Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-24 / 172. szám

A kiskőrösi József Attila ter­melőszövetkezet tábláin is gaz­dag volt a termés az idén. A csoport mintegy 400 holdon gaz­dálkodik. A Jo lehetőségek, a kedvező adottságok és á megfe­lelő felszerelés könnyebbe tehet­né a tagok életét, növelne élet színvonalukat. • Azonban még­sem boldogulnak. Lassan ment az aratás, döcög a növényapo- ias is. Sok táblán a kukorica helyett a gaz szívja a töld erő­jét. A szövetkezetekben rossz a hangulat. Olyan hangot is hal- .ani: Oszlassuk fél a csoportot) menjen ki-kl a maga útján. Nem abban van a hiba, hogy közösen gazdálkodnak, sőt ép­pen igy tudnák kihasználni ü lehetőségeket és több jövedel­met, magasabb életszínvonalat biztosíthatnának maguknak. Elsősorban a munkaszerve­zetet és a fegyelmet kellene megszilárdítani a csoport­ban Pódobni József elnök­nek. De ő bizony keveset járult hoz­zá a csoport szervezeti megszi iárdításához. Az üzemi párt- szervezet sem tett sokat eddig a párttagok neveléséért, nem fog­ja őket össze, nem buzdítja pél­damutatásra a csoport kommu­nistáit. Felelős a esöport hibái­ért a községi tanács is, ameiy ugyah gyakran meglátogatja n József Attilát, de konkrét segít­séget nem minden esetben ad és nem tesz semmit annak érdeké­ben, hogy végleg felszámolják ezeket a hibákat. Először tehát az elnök mun­káján kell változtatni. Podobni József nem irányítja, nem szer­vezi lelki ismeretesen a munkát. Elsősorban ö maga is sajat egÿétîi szőlőjének művelésévé! törődik jobban, mint a csoport ügyeivel, sőt a felesége is emiatt nein lép bfe a csoportba. Már tavasszal elkövelték azt a hibát, bogy elmulasztották a bapásnOvényck tábláinak * szctpareellázásái. Ezért többen egyéni útra léptek. Gál Karoly csoportlag például >' maga bent dolgozik ugyan a esoportböri, de a feleségé aZ egyéni szőlő és a föld művelé­sével foglalkozik. Tehát áz el­nök »példáját« többen követik a csoportban. A csOportlagök jörésze csak ímmel-amrhal dolgozik, özei t megy lassan a munka. Gál Ka­roly és társai úgylátszik főként az egyénileg művelt löldjükbö! akarnak megélni. Pedig ők is abból a gabonából sülik inaai a kehÿérèt, ami a csoport táb­láin termelt. Es ez a kenyér annál kisebb lesz, minél később takarítják bé a gabonát. Még mindig mintegy 15 hold arátm- valöjuk volt július 22-éh. A szeihpcrgés miatt máris vart veszteség és keVésebb jut egy munkaegységre. Ha a családtagok is részt- vennének a munkában, nem maradtak volna le sérti az aratással, sem a növényápo­lással ennyire. De mit várjunk a többi tagok­tól, ha az elnök feleségének .8 66 munkaegysége voit még csak, mikor a gubonaelőleget osztot­ták. A csoport ugyanis teljesí­tette a beadási kötelezettsé­gét es a tagok munkaegysé­gük után egy kiló bűzaelő- leget kaptak. Fejetlen kapkodás, laza mun­kafegyelem jellemzi a termelő- csoportot. A csoportclnök nem beszéli még a brigádvezetővel és a tagokkal a teendőket, nincs irányított munka és senki sem tudja, hogy holnap mi­lyen feladatot kell elvégez­nie. Deli József lóápoló például ak­kor ad a lovaknak, mikor neki letszik. Július 22-én például nett) nozölt áz állatoknak tákarmánvt és szalmát dobtak a jószágok elé. Máskor is gyakran, különö­sen yásárhápöhkéiit fordul elő, hogy reggeltől estig nem törő­dik a lbvakkal. Ezekén a hibákon lehetne se­gíteni — ezt hangbztatják a Jó­zsef Attila ieimelőcröport szor­galmas tagjai is. Serfőző And- cásné például ezt mondja: *- Mi már 1941) óta közösen gaz­dálkodunk. Véleményünk sze­rint nem a csoport feloszlatásá­ra, hanem a megszilárdítására van szükség, arra, hogy kihasz­náljuk a lehetőségeinket. Bizony Székelyhídi Jőzsefné- nek is rosszul esik, hogy a meg­ígért baromfiólból még mindig hincs semmi. Saját maga 300 csirkét keltetett a csőport ré­szére. A baromfiölhoz már a tégla és a faanyag Is megvan, csupán fel kéllehe építeni. Azon­ban a csoportban lévő szerve­zetlenség és kapkodás miatt et- re sem került sor. Szép tervei voltak a csoport­nak. Például a tégla részére ki­termelt agyag helyén halasta­vat akartak létesíteni, azonkívül öntözéses kertészetet is. A terv nagyszerű, csak a végrehajtása­ra nem kerülhetett sor a kevés tagság és a szervezetlenség m att. Pedig piac is volna a zöld­ségfélék árusítására, hiszen Kis­kőrös a járási székhely. Tehát a kiskőrösi József At­tila termelőcsoportnak vannas adottságai a fejlődéshez, csak a tagokra vár, hogy elinduljanak a gyarapodás útján. A szorgalmas tagok az idén is jó jövedelemhez jutnak. Székelyhídi Józsefek csak gabonából mintegy 80 má- ‘ zsára számítanak. Azonban a csoport erősítése csak közös munkával lehetséges. A több jövedelem, a jobb élet a csoport tábláin van, kint a mezőkön. Csak jó munkával ki kellene azt bányászni. Ehhez azonban szükséges, hogy maga az elnök változtasson magatar­tásán, vele együtt a vezetőség és a pártszervezet is. Maguk a párttagok mutassanak példát a munkában, nyissák fel a tag­ság szemét, hogy felhasználják a lehetőségeiket, és élvezzék a közös gazdálkodás előnyeit, Kormányzatunk jutalmazza az aratás, cséplés, begyűjtés élenjáróit Napjainkban az egész ország­ban nemes vetélkedés folyik az aratás, cséplés mielőbbi elvég­zéséért, a beadási kötelezettség határidő előtti teljesítéséért. A legjobb aratógépkezelőnek* kombájnvézetönek, beadási ter­vét elsőnek teljesítő községnek, járáshak megyei viszonylatban is megtisztelés, elismerés jár, de különösen az illeú, ha pél­damutatása országos jellegű, Kormányzatunk, mint min­den évben, így ez évben is a példamutatóan végzett munkát vándorzászló, di­csérő oklevél mellett azzal is jutalmazza, hogy több, mint két és félmillió fbriü- tot dsZt hi az élenjáróknak. Az ország első 10 járása részére 164 ezer forint ju­talmat adnak, ebből az elsőt 20 ezer, a máso­dikat. harmadikat 18—18 ezer terűit illeti. Az ország első községének 10 ezer, a további négy községnek 8—8 ezer fo­rint. jutalmat adnak. Minden megye legjobb két járása 8, il­letve 6 eZer forint jutalomban részesük Minden megye 3 leg­jobb községét 4000—2500—3ÓÍÍ0 forint jutalom illeti. Minden já­rás legjobb községének 2500 fo­rint jutalom jár. Az ország első 80 termelő- szövetkezetének Í48 ezer fo­rint jutalmat adnak, amiből az elsőt 20, a másodikat 18, a harmadikat 16 ezer forint jutalom illeti. Minden megye legjobb termelőszövetkezeté nek 6000 forint jutalom jár. A ka- lászgyüjtésben legjobb ered­ményt elérő két úttörő csapa­toknak megyénként 1000—100Ö forint jutalmat fizetitek ki. Az ország legjobb 10 cséplő­munkacsapatának 190 ezer forint jutalmat fizetnek ki, amiből az első 20, a második 18, a harmadik 16 ezer forintot kap. Ebből az összegből a »A« műszakos traktorvezető 12 szá zalékot, a »B« műszakos trak­torvezető 10 százalékot kap, a fennmaradó összeget a munka­csapat tagjai között keresetük arányában kell szétosztani. Az ország 10 legjobb kom­bájn vezetője, munkacso­portja résiére 66 ezer forint jutalmat ad az állam, amiből az elsőt 10.000, a máso­dik, harmadik helyezettet 8—fi ezer forint jutalom illeti. A ki fizetendő összeg 30 százaléka a felelős kombájn vezetőé, 20 szá­zaléka a segédvézetőé, a fenn­maradó 50 százalék a zsakolóké üZahnakoesi kezelőké. Az oéázág 1Ó legjobb ara­tásban dolgozó traktorveze­tője és aratógfpktzélöje ré­szére 26 ezer forint jutalmat állapítottak meg. Az első 4000, a második, har­madik, negyedik együtt 9Ö0Q forint jutalomban részesül. Az ország 10 legjobb gép­állomása közül az elsőt harminc, a másodikat 25, harmadikat, negyediket 20- 20 ezer forinttal jutalmazzák Minden megyében az öt legjobb eséplőmunkacsapat részére 8-7- 6-5-4 ezer forint jutalmát fi­zetnek ki, amiből 12 százalék at »A« műszakos traktorvezetőé, a 10 százaléka a »B« műszakos traktorvezetőé, a fennmaradó összeget a munkacsapat tagjai között keresetük arányában kell szétosztani. Kormányzatunk által kltü zött elismerés, jutalom elnyeré­sének megyénkben is minden előfeltétele megvan. Minden község, járás és gépeknél dől gozó munkás ezentúl végezze még jobban munkáját, hogy ez­zel is kiharcoljuk kormányza­tunk jutalmának elnyerését. Megyei tanács sajtócsoport A pontos adófizetésért A bajai járási ta­nács pénzügyi osztá­lya a, járás községei­ben aclóbegyüjtési na­pokat rendezett. Ac d'dóbegyíijtési napokon községek pénzügyi állandó bizottságainak tagjai nem mindenütt mutattak megbízatá­sukból eredő odaadást. A Bácsszéntgyörgyön élén eredmények a bajai járás válamcny- i\yt községé számára példamulatóak lehet­nének. iïùïïi'esàk à Bógbári és a Béke ter- nielőszöPétkezéték tag­jai, de az egyénileg dolgozók is pontosan eleget tették az áltam- rnat székiben fennálló kötelezettségeiknek. Szere7nlén is a növek vő önkéntes »2$ öntuda­tos adófizetés nii'nd nagyobb eredménye­ket ér el. Ezt nagy­mértékben elősegítette a pénzügyi állandó bi­zottság tágjainak lél- kés munkál^-. Pálnwnostor és Bâês- borsód péüzügyi illtán dó bizöitságal sokát lûnhlhâtüàiïak ezeknek a községeknek példa- mutatásaiból. A bizott­ságok tâ'gjâliiâk fel keltené IsMerúldk meg­bízatásúk fóMösSdgát, hogy à jobb és meg­győzőbb felvilágosító muhkán keresztül nö­veljék az áilunimal szemben fennálló kö­telességek teljesítéséi. Mulo Lászlót AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK Megyénk dolgozó parasztjai beadási kötelezettségeik gyors és maradéktalan teljesítésével járulnak hozzá kormányunk Ú! prograrrtmjának minél előbbi megvalósításához. Ez a lendület, mellyel a gabonafélék begyűjté­se történik, nap mint nap alátá­masztja az új kormányprogramm helyességét és azt bizonyítja* hogy a célkitűzéseket, melyek most előttünk állnak, egész né­pünk magáévá tette és jobb munkával, kötelezettségeinek időbeni teljesítésével járul ha­ladéktalan megvalósításához. -- Néhány nevét hát — azok kö­zül, akikre ebben a munkában elért eredményeikért büszkék vagyunk! Kiskőrösön Lengyel András tanácstag és egyúttal a mezőgazdasági állándo bizottság tagja. 10 hőldas dol­gozó paraszt, aki beadását az elsők között teljesítette. Beadásén félül szabadpiaci értékesítésre â mázsa búzával és 19 mázsa rozs­osai rendelkézik. Hirsch ímré egyholdas kiskő­rösi dolgozó paraszt. Beadási kö­telezettségét gabonából 100 szá­zalékra teljesítette. Torgyik Pál, kiskőrösi vb. el­nökhelyettes, mint tavaly is* most is elsőnek adta be gaboná­ját a begyűjtő helyre. Tázlár községben a következő dolgozók teljesítet­ték elsőnek gabonábeadási köte­lezettségüket és élenjárnak a tej-, tojás- és baromfibeadás­ban is: Bakő Gábor 14 holdas, Patai lnne (Beleczki) 8 holdas, Vár­falvi Jártds 4 holdas, Bellér Ist­ván 5 holdas, Bálézs József (DU-: dás) 8 holdas dolgozó parasztok, Soltvadkert élenjáró dolgozó- paraszt jái: Bauman Péter két és félhol­das bérlő ' (állami tartalékon), too százalékig teljesítette 4 má­zsa 40 kilós gabonabeadását, Eritsch Henrik* aki gabonabe­adásának 100 százalékos teljesí­tésén tül első félévi tojásbeadá­sát 100 százalékra* egészévi ba- römfibeadását Szintén 100 szá­zalékra teljesítette. Mayer Jó­zsef* 11 holdas középparaszt 190 százalékosan teljesítette gabrna- beadási kötelezettségét, három­negyedévi baromfi- és első fél­évi tojásbeadását is teljesítette. Fttldmű vessző vetkezeti niozgóboltok a mezőgazdasági <|oIgozók szolgálatában Megyénk fóldrtíűVésszövetkezetei lovas- és kézikocsikra, ke- t ékpárokra felszerelt mozgőtíöltokkal keresik fel a mezőgazda­sági munkát végző dolgozó parasztságunkat, hogy dohányfélesé­gekkel, cukorkával, frissítő italokkal lássák el őket munkájuk közben. Igen jó munkát végez ezen a téren a solti szövetkezet mozgóboltja, mély haponta ezer—ezferkétszáz forint értékű köz­szükségleti cikket juttat el a földeken dolgozó parasztokhoz, akik már örömmel várják az édességét, gyümölcsöt, hűsítő italokat hozó szövetkezeti dolgozókat. Garán is szívügye a szövetkezetnek a mezőgazdasági munkát végzők ellátása. Saját készíttnényü málnaszörppel megrakott ke­rékpáron járják a határt éS Van olyan nap, hogy száz üveggel is eladnak a friss, üdítő italból. Úgyancsak számöttevő fbtgalthat bonyolítanak le a Baja és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezei mozgóboltjai is. A fenti példákból okulva kezdjék meg a mozgóboltok mű­ködtetését a kűnszehtmiklósi és kiskunfélegyházi jálás szövetke­zetei is, hiszen dolgozó parasztságunk ott is azt várja tőlük, hogy miliői több segítséget nyújtsanak a mindannyiühk több kényeié­ért vívott harcukban. Használjuk lei takarmányozásra, silózásra a szőlőkből kikerülő tlúslevéizető hajtásokat At ËtMLlT TÉL tieliéz ta- karmányöfási gondjai az ál­lattartók előtt világossá tették, hogy az állá’ok téli takarmá nyozására niihden lehetőséget fel kell haszná ni. A bőséges szénatermé3 mel­lett nem szabad elhanyagolni a tákarmáHybázls kiszélesíté­sét. Az eddig kávésbbé használt àôidhôvéhÿféléâëgëket takarmá. hyozásra jöbbán vegyük igériy- be. Most folynak a megyékben a sző öltben a teiejezést munkála­tok. Az egyes tőkékről nagy­mennyiségű düslevéiaetü hajtá Sókat vágnak le. Ez a gyenge zöldhajtás tápértékben megkö­zelíti a lucerna tápértékét. MEGYÉNKBEN nagykiter- jedésü szőlőterületek vannak, s hem lettet közömbös a magas tápértékú levágott zöidhajtásök takarmányozásra való fe hasz­nálása. Eddig csak kisebb mér lékben használták fel takarmá­nyozásra a sző!öte‘ejezésbö! származó zöld leveleket, haj­tásokat. Termelőszövetkezeteknek dol­gozó parasztoknak nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a szőlők­ből kikerülő zöld hajtások fel- etetéséro, mert úgy a teltének, mint a sertései* jóízűen elfo­gyasztják. A tehenek tejterme­lésé fokozódik és a tej zsírtar­talma is növekszik. A sertések­nél is nagymérvű abraktakar­mány megtakarítást érhetünk el, a hízósertések is jóízűen fo­gyasztják. A TETEJEZÉSBÜIF származó düslevélzétü szölösZárrészek öez- szëgyüjtése nem je ent többlet­munkát sem a termélöszöve‘ke= zeteknek, som a dolgozó pa- i'áo3teknak, mert az gyermekek­kel összegyűjthető. így az ara* tás és cséplés idejét! munkaerő- eivöhást nem oko?.. Ha áz összegyűjtött mennyi­ség hágy tömegénél íögVá rö vid időn belül lei nem eéthetö ügy azt télire feltétlenül be kei; sliőzul. Besilóáás esetén a ned vesség elvonása miáit törekkei. po yvával, vagy szecskázott sza mával keverteti kell silózni. (Í0— Í5 Százalék hozzáadásá­val.) LEGHELYESEBB, ha a zöld szölöhajtásokat csalamádéva) sllőzzuií be vagy gyomnövények, kel, útmenti fufé ékkel. Ez utóbbi esetben ajánlatos kevés hígított melasz hozzáadásával az erjedést elősegíteni. Akár Zölden feletetve, akár besilózva történik a felhasználás, a szöjö leve éltnek, hajtásoknak mérge­zi: hálásuk nincs. Etetése az ál tatok egészségét nem veszélyez­teti egyrészt azért, mert a bor., dőauxi lé a szőlőtőke tetejét ke vésbbé éri permetezéskor, ezen­kívül a permetsnyagot a csapa dék könUyen lemossa, másrészt azért, mert száraz Időjárásban az oxidáció következtében s permetanyag teljesen elveszt: dniúgyis csekély mérgező ha- (âsât NAGYOBB ÓVATOSSÁG­GAL ken eljárni ott; ahol a Szőlőkben gyümölcsfák vártnak és a gyümölcsfákat rfZéfies oL dáttal permetezték. Az arZéneS permet mérgező hatású. Saját magának, de cgyu tál nép. gazdaságunknak, állattenyész­tésünk fejődésének is árt az, aki a lehetőségeket elmulass va a szőlőkből kikerülő hulladék anyagot nem takarmányözza fel, vagy, aem «Hozza be. Használja ki a közös gazdálkodás előnyeit a kiskőrösi József Attila termelőcsonort

Next

/
Oldalképek
Tartalom