Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-30 / 203. szám
„tîôrôiigyëfe“ a korumnyprograium iiiegvHló§nlá^oak útján a bácsalmási járásban Szeretnénk szántani... A kormányhatározat értelmében a jövőben a gépállomások fokozott gépi segítséget adnak nemcsak a termelőszövetkezeteknek, de az egyénileg dolgozó parasztoknak is, sőt ezzel párhuzamosan rendelet csökkentette a gépi szántás díját is. Volna tehát bőven munka a gépek számára a járásban, a mátétcleki Törekvés, a kunbajai Kossuth, a tataházi Petőfi termelöcsoportok már igen sürgetik a vetőszántdst. Viszont a bácsalmási gépállomás 12 gépe rész• * ben a bajai járásban, részben a bácsalmási állami gazdságban dolgozik. A járás termelőszövetkezetei félnek —és jogosan — hogy a gépállomás miatt nem tudnak időben végezni az őszi vetésekkel. Szikra elvtárs, a gépállomás igazgatója azzal érvel, hogy a gépeknek tcljesítcniök kell a tervet. A járás termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai ügy gondolják: a gépállomás akkor teljesíti legjobban a tervet, akkor tölti be igazi rendeltetését, ha saját járásában és a gépi segítségre leginkább rászoruló termelőszövetkezetekben végzi el elsőnek a talajelöké- szílést. 8 ebben nyilván igazuk is van, A kunbajai dolgozó parasztoknak külön kérelmük is van a gépállomáshoz. A faluban mintegy SOO gazda szeretné igénybevenni a gépi munkát, de azt helytelennek találják, hogy minden szerződőnek be kell utaznia Bácsalmásra, fél-, vagy egész napot elvesztegetni ezzel. Vgy gondolják, a gépállomás kiküldhetni Kunbajára egyik dolgozóját, aki félnap alatt a helyszínen megkötné a szerződést valamennyi gazdával. Az eddig'megjelent'kormányhátározaío^végí?h'3itesa.HÍ'riyornán a bácsalmási járásban Is sokmillió forint kártérítést, többszáz vagon beadási hátralékot töröltek a dolgozó parasztoknak, A 10 százalékos beadási kedvezmény a termelőszövetkezetekben szépen megemelte az egy műn- kaegységre járó részesedést. A községekben a dolgozó parasztok tömege jelenti be igényét a tanácsnál földbérletre, a gépállomásnál a traktorszántásra. Fellélegzettek a háziasszonyok: megjavult az üzletek áruellátása, stb, TA e nézzük meg az érem másik oldalát is. Az eredmények mögött azokat a hibákat, min lasztásokat, amelyeket a bürokrácia göröngyökként rakosgat a kormányprogramm megvalósulásának útjába. Azokat a hiányosságokat, amelyek még igen fájnak a járás dolgozóinak s amelyeket sürgősen meg keli szüntetni, A megyei tanács oktatási osztályának ügyeimébe Bácsalmás község egyik büszkesége az ősszel meginduló általános gimnázium, Szeptember elején megindulna a tanítás, ha nem hiányoznék még pár »apróság«. Mert épület ugyan van, a földművelési minisztérium átadta erre a célra a volt mezőgazdasági iskolát. De ez az iskola egyelőre piszkos, meszeletlen. A megyei tanács a ri- mánkodó expresszlevelekre sem küldött egy huncut garast sem az épület kitakarítására. Mit volt mit tenni, az általános iskola szülői munkaközössége nekiállt súrolni, meszelni a tatarozó KTSZ-től »kölcsönvett« mésszei. Az iskola tehát tisztán várja a 80 gyermeket, akik még a bajai és kiskunhalasi járásból is jelentkeztek. De a gimnáziumba mindezen felül tanár is kellene .— ami eddig nincs. Talán a megyei tanács oktatási osztálya tudja, hogy kiset küld le, de a községben még semmit nem tudnak: hány nevelő lesz, hány lakást keressenek stb. Azt nem várja már tálán a megyei oktatási osztály, hogy a gimnáziumi tanítást is társadalmi munkában oldják meg az általános iskolák nevelői, mint a meszelést? Mert ők ettől félnek s az eddigi jelek szerint jogosan, Szerencsés és mostohagyermek községek az elosztásnál Mélykút községben 10 naponként feífo- hászkednak a háziasszonyok, érzékenyen elbúcsúznak gyermekeiktől. Veszélyes útra indulnak: cukrot és 4.60 forintos lisztet vásárolnak a szövetkezeti boltban. Mert Mélykúton csak ilyen-időközönként kap az áruda e két cikkféleségből. Persze, pár óra alatt elfogy, Ezért legutóbb negyedkiló cukoréit olyan tömeg állt sorba, hogy az asszonyok egymás lábát taposták le. A szemfülesebbek — és akiknek több pénzük, idejük volt vonatraülni — messziről nevetik, őket: ők Bácsalmásról kilószámra hordják a cukrot, olcsó lisztet, Mert ott van. De Mélykúton nincs a gyalázatos elosztás miatt, “7J f mosthagyermek »Yen I Csikéria is. Ott ugyan «-sűrűbben«: hetenként osztanak cukrot, fél-, egy kilót, mikor milyen szerencséjük van a háziasszonyoknak. Akinek patikamérlege van otthon, az nagynehezen talán be is tudja csztanai a gyermekek reggeli kávéjába. Hogy a befőzések idején nem jut elég cukor? Mit érdekli az azokat a nemtörődömségbe savanyított bürokratákat, akikre az elosztás heiyes megszervezése várna! Mikor ébred fel a Mészöv járási kirendeltsége s mindazok a kereskedelmi szervek, amelyeknek nem lehet most fontosabb feladatuk, mint a dolgozók ellátásának biztosítása a bőven meglévő készletekből? A felmagasztalt és meggyalázott agrotechnika Ha már a gépállomásoknál tartunk, érdemes elmondani az alábbi esetet: A madarasi gépállomás a tavasszal komoly agitációt fejtett ki a négyzetes vetés érdekében, Mezőfi elvtárs igazgató 8—10 mázsás terméstöbbletről s a négyzetes vetés minden egyéb áldásáról olyan meggyőzően beszélt a katymári Béke tszcs-ben, hogy a csoport meg is kötötte a szerződést. A vetés azonban, amit a gépállomás végzett, minden volt, csak nem négyzetes, Géppel nem lehetett kapálni, kézierő nem volt, A csoporttagok elkeseredve nézték, hogyan füstölögteti el a sok gaz a magas terméseredménybe vetett reményeket. Megkötbérezték a gépállomást, S itt jön a csattanó. A tárgyaláson ugyanaz a Mezőfi elvtárs kétségbeesetten igyekezett bizonygatni (persze, hogy kevesebb legyen a kötbér), hogy a négyzetes vetés legfeljebb 2—3 mázsát, de legtöbbször semmit sem jelent a terméseredményekben. Az ilyen kabátként kifordítható meggyőződés csak arra jó, hogy kicsúfolja, meghamisítsa az agrotechnikai módszereket, ne elősegítse, hanem gátolja a termelőcsoport megszilárdítását, munkájának megkönnyítését, terméseredményeinek növelését. És még egyre jó, arra, hogy nevetségessé tegye a gépállomás vezetőjét, I . j , , ! férfiak is I A dohányos | hallatják szavukat az asszonyok me'lett, A bácsalmási 41-es számú boltban nem lehet Kossuth cigarettát kapni. A szegény elárusító ugyan próbálja megmagyarázni a megrögzött Kossuth-baratoK- nak a Harmónia, Mátra, Clubdohány és egyéb gyengébbíajta — egyben drágább — dohány- áru előnyeit, de hasztalan. S ha idegen kerül a faluba és véletlenül e'őhúz egy doboz Kos- suth-ot, áhítatos szemek merednek rá: ki ez a szerencsés és melyik földi paradicsomból jön, hogy ezt a cigarettát szivja? A hásia&ttxonyoli hangja A közszükségleti cikkek biz« tosításának útjában — csupán a rossz elosztás miatt! — már nem is göröngyök, de kisebbfajta hegyek tornyosulnak a járásban. Nézzük meg ennek néhány példáját a dolgozók panaszai alapján: ,, Bácsalmás községnek megfe«' lelő vágóhídja van, legalábbis ezév márciusáig működött. Ekkor a megyei tanács élelmezési osztálya indokolás nélkül leállította, azóta a járás Bajáról kapja a húst. A gyakorlatban ez úgy festett eddig, hogy az autó délelőtt, vagy délben indult Bajáról és a hőségben rendszeresen szagot kapott at áru. Pár hete történt, bogy Bácsalmástól 1 kilométerre elromlott az autó. Három órabosz- szat javították, de sem a gépkocsivezetőnek, sem másnak nem jutott eszébe: be kellene menni Bácsalmásra, kocsit kérni, hogy ne romoijék a 8 mázsa hús tovább a tűző napon. Azt is panaszolják a dolgozok, hogy az így kapott hús tuég mellé csupa csont, mócsing, a javából ritkán kap a bácsalmási járás. De olyan eset is előfordult, hogy 150 kg. szalámit indítottak útnak Bácsalmásra. Az autó útközben elromlott, erre bölcsen vagonba rakták a friss szalámit s mire az megérkezett, meg is nyálkásodott. Tessék belőle jóétvággyal enni! Más: a bácsalmási járás dolgozói is olvasták, hogy országunk bővebben kap gyarmatárut, fűszerfélét. Panasz érkezett a tanácshoz, hogy amíg Baján és Kecskeméten lehet szemesborsot kapni, addig Bácsalmáson nem. A tanács azt a »megnyugtató« választ kapta a bajai Füszért-től, hogy bors valóban van, csak éppen a bácsalmási járás nem kapott kiutalást. Végre is kapott a 42 ezer lakosú járás — írd és mondd: egy kilogramm szemesborsot. Ami nem jó Budapestnek, jó lesz Bácsalmásnak Több türelmet és megértést várnak a tanács dolgozóitól a katyináriak Augusztus elején, a fehérkenyér forgalombahozatala idején feltűnt, hogy a bácsalmási üzletekben megmarad a kenyér, de aki vásárolt is, zúgolódva vitte megmutatni a tanácshoz: égett, fahéjízű volt. Ugyanakkor a bácsalmási malom előtt la parasztkocsik hosszú sora állt őrletni olyan községekből, amelyek sokkal közelebb voltak Jánoshalmához. Kiderült a biba okai A jánoshalmi malom a gondatlan őrléssel megpörkölte a lisztet. Nem merte Budapestre küldeni, mert félt a kötbérezéstől, 100 mázsát rányomott a bácsalmási pékségre., A rossz liszt már elfogyott, a kenyér minősége megjavult, de az eset figyelmeztetés a jánoshalmi malom vezetői számára, hogy a rossz kenyér a bácsalmási járásban is éppúgy a dolgozók asztalára kerül, mint másutt... A mozilátogatás öröme és ürömé A KULTURHÄZZAL, a könyvvel, a villannyal együtt a jó mozi is egyre inkább a dolgozó parasztság életszükségæ- ievé válik. Szeretnek mozioa- járni Katymáron is. A felszabadulás előtt a község ura: Puhl Miklós kulák is érdemesnek tartotta megvenni a normálvetítőgépet és fenntartania mozit, jól kifizetődött neki. — Persze, a katymari dolgozók nem sírják vissza sem Puhít, sem az akkori filmeket. Most még lelkesebb mozilátogatók lennének, ha ennek örömét számos üröm meg nem keserítené. PANASZOLJAK, hogy a mozihelyiség igen alkalmat.an, vagy a keskeny veti tő rossz, de egyre több a »némafilm« Katymáron. Előadás közben rendszeresen szakad is a film. E‘ő- fordpl többször; hogy egy fél likőr kezdődő előadás éjfélkor ér véget, mert annyi a vetítési zavar. A MOZIBAN mindezeken íe» lül nem szórakoznak, de busz« szankodniuk kell a katymáriak- nak. A felszerelés igen hiá« nyos. Rozoga kertiázékeken ül» nek s egy-egy filmelöadást rit-< kán úsznak meg a látogatók nadrág- és szoknyaszakadás nélkül a hasadozott, nyikorgó; kiálló szögekkel tűzdelt ülőalkalmatosságokon. A terem falai meszelés után sírnak, hiszen seprőért is harcolnia kell a mozi személyzetének, AZ IS A JOGOS bosszanko» dást növeli, hogy a MOK.EP megyei szervének helytelen tervezése folytán ugyanaz a film egy hónapon belül kétszer is műsorra kerül. Ilyenkor — bármilyen jó Is a film «— bizony üresen kong a mozi, EZEKET A HIBÁKAT sürgősen ki kell és ki is kell javítani. Ezt kérik a katymári dolgozók, Tizenkét „kismagyar“ panasza NAGY IMRE elvtárs beszélt arról, hogy az ed diginél jóval nagyobb gondot kell fordítani < népiskolákra, hogy ».., minél jobb feltételese biztosítsunk a jövő reménysége, a kis magyarol elemi oktatásának...« A BÁCSALMÁSI állami gazdaságban léví gyermekekkel egyetlen nevelő foglalkozik, égj iskolában tanulnak az alsó és felső osztályosom is. A község elhatározta, hogy 12 felső tagozatit járó gyereket behoz a faluba, külön iskolába t fiúkat és lányokat, akik így szaktanárok keze alatt tanulhatnának. Nem is lenne ennek semm: akadálya, csupán az állami gazdaság vezetőié gének kellene biztosítania a gyermekek naponkénti beszállítását a községbe, akár kocsival akár a gazdasági kisvasúton. Az igazgató azonban mindeddig mereven elzárkózott a kérés teljesítése elől, nem hajlandó segíteni, TIZENKÉT gyerek tanulásának sorsa biliéi a megnemértés mérlegében,.,-----------f is folyik az adóK atymaron | kedvezmények megtárgyalása, tömött sorban várakoznak a dolgozó paiasztok a ta- nácsháza folyósóján. Panaszkodnak a múltra, örülnek ennek az alkalomnak,---------TI ! Katymáron is I Ez az alkalom arra szolgáln-i, hogy a dolgozó parasztok bátran előadják régi, jogos sérelmeiket s a tanácsnak az eszköze is megvan az orvoslásra. De ez a munka igen szűkszavúan, lélekteienül folyik. Bódy pénzügyi előadó egy-egy dolgozónak ugyan kurtán megmondja: a 15 százalékos csökkentés iolytán ennyit és ennyit töröltek adójából, de legtöbb esetben szó nélkül kezébe nyomják az illetőnek a határozató!: okoskodja ki magát a számokból. Az egész tárgyalás úgy lest, mim amit már halálosan ún a csoportvezető s az ajtó előtt várakozó emberekben csak számokat lát. amelyek igen lassan fogynak. Ezt érzik a do.go zók is. Bátortalanok, bizalma.la- nok. Egymásközött kint megtárgyalták a panaszokat, de mire idekerülnek, belé jükszakad a szó. Csak pár melegebb, barátságosabb szó kellene, hogy ezek az emberek megnyíljanak. De köztük és a csoportvezető között ott magaslik láthatatlan válaszfalként __valatni fagyosság, ridegség, amiből világosan érződik: Bódy kartárs ezt a munkát amolyan kásahegynek látja, amelyen istensegítségével majd csak átrágódik hamarosan, j—“ *T Bódy képviseli ezt I Nemcsak a szellemet a tanácsházán. Jellemző példa: az egyik dolgozó parasztnak igazolásra lett volna szüksége a begyűjtéstől. Igaz, 5 óra elmu.t, de a begyűjtési csoport dolgozói még bent rádióztak. Mégis az illetőt azzal utasították el: nincs írógép, jöjjön másnap. (Mellesleg az írógép az e.nök szobájában hevert naszná- latlanul.) Amikor szerényen felvetettük: a begyűjtés ennyivel ta,an megkömiyíthetné az adócsoport munkáját, hogy a tárgyaláshoz szükséges*igazo.ást — ha kézírással is — kiadja. A fiatal Hegedűs kartárs az alábbi e.képesztö magyarázattal szolgált: »A nyáron, amikor nekünk sok dolgunk volt, az adócsoport csak nevetelt rajtunk, eszébe sem jutott segíteni. Most mi is nevetünk rajtuk, mást nem érdemelnek.« Meg van fertőzve ez a tanács teljesen a felelőtlenség, lélektelen nemtörődömség légkörével. I ~ .T; i nem könnyű dolog I 1 unjak, I egyik napról a másikra bürokratából érző, emberséges hivatalnokká válni, nem könnyű abbahagyni az évek óta gyakorolt lélektelen, rideg bánásmódot a dolgozókkal szemben. De meg keli tanulniok a katymári tanács dolgozóinak is, mert a régi módon viselkedni tovább nem lehet; ez a katymári dolgozó parasztok óhaja is!
