Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-23 / 197. szám

A Megyei Könyvtár kulturális színvonalunk emeléséért A felszabadulás nyomán ha­zánk független, szabad ország lett. Eszmei és gondolatszabadság szü­letett a Vörös Hadsereg léptei nyomán. Dolgozó népünk államá­ban minden hatalom és jog népet illeti. A tudományok zárt kapui megnyíltak. Uj egyetemek, főis­kolák, technikumok alakultak, könyvtárak ezrei létesültek. Or­szágunk minden kis falujában ma már könyvtár és kultúrotthon .várja dolgozóinkat. A szocializmus építése a kultu­rális színvonal szakadatlan emel­kedését leszi szükségessé. Kultu­rális színvonalunk emelésére még több tanulásra és olvasásra van szükség. E cél elérésére szol­gálnak iskoláink és könyvtáraink. Könyvtáraink a kultúra harcosai, de ugynekkor könyvek segítségé­vel könyvtárainknak támogatniok kell pártunk és kormányzatunk határozatainak sikeres végrehaj­tását is. Megyei könyvtárunk alig egy­éves fennállása óta igyekezett e feladatoknak eleget tenni. 1952. decemberében háromszor hatna­pos iskolát szerveztünk községi könyvtárosaink továbbképzésére. A tavaszi mezőgazdasági munka sikere érdekében több falusi könyvtárunkban a tavaszi munkák­kal kapcsolatos ankétokat és kiállításokat rcn* deztünk. A nyári mezőgazdasági munkák támogatására „Irodalmi Szemel­vényeket« és ajánló bibliográfiát adtunk ki 800 példányban. Az ara­tás és cséplés idején e szemel­vényekből több cséplőgépnél ered­ményes felolvasásokat tartottunk ebédszünetben. Gazdasági politikánk könyvtá­rosainkat is fokozottabb felada­tok elé állítja. Országosan emelni fogjuk népkönyvtáraink számát. A 3385 népkönyvtár helyett ez év végére 3770 népkönyvtár lesz. Megyénk területén a már mű- ffödő 5 járási könyvtár mellett 1954. januárjában még két járási könyvtár létesül, Kis* kőrösön és Bácsalmáson. 1954-ben Jánoshalmán és Kis- kunmajsán városi könyvtár lesz. Községi könyvárosaink nagy része társadalmi munkában végzi könyvtárának vezetését. Nem egy közülük évek óta szorgalmas és kitartó munkájával szép ered­ményt ért el. Ezek a könyvtáro­saink meg is kapták méltó jutal­mukat'. Izsák, Kecel és Fülőpszállás könyvtárosai ez év júniusától, illetve januárjától függetlení­tett, fizetéssel rendelkező könyvtárosok lettek. Könyvtárosaink; jó munkáján fog múlni, hogy a tervbe vett 46 község függetlenítését melyik község könyvtárosa fogja el­nyerni, Ahhoz, hogy növeljük orszá­gunk kulturális színvonalát, a meglévő könyvtárainkat is rendbe kell hozni. Könyvtárainknak meg­felelő helyiséggel és jó felszere­léssel is tükrözniük kell azt a fon- to6 szerepet, melyet az új szo­cialista embertípus kialakításában betöltenek, Ebben a munkában nagy szerep vár könyvtárosaink­ra is, de jelentőségteljes feladat vár járási és községi tanácsaink­ra és a tömegszervezetekre. Csakis kölcsönök segítés és együttműködés alapján tudják könyvtáraink segíteni pártunk és kormányzatunk gazdasági politi­káját és tudjuk valóra váltani Nagy Imre elvtárs szavait: »Necsak a jövőnk legyen tagyo- gó, hanem az út is, mely feléje visz.« Vági Lajosné. VJ kultúrháx, új mozi.., Könyvespolc Alkotmányunk negyedik évfordulóján új kultúrális létesítményeket adtak át megyénk több helyén A városföldi állami gazdaság dolgozói ünnepélyesen vették át augusztus 20-án az újonnan épült ikultúrházat. Az új falak között elsőnek köszöntötték a gazdaság nyolc traktorosát, akiknek Csík Ástál, a gazdaság igazgatója nyújtotta át a sztahanovista okle­veleket és a velejáró pénzjutalma­kat. A korszerűen berendezett rkultúrotthonnak filmvetítőgépe is van. A színjátszók mintegy 10.000 íorint értékű felszerelést kaptak. A gazdaság dolgozóiból zenekar alakult. Részükre is új hegedűket, langóharmónikát; és cimbalmot ajándékoztak. Az ünnepségen a gazdaság kultúrcsoportjai vidám jelenetekkel, táncokkal szórakoz­tatták a dolgozókat. Augusztus 20-át új filmszínház­átadással ünnepelték Helvécia dolgozói is. A szétszórt tanyavi­lágban eddig nem igen volt lehe­tőség szórakozásra. A község Augusztus 20-án Dunavecsén új járási könyvtárat adtak át az olvasóknak. Megyénkben ezzel a 231. könyvtárat nyitják meg. Csupán ebben az évben 48 új könyvtár létesült. Megyénkben 1952, októberig nem voltak megyei és járási könyvtárak. A területi könyvtá­rak irodalommal való ellátását a kecskeméti és bajai körzeti könyvtár végezte. Az utóbbi idő­ben nagyarányú fejlődés tapasz­talható ezen a téren. Többek kö­zött az idén t4 új termelőszövet­kezeti könyvtár is megkezdte működését. Az üdülő dolgozók számára rendszeres kölcsönzést biztosí­tottak a strandokon, Kecskeméten A kecskeméti Árpád Mozi augusz­tus 96-ig játssza a hindu filmgyártás egyik új alkotását, a „Földönfutók“ című filmet. A film Bengália egyik kis falujának életét tárja a nézők elé. Főszereplője: a hindu nép harca — kizsákmányolói, elnyomói, belső és külső ellenségei ellen. Noldanga falu jómódú gazdái, uzsorásai, az angol uralkodó hü tá­maszai, a gazdag muzulmánok és hinclúk akciót szerveznek a szegény- parasztok ellen. Arra igyekeznek -rfhaxzAihi a szegényeket, hogy ad­dolgozói az új létesítményben szeretettel fogadták államunk gondoskodását, a kormány- programra megvalósítását, aineiy kimondja a dolgozók kulturális színvonalának állandó emelését. Az új filmszínház Helvécia község dolgozóit is a kultúra élvezésének újabb lehel őségéhez juttatják. »Alkotmány filmszín­ház« lett a neve az új helvéciai mozinak, hogy ez is emlékeztesse a dologzókat a mi népi alkotmá­nyunkra, melynek minden sza­vát megvalósítja pártunk útmu­tatása alapján államunk. Alkotmányunk ünnepét He- tényegyháza dolgozó parasztjai is az új kuttúrházban tartották. Az új létesítmény ebben a községben is a dolgozók kulturális szük­ségleteinek fokozottabb kielégí­tését szolgálja. Rövidesen bizo­nyára kedvelt szórakozóhelyévé válik a falu minden dolgozójának Moliere: Férjek iskolája Moliere első jelentős művé­nek tárgya a feudalizmus bék­lyóiból szabadulni igyekvő pol­gárság törekvéseit tükrözi. A feudalizmusban a nő adás­vétel tárgya volt. Az író ezzel szemben a szerelem természetes jogát hirdeti. Alakjai részben a régi kötöttségekkel terhelt ne­mesek, másrészt a szószátyár, feudális urakat utánzó polgá­rok. A színművet Helti Jenő fordította, Sahov: A tűzmadár nyomában Az elbeszélés-kötet lapjain szebbnél-szebb természeti le­írásokban vonulnak fel a Szov­jetunió különböző vidékei. Ezek kézzelfoghatóan bizonyítják a sztálini természetátalakító ter­vek hatalmas távlatait és lehe­tőségeit. Az elbeszélések fő vonzóereje a Fekete-tenger mel­lékének, a tundravidék csodá­latos tájképeinek festői leírá­sában rejlik, Humoros jelenetek váltakoznak az elbeszélésekben, mindvégig izgalmas kalandok­kal. Megismerjük az önfeláldo- zóan, lelkesen dolgozó szovjet tudósok típusait, a Szovjetunió különböző tájai lakóinak életét, Anand Műik Radzs: A kuli A Béke Világtanács neves hindu írótagjának regényében India színes, kavargó világából lép elénk a fiatal kuli. Sorsa megismertet India társadalmi életével, különösen a hindu dol­gozók megdöbbentő nyomorúsá­gával. De látjuk az öntudato­sodó tömegek harcát is az an­gol és indiai burzsoáziával. A fiatal kuli tragikus sorsa súlyis vád az elnyomók és kizsákmá­nyolok ellen, Felavatták a bajai Úttörő várost Augusztus 20-án, alkotmá­nyunk évfordulóján avatták fel Baján a Duna partján épült Úttörő várost. A bensőségtel- jes ünnepségen a városi tanács­tól az úttörő pajtások küldött­sége vette át a számukra épí­tett üdülő otthont. Az ünnep­ségen megjelentek a párt, a ta­nács, a tömegszervezetek és az ipari üzemek dolgozói. A kis úttörőpajtások ígéretet tettek, hogy jobbtanulással fogják meg­hálálni a róluk való újabb gon­doskodást, a társadalmi munká­ban résztvett ipari dolgozók pe­dig megfogadták, hogy tovább­ra is ott lesznek és részt kárn jk városuk csinosításában és fej­lesztésében. Alkotmányunk ünnepén új járási könyvtárat adtak át a dolgozóknak Dunavecsén I ilminmerieíé» Földönfutók és Baján. A kecskeméti Széktói- fürdő könyvtár egy hónap alatt 140 kölcsönzést bonyolított le. A könyvek és az olvasók szá­ma hatalmas arányokban megnö­vekedett. 1952. december 31-ig a könyvtárak összes könyvállomá­nya 76.301 darab könyv volt. Ez a mennyiség 1953. augusz­tus 1-én majdnem meghárom­szorozódott. Jelenleg 178.308 könyvvel ren­delkeznek megyénk könyvtárai. Az olvasók számának növekedé­sét ékesen bizonyítja, hogy amíg az elmúlt évben 28.300 könyvet kölcsönöztek — ebben az évben augusztus 1-ig már 50.000 főié emelkedett a kikölcsönzött mű­vek száma. ják el házaikat, földjeiket és köl­tözzenek Kalkuttába, ahol munkát és kenyeret kapnák. Erre azért van szükség — mondják ezek az elve­temült csirkefogók, mert a muzul­mánok rövidesen bejönnek a falu­ba és legyilkolják a hindukat. Az emberek hallgatnak is az ámításra. Gyermekek és öregek napokig gyalogolnak, elárasztva az ország­utakat és ösvényeket, amíg végre megérkeznek Kalkuttába. Az ottho­nukat vesztett emberek álmaikból keserves valóságra ébrednek. Évadnyitó társulati ülés a kecskeméti Katona József Színházban A kecskeméti Katona József Színház dolgozói augusztus hó 19-én tartották. évadnyitó tár­sulati ülésüket. Az ülésen a színház új igazgatója, Duka Antalné elvtársnő mondott be­szédet. Hangsúlyozta, hogy a színháznak sokkal fokozottabb mértékben kell résztvennie Kecskemét kulturális arculatá­nak kialakításában, mint eddig. El kell érnie, hogy minden kecskeméti dolgozó magáénak érezze, szeresse is a színházat. Ez a törekvés jellemzi az 1953 —54-es évad műsorának össze­állítását is, Több újdonság, nagysikerű új és régi operett és klasszikus prózai mű kerül bemutatásra. Kecskemét dolgo-i zói láthatják majd többek kö- zött Lehár: Luxemburg grófja, Gábor Andor: Dollárpapa, Csiz- marék: Boci-boci tarka, Galicsi Nem magánügy, Jacobi: Leány-* vásár, Móricz Zsigmond; Pa-* csirtaszó, Schiller: Ármány és szerelem című darabját, A színház dolgozói őszinte lelkesedéssel fogadták az új műsorpolitikai bejelentéseket és a jó művészi munka érdekében tett intézkedéseket, Ami nem tetszik a dolgozóknak A náthás gramofon A napokban az egyik bará­tomtól hallottam, hogy az Ál­lami Könyvterjesztő Vállalat kecskeméti boltjában nagyszerű szovjet lemezeket lehet vásá­rolni. ‘Örömmel siettem én is, hogy szétnézzek, milyen meg­lepetéseket tartogat a hang­lemezkészlet. Régen pályáztam már egy-két lemezre, amit a rádióból hallottam. A könyvesboltban igen nagy örömmel fogadtak, udvariasan odakalauzoltak a lemezosztály­hoz. A választék valóban min" den igényt kielégít. A közked­velt mozgalmi és népi felvéte­lek mellett szép számmal talál­hatók klasszikus lemezek is. Csajkovszkij, Borodin, Rimszkij- Korzakov, Mozart. Beethoven — olvasom a hanglemezek cím­kéit. Kiválasztottam magam­nak Csajkovszkij: Olasz caprició- ját, meg egy részletet a Rigolettóból. Ez utóbbira emlé' keztem a rádió zenei fejtörőjé­ből, de az »Olasz caprlcciót« szerettem volna meghallgatni. — O, nagyon szívesen bemu­tatjuk bármelyik lemezt — vi­lágosított fel az elárusító, az­zal felnyitotta egy gyanús kiné­zésű, viharvert öreg szekrény­nek a tetejét. Kétségkívül gra­mofon kinézése volt a szekrény tartalmának. Bár enyhe gyanú' val töltőt el a lemezjátszó ké­pességei iránt az a szomorú ku­tya, amelyik a gyári védjegyen, szemlélt egy nagyanyáink ide jé-- bői származó tölcséréé gramo­font. És következett a nagy pilla» nat! Az »Olasz capriccio« első ütemei felhangzottak a lemez-, játszó gyomrából. Csodálkozva néztem az elárusítóra. Talán tévedésből valami másik lemezt tett fel? Tudniillik valami utá* nozhatatlan, fűrészeléssel kom-i binált vonítás hallatszott a gyö­nyörű Csajkovszkij-mű jólismert ütemei helyett, Hát ebből én igazán nem tudom megállapí­tani, hogy tetszik-e nekem ez a hangfelvétel. Haza nem vihetem a lemezt, hogy otthon hallgas­sam meg, mert ahhoz meg kel­lene vennem! De miért vegyem meg addig, amíg nem próbál­tam ki? Én azt hiszem, nem is a gra­mofon a hibás. Az megtette a magáét. Vonított, krákogott. Egy ilyen öreg masinától mást nem is várhat az ember. De az aa érzésem, az Állami Könyvter* jesztő Vállalatnak még sok ten­nivalója van annak az érdeké­ben, hogy a kitűnő szovjet hanglemezeket nemcsak poroa árucikkeknek tekintse, a lemez­vásárlókat pedig több meg­becsülésben részesítse, mint ebben az esetben. Csáki Lajos, A JÓ TESTVÉREK (Koreai népmese) a faluban élt egyszer egy paraszt­ember a feleségével. Két fiulc volt. A gyer­mekek felnőttek és a szülők megöregedtek. Amikor Csan Mo — így hívták az idősebbik fiút — húszéves lett, megházasodott. Csan Mo — ahogy az idősebbik fiúhoz illik — nem hagyta el az öreg szüleit. Náluk maradt továbbra is, hogy apja és anyja öreg napjaik­ra ne lássanak szüksé­get. Nemsokára megnősült a fiatalabb fivér is, Csan Su. A falu másik szélére költözött és kis gazdaságot akart te­remteni magának. Ez azonban nem ment könnyen. Sok vesződ- séggel kunyhót épített. De nem volt semmi eszköze, amivel a föld­jét megművelje. Ami­kor végre ekét szerzett, nem volt pénze, hogy ökröt vásároljon, ami­kor nagynehezen vett magának egy ökröt, akkor meg nem volt pénze, hogy a földes­úrnak a haszonbért ki­fizesse. Aztán meg egymásután születtek a gyermekek. De Csan Su szorgal­mas volt. Korábban ment ki a munkára, mint a szomszédai és legkésőbben jött haza. Nem volt könnyű a fiatalabb testvér élete, de legalább olyan ne­héz volt az idősebb fiú sorsa is. Nemcsak fe­leségéről és gyerme­keiről, hanem Öreg szü­leiről is gondoskodni kellett. Igen .szűkösen éltek a testvérek és sok gondjuk volt de a fö egyetértést semmi sem zavarta meg közöttük. EGY ŐSZI NAPON megnézte Csan Mo a rizskészletét és Így gondolkozott: — Sok rizsem nincs. Tíz zsák az egész. De Csan Su még keveseb­bet aratott. Segítenem kellene rajta, de ügy, hogy ne vegye észre. Mikor besötédetett, Csan Mo a vállára vett egy zsák rizst és öccse házához vitte. Útköz­ben találkozott egy emberrel, de sötét volt s nem tudta, hogy ki az. Testvére háza előtt letette a zsákot és ha­zament. Mikor Csan Mo haza­ért, csodálkozással lát­ta, hogy még mindig tíz zsák rizse van. De nem sokat töprengett, hanem ismét vállára vett egy zsákot és el­vitte a testvéréhez. V issza felé jövet ismét találkozott valakivel. De olyan sűrű volt a sötétség- hogy most sem ismerte megi ki lehet az. Mikor Csan Mo tús­záért, újból meglepő­dött. Ismét csak ott állt hiánytalanul a tie rizses zsák. Miféle csoda történ­hetettt Nos, ha még mindig van tiz zsák rizse, hát vihet még kettőt az Becsének. Újból nekiindult a szokott úton a falu má­sik vége felé. Ekkor váratlanul előbukkant a hold és megvilágítot­ta az utcát. Amikor Csan Mo éppen fele úton volt, látta, hogy valaki vállán egy teli zsákkal, közeledik. Megismerte, az öccse volt. — Bova mégy ilyen késő éjszakaf — kér­dezte Csan Mo. — Mondd meg tes hová mégy ilyen ké­sönf -*• szólt Csan Su. így aztán mindkét testvér előtt nyomban, kitudódott a dolog. Csan Su is elhatároz­ta, hogy segít a báty­ján és megosztja velej, amije van. Boldogan nevettek ég megölelték egymást. A. zsákok ugyan nehezeit voltak, de annál köny- nyebb a két testvét szive. Mert a testvéri szerelet és barátság még a legsúlyosabb terhet is megkönnyíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom