Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-16 / 192. szám

ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS IBOZ-DAG HEGYEI BEN Mingecsaur telepü­léshez egészen közel terül el a Boz-Dag hegy­ség. A Kura-folyó, amely most lustán hömpölyög Mingecsaur mellett, nem egyszer bizonyította be szeszélyes természetét. A ta­vaszi áradások és az őszi eső­zések idején őrjöngő folyammá változik, amely mindent elso­dorva ömlik a Káspi-tengerbe. A Kura-folyót az azerbajdzsáni nép nem véletlenül nevezi Kjur- nak, amely nyugtalanságot, sze­szélyességet jelent. A Kura- tolyó szeszélyességére már sok­szor ráfizettek a sirvani, mu- gani és a karabahi sztyeppe la­kói. Ez a folyó falvakat áraszt el, elveri a termést, erdőket és kerteket pusztít el. Az áradás után fennmaradó partmenti mo­csár — a Kara-Szu (Fekete víz) pedig — a malária melegágya. tűnő gépekkel felszerelt hadse­reg harcol azért, hogy a kom­munista párt határozata nyo­mán a Kura-folyó vizét Azer­bajdzsán üzemeinek, kolhozai­nak és szovhozainak szolgálatá­ba állítsák. I Amióta I Boz-dl*S gyeiben I I megkezdődött a nagy építkezés, nem telik el egy nap sem, hogy a kolhozpa­rasztok meg ne látogatnák az építkezést, Az építkezés külö­nösen fiatalokat vonzza. A mér­nökök alig tudnak választ adni a feléjük áradó kérdésekre, amelyek a vízierőműközpont ka­pacitásáról, a hegyekben kelet- kező mingecsauri tengerről és a hatalmas víztároló megépítésé­vel kapcsolatos fejlődési távla­tokról szólnak, 1 - A mingecsauri Vlzier0' I _____________mu — m ondja Iszlam-Zade, az építke­zés vezetője, — ipari árammal látja el az olajtermelő Bakut, Kirovabad, Jevlah, Samhor, Sztyepanakert üzemeit és gyárait... A hatalmas vízgyüj- tőmedencéből a szükséges ned­vesség eljut a földekre és lehe­tővé válik, hogy több milliárd hektár használhatatlan földet vegyünk művelés alá. Többezer hektár új gabona- és gyapot­termő terület, új kertek es sző­lők, kaucsukültetvények léte­sülnek. Az ipari áram végigfut a villany vasút vezetékein, ez hajtja meg a kolhozok és a szovhozok erőműtelepeinek mo­torjait és hatalmas területen ki- gyúitja Iljies lámpáit.., A KOLEOZPIAC Az őst I A folyó 10—11 hónapon ke­resztül alig ad megfelelő mennyiségű vizet az öntözés számára. Mindenütt szá­raz, repedezett talajt és szikes foltokat látunk. Ezt az áldatlan állapotot szün­teti meg majd a most épülő mingecsauri vi/.ierőmű. A hely­beli agronómusok azt hangoz­tatják, hogy a mingecsauri föl­deken rendszeres öntözés mel­lett a világ minden növény-, vi­rág- és gyümölcsfajtáját ter­meszthetik — az egyiptomi gya­pottól a sziriai rózsáig, a szőlő­től és a citrus tói kezdve a pál­máig és az ananászig. * központjában két fehér épü­let áll. Az egyik homlokzatán a következő feliratot látjuk: >— »Mingecsauri vízierőműépítke- zési igazgatóság". Ezt a házat néhány évvel ezelőtt építették nimrmar A dolgozószobákban és a labo­ratóriumokban geológusok, épí­tészek, hidromechanizátorok, híradósok és szállítómunkások dolgoznak. Sokan jöttek ide a Volga-Don csatornától, hogy a2 ott szerzett gazdag tapasztala­tokkal hozzájáruljanak a minge­csauri vízierőmű építésének si­keréhez. Nappal a dolgozószobákban és a laboratóriumokban csend van : a szobák gazdái a gátakon, a homokbányákban és az építke­zéseken vannak, mert itt dől ci a vízierőmű építkezésének si­kere. Ekszkavátorktí-.lők, gé­pészek, gépkocsivezetők, lakato­sok, kőművesek, hatalmas, ki­irtó s t. Bocsa rnyiliov AMIKOR Rigában pirkadni kezd, a város felé vezető uta­kon mezőgazdasági termékekkel megrakott gépkocck és k.vas­kocsik hosszú sorával találkoz­hatunk. Napfelkeltekor Riga központi kolhozpiacán megnyíl­nak a csarnokok kapui. A hús­csarnokba naponta 16 tonna húst hoznak eladásra. Nagy a forgalom a tejtermékeit csarno­kában is. A Ruienszk-kerületi »Zvajgzne"-kolhoz 1245 kiló -va­jai, a Jelgav-területi »Padoroju Latvija«-kolhoz 1500 liter tejet szállított.., A gyümölcs- és főzelékcsar- •íokban a pultokon na lmok ban fekszik a gyümölcs, uborka, pa­radicsom és saláta. Élérn; a í ir­galom a la .csarnokokban, ahol igen nagy a választék friss, füs­tölt, sózott halakban. Zsúfolásig tele vevőkkel a fűszer- és gyar- matárupavillon. EGV NAP statisztikai adatai: a piacon 24 tonna húst, 11 ezer liter tejet, 24 ezer darab tojást, 26 tonna burgnyát, 4 tonna zöld­séget, körülbelül 10 tonna gyü­mölcsöt adtak el. A piacra egy­re több mezőgazdasági termé­ket szállítanak, egyre csökken­nek az árak. Májushoz viszo­nyítva a hús ára 30 százalékkal, a yajé 14 százalékkal, a tojásé 8 százalékkal csökkent. A piaci kereskedelem terv­szerűen folyik. A piac vezető­sége gondoskodott a lakosság szükségleteinek kielégítéséről és a köztársaságnak több mint 301 kolhozával kötött szerződést. Ezek a kolhozok kötelezték ma­gukat, hogy eladás céljából meghatározott mennyiségű me­zőgazdasági terméket szállíta­nak piacra. A Baldon-kerületi ->Molotov«-kolhoz például az el­ső félévben szerződést szerint 50 tonna burgonyát, 20 tonna zöldséget, 4 tonna húst, sok tej­terméket és tojást hozott a pi­acra. Ugyanezen idő alatt a kolhozok összesen 2568 tonna húst, 416 tonna vajat, 3T00 ton­na burgonyát, 580 ezer darab tojást, 1253 tonna telet küldtek eladásra. A rigai központi kol­hoz piacra a testvéri köztársa­ságé k — Litvánia, Esztonia, Bjelorusszia, Ukrajna — kolho­zai is szállítanak mezögazdasagi termékeket. A PIACON kb 300 ipari, gaz­dasági és egyéb cikket árusító bódékat és boltokat állítottak fel. A kolhozparaszt, miután el­adta termékeit, itt, a piacon be­szerezheti mindazt, amire szük­sége van. A kolhozparasztoknak mérő­eszközök, munkaruhák, hűtőhá­zak állnak rendelkezésére. A pi­acon vendégfogadót, csomag- megőrzőt, két vörös sarkot, könyvtárt, három étkezdét és több bülfét létesítettek. A 14 ezer négyzetméter terü­letet elfoglaló öt piaci csarno­kot állandóan tisztán tartják. A központi kolhozpiac karbantar­tására és rendezésére évente te­kintélyes összegeket utalnak ki. A RIGAI központi kolhozpiac nagyüzem, amely 2400 alkalma­zottat foglalkoztat. A budmericei termelőszövetkezet áruháza A csehszlovákiai Bud- tnericç községben a fő­utca és a Bazin felé ve­zető betonút sarkán ha­talmas, emeletes áruház áll. Már a kirakatokban mindent megtalálunk, amit csak szemünk-szánk megkíván. Egy idős any ka kíváncsian néze­geti a szebbnél-szebb textilárukkal megrakott tkirakatot. — Milyen ésinosak ezek mt ingek. Azt hiszem, • puplinból vannak. Ez már nem nekünk, öre­geknek való — mormolja magában. — És miért ne lenne? I— szól közbe egy fiatal menyecske, A választ már nem hall­hatjuk meg, mert ebben a pillanaban megnyílnak az áruház ajtajai és több vevő tódul be rajtuk. Maria Chrabulová eldru- sitónő . finom sajtot, va­jat, felvágottat, feh ír kenyeret csomagol be egy asszonykának, majd udvariasan megkérdezi : — Mit tetszik még pa­rancsolni f Egy-kettőre megtel­nek a vevők kosarai és táskái, A mezőgazdasági szer­számok osztályát, főleg férfiak lepik el. Ásókat, kapákat, kaszálcat vásá­rolnak. Egy idősebb — mint később megtudjuk — egyénileg gazdálkodó paraszt — vashoz veri egy kasza pengéjét és szakértelemmel fülel csen­gésére. Utána a kasza élét vizsgálja. — A gépállomás arató- gépei ugyan az én földe­men is learatják a gabo­nát, de néhány hepe-hu- pás helyen szükségem van a kaszára. A textilosztályon is nagy a forgalom. Asz- ezonyok és férfiak nagy csomagokkal, boldogan távoznak. Azelőtt a bud- mericeiek, ha bevásárol­ni akartak, kénytelenek voltak vagy a távol fek­vő Bazinbaw vagy még távolabbi városokba utazni. Ezzel nagyon sok időt veszítenek, Idén tavasszal azután arra a gondolatra jutottak: egyesítsük a faluban lévő kis *üzleteket. — Miért lesz ez jót — kérdezték mások. — Egy üzletet arende- tünk be, amilyben min­dent megtalálunk, amit csak szemünk-szánk meg- k\vá.\ Popovio huták volt kocsmájában a három kis üzlet helyett idén már­cius 29-én meg is nyitot­ták a nagy áruházát. Azóta napról-napra több­fajta és jobbminöségű cikkhez jutnak a buda- m ericei dolgozók. Ma már mindenki mindent megtalál itt. Baxa ter­melőszövetkezeti tag yiemréa rádiót vett. A ter­melőszövetkezet könyvelo- uöjc pedig szép új bútort vásárolt. Az áruház meg­nyitása után rövid két hét alatt 1 millió korona értékű árut vásároltak a fi. budmericeiek nap­ról-napra jobb mutikát végeznek, ezért egyre több ruhát vásárolhat­nak. Valaha eleget kop­laltak. Ha rossz volt a termés, azért éheztek, ha pedig jó volt a termés, akkor adósságaikat tör­lesztették s emiatt ko­pogott a szemük. Ma már szilárd a gabona ára. A dolgozó parasztok előre, terv szerint gazdálkod­hatnak. Idén bő termést arat­tak le Budmericében, A termelőszövetkezet már eleget tett beadási kö­telezettségének és tag­jai mos feleslegüket ked­vező áron adhatják út a termelőszövetkezel i áruháznak. Ebben tük­röződik a város és falu közti árucsereforgalom hatalmas jelentősége. A csehszlovák munkások jóminöségü áruval lát- -álc el a falut' a dolgozó parasztok pedig azzal fc jezik ki hálájukat, hogy a lehető legnagyobb mennyiségben adják be i mezőgazdasági termékei. j két. * A leniiigrádi munkavédelmi intézet Az intézet laboratóriumai a gyári és üzemi szakszervezetekkel, a társadalmi bizottságokkal együttműködve állandóan figyelem­mel kísérik a munkaviszonyok állapotát. A képen az intézet vegyészeti laboratóriumát láthatjuk. A laboránsok meghatá­rozzák a levegőpróbákban az ártalmas gázok jelenlétét. A le­vegőpróbákat az egyik lenigrádi vállalatban vették. A mingecsauri vízierőmu építkezése A mingecsauri vízierőmű építkezésén megkezdődött a túró­nak szerelése. A képen: transzformátorszerelők munka közben. Úttörők üdülése A nyári szünidő napjaiban a szovjet iskolásgyermekek út­törőtáborokban nyaralnak, érdekes kirándulásokat tesznek. — A képen: szverouralszki iskolásgyermekek a Vagran-folyőnál,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom