Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-19 / 168. szám
A Kecskeméti Gépgyár dolgozóinak felajánlása az alkotmány ünnepének tiszteletére Mi, a Kecskeméti Gépgyár dolgozói, a kormányprograrom alapján vállalást tettünk a harmadik negyedévi terv túlteljesítés sere, mert tudjuk azt, hogy az életszínvonal felemelése nem épül* hét másra, mint a jó munkára, az emelkedő termelésre, Ez a Programm a békés építőmunka programmja, mely megjelöli a jólét fokozásának útját. Mi legjobban úgy tudjuk megmutatni, hogy a béke hívei vagyunk, hogy harcolunk szocialista hazánk felépítéséért, a párt és kormány által megjelölt nagy célokért, hogy alkotmányunk ünnepére versenyvállalást teszünk, Vállaljuk; Ï ““"î A harmadik negyedéves * I áru és teljes termelési tervünket 103.6 százalékra teljesítjük, vagyis terven felül 364 ezer forint értékű árui adunk népgazdaságunknak. Í '~^j Exporttervünket 100.5 “ I százalékra teljesítjük és a kooperációs szerződésünket maradéktalanul határidőre teljesítjük. | „ i Az egy munkásra, egy 'll napra eső termelési értek tervét 103.6 százalékra növeljük. A tervszerűséget az előírásnak megfelelően megtartjuk. Az igazolatlan mulasztó munkanapok számát a felvilágositó munka fokozásával az előző negyedévhez képest 100 százalékkal csökkentjük. ;í Gyári átlagselejtünket a '* I második negyedévhez viszonyítva 10 százalékkal csökkentjük. A normát nemteljesítő dolgozók számát az elvtársi segítségnyújtáson és szakmai oktatáson keresztül 10 százalékkal csökkentjük. Harmadik negyedévi forgóeszközcsökkentési tervünket hatvanezer forint értékben túlteljesítjük. Felajánlásunk magában foglalja a selejtcsökkentésre tett 56 ezer forintos felajánlást is. Júliusban 123.700 forint, augusztusban 116 ezer forint, szeptemberben 125.300 forint értékű árut adunk terven felül népgazdaságunknak. ígérjük, hogy felajánlásunk nem marad papiron. Minden erőnket megfeszítve a párt jelölte úton küzdünk a felajánlások becsületes teljesítéséért, mert tudjuk, hogy ezzel fejezhetjük ki legméltóbban, hogy a béke hívei vagyunk, hogy akarjuk a jobb életet, a kormány- programra sikeres megvalósítását. mészáros ferenc, párttitkár, SZABO LAJOS, igazgató h. ; FARKAS IMRE, üb.-elnök. János a VII -re készül Benda I A FOLYÉKONY VAS izzó fénye izzaszlja a három fioláit, aki a Kecskeméti Gépgyár öntödéjében a pupin-íazék munkáját végzi. Kettő ifjúmunkás, az egyik tanuló, A tanuló jó ói>1ő akar lenni, ugyanolyan, mint Rózsa János és társa Benda János, akik a bukaresti Vilógiíjú- sági Találkozón képviselik az üzem fiataljait, Ügyes mozdulataikkal szinte percek alatt alakítják megfelelő formába a homokbol készült mintát. Benda János tegnap még az új csarnokban dől go zott, de ott is megállta a helyét Most egymással vetélkednek, ki teljesíti előbb tervét. Ki termel a legtöbbet. Es Benda János nem méltatlan küldetésére, — Termelése 143 százalék volt 13-án. 1950-BEN, mint tanuló vette magához a DISZ tagsági könyvet, ismerte meg a szervezeti életet. Az eltelt idő alatt Benda János a párt tanítása nyomán haladt, s fejlődött. A tett ígéretét mindig megtartotta, helytállt a termelésben, népneveié agitációs munkát végzett, Később városi választmányi tag. szakszervezeti bizalmi, DISZ oktatási felelős lett. Esténként odahaza elgondolkozik, hogy miről is szóljon, mit is mondjon majd a találkozón. Alhadnagy bátyja, aki szabadságon volt itthon,' megkérdezte tőle, hogy min gondolkodik, — Azon, hogy mit mondjak a találkozón a kapitalista országok fiataljainak. Alhadnagy bátyja röviden, de velősen a következő tanácsot adta: — Az igazat, azt, ami itt történik nálunk. S Benda János a tényeket fogja felsorolni röviden: bátyja katonatiszt, ó szakmunkás, 140Ü- 1500 forintot keres havonta. A gyár bővült új üzemiészekkei. 0 Rózsa János ifjúmunkással dolgozik, aki 210 százalékra teljesít. Zubek Magda és Dávid Oszkár DISZ-fialalok sztahanovisták lettek, kétszeres normál teljesítenek. Aztán itt vannak a A Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalat műszaki és fizikai dolgozói július első dekád- jában kielégítő munkát végeztek, mert a tervet 104.1 százalékra teljesítették. Ha azonban alaposabban vizsgáljuk a tervteljesítés tényezőit, akkor megállapíthatjuk, hogy az első 10 napban drágán termeltek az üzem dolgozói, mert az engedélyezett munkáslétszámtervüket 16.8 százalékkal lépték túl, melytanulók. Teljes állami ellátásban részesülnek. Tóth Mihály, Antal Sándor és még sok fiatal üdül. MUNKÁJA közben ezek a gondolatok vetődnek fel. Mosolyog, amikor szól: —> azt hiszem, az igazságot mondtam, s még azt is hozzáteszem majd ott kinn, hogy a vezetésben nü is aktívan résztveszünk. Boldog életünkért, jó munkával harcolunk. Én magam 142 százalékot teljesítek. Az eddigi selejtemet 9 százalékról 7 százalékra csökkentettem le. Elmondom, hogy mi is azért harcolunk, hogy minden fiatalnak ilyen legyen az élete. és ami mögötte van nek eredményeképpen az egy- tőre eső termelés lü.8 százalékkal csökkent, A terv számai nemcsak a termelésre vonatkoznak, nanem a többi gazdasági mutatókra is, A vállalatvezetés feladata az, hogy betartva itt is a terv előírásait, úgy §zervezze a munkát, hogy az gazdaságos és termelékeny legyen, mert csak ez biztosítja a kormányprogramra sikeres megvalósítását, a dolgozók életszínvonalának emelését, ÓÖ0OO00OOG0GGOCÉ ; .'SGCGGCGC GGGGOO Kalászgyüjtés Ragyog a nyári nap reggel a kék igen. Pacsirta suhan át fenn a tiszta légen, Köszönti a reggelt kedves kis dalával, Együtt az áttörök nevető hadával. Hová is mehetnek azok ilyen koránt Mindenilcnek üres kosár van a karján.., Kalászgyüjtök azok, akik összeszedik az elhagyott kalászt, jel-lelszedegetik. Tudják ők nagyon jól, sok lesz a kevésből,■ több lesz majd a lisztből, több lesz a kenyérből... Nem veszhet az a sok kicsi kalász kárba, többet ár, ha ott van ő is a magtárba. Bállá Jóska kiált: — most találtam egyet! — Szól hozzá Lacika: — ejnye de jó Neked! — Mariska 1elsikít: — emitt is van keltő! — — Megszúrtam a lábam, hol van egy zsebkendő! — — ezt kiáltja Ili, beköti a lábát, és azután joiytatja továbbra a munkát! Pista is felkiált: — ennyit találjatok: * én most aztán leltem egy csapásra hatot! — Mutasd csak, mutasd csak — szaladoztak oda, hiszen ez itt ma valóságos csoda! — — Ne szaladgáljatok — ezt mondotta Jancsi, — gyüjtsetek szaporán, gyertek csak dolgozni. — Mindenki visszament a saját helyére, ott, ahol elhagyta, fogott a gyűjtésbe. Mert mindenik tudta: több lesz majd a kenyér, a kalászgyüjtés hát mindennél többet ér. Gyűlik a sok kalász a kis kosarakba, a gyűjtők jelszava zsibong az agyakba. És amikor este megmérték a súlyát, megsimogatták a kis úttörők haját. Azt mondották nekik: — ti jól dolgoztatok! holnap itt és emitt kezdjétek a napot. — Úttörő pajtások, hozzátok beszélek is amit én mondok, el ne felejtsétek. Legyetek ti is most kicsi kalászgyüjtök, , Hazához hűséges, kedves, jő úttörők. Sok kicsi sokra megy — ez legyen a jelszó. Ha sokat gyűjtőtök, ügye boldogítót Abból lesz több kenyér és több vajaskifli, Amit ugye mindig szeretnétek ennit. — Ki gyűjt ma legtöbbet! Rajta hát, pajtásokl' Nagyon sokat jelent a ti kis munkátok! KOLLÁR IDA, Tiszakécske, Vili, o, végzett tanuló. OOOOOÖOOOGGOGGOOQOOOOOOOGOOOOOQOOOOOOe Adminisztrációs az újítások bevezetését A Bajai Faárukészitö Vállalat dolgozói termelési értekezletükön felvetették, mi akadályozza üzemükben a tervszerű munkát^ Berger István elmondotta: a tervszerütlenség akadályozza nem egy esetben a megtett vállalások sikeres valóraváltásáit, az igyekezetét annak túlteljesítésére. Pedig csak egy kié e ö- relátás kellene hozzá, hogy a tervszerűség biztosításával mindezt kiküszöbölhessél Az üzemben a tervszerütlen- séget az anyaghiány okozzas A vállalat felsőbb szervei nem gondoskodnak időben a nyersanyag- ellátás biztosításáról. De a vál, lalatvezeités is hibás, mert köokok késleltetik a Bajai Faárukészítőben rültekintéssel, gondossággal nem hat oda, hogy a meglévő anyaghoz mérten úgy csoportosítsa a dolgozókat* hogy a meglévő készlethez arányosítva mindenkor biztosíthassa a folyamatos munkát, Az üzemben nem. he. lyeznek súlyt az újítások alkalmazására sem, Kiss Gézáné ma. ga kérte számon, mi van Gabor- ják József újításával. Az újítás jelentős megtakarítást eredmé. nyezne a vállalatnak, a munkát is megkönnyítené, a dolgozók, nak segítséget nyújtana váliaiá. saik teljesítéséhez, de az újítást elfelejtették áz erre a célra szolgáló füzetbe beírni és így tisztán adminisztrációs okokból az újítás eddig parlagon,- kihasználatlanul elfeiküdt, ÚJ EMBER AZ ÚJ ÉLET ÚTJÁT TÖRI A Kiskunfélegyházi Gépgyárban, a békés építőmunka várában új munkahősök születnek — mint szerte az országban — akik nemcsak szorgalmukkal, hanem új elgondolásaikkal is rombolják a régit, az elavultat. Az iroda falai, becsukott ajtaja kirekesztik a Gépgyár millióféle zaját, a termelőmunka fortélyos neszeit, az emberi beszédfoszlányokat, a gépek dübörgését. Bekötött könyvben lapozok. Címe: ►Beadott újítások.« Szép nagy betűkkel sorakozik elém a felírat, Á könyvben nevek, műszaki leírások, adatok, a nevek mögött jóismerőseim, mosolygó, vagy komoly, fiatal és idősebb arcvonásai világítanak. Vízhányó József lakatos, Horváth József lakatos, Kocsis János, Tarjányi Erzsébet, Banos László, Kiri István. A következő oldalon újból: £iri István, Mire a könyv végére érek, többször is elém kerül a neve. Annyit tudok róla, hogy kommunista. No meg természetesen lakatos. Most a műszaki iroda szeszélyes rajzai fölé hajolva végzi munkáját. Korábbi brigádvezetője, Vízhányó József fedezte fel benne azt a rendkívül hasznos tulajdonságot, hogy munkája előtt hosz- szabb-rövidebb ideig töprengeni szokott, kicsit óv%tos ember, nem megy fejjel a falnak. Néha alig győzött a kérdéseire válaszolni, olyan szívós érdeklődéssel, vonzalommal igyekezett magát belefúrni a szakmába. Mindig a miért érdekelte és az: hogy lehetne jobban csinálni? Jobban, gyorsabban, észszerűbben, kevesebb mozdulattal, takarékoskodva a drága importanyaggal. Sokszor találkozott úgy vele, hogy egy-egy hasznavehetetlennek látszó vasdarabbal a kezeben töprengett. Érdekes, újszen'i ötletekkel lepte meg gyakran tanító- meaterét, olyan ötletekkel, amiknek a hallatára meglepődve kapja tel az ember a fejét, olyan ötletekkel, amik előbbrevitték, egyszerűbbé tették egy- egy munkafolyamat labirintusait, gyorsabbá a munkát, A z újítási napló tanulsága szerint -^-többszörös újító. £s most, amikor itt előtte állok, a felkunkorodó szélű műszaki rajzok között, kiesi megille- tődöttség fog el. Kutatom az arcán azt az újat, vagy valami parányi jelét annak, ami azt mutatná, hogy ez az ember megindult egy új és még talán számára is ködös nagyszerű életforma felé. Mosolygó, derűs arc néz rám. Szavai világosan, logikusan igyekeznek magyarázni: mit is tett ő eddig? — Azzal kezdődött, hogy 210 százalékra teljesítettem hosszú időn keresztül a normát. Nem olyan egyszerű elmondani, hogyan is lettem újító. Talán az a legalapvetőbb, hogy rettenetesen érdekelnek a gépek és néha szinte lesújtott egy-egy munkatársam sikertelen próbálkozása, vagy az én egyikmásik balsikerem. Bosszantott, ha valami nem sikerüli, ha valamin hosszú ideig kellett bíbelődni, ha nehezen született meg az eiémtett nyersanyagból a kész munka. Eleinte magam végeztem kisebbfajta észszerűsítéseket, de rájöttem, hogy egyedül sokszor megakadok, Ekkorra már valahogy körém tömörült egy-két hasonszőrű ember, akiben ilyesfajta nyugtalanság mozgolódott, mint bennem. Azután megszületett az első közös újításunk: a targoncafecskendó szivattyújának leegyszerűsítése. Huszonnégyezer forintot kaptunk érte. Higyje el, nem a pénz izgatott bennünket, de azért jól esett az a négyezer forint, ami az én pénztárcámba vándorolt. Előbbre tudtuk otthon hozni a •►tervelőirányzatokat«. A feleségem előtt is megnőtt a becsületem. Az embert úgy magával ragadja az általa alkotott új, mint a mágnes. Nem lehet megállni. Közben újabb otthoni tervek is születnek és szinte már számítanak arra otthon, hogy újból és újból kiagyalok valamit. Itt van ez a sav-ballon. Mennyit kínlódtunk a szűkösen rendelkezésre álló anyaggal! Mindig volt valami híjjá, hol itt húzott vissza az útunkba kerülő nehézség, hol ott. Addig törtük a fejünket, amíg lényegesen módosítani tudtuk a hűtőszalag anyagszükségletét.., li/| űszaki adatok, szilárdsági együtt- hatók, a lakatosmunka, a vas- munka varázsszavai röpködnél? körülöttünk. Én inkább csak érzem, nem any» nyira értem azt, amit Kiri István mond és megcsap az a különös hangulat, amire még gyermekkoromból emlékszem, amikor valami meglepetést sej*ettem meg. Mert kézzelfogható ez a savballon, igen köznapi dolog a vasanyag, de csodálatos és nagyszerű az az értelem, amely engedelmesse lágyítja a maki ancos anyagot, újjá, különös jelentőségűvé avatja a megszokott termelési eljárást. Nem a nagy erő, hanem az ész, a tanult ismeretek újjafot- málója, ami életet lehel a holt anyagba. Kiri Istvánt eleinte a felfedezés izgalma vitte az újítók útjára. Ma már tudatosan cselekszik és éppen ezért az ipari technikum esti tanfolyamán tanul. Még több tudás, még több okos könyv, magyarázat kell ahhoz, hogy a megkezdett úton továbbhaladjon, A z elmúlt napokban kapta kézhez v. a három hétre szóló hévízi beutalót. Mert Kiri István üdülni megy* hogy új energiát gyűjtsön magába, hogy rendeződjenek néha kissé fáradt gondolatai. A tervek még hallgatnak benne, Azok a tervek, amelyek nyomán újabb észszerűsítések, újítások születnek. És én biztos vagyok benne, hogy Kiri István látja az üdülés célját, értelmét, megérzi benne annak a nagyszerű értelemnek egy szikláját, amely felfelé ívelő terveinket előremozditja: gondoskodás az emberről, a munka, az alkotás megbecsült hőséről.
