Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-29 / 202. szám

Elméleti tanácsa«*^ A szocializmus gazdasági alaptörvényének feldolgozása a propagandista tanfolyamokon S/,o;»<«Miil>cr 2-án valameny- nyi járási és városi pártbizott­ságnál a nyári propagandista­képző tanfolyam keretében a szocializmus gazdasági alaptör­vénye kerül megvitatásra, Sztá­lin eivtárs új műve alapján. — Ennél aí anyagnál fontos lát­ni: a szocialista termelés célját, a cél elérését szolgáló eszközö­ket s ezeket szembe kell állíta­ni a modern kapitalizmus gaz­dasági alaptörvényével, A szocialista termelés célja: az egész társadalom állandóan nö­vekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális ki­elégítése. A történelemben elő­ször tűzte ki társadalmi rend­szer — a szocialista rendszer — az emberek szükségleteinek ki­elégítését. Itt nemcsak egyes osztályok, vagy társadalmi ré­tegek, hanem az egész társada­lom szükségleteinek kielégítésé­ről van szó. A szocializmusban a szükségletek állandóan növe­kednek, és ezeket az egyre nö­vekvő szükségleteket kell maxi­málisan kielégíteni. ’Hit jrleat a szükségletek­nek maximális kielégítése? Azt jelenti, hogy a meglévő termelő- eszközök állapotához mérten o rendelkezésünkre álló anyagi javakból a lehető legnagyobü mértékben elégítsük ki az em­berek anyagi és kulturális szük­ségleteit. A szocialista terme­lésnek az a célja, hogy a tár­sadalomnak minél több anyagi javat biztosítson (ruhát, cipőt, élelmet, stb. adjon), hogy a társadalom kultúráját egyre magasabbra emelje (több iskola, mozi, könyv, rádió stb. jusson a dolgozóknak.) Miért ez a célja és miért nem lehet más célja a szocialista ter­melésnek? Ez a szocialista ter­melési viszonyokból adódik. Ab­ból, hogy megszűnt a kizsák­mányolás, a termelőeszközök nem egvesek kezében, hanem az egész nép kezében vannak, azok nem egy kiváltságos cso­port érdekét szolgálják, mint a kapitalizmusban, hanem az egész társadalom érdekeit. A h.n»5lníÍ7,inn«it>aEi a ter- mclés célja: a maximális tőkés profit biztosítása. Ez rabló, Ki­zsákmányoló, imperialista cél, amely egy maroknyi tőkés cso­port érdekeit szolgálja és a tár­sadalom nagy többségét tönit- reteszi, pusztulásba taszítja. Itt az ember a maga szükségletei­vel eltűnik a tőkés látóköréből, az ember csak annyiban érdek­li a tőkést, hogy hasznot, pro­fitot termel a számára. A két gazdasági alaptörvény összehasonlításánál meglátszik a két rendszer közötti lényeges különbség. A modern kapitaliz­mus gazdasági alaptörvényének érvényesülése nyomorba dönti az emberiséget, háborúba, ka­tasztrófába sodorja; a szocia'iz- mus gazdasági alaptörvényének érvényesülése viszont felemen a társadalmat, jólétet, kultúrát teremt a tagjainak. Az eddigi oktatásunkban mi hibásan a termelés céljához so­roltuk az elhasznált termelési eszközök pótlására fordított ösz- szeget is. Ez azpnban a szocia­lista termelés célja megvalósí­tásának eszközeihez tartozik és a kettőt nem szabad összekever­ni. A szocialista termelés célja a célnak megfelelő eszközökön keresztül valósul meg. Ezek: a szocialista termelésnek szaka­datlan növelése és tökéletesíté­se a legfejlettebb technika alap­ján. A társadalom szükségletei­nek maximális kielégítéséhez szakadatlanul növelnünk kell a szocialista termelést, mert csak­is a megtermelt, a társadalom által előállított javakat lehet szétosztani, abból lehet a nö­vekvő szükségleteket maximáli­san kielégíteni, A s/.ociati/.nms gazdasági alaptörvénye követelményeinek van alárendelve a párt politi­kai tevékenysége is. Aki meg­sérti a szocializmus gazdasági alaptörvényének követelményeit, az súlyos hibákat követ el. Mi különösen az új ötéves terv be­ruházásaival megsértettük a szo­cializmus gazdasági alaptörvé­nyeit. Szem elől tévesztettük azt, hogy a szocializmusban a leg­főbb érték az ember, hogy a népgazdaság fejlődésével együtt emelkednie kell a dolgozó nép életszínvonalának Is. A nagÿ beruházások és a tólzctt iparo­sítás miatt nem emelkedett, sőt az utóbbi két évben csökkent a dolgozó nép életszínvonala "ha­zánkban, Pártunk és kormá­nyunk felismerte a gazdaságpo­litikánkban elkövetett hibákat és a szocializmus gazdasági alap­törvényének követelményeit fi­gyelembe véve megfelelő intéz­kedéseket dolgozott ki a hibák kijavítására. Az alapvető fel­adat, amely a kormány pro- grammjában kifejezésre jutott: a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály életszínvonalának felemelése. Az elkövetkező idő­ben a szocializmus építését úgy folytatjuk, hogy az építéssel együtt nőjjön a dolgozó nép jó­léte, kultúrája. Megváltoztatjuk a régi beruházási arányokat népgazdaságunkban és lényege­sen nagyobb összeget fordítunk a könnyűipar és a mezőgazdaság fejlesztésére, hogy ezzel előse­gítsük a dolgozó nép közszük­ségleti cikkekkel való fokozot­tabb ellátását, a jólét emelését. ggliidcaek az intézkedések természetesen nem jelentik »a szocializmustól való eltérést-, és nem is jelentenek -visszafelé tett lépési«, mint ahogy ezt töb­ben mondották. Továbbra is a főcél előttünk, a szocializmus megvalósítása, annak lassabb, de Diztosabb ütemben való épí­tése. Ennek érdekében tovább folytatjuk a szocialista iparosí­tást, a mezőgazdaság szociálist;) átszervezését, úgy, hegy állan­dóan szem előtt tartjuk r.?t, hogy a szocializmusban a legfőbb érték az ember. Akkor fordul­nánk el a szocializmus építésé­től, ha ezektől eltérnénk, vagy róluk lemondanánk. Erről azon­ban egyáltalán nincs szó. Az iparban, mint már említettük, több gondot fordítunk a köz­szükségleti cikkeket gyártó ágakra és jobban figyelembe vesszük népgazdaságunx reális lehetőségeit, fokozottabban tá­maszkodunk a baráti népi de­mokráciák és elsősorban a szov­jetunió segítségére. A mezőgaz­daság többtermelését nagyobb beruházásokkal és a parasztság termelési kedvének fokozásává! fogjuk elősegíteni és fokozni. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésénél a legmesszebbme­nőkig biztosítani fogjuk az ön­kéntesség betartását, rr--szün­tetünk minden nyomást vagy kényszert, a termelőszövetkeze­tekbe történő be- vagy kilépés­nél. Ez azonban nem azt jelenti, hogy lemondunk a tszcs fejlesz­téséről, vagy közömbösek va­gyunk a meglévő csoportok'«,"!’, szemben. Szilárd meggyőződé­sünk, hogy egyedül a mezőgaz­daság szocialista útja — a dol­gozó parasztságnak a szövetke­zetekbe való tömörítése — az egyedüli helyes és járható út. Ezért arra törekszünk, hogy megszilárdítsuk a meglévő cso­portokat, nagyobb gazdasági se­gítséget biztosítsunk a részük­re, meggyőzük a becsületes ter­melőszövetkezeti tagokat, akik ki akarnak lépni a szövetkezei­ből és harcolunk azok elten, akik fel akarják bomlasztani meglévő csoportjainkat. A párt és a kormány pro- grammja az egész dolgozó nép érdekét szolgálja. Ezért kitörő lelkesedéssel fogadták dolgozó­ink. A kormány programmjában megtalálja számítását hazánk dolgozóinak minden rétege, úgy a munkásosztály, mint a dolgozó parasztság, az értelmiségi dol­gozók, vagy a kisiparosok. Ép­pen azért, mert a párt- és kor­mány Programm megvalósító só - ban mindenegyes dolgozó érrie- dekelt, most. van a legnagyobb lehetőségünk arra, hogy a leg­szélesebb tömegeket mozgósít­hatjuk annak ' Végrehajtására. Ezt a lehetőséget azonban párt­propagandánkban nem használ­tuk fel eléggé Hiba volt az, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvényének tárgyalásánál a bentlakásos propagandistakép­ző tanfolyamokon nem foglal-' ko 2tunk megfelelően a kor- mányprogramm nyilvánossági a- hozatala óta eltelt idővel, az az­óta hozott kormányhatározatok­kal. Ezt a hibát ki kell Javí­tani a mostani konferenciákon, minden propagandistának is­mernie kell a kormányhatároza­tokat, mert csakis azok isme­retével tudják mozgósítani párt­tagjainkat és az egész dolgozó népünket a párt és a kormány politikájának a végrehajtására. Borsodi György. Hétezer brazil üveggyári munkás sztrájkba lépett Mint az »AFP« jelenti Rio de Janeiróból, 159 üyeg-, kristály­os tükörgyár hétezer munkása bérköveteléseinek. alátámasz’úsá- ra sztrájkba lépett. (MTI) Befejeződött az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának harmadik ülésszaka Moszkva (TASZSZ) Végétért az OSZSZSZK Legfelső Taná­csának harmadik ülésS/áxa. A Legfelső Tanács megvitatta az OSZSZSZK 1953. évi illami költségvetési tervezetét, továbbá az 1951. és az 1952. évi állami költségvetés .teljesítéséről szoló beszámolókat. Az OSZSZSZK Legfelső Ta­nácsa egyhangúlag elfogadta ez 1953. évi állami költségvetést. A költségvetés bevételi oldala 57 milliárd 640,589.000 rubelt, ki­adási oldala pedig 57.550,161.900 rubelt tüntet fel. Egyhangúlag elfogadták az 1953. -évi -költség- vetésről szóló törvényt. Az ülésszakon jóváhagyták az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának Elnöksége által az előző ülés­szak óta kibocsátott törvényere­jű rendeleteket és változtatáso­kat eszközöltek a köztársaság alkotmánya 130-ik cikkelyénél-; szövegében. (MTI) A Német Demokrc lakossága nagyg a moszkvai me Berlin (MTI) A Német Demo­kratikus Köztársaság Moszkvá­ban járt kormányküldöttségének tagjai a kerületi központokban nagygyűléseken számolnak be a Szovjetunió kormányával foiy­alikus Köztársaság yűléseken üdvözli ‘gállapodásokaf tatott tárgyalásaik eredménye--' ről. A nagygyűlések részvevői lel­kesen üdvözlik a moszkvai meg­állapodásokat és őszinte háláju­kat fejezik ki a Szovjetunió kor­mányának és népének, A III. Diák Vil Varsó (TASZSZ) A III. Diák­világkongresszus augusztus 27-1 délutáni ülésén egyhangúlag el­fogadták a kongresszus követke­ző napirendjét: ■ 1. A Nemzetközi Diákszövetség végrehajtó bizottságának beszá­áj>-liongre!iüzii*i mólója »A diákság mai helyzete és a Nemzetközi Diákszövetség, valamint a diákszervezetek fel­adatai a diákok szükségleteinek kielégítéséért és a diákok érde­keiért folyó harcban.« Nyugat-Berlin utcáin tö\ békekonferencia összt össznémet kormány Berlin (MTI) Csütörtökönévé izzó hangulatú tüntetések zajlot­tak le Berlin amerikai, brit és francia megszállási övezetében. Az utcákon és tereken több. mint 25 ezer nyugatberlini lakos szavalókór-usokban követelte a szovjet kormány javaslatainaK megvalósítását, .békekohferencia összehívását, ideiglenes összné­met kormány alakítását, vaui­)b, mint 25 ezer tüntető hívását és ideiglenes alakítását követelte mint a német nép gazdasági cs, pénzügyi terheinek enyhítését. A zárt sörokban felvonuló munkások, értelmiségiek, házi­asszonyok és ifjak a moszkvai megállapodásokat ismertető röp­lapok tízezreit osztották szét a járókelők között, akik rokon- szenvüket nyilvánították a tün­tetők iránt. A ÍVanelíioPi Párizs (MTI) A többhetes franciaországi sztrájkhatc által vetett hullámok még korántsem értek véget és a francia gazda­sági élet egy'es kulcsfontosságú ágai, így különösen a 'vas- és fémipar, a vegyi- és építőipar, valamint a városi.és közúti köz­lekedés dolgozói sokhelyütt még mindig sztrájkban állnak. A sztrájkharc jelentékenyen közelebb hozta egymáshoz a kommunista és szocialista mun­«ági sztrájk kásokat, akik helyi sztrájkbizott­ságaikat akcióbizottsagókká ala­kítják át. Ezek az akcióbizoitsá- gok röpgyűléseket tartanak, me­lyeken határozati. javaslatoKai fogadnak el, nemcsak a dolgo­zók jogos követeléseinek teljesí­tésére, hanem a politikai köve­telések széles körére is a nem­zetgyűlés. azonnal összehívásától egészen az indokínai háború megszüntetéséig és a katonai ki- adások csökkentéséig. • A Népköztársaság Elnöki rendelele kertészeti, szolé A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának törvényerejű rendelete értelmében az Agrártudományi Egyetem kert- és szőlőgazdaság- tudományi karából — Budapest székhellyel — kertészeti és szó­Tanácsának lörvényerejú szeli főiskola létesítéséről lészeti főiskolát létesítenek. A; új főiskolán a tanulmányi illő négy és fél év. A főiskola az egyetemekével egyemö értéké képesítést ad. (MTI) Egyre gazdagodik a bajai Vörös Fény termelőszövetkezet ipátok ünnepe Mécsként élen (áaiakításában élenjárnak, alio- tásaikat a dolgozó nép élvez’, s azoknak javára szolgai. Sztálin- város, Kazincbarcika, Inota és még sokszáz építkezés munká­latainál bebizonyították, hogy készségesen szolgálják a dolgo­zó nép életszínvonalának emel­kedését. # A Szovjetunió, gazdag tapasz­talata alapján minden évben megünnepük az építők napját. Ezen a napon köszöntik az épí­tőipar élharcosait, a termelés élenjáróit megismertetik a kí­vülállókkal az építőipar nagysze­rű eredményeit, távlatait. lóén ünnepség lesz Kecskeméten és Kalocsán augusztus 3U-án, va­sárnap. A kecskeméti ünnepség kez­dete vasárnap délelőtt 10 óraikor lesz a Mükertben. (Rossz idő esetén ezt az ünnepséget szep­tember 6-án rendezik meg.) Az építőipari dolgozók zeneka­ra reggel 6 órakor pattogó :o- dulókkal köszönti a város dol­gozóit, majd 9 órakor a Műkert­be kivonulnak, ahol egésznapos sport- és kultúrműsor szórakoz­tatja a dolgozókat. A Mű kert-ben újítási kiállítást, könyvkiállítást, bábszínházát te­kinthetnek meg a látogatók. Este 7 órától tánc. Ételek, ítalűK megfelelő mennyiségben áilnuii a dolgozók rendelkezésére. Az építők ünnepe jelvény — melyet előre is lehet vásárolni — jogosít csak az egésznapos műsorra, a motorverseny meg­tekintésére. A rendezőség meg­felelő autóbuszjáratról is gon­doskodik. Az építőipari dolgozók vidám vasárnapjára szeretettel várjak az összes építőmunkásokat, csa­ládtagjaikat, a város dolgozóit az építők rendezősége. Rékeli József. Az építőmunkások hazánk új­A bajai Vörös Fény termelőszövetkezetben munkaegységen­ként 2 és fél kiló búza, másfél kiló rozs és másfél kilogramm árpa jutott. A krumplitermés is azt ígéri, hogy jut majd belőle 4 kilo­gramm munkaegységenként. A kukoricából is bőséges lesz, a része­sedés. A legutóbbi eső a terméskilátásokat legalább 5 mázsával növelte holdanként. Kiopcsik István 834 munkaegysége után búzá­ból 12 és félmázsát, árpából ugyanannyit kapott Ahogyan a tagok gyarapodtak és gazdagodtak, úgy erősödött termelőszövetkezetük is. Az elmúlt évben már 1 millió forint tiszta vagyonuk volt. Ez az összeg az idén már tovább szaporo­dott. Tavaly még egyetlen juhuk sem volt, ma 400 darabbal ren­delkeznek. Állatállományuk teívszerű növelésének köszönhető, hogy rövidesen 100 darab választási malacot értékesítenek, 18 ser- list hizlaltak meg eddig. A beadási kötelezettség teljesítésére hiz­lalt sertéseken felül az év végéig további 35 darab sertés érté­kesítését tervezik. A megnövekedett állatállomány téli áttelelíetésére bőséget takarmány bázisról gondoskodnak. Folyik a silózás, a jövőévi több termés biztosítására meakezdték a tnásly a hordást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom