezett és vasárnap este máris Kecskeméten vendég­szerepeit. A 160 tagú együttest Kecskeméten a városi tanács elnö­ke, Szelepcsényi Imre elvtárs fo­gadta. Kecskeméti népviseletbe öltözött lányok a szeretet jeléül kenyeret és sót. nyújtottak át, majd néphadseregünk nevében Szalvai Mihály altábornagy üdvö­zölte a koreai művészeket. Az üdvözlésekre Kim Gun tábornok, az együttes vezetője válaszolt. Az együttes előadása este 7 óra­kor kezdődött az Ujkollégium ud­varán, ahol 2000 dolgozó felejthe­tetlen élményben részesült. Min­Moszkva, aug. 30. (TASZSZ) Augusztus 2B-án a Szovjet­unió külügyminisztériuma Fran­ciaország moszkvai nagykövet­ségének megküldte a szovjet kormánynak az osztrák állam­szerződésről szóló jegyzékét, amelynek szövegét az alábbiak­ban hozzák nyilvánosságra. »A SzovjCtUhíó külügyminisz­tériuma megerősíti Franciaor­szág nagykövetsége ez év au­gusztus 17-i válaszjegyzékénck vételét és szükségesnek tartja kijelenteni, hogy ebben a jegy­zékben nem nyújtanak kielégítő ftálaszt az osztrák szerződés kér­désére vonatkbzöáii. Az augusztus Í7-1 jegyzék ar­ról tanúskodik, hogy Francia- ország kormánya ezúttal sem je­lentette ki: hajlandó visszatér­ni az osztrák szerződéstervezet megvitatására, amely szerződés­tervezet cikkelyeinek többségé­ben már í949-ben megegyezés jött létre Franciaország, a Szov­jetunió, Anglia és az Egyesült Államok között, ami megterem­tette a lehetőséget, hogy meg­egyezés jöjjön létre a tervezet többi, nem rendezett kérdésé­ben. Másrészt Franciaország kormánya arra a kérdésre sem válaszolt, hogy visszavonja-e az úgynevezett rövidített szerződés­re vonatkozó javaslatát. Ez az úgynevezett rövidített szerződés figyelmen kívül hagyja az oszt­rák nép demokratikus jogainak kérdését és durván sérti a Szovjetuniónak az 1945. évi pots­dami egyezményben az ausztriai volt német javakra vonatkozóan előírt jogait. Az azonban, hogy a francia kormány nem hajlandó eltekinteni a »rövidített szerző­dés« megvitatásától — amely szerződést Franciaorszag, Anglia és az Egyesült Államok kormá­nya 1952-ben a Szovjetunió rész­vétele nélkül a Szovjetunió ér­dekeinek nyílt megsértésével dolgoztak ki — lehetetlenné te­szi az osztrák szerződéstervezet megerősíti azt a kérdést, hogy az osztrák kormány adjon hatá­rozott választ arra a kérdésre, »továbbra is táinogatja-e a ..rö­vidített szerződés“ tervezetét és érvényben marad-e az osztrák kormány 1952 július 31-1 memo­randumában foglalt nyilatkozata arról, hogy a további tárgyalá­sok (az osztrák szerződésről) le­hetetlen ama államszerződéster- vezet alapján, amelyben koráb­ban lényegében megegyeztek.« A külügyminisztérium az oszt­rák kormány tudomására hozza ezzel kapcsolatban a szbvjet kormánynak Franciaország, Anglia cs az Egyesült Államok kormányához intézett jegyzéket az osztrák szerződés tervezeté­nek kérdéséről.« den szám után felzúgott a ïapsor- kán. Felejthetetlen a »Bő aratás« című színes, gazdag összeállítású műsoíszámuk, a »Szövőnő dalá«- ból a koreai nők hősi odaadása csengett ki, akik a Koreai Munka­párt felhívására éjt nappalé téve dolgoztak a front számára. Nagy tetszést aratott egy magyar népi táncszám is, amelyet magyarorszá- gi szereplésére tanult be az együt-i tea. Az együttes müsorszámaiban bemutatta a sokat szenvedett ko­reai nép gazdag népi művészeiét és azt, hogy a művészet hogyan segítette a népet az imperia­listák elleni küzdelemben, az agresszorok elleni honvédő, felsza­badító harcokban. megvitatásának folytatását. Ez­zel kapcsolatban a szovjet kormánynak feltétlenül figye­lembe kell vennie, hogy Ausztria kormánya még 1952 július 31-én kijelentette: »további tárgyalások lchctéiio- nek az államszerződés régi ter­vezete alapján« és, hogy Gru­ber osztrák külügyminiszter 1952 május 24-cn adott nyilat­kozatában kijelentette: »Auszt­ria kész tárgyalásokat folytaim 1952 alapján, de távolról sem hajlandó 1949 alapján«. Az oszt­rák kormánynak a szovjet kor­mányhoz intézett augusztus 19-i jegyzéke arról tanúskodik, hogy az osztrák kormány nem ta­gadta meg azon hivatalos kije­lentését, amelyeket a múlt ív­ben az osztrák államszcrzödés- tervezet ellen tett és amely ál­lamszerződés cikkelyeinek több­ségében megegyezés jött létre. Franciaország kormánya au­gusztus 17-i jegyzékében a »rö­vidített szerződés«-tervczetérűl való lemondását egyes előfelté­telekhez fűzi, ami csak újabb bonyodalmakhoz és huza-vüná- hoz vezethet az osztrák állam- szerződés megvitatásában s ami­vel a szovjet kormány nem ért­het egyet, Franciaország kormá­nya említett jegyzékében java­solja a négy hatalom külügynti- niszterhelyettesei tanácskozásá­nak összehívását augusztus Sí­re. Ezzel kapcsolatban a szovjet kormány szükségesnek tartja emlékeztetni az ebben a kérdés­ben elfoglalt álláspontjára, ame­lyet ez év május 25-i jegyzéké­ben fejtett ki. Mint ismeretes, a külügyminiszterhelyettesek ta­nácskozása nem volt valamilyen állandó négyhatalmi szerv és az ilyen tanácskozás összehívása a Külügyminiszterek Tanácsának hatáskörébe tartozik, amely eb­ben az esetben nem vitatott meg ilyen kérdést. Ami az osztrák kérdésnek a német problémával való kapcso­latát illeti, a szovjet kormány szükségesnek tartja megerősíteni az augusztus 4-i jegyzékében foglalt kijelentését, nevezetesen azt, hogy »a német probléma megoldásában lehetséges sike­rek elősegíthetik az osztrák kér­dés megoldását is.« Egyúttal is­meretes, hogy Franciaország kormánya ez év július 15-i jegy­zékében szintén a német pro­bléma és az osztrák szerződés bizonyos kapcsolatainak, fennál­lásából indult ki, minthogy a Jegyzékben javaslatot tett a négy hatalom külügyminiszterei i tanácskozásának összehívására,, a két kérdés: a német problé-* ma cs az osztrák szerződés meg­vitatása céljából...« A szovjet kormány hasonló jegyzéket juttatott el Nagy- Britanriiá és az Egyesült Allk- mok kormányához is, Marokkói események Párizs. (MTI) Moharrfmed Mulai ben Arafa, a Laniel-kormány által a marokkói nép nyakára ültetett új marokkói szultán aláírta az első kinevezési okmányt. Mohammed Tazit nevezte ki Fezi pasának. Tazi már korábban is betöltötte ezt a tisztséget, amelyből 1944- ben távolították el hitlerista érzel­mei miatt, Az új szultánnal szemben nö­vekvő ellenállás mutatkozik meg az egész országban. Vasárnap az usadai francia gyarmati bíróság vizsgálóbírája vád a'á helyezett 7 marokkóit, köztük a helybeli kádi fiát is, azon a címen, hogy röp- iratokat szerkesztettek, illetve ter- esz'ettek az új szultán ellen, ízeket a röpiratokat . az usadi, ko­rán-iskola tanítványai terjesztet­ték a nép körében. Jugoszlóv-olasz feszültség a trieszti kérdésben (MTI) A trieszti kérdés miatt kiéleződött az olasz-jugoszláv vi­szony. Mind a római, mind a belgrádi kormányeajtó kölcsönö­sen azzal vádolja a jugoszláv, il­letve az olasz kormányt, hogy be akarja kebelezni Triszt B, illet­A szovjet kormány jegyzéke Ausztria kormányához as osztrák államszerződésről A kommunizmus lángielkű harcos« c3 VIT nagygyűlés a Sportcsarnokban A szovjet kormány jegyzéke az osztrák államszerződésről Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia kormányához

Next

/
Oldalképek
Tartalom