Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-16 / 165. szám
r 8ÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZMDP BAÛSKISKUNMEGY6I PAkT&lZOTTSXGANAK lAPJA VUI, ÉVFOLYAM, 165. SZÁM Jra SO fillér 1953 JULIUS 13, CSÜTÖRTÖK A MAI SZAMBAIN Pártunk új gazdaságpolitikájának támogatása egyet jelent ifjúságunk számára a pár'mcgbizaiás teljesítésével. — Fokozzuk a forradalmi éberséget — a ,,Pravda“ vezércikke. — A világ haladó ifjúsága lelkesen készül a VIT.re. -— A gépi munka nagyobb becsületéért elsősorban a gépállomások harcoljanak. — Hogyan segíti a vaskúti kpzségi tanács a versenyvállalások valóraváltásá't. V _________________________________> H arcban a dolgozók jobb ellátásáért ! Pártunk és kormányunk új gazdaságpolitikájának megvalósítása nagy feladatokat hárít megyei kereskedelmünkre is. Az ellátás megjavítására vonatkozó határozatok valóraváltása jelentős részben a kereskedelmi dolgozóktól is függ. Fel kell fejleszteni a kereskedelmi munka minőségét, dolgozó népünk igényeinek színvonalára. Állami és szövetkezeti kereskedelmünk, vendéglátó iparunk lemaradt ezen a téren. Az elmúlt gazdasági évben megnyilvánuló élelmiszerellátási nehézség sok káros szokást honosított meg elárusító személyzetünk magatartásában. — Sok bosszúságot okozott és okoz még ma is a vevőközönségnek az elutasító rideg modor, felülről való lekezelés, nem ritkán a durva bánásmód, amelyet egyes boltok és vendéglátó szervek dolgozói tanúsítanak. Úgy gondolják ezek a kereskedelmi dolgozók, hogy ők kivételes helyzetbe vannak emelve, körülöttük forog minden, ■ mert tőlük függ, hogy mikor adnak kenyeret, lisztet, cukrot, stb. Ezekben h boltokban fordul elő a dolgozók szemérmetlen becsapása is a mérlegelésnél. Arcpirulás nélkül nyújtják át ezek a kereskedelmi dolgozók a vevőnek az egy-két dkg-mal kevesebb' árut. ■így csapták be a vevőket Csen gődön a szövetkezet kenyérboltjában, ahol 4—5 dkg-mal kevesebb volt a kenyér, mint amit kifizettettek, vagy a bajai 10. sz. Népboltban, ahol az 1.40 Ft-os cukorkát 1.75 Ft-ért árusították. Vendéglátó vonalon nem egy helyen úgy mérik a sört, hogy szinte habbal van tele a pohár és csak a híréért van egy kevés 6ör az alján. A központi irányítószervek ellenőrzésének megjavítása mellett, vevőközönségünktől is nagymértékben függ, hogy a megkárosítókat, csalókat leleplezzék és hozzásegítsék a vállalati vezetőket, hogy az ilyen elemeket eltávolíthassák a kereskedelemből. A nagykereskedelmi szerveknek is meg kell javítani a munkájukat. Nehézkes a kiszállítás üteme, ami késlelteti az áruutánpótlást. A szállítás rossz szervezése, a szállítóeszközök biztosítása terén fennálló közömbösség sok esetben áruhiányokat idéz elő. A Mezőker vállalat és Ofért lemaradt a burgonya-, zöldséges gyümölcsellátás terén. Az országban a mi megyénk városaiban a legdrágább a burgonya. A Mezőker-boltok és a földművesszövetkezeti standok színvonala mélyen alatta van az átlag bolti színvonalnak. Jelenlegi helyzetükben még nem alkat masak arra, hogy a szabadpiaci árak szabályozói lehessenek. Silány minőségű, a szabadpiaci ■áruval nefü versenyképes cikkekkel vannak úgy-ahogy ellátva. Az idei bő termés következtében nő a falusi lakosság vásárló ereje, ennek megfelelően fokozódik vásárlási kedve. Azt a jövedelmet, amelyet a beszolgáltatott termények után kap é; amelyhez feleslegének a szabadpiacon való értékesítése útján jut, több és jobbminőségű ruházati és egyéb iparcikkek megvásárlására, életkörülményei neic jobbá és szebbé tételére kívánja fordítani. A választékosság biztosításában nagy szerep vár helyi kisipari szervezeti hálózatunkra. Megyénk jelentős tájviseleti terület. Kalocsa, Kiskőrös, Baja környékén évszázadok óta kialakult hagyományok, ízlések alapján öltöznek.1 Helyi ruházati iparunknak sokkal jobban, mint eddig, ezeknek az ízléseknek, kívánságoknak alapján kell a szükséges cikkeket előállítani. A népi viseleteket és hagyományokat ápolnunk keil. A kereskedelem, különösen a népi viseletű területeken szívósan követelje az ottani lakosságnak megfelelő árucikkeket. A nagykereskedelem ennek értelmében biztosítson anyagot a KTSZ-ek részére. Az állami és szövetkezeti boltvezetőknek, szállító vállalatoknak a jövőben sokkal jobban kell a folyamatos áruutánpótlásról gondoskodniok. Végeredményben a kereskedelmi munka színvonala abban mérhető le, hogy a lakosság igényeinek megfelelő árucikkek a kellő időben ott vannak-e a boltokban. Ezen a téren sok a lazaság. Pl. .a csá- volyi földművesszövetkezet áruházában június végén üres polcok voltak. Cukorkát, dohányárut, sok más cikket nem lehetett kapni. Napokon keresztül ki van fogyva az élesztő. Készruha készlete évek óta ugyanaz a pár öltöny, ami már összegyűrődött, sőt meg is penészesedett. Ez a szövetkezet a dolgozó parasztság részére érkezett rézgálicot nyolc napig hevertette a vasútállomáson, ugyanakkor az esőzés sürgette a permetezést. Több ilyen hasonló bolt van a megyében, ahol közönyösen mondják a vevőnek, hogy »most nincs«. Ez mostanában gyakran lordul elő és a falu dolgozói kénytelenek beutazni a városokba, hogy ott szerezzék be szükségleteiket. A hanyag, lelketlen boltvezetők miatt sok bosszúság, felesleges pénz- és időveszteség éri a dolgozókat Ezen a téren felelősség terheli, a Mészöv vezetőit is. A szövetkezeti hálózat ellenőrzése csupán látogatásnak nevezhető. Az állami kereskedelem vonalán hasonló a helyzet. Szakmai támogatást a kiutazó instruktorok alig adnak, sietés, kapkodás a munkájuk. Az irányító szervek rövid időn belül szilárdítsák meg ellenőr- íési munkájukat. A bolti dolgoIdeje gyökeresen megjavítani a politikai felvilágosító munkát a dunaveesei járási pártbizottságon A szalkszentmártoni Békéért termelőszövetkezetben még több, mint 60 hold kalászos vár leara- tásra, ami gyorsabb, fokozottabb munkát kíván a tagságtól. Erre a szövetkezetre is vonatkozik, amit Rákosi elvtárs mondott: hogy a szövetkezetek az idén végre megmutathatják fölényüket. De Rákosi elvtárs arról is beszélt, hogy jobb munkával kell megteremteni a kormányprogramul megvalósításának alapjait. A bő termés szép jövedelmet ígér a tagságnak — csak éppen helyt kell most állni a betakarításban. Nagy hiba azonban, hogy a politikai felvilágosító munka gyengesége miatt a tagság nagyrésze nem látja: mit ígér neki a gyönyörű határ. — Ahelyett, hogy minden erővel harcolnának a szemvesztcség eólc nevelése, a vevőkhöz való viszonyuk helyes irányba térítése döntő feladat. A bőségesebb áruellátás nyomán máris jönnek felszínre olyan hibák, amelyek tűrhetetlenek. Pl. a kecskeméti 7. sz. árudában azzal dühösítették a vevőket, hogy »most vegyen lisztet, most van bőven. Ugy-e most nem kell, bezzeg a múltkor tolakodott érte.« Ez a fajta magatartás, provokáló kihívás, idegen a szocialista kereskedelemtől. — Ilyen módon a dolgozókat lebecsülő eladók foglalkoznak a vásárlókkal, Véget kell vetni a bolti dolgozók cserélgetésének, kJ. kell alakítani az egyes boU ellen — nyolcórás munkaidőről beszélnek, Rákosi elvtárs szavait félremagyarázva a túlórázásokról — s egyébként is sok kérdésben nem látnak tisztán. Az asszonyok például azért nem fogadták el a napközi otthon felállítását — mert sokallták az 1.30 forint napi díjat a gyermekeikért. Senki nem magyarázta meg nekik, hogy milyen nevetséges kis összeg ez amellett, amit így dobnak ki az ablakon, hogy egész napjukat o gyermekek vigyázásával töltik csak s nem vesznek részt a közös munkában. Nem a tagság egyedüli bűne ez, hanem a csoport pártszervezetéé, de elsősorban a járási pártbizottságé, amely nem törődik a tagság nevelésével, felvilágosításával. Borka elvtárs üzetok, vendéglők állandó személyzetét. így válik lehetővé, hogy az eladók megismerjék vevőkörüket, az egyes vevők ízléseit, igényeit, szokásait és ennek megfelelően alakítják raktáruk választékosságát, illetve a vendéglői szolgáltatásokat, étel és ital választékukat. A panaszkönyvi bejegyzéseken keresztül a dolgozók hasznos tanácsokat adnak, építő bírálatot gyakorolnak a kereskedelem felé. Egyes vállalati központokban lebecsülik ezt az értékes segítséget. Pl. a kiskun- halasi Kisker. Vállalat 30. sz. kiskőrösi.-rudájában a panaszkönyvben 14 dolgozó tett ászreml párttitkár például nem tud visszaemlékezni, hogy a járási pártbizottság tagjai mikor veitek részt egy-egy csoportgyúle- sen, Patyi elvtárs is futó látogatásokat végez, csak az elnökkel, vagy a párttitkárral beszél, de a tagságot nem hallgatja meg. nem keresi fel a munkahelyen. Ezért halad vontatottan a kéziaratás, ezért van zúgolódás, sok félreértés — sőt ellenséges uszítás is — a termelőszövetkezeteben. Ez a példa is azt támasztja alá — amit már korábban megírtunk — hogy a dunaveesei járási pártbizottság még mindig nem ébredt rá a politikai felvilágosító munka elhanyagolásának veszélyére. Pedig csak bzalkszcntmártonban egy virágzó termelőszövetkezet, sok szövetkezeti dolgozó sorsa, jóléte, felemelkedése függne ettől! Sxeremlén az tiratás és cséplés meggyorsításával válaszolnak a kormányhatározatra A szeremlei határban gyűlnek a keresztek. A Béke termelőszö-* vetkezet búzatábláján kombájn végzi a termés betakarítását. —> Azokon a földeken, ahol egy-i kor a község dolgozói verejték ü- két hullatták, hogy a Kiss Dezsők, a Kovács Istvánok és a többi kulákok termését betakarítsák, ott ma büszkén halad a gép, hogy a dolgozók válláról levegye a munka nehezebb részét. Az idő azonban, egyre jobban sürget és hogy a szempergésí megakadályozzák, a Kossuth termelőszövetkezetben 21 kaszás gyorsítja az aratás menetét. A községben a beütemezett hat cséplőgépből már három munkába állt. A cséplőgépektől egymás után fordulnak a begyűjtő helyre a gabonával megrakott kocsik. Pataki János, Kö- rössi Illés, Mityók Imréné, Kovács Ferencné, Farkas Balázs voltak az elsők, akik eleget tét* tek begyűjtési kötelezettségeiknek. Most maguk is szószólói leitek a cséplőgéptől való azonnali beadás teljesítésének, hogy a község mielőbb elnyerhesse a szabadpiaci értékesítés jogát. vételt, de mindössze 3-ra történt intézkedés. Ez a vásárlók bírálatának elfojtása. A megyei tanács vb. kereskedelmi osztályának a szállító és értékesítő kereskedelem munkáját össze kell hangolni, megszüntetni a szervezetlenséget. A minőségi áruátvétel alkalmazásával el kell érni a kiskereskedelem visszahatását az iparra és biztosítani, hogy a megyei kereskedelem megfeleljen a kormány- programon feladatainak, dolgozó népünk magasszinvonalú, kultúrált módon történő ellátásának. Szalui Károly, keresk, oszt. y ez, Munkában a dusnoki gépállomás Előre cséplőbrigádja. Hadován Pál gépje Rogics István egyénileg dolgozó paraszt bő termését csépeli. Megyénk kiváló aratógépkezeloinek versenye Az aratógépkezelők versenyében továbbra is Makkai Antal vezet 243 holddal. A második a versenyben Nagy József, a solti gépállomás aratógépkezelője ló- holdas teljesítménnyel. Ágoston Sándor a kecskeméti gépállomásról a harmadik helyet foglalja el 148 holddal. Mojzes János Csátalján 128 holdat ért el, míg az ötödik helyre Kürtösi István került 123 holdas teljesítménnyel. Élenjáró kombájnvesetőink versenye A kombájnvezetők közül Mészáros Gáspár, a bácsbokodi gépállomás kombájnvezetője került az élre, aki 365 holdról 2200 mázsa gabonát takarított be. A második Babinyec József, Madaras, aki 160 holdiól‘1720 mázsát csépelt el. A harmadik helyen Pálfi János, • a kiskőrösi gépállomás kombájnistája áll 132 hold és 1172 mázsa teljesítménnyel. A nyomában Palásti Lajos halad a csátaljai gépállomásról 131 holddal és 1624 mázsa elcséplésével.
