Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-15 / 191. szám

Kiskőrösön gyenge a népnevelőmunka — elmaradtak a begyűjtésben

JmHsKÖI'ÖSÖU I

vontatottan folyik a begyűjtés. A községben több n-int száz hátralékos van a legutóbbi értékelés szerint. Ebből mintegy 40 kulák. Ez a nagyszámú kulák- hátralékos azt bizonyítja, hogy a kulákok túlnyomó többsége

szabotálja a beadást. Dulai Mihály kuiáknak 13 mázsa 25 kiló

rozsa maradt a levonások ulun és 887 kiló rozsbeadását mégsem teljesítette, üzv. Opauszki fs1vánné kulákasszonynak 13 mázsa 20 kiló a beadása rozsból, a

levonások után 21 mázsa 48 kiló

termése maradt, mégis csati részben teljesítette állam iránt; kötelezettségét.

A kulákok várakozási hangulatot igyekeznek kelteni a dolgozó parasztok között. Sikerült is néhányat befolyásuk alá von ni, azzal a mesével, hogy »várjatok a beadással, majd elengedi az állam«. Sinkovics György 12 holdas középparaszt is felült^a kulákok hazug híreszteléseinek és nem adta be kötelezettségét. Pórul is járt, mint általában az, aki hisz az ellenségnek. Nemcsak az idei beadását kellett teljesíteni, amit felemeltek tíz l ;á- zalékkal, hanem a többi kedvezményekből is kizárta önmagot. Tavalyi hátraléka 10 mázsa kukorica, 105 kiló sertés, 130' kiló vágómarha és 500 liter bor. Ezt nem törölték el Sinkovics Györgynek, mert törvényeink csak azoknak biztosítják a kedvezményeket, akik kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tesznek, önmagának ellensége tehát az a dolgozó paraszt, aki az ellenséges hírverésekre hallgat. Nem igaz az, hogyakiskö- :ösi dolgozo parasztok tudatosan okoznának kárt, azzal, hogy késlekednek a beadással, inkább az a hiba, hogy nincs aki megmagyarázza nekik, hogy mit jelent a beadás gyors, azonnali teljesítése. Ahol nem végeznek a Község népnevelői megfelelő fel- világosító munkát, ott az ellenség »agitál«. így van ez Kiskőrösön is. Az ellenség azért igyekszik várakozást hangulatot teremteni, mert tudja, hogy a begyűjtési tervek teljesítése egyik nélkülözhetetlen feltétele a kormányprogramon megvalósításának, hogy több kenyér, zsír, hús jusson a dolgozók általára. Ezt nem tudatosítják efiggé a községben. A községi tanács hangoshíradója, a népnevelő munka nem eléggé agitatív.

adattal köny- nyű alátámasztani. Az egyik levelezőnk: Ürö- gi Judit, járási sajtófelelős, ezt írja augusztus 10-én kelt levelében: »Kiskőrösön a behordási és begyűjtési békeversenyhez csak 18 dolgozó paraszt csatlakozott, ezek közül 12 csépelt el, akik teljesítették beadásukat.«

A versenyben részvevők alacsony száma is bizonyítja, hogy

liast néhány

a községi tanács vezetői nem törekednek eléggé a verseny mozgalom kiszélesítésére, nem igye keznek érdekeltté tenni a község dolgozó parasztjait a versenyben, a kedvezmények ismertetésével, nem hozzák összefüggésbe a szabadpiaci jog mielőbbi elnyerését a versennyel, nem mutatna» rá a szabadpiaci kedvezmény anyagi előnyeire.

Ürögi Judit más hibára is felhívja a figyelmet levelében.

Ezt írja: »A begyűjtési állandó bizottság munkája nem kielégítő a község területén. A meghívottak az ülésen csak részben jelennek meg. A tömegszervezetek a begyűjtés munkájába;', nem adnak segítséget a tanácsnak. A DISZ-tilkár arra való hivatkozással, hogy a szervező, nem működik, nem ígért segítséget.«

jllzt bizonyítja.

hogy a községi tanáénem támaszkodik eléggé az akti vahálózatrá, az állandó bizottság és a tömegszervezetek munkájára. Ehhez a pártszervezet ti'-' 6em kapja meg a megfelelő se gítséget. Az állandó bizottság

munkájára és általában a b«< gyűjtési munkára fénytvetnek az eddigi begyűjtési eredményes.. Rövid idő alatt a cséplés befejeződik a község területén, mégi' a beadási tervet augusztus bő 13-ig alig 76 százalékban teljesítette a község, csak 3 százalékkal jobb az eredménye rozsból Ezért csúszott le Kiskőrös a leg utóbbi járási értékelés szerint « 7. helyre a járási versenyben,

meg munkájukat

az említett hibák megszüntetésével a község vezetői. A községi tanácselnök következetesebben, keményeb ben harcoljon a kulákok ellen A tanácselnök beszélje meg n teendőket, hogyan lehetne meggyorsítani a begyűjtés ütemen. Helyes lenne, ha növelnék az elszámoltató bizottságok szarná’ Keményebben alkalmazzák a törvényt a hátralékos kulákok- kal szemben, hasonlóképpen tartsák be a törvényességet a begyűjtésben elmaradt dolgozó parasztoknál is. Csak így tudják elérni, hogy augusztus 20-ig teljesítse a község minden dolgozó parasztja beadási kötelezettségét.

Jiivilsak

Nagybaracska tej-, tojás- és élöállatbegyujtési versenyre hívta ki Vaskút szövetkezeti községet

Vaskút község versenyfelhívásához — mely a behordási és cséplési munkák meggyorsítására, s a begyűjtés mielőbbi befejezésére mozgósított — községünk is csatlakozott. Úgy véljük, hogy ahhoz, hogy a járás a megyében elsőnek teljesítette beadási kötelességét, mi is hozzájárultunk szorgalmas, becsületes munkánkkal. Ezért a legutóbbi tanácsülésen elhatároztuk, hogy a verseny lendületet továbbra is fokozzuk és begyűjtési párosversenyre hívjuk ki Vaskút termelőszövetkezeti községet, valamint a járás összes községét, tej-, legyűjtésben.

Vállaljuk, hogy szeptember hó

20-ra teljesítjük harmadik negyedévi tej-, tojás-, baromfi- és vágómarha- és sertésbeadási tervünket, szeptember 25-ig pedig vállaljuk a harmadik negyedévi adóterv teljesítését is.

Mi, Nagybaracska község szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjai a beadásban elért eredmények fokozásával igyekszünk hozzájárulni a kormány- progfamm mielőbbi megvalósulásához.

Nagybaracska község szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjai.

jaS-, baromfi- es vagomarbabe

A lajosuiizsci lernneloszövctltczetck készülnek a mezőgazdasági kiállításra

A lajosmizsei Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai már előkészítettek két hatalmas ládát, melyekben somkórót hozna» kiállításra. A szövetkezet az őszszel 10 holdon vetett somkórót kísérletképpen, hogy felér-e a tavaszi vetésűvel. Jelenleg az őszi vetésű somkóró több mint félméter magas, jövőre két-há- rom mázsa magtermésre számítanak holdanként. Kétszer kaszálnak róla kitűnő takarmányt.

' Az egyik ládában föidd.4 együtt, a másikban az őszi vetésű somkóró gyökerét kimosva hozzák, hogy bemutassák szemléltetően is, hogy mennyire javítja a talajt. A szövetkezetnek

ugyan több hold rossz homokos területe van, melybe somkórót vetnek a föld megjavítására. A szövetkezet két tagja elmondja majd az érdeklődőknek a kiállításon, hogy milyen gazdaságos a somkóró vetése,

Ugyanebből a községből a Törekvés termelőcsoport is elkészítette a kiállításra való tárgyakat. Szálai György méhész már kijelölte azt a család méhek, amelyet üvegbura alatt a kiállításra visz. A szövetkezet hosszú- lejáratú kölcsönből a tavasszal vásárolta meg a szürke-magyar méhtörzset, hogy ezen kpresztih is több és nagyobb jövedelemhez, jussanak.

szényo Márton á kíallhasra

üZÉNYö Mártán Iá hol- aas köeépparaszt. A szeme vidáman csillog, amikor gazdaságáról: /öld- léről' és jószágairól beszél. Van is itt minden! A szép tágas tor- nácos lakóház mellett gazdasági épületek sorakoznak. Az udvar és a ház mögötti kert tele van dúsan megrakott fiatal gyümölcsfákkal.

Számok nyugodt, céltudatos sora gördül, amint sorolni kezdi számításait, terveit. Elmondja, ha az időjárás továbbra is kedvező lesz, az idén két hold paprikaföldjéről egy vagon termést tud betakarítani. Ez az évenkénti átlagos terméshozamnál 30—10 mázsával jelent többet, ami mintegy 5—6000 forinttal több jövedelmet hoz a tavalyinál. Három Jcu- taszter* hold kukoricavetése is szép termést Ígér. Van is szükség sok kukoricára, mert három malac vár telhíz- talásraf melyekből cgyCt a beadúsra, keltöt pedig saját szükségletükre

szánt.

EZENKÍVÜL állatállománya még számos baromfiból, egy lóból, U tehénből és egy borjúból áll. Kivétel nélkül gyönyörű állatok. Szereti is őket a gazda, ami meg is látszik nagy gonddal ápolt, sírna, fényes szűrükön. A kisebbik tenén éppen most* jött be botjával a legelőről, s most a jászol előtt vidáman ropogtatja fejés előtti jó adag csalamádéját. A gazdasszony, Szényó Már- tonné, fejőshez készülődik. Hát bizony jól neki is kell lá^ni, mert elég sokáig eltartw míg mind a két tehenet megfeji. A kisebbik, a ,,Zsuzsi'1 ncvli, is elég jó tejelő ugyan, de tejhozama messze elmarad a másik mellett, amely naponta 28—30 liter tejel ad. Az ember csodálattal nézi est « hatalmas jószágot, mely van vagy S-9 mázsa.

Szényó gazda elmeséli, hogy három éve vette Kecskeméten. Már akkor is hatalmas állat volt, elég vékony lábakkal. Mondták is a szomszédok hogy ez-nem less jó tehén, mert majd „gyenge" lesz a lába Szényó Márton nem bánta, mondjanak, amit akarnak — és megvette a tehenet háromhetes borjával együtt. Nem is bánta meg, mert az egész faluban, de talán még az égési járásban sincs hozzá hasonló szép jószág. A borját még négyKÉSZÜL

hetes korában eLaaia, Már. akkor az is 1kiló volt. Azóta is ez a tehén látja cl őket tejjel, sÿt még annyi jut belőle a piacra is, hogy naponta csupán csak lejből 70— ÜO forint jövedelmük van.

SZÉNYÓ Márton ezzel a tehénnel szerepel maja fi kecskeméti mezőgazda- sági kiállításon. Nem kis gondot okoz néki a kiállításra való előkészület-t mert a telién ,naponta megeszik egy teljes kocsi csalumádét, vagy más takarmány félét, de azért örömmel készül, mert meg akarja mutatni megyénk egész dolgozó parasztságának, hogy az állatállomány gondos, lelkiismeretes kezelése milyen haszonnal jár, mennyi jövedelmet biz- j iosít egy egyénileg dől go zó paraszti gazdaságban is.

Három évesek a tanácsok

’Néhány nap múlva ünnepeljük alkotmányunkat, amely örök- időkre szóló érvénnyel mondotta ki: »a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé,«

Az alkotmány szelleme és betűje öltölt testet három éve, amikor a párt és a kormány hozzákezdett tanácsrendszerünk kiépítéséhez. 1950 június 15-én létrejöttek a budapesti és megyei tanácsok, majd két hónap múlva, augusztus 15-én munkához láttak a járási, városi és a budapesti kerületi tanácsok. — Ugyanez év októberében dolgozó népünk egységesen és lelkesen választotta meg országszerte a tanácsokat. Úgy történt, ahogyan a költő megálmodta: a falvaké ban, a városokban összeült »a dolgozó nép okos gyülekezete«, hogy immár visszavonhatatlanul maga egyengesse útját jövője felé.«

A tanácsok munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, fiatalokat, asszonyokat, párttagokat s pártonkívüliekel, tehát a dóig )« zó nép legszélesebb rétegeit tömörítenék egyetlen hatalmas táborba. Hűen kifejeztük népünk egységét és elsősorban azt a megbonthatatlan szövetséget, amelyet a munkásosztály kötött a dolgozó parasztsággal. Nyilvánvaló »— és efelől az elmúlt három év tapasztalatai sem hagynak kétséget — hogy a tanácsok létrejötte és működése tovább szilárdította népünk erejét és újabb győzelmek alapját vetette meg.

A tanácsok létrejötte azt is je« lentette, hogy új, mozgékonv, életerős tömegszervezet .keletke« zett, új hajtószíj, mely állandóan szorosabbra fűzi a párt és a tömegek közötti erős szálakat. A tanácsok eddigi működésük során eredményesen járultak hozzá a párt vezető szerepének, tekintélyének és irányító erejének növeléséhez, hiszen napról- napra a legszélesebb tömegek felé közvetítik a párt szavát, politikáját.

A tanácsok: a szocializmus építésének szervei, rajtuk keresztül történik minden kor-, mányi nlézkedés, amely dolgozó népünk hatalmának további gyarapítását szolgálja. Az elmúlt három év eredményeit mérlegei« ve megállapíthatjuk, hogy tanácsaink működése sok jó eredményt hozott. A tanácsok országszerte általában jól hajtják végre nemcsak a központi feladatokat, hanem kielégítően oldják meg a helyi jelentőségű problémákat is. Ahhoz azonban, hogy e fejlődés meg ne akadjon, a tanácsoknak el kell hári- tániok számos, a fejlődés útjában álló akadályt. Ezek között elsőrendű azoknak a hiányosságoknak a felszámolása, melyek a tanácsok és a dolgozók kapcsolatában számos helyen még mindig jelentkeznek.

Alkotmányunk 32. paragrafusa kimondja, hogy »a helyi tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában: »Ennek megfelelően a párt és a kormány mindig napirenden tartotta a tanács tömegkapcsolatainak kérdését és többször hangsúlyozta, hogy ha a legszélesebb rétegek nem vesznek részt a tanács munkájában — akkor a feladatok jó megoldása elképzelhetetlen.

A kormány Programm, Rákosi elvtárs beszéde jótékonyan érezteti hatását e tömegkapcsolatck megjavítása terén is. A tanácsok és a tömegek közötti kapcsolat elmélyült, szervezettebbé vált. Mozgékonyabbak az állandó bi« zottságok, az albizottságok, tar« talmasabbak a tanácsülések, rendszeresebbek a tanácstagok fogadó órái, beszámolói. A mi« nisztertanács helyi tanácsok UN kársága megalakulása ugyan« csak sikeresebb munkát ígér. A titkárság felállítása azt jelenti, hogy fontos, elintézésre váró ügyek nem játszhatnak bújósdit az egyes minisztériumok között, azt jelenti, hogy a tanácsok közvetlenebbül hajthatják vég« re nemcsak igazgatási, hanem gazdasági és tömegszervezeti fei« adataikat is,

A tömegkapcsolat további szi« lárdítása mellett nem kevésbbá fontos feladata tanácsainknak az állami fegyelem betartása. A tanácsok teljes mértékben kövessék a párt politikáját és hajt« eák végre a kormány intézkedéseit! Az a tanács, amely késedelmesen, vagy részben, vág,y egyáltalán nem hajtja végié a kormányprogramm ráeső részét, mely a helyi feladatokat nem a kormányprogramm szellemében oldja meg, — nem a dolgozó né« pet szolgálja, sőt gkarva-akarat- lanul az ellenség malmára hajtja a vizet.

A tömegekkel való mind szorosabb kapcsolat és az állami fegyelem betartása és betartatása —- ez az a két feltétel, mely biztosítja a tanácsok tqvábbi fejlődését, a szocializmus eredményes építését, a kormánypru- gramm jó végrehajtását. A kormányprogramm országunk ereje állandó gyarapításának és a dől« gőzökről való fokozott gondoskodásának programmja. Végie- hajtása sokrétű feladatot ró tanácsainkra mind az ipar és me« zőgazdaság, mind pedig a szociálpolitika és a kulturális emelkedés terén.

E szerteágazó feladatok közül jelenleg a jövő évi kenyér biztosítása áll első helyen örvendetes tény, hogy az idén két- szerannyi gabonát takarítunk be, mint tavaly. A tanács-munka dandárja itt a mezőgazdasági és a begyűjtési állandó bizottságokra hárul. Egész sor olyan községi és járási tanácsot lehet felsorolni, amelyek jól szervezték meg a cséplést, behordást, szállítást és a géptől történő beszolgáltatást. Sajnos, a» jó példák légiója mellett számos helyen előfordult, hogy a tanácsok nem gondoskodtak a kellő munkaerőről, vagy nem látták el megfelelően a leszerződött dolgozókat, nem vontak össze kellő számú igaerőt az asztagoláshoz, szállításhoz stb. Az elmaradó tanácsok kövessék az élenjárók példáját, sikeresen és gyorsan segítsék a nagy nyári munkákul és már most készüljenek fel. hogy ősszel töretlen lendületlel foghassanak hozzá soronlévő feladatuk elvégzéséhez.

Dolgozó népünk, amely a tanácsokat mégalakqlásuk harmadik évfordulóján különös szeretettel veszi körül, új eredményekkel ünnepli most augusztus 20-án az alkotmányt. Tanácsaink a kormányprogramm mindennapos feladatainak megvalósításával, a jövő évi kenyér jó biztosításával járulhatnak hozzá ehhez az ünnephez. Ez a jó munka lesz a legszebb ajándék, amellyel tanácsaink a hároméves évfordulón megajándékozhatják hatalmuk forrásait, eredményeik biztosítékát, a dolgozó népet.

Apostag község a vállalt határidő előtt teljesítette gabonabeadási kötelezettségét

Községünk területén a hordási, cséplési, valamint a begyűjtési munkákat teljes egészében elvégeztük. Begyűjtési tervünket 100 százalékig teljesítettük, és így határidő előtt eleget tettünk augusztus 20-ra tett vállalásunknak.

Most áttérünk a vetőmag gabonák előkészítésére és kiszelek- fcorozására, hogy az őszi vetésekkor a földbe csak teljesen tiszta gabona kerüljön. A község területén megkezdtük a tavaszi vetésű köles aratását.

Eredményeink nem tesznek el- bizakodottá bennünket, hanem továbbra is nap, mint nap még szebb eredmények eléréséért indulunk harcba, ■»—

Déri László, mezőgazdasági előadó,