Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-18 / 193. szám
A Szovjetunió kormányának jegyzéke Franciaország, Nagy-Briiannia és az Egyesült Államok kormányához a német kérdésről Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió kormánya jegyzékét juttatott el Franciaország, Nagy- Britannia és az Egyesült Államok kormányához a német kérdés ügyében, A jegyzék hangsúlyozza: A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy ismét felhívja Franciaország, valamint Nagy- Britannia és az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra a rendellenes helyzetre, hogy nyolc évvel az európai háború befejezése után Németországnak nincs békeszerződése, továbbra is nyugati és keleti részre van szétdarabolva és más államokhoz viszonyítva egyen lőtlen helyzetben van. A jegyzék ezután rámutat ar ra, hogy a szovjet kormány már 1952 március 10-én Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya elé erjesztette megvizsgálás céljából a német békeszerződés alapjaira vonatkozó tervezeté amellyel kapcsolatban Francia- ország, Anglia és az Egyesült Államok kormánya mindezideig nem fejezte ki állásfoglalását. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya elutasítva a német béke- szerződés kérdésének megvizs gálását — más útra tért. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya 1952 május 26-án aláírta Adenauer bonni kormányé val »A három hatalom és a Német Szövetségi Köztársaság közötti viszonyról szóló szerződést«, amelyet úgy ismernek, mint »bonni egyezményt Ugyanez év május 27-én pedig Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kormánya a bonni kormánnyal együtt aláírta az »európai védelmi közösségről« szóló szerződést, amelyet »párizsi egyezmény« néven ismernek. Eme: lett mind a »bonni egyezmény«, mind pedig a »párizsi egyezmény« ötven évre előre elsza- kíthatatlanul összekarcsolódik a nyugati hatalmak támadó északatlanti tömbjével. A bonni és a párizsi egyezmény a német militarizmus újjászületéséhez, továbbá oda vezet, hogy Nyugat-Németország a világuralomra igényt tartó más hatalmak támadó terveinek esz köze lesz. Az az út, amelyre Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia kormánya a német kérdésben lépett: a német militarizmus feltámasztásához, egy új tjurópai háború veszélyének mind nagyobb fokozódásához vezet. Más út az, amely megfelel -t békeszerető célkitűzéseknek és kötelezettségeknek, amelyeket a négy hatalom közvetlenül a háború befejezése után vállalt magára Németországgal kapcsa latban, az az út, amely megfelel az európai béke íegszilár- dítása érdekeinek. Ezzel kapcsolatban természetesen nem szabad számításon kívül hagyni azt, hogy a potsdami értekezieí óta nyolc év telt el és hogy azóta nem csekély változások történtek, amelyeket a német kér dés végérvényes rendezésénei figyelembe kell venni. A potsdami megegyezés alapvető célkitűzései azonban — előmozdí tani a békeszerető és demokratikus Németország megteremtését — továbbra is kifejezik valamennyi európai nép, közöttük a német nép érdekeit és ezeket a német békeszerződés megkötése útján kell biztosítani. Nem kétséges, hogy a német békeszerződés megkötésének elsőrendű jelentősége van a német probléma rendezése szempontjából. Ismertetve az okokat, amelyek szükségessé teszik a német békeszerződés megkötését, a jegyzék leszögezi, hogy az szilárd békefeitételeket állapi': meg a német nép számára, elő fogja segíteni Németországnak, mint egységes, független, demokratikus és békeszerető államnak a fejlődését, biztosítja a német nép számára a más népekkel való békés együttműkó dés lehetőségét az egyenjogúsá, elvei alapján. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya azzal indokolja a némei békeszerződés megvizsgálásának elutasítását, hogy még nine össznémet kormány, amely résztvehetne a szerződés előkészítésében. A megvizsgálása ilyen indokolása azonban nem felel meg a dolog valódi állásé nak Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia politikája valójában nemcsak odavezet, hogy mindinkább elhúzódik a békeszerződés kérdésének megtárgyalása, hanem oda is, hogy ugyanekkor elhúzódik az egész német kormány megalakítása kérdésének megoldása is, mivei e politika Németország szétsza- kítottságának lerögzítésére, Németország egysége helyreállításának megakadályozására irá nyúl. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kor mánya az össznémet demokratikus kormány megalakítása kérdésének megoldása helyett javasolják az össznémet választások kérdésének megvitatását, de ezt az ügyet arra szűkítik le, hogy a négy hatalom vizsgálja meg külföldi államok képviselőiből álló és e választások megtartásához szükséges »feltételei megteremtése céljából vizsgálatot folytatott«, úgynevezett semleges bizottság kijelölésére vonatkozó javaslataikat. Ezt nem lehet másként értékelni, mint kísérletként arra, hogy a németországi választások megtar tását külföldi hatalmak kezéb adják át, s ebből a célból mindenféle külföldi »vizsgálókat« ültessenek a német nép nyakába, mintha nem is Németország ról volna szó, amelynek sokéves demokratikus hagyományai vannak, hanem valamiféle jogfosztott gyarmatról. Ez a javaslat odavezet, hogy a német népet kirekesztik belső kérdéseineK megoldásából. A jegyzék rámutat, hogy ez a javaslat alapjában eltér a pót dami határozatokban- kifejezés re jutott demokratikus elvektő'. A demokratikus Németqrszá nemzeti egységes helyreállításának kérdése a német nép szá mára alapvető kérdés volt és marad. Semmiféle kifogással nem igazolható ebben az ügyben a további halogatás. A Szovjetunió kormánya Franciaország kormányához, úgyszintén Anglia és az Egyesült Államok kormányához azzal a javaslattal fordul, hogy már most tegyék meg a német kérdés rendezésére irányuló gyakorlati intézkedéseket. A kifejtettek értelmében a szovjet kormány Németországra vonatkozóan halaszthatatlannak tartja a következő alapvető kérdések megoldását: 1. Békeértekezlet összehívása a Németországgal való békeszerződés kérdésének megtárgyalása érdekében. A szovjet kormány feltételezi, hogy ilyen értekezlet az összes érdekelt államok részvételével a legközelebbi hat hónapon belül összehívható £ nem látja indokoltnak a békeértekezlet összehívásának további halogatását. Az említett határidőn belül a német békeszerződés előkészítésével kapcsolatos egész előzetes munkát be lehetne fejezni. — Emellett fontos biztosítani Németország képviselőinek megfe. lelő részvételét a békeszerződés előkészítésének minden stádiumában és a békeértekezleten. A békeszerződés előkészítésében az ideiglenes össznémet kormány megalakulásáig résztvehetnének a Kelet és Nyugat-Németorszáaútján megalakítható. Amennyiben ez most körülményesnek bizonyul, akkor az ideiglenes össznémet kormány a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság kormányának b'zonyos időre való fenntartásával is megala kítható. Ebben az esetben az ideiglenes össznémet kormány nyilvánvalóan az első stádiumban csupán korlátozott funkciókkal rendelkezik majd. Az ideiglenes össznémet kormány meg alakítása azonban még ebben a helyzetben is reális előrehaladást jelent Németország egyesítése irányában, aminek össznémet kormány valóban szabad össznémet választások alapján történő megalakításában kell teljes befejezést nyernie. Az ideiglenes össznémet kormány feladatai : a) Az ideiglenes össznémet kormány megoldhatná az olyan halaszthatatlan össznémet jelentőségű kérdéseket, mint: Németország képviselete a béke- szerződés előkészítésében, valamint Németország képviselete a nemzetközi szervezetekben, Németország bevonásának megakadályozása olyan koalíciókba vagy katonai szövetségekbe, melyek a hitlerista Németország ellen vívott háborúban fegyveres erőikkel résztvett bármelyik hatalom ellen irányulnak, német állampolgársági kérdések, demokratikus pártok és szervezetek szabad működésének biztosítása, valamint fasiszta, militarista ás a demokráciával, s a béke fenntartásának ügyével szemben ellenséges egyéb szervezetek létezésének megakadályozása, a Kelet- és Nyugat-Németország közötti kereskedelmi kapcsolaton kibővítése, közlekedési, posta- és távíróforgaimi kérdések, a megállapított övezethatároktól független szabad személyi és áruforgalom kérdései, a Felelés Nyugat-Németország közötti kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztésének kérdései, valamint az egész német nép érdekeit érintő egyéb kérdések, b) Az ideiglenes össznémet kormánynak mindemellett fő feladatának kell lennie az össznémet szabad választások előkészítése és megtartása. E választások eredményeként maga < német nép idegen hatalmak be avatkozása nélkül oldja meg , demokratikus Németország társadalmi és állami rendjének kér dósét, Az ideiglenes össznémet »ormánynak ki kell dolgoznia az össznémet választójogi törvény tervezetét, amely bi-tosítja az össznémet választások valóban demokratikus jellegét, minden demokratikus szervezet részvételét a választásokon és megakadályozza azt, hogy a nagymonopóliumok részéről n. nást gyakoroljanak a választókra. Az ideiglenes össznémet kormánynak szabadon kell döntenie abban a kérdésben, vájjon riii- merhető-e annak célszerűsége, hogy megvizsgálják megvannak-e egész Németországban a demokratikus választások megtartásához szükséges feltételek, ugyancsak ennek az ideiglene kormánynak kell megtennie azokat az intézkedéseket, amelyek ezeket a feltételeket biztosítják. Ezzel egyidejűleg a szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy Franciaország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kormánya intézkedéseket tegyen annak érdekében, hogy az össznémet választásokat az igazi szabadság feltételei közölt tartsák meg, amelyek kizárják, hogy a választások során külföldi hatalmak részéről bármilyen nyomást gyakorolhassanak. 3. A háború következményeivel kapcsolatban Németországra háruló pénzügyi-, gazdasági kötelezettségek enyhítése. Németország már teljesítette a Szovjetunióval, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal szemben fennálló és a háború követkéz ményeivel kapcsolatos pénzügyigazdasági kötelezettségeinek jelentős részét. A Szovjetunió kormánya, tekintettel erre és minthogy szükségesnek tartja, Németország gazdasági helyzetének megkönnyítését, úgy véli, halaszthatatlan, hogy ezzel kapcsolatban megfelelő határozatokat hozzanak. a) A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy Németországot 1954 január 1-től kezdve teljesen felmentsék a jóvátétel! fizetések alól és ugyanilyen módon a négy hatalommal szemben fennálló háború utáni állami tartozásainak fizetésétől. Kivéve a kereskedelmi kötelezettségekből eredő tartozását. b) a szovjet kormány szükségesnek tartja azoknak a kiadásoknak korlátozását is, amelyek a négy hatalom csapatainak Németország területén való tartózkodásával kapcsolatosak, Ebből a célból javasolja, hogy az em- i lített csapatok eltartásának évi kiadásai ne szárnyalják túl a) Német Demokratikus Köztársa») ság és a Német Szövetséges: Köztársaság állami költségvetései bevételeinek 5 százalékát, de) minden esetre ne múlják felül az 1949. évi megszállási költsék gek öszegét, amikor ugyanis a megszállási költségek méretein még nem mutatkozott az észak-» atlanti tömb megalakításának hatása. A szovjet kormány ezzel, együtt javasolja, hogy Németor« szágot teljesen mentesítsék a négy hatalom külső megszállási költségeivel kapcsolatban 1945 óta felgyülemlett adósságának megfizetése alól, A szovjet kormány azt a meg-» győződését fejezi ki, hogy a Szovjetunió, Franciaország, ea Egyesült Államok és Nagy-Bri-» tannia közötti német kérdéssel kapcsolatos megegyezése és a fent kifejtett javaslatokkal kap» csolatban már a közeljövőben hozandó határozatok a nemzet« közi feszültség enyhülését szol-» gálják és ezzel elősegítik a béke, valamint a nemzetközi bizton« ság megszilárdulását. A szovjet kormány hasonló jegyzéket küldött Nagy-Britan» nia és az Egyesült Államok kor» mányának. A jegyzékhez mellékelték a német békeszerződés alapjainak a szovjet kormány által 1952 március 10-én benyújtott terve« zetét. A tervezet leszögezi, hogy a német békeszerződés megkötő« sének igen nagy jelentősége van az európai béke megszilárdítása szempontjából, majd ismerteti, hogy milyen alapokon kell a né» met békeszerződést felépíteni, Ismerteti a politikai, területi, te« rületi, gazdasági, katonai rendel« kezéseket, amelyeknek alapján i német békeszerződést fel keil: építeni. (MTI) 1 A Minisztertanács határozata az őszi minőségi vetőmag akcióról és az ezzel kapcsolatos kedvezményekről igényelhet. A minisztertanács szabályoz za őszibúza, rozs, és ősziárpa minőségi vetőmag cseréjét. Az ezévi vetőmagcsere az elmúlt éviektől eltérően önkéntes je lentkezés aiapján történik. A határozat azt a jelentős ked vezményt is biztosítja a cserében résztvevők számára, hogy a magas belsőértékű, tisztított és fémzárolt nemesített vetőmagért csupán azonos súlyú fajú szokvány csereterményt kell átadniok, azzal, hogy az állam a minőségi vetőmag előállításáért, szállításáért kiosztásáért felárat, vagy töbuiet vetőmagot nem kér, mintegy 31.5 millió forint összegű anyagi támogatást nyújt a mezőgazda- sági lakosságnak. A minőségi vetőmagelláfá; keretében másod- és harmadfokú szaporítású minőségi vetőmag igényelhető, még pedig kát. holdanként búzából 100 rozsból és ősziárpából 90 kg. A másodfokú szaporítású minőségi vetőmagot azok a nagyobb szántóterületen gazdálkodó önálló és III. típusú termelőszövetkezetek, illetve csoportok igényelhetik, amelyek 1952. év őszén nem részesültek II. fokú szaporítású minőségi vetőmagellátásban és saját vetőmagtermelő parcel- át tudnak létesíteni. Másodfokú szaporítású vetőmag ellátást a termelőszövetkezet egész vetésterületének egyheted részéig Harmadfokú szaporítású int« nőségi vetőmagellátásban a földművelésügyi miniszter által kijelölt általános csereterületero belül a saját vetőmagtermelő« parcellával nem rendelkező ter« melőszövetkezetek és az egyé» nileg termelők részesülhetnek, az 1953—54. évi vetéstervük tel« jesítéséhez szükséges teljes ve« tőmagmennyiség erejéig. A* általános csereterületen belüli lévő termelőszövetkezetek é» egyéni termelők vetőmagigé« nyűket a községi tanácsnál au-* gusztus 31-ig jelenthetik be. Ai minőségi vetőmagot a megyei terményforgalmi vállalat a ter« melőszövetkezeteknek közvetle« nül, az egyénileg termelők ré» szére pedig a földművesszövet« kezetekhez szállítja. Mind m termelőszövetkezetek, mind a* egyénileg termelő, a szokvány; csereterményt a minőségi vető« piag átvételével egyidőben,) vagy azt megelőzően adhatják! át a legközelebbi terménygyüj« tőnek, A termelőszövetkezetek és; egyénileg gazdálkodók érdeke,) hogy minél nagyobb számba r»t vegyenek részt a vetőmagcseré»; ben, mert ' a vetőmag tervszerű slújításával biztosítják termés«' hozamuk növelését és ezen ke« resztül bevételeik fokozását,! (MTI) '**' »I Begyűjtési versenyjelentés Az augusztus 20 tiszteletére indult begyűjtési békeversenyben továbbra is élénk versengés folyik az elsőségért a megyék között. Az első három Bács, Somogy és Pest megye. Bács éa Somogy augusztus 14-én estig gabonabe- yüjtési tervének rnár löbb mint 80 százalékát teljesítette. A megyék rangsora a következő: 1. Bács 81.4, 2. Somogy 80.9, 3.( Pest 76 4, 4. Fejér 75.6, 5. Szolnok' 73.3, 6. Szabolcs 73.2, 7. Hajdú 71.7, 8. Baranya 71.4, 9. Békés 70.5, 10. Csongrád 69.7, 11. Vas 68.2, 12. Zaia 66.2, 13. Tolna 65.9, 14. Heves 65.4, 15. Győr 64.4, 16. Komárom 64.3, 17. Nógrád 60.4, 18. Veszprém 57.2, 19. borsod 40J2. ÍMTJ) ban fennálló kormány képviselői. 2. Ideiglenes össznémet kormány alakítása és szabad össznémet választások megtartása. A szovjet kormány Németország nemzeti egységének békeszerető és demokratikus elvek alapján való helyreállítása céljából indítványozza, hogy s Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság parlamentje a demokratikus szervezetek széleskörű részvételével ideiglenes össznémet kormányt alakítsanak. Ilyen kormány, amely helyetesítené a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság mostani kormányát, — a Kelet- és Nyugat-Németország közötti közvetlen megegyezés
