Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-10 / 160. szám

BÁCS KISKUN MEGYE I NÉPÚJSÁG AZ MÙP BACSKISKUNMEGYEI P/OLTÈIZOT7SXGANAK LÁPJA VIII. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM Jra gO fillér 1053 JULIUS 10, PÉNTEK A MAI SZÁMBAN Fejlesszük a pártdemokráciát, tegyük kollektívvá a vezetést. — Gondoskodás a dolgozókról. — Meggyorsult az aratás, cséplés és begyűjtés Felsőszentivánon. — Eoldog vásárlók, tele polcok a kiskunfélegyházi Állami Áruházban. — 19 mázsa búza egy holdról a katymari állami gazdaságban. — Zsákfoltozó brigádokat alakí­tottak az asszonyok. — Újabb 30 úttörő indult 17 napos nyaralásra a Csillebércre. — A borotai gépállomás felelőtlen munkájáról. V--------------------------------------------------­A z életszínvonal emelésének egyik gyors útja: a másodvetés Kanyó József 3 holdas lajosmizsei dolgozóparaszt már az új kenyérből szelt Kanyó József 3 holdas lajosmizsei dolgozóparaszt végezve az aratással-csépléssel, elsőnek teljesítette állam iránti kötelezettsé­gét. Nem csak a kötelezettség teljesítésében lett az első a község­ben, hanem ő vitt először új gabonát is őrlésre. — Én mar eleget tettem kötelezettségemnek és új kenyeret eszek — mondta boldo­gan dolgozótársainak. A községben július 9-ig a zab kivételével már az összes gabo­nát learatták. Az aratás után nyomban tizenegy cséplőgép látott munkához. A község termelőszövetkezetei és dolgozóparasztjai úgy hatái óztak, hogy az áilam iránti kötelezettségüket a cséplő­géptől teljesítik, hogy egységesen hálálják meg azt a fokozott támogatást, mellyel kormányunk a dolgozóparasztság segítségére siet. r Feldesz Adóm vezel a bajai járás kombájnistái között Ma, amikor kormányunk pro- grammja a dolgozó nép élet­színvonalának emelését túzi mindenekelőtt építésünk hom­lokterébe — szükséges, hogy dolgozóparasztságunk világosan meglássa azt az utat, módszert, cimelynek segítségével rohamo­san növelni tudja jövedelmét, emelni sajátmaga és minden dol­gozó életszínvonalát. Az új gazdaságpolitika minél előbbi megvalósulását segíti elő minden dolgozó paraszt, aki ezekben a napokban ekét akaszt a tarlóba és a tarlóhántást egy­beköti a másodvetéssel. Nehéz fczámbavenni a másodvetés hasz­nát. Először is ennek termése után nincs beadási kötelezettség, így teljes egészében felhasznál­ható az állatállomány takarmá­nyozására, szabadpiaci értékesí­tésre. A multévi aszály ellenére is Voltak megyénkben termelőszö­vetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok, akik a másodvetéssel komoly eredményt értek el. A Városföldi Dózsa tsz mintegy 40 holdon másodvetésű kukoricát termelt, erről 32 mázsás termést ás jóminőségű kukoricaszárat takarított be, s állatállományát /minden különösebb nehézség nélkül tudta átteleltetni. Gyurity József katymári egyénileg dolgo­zó paraszt 11 mázsás ősziárpájá- nak letakarítása után vetett ku­koricából 14 mázsát szedett hol­danként. Megyénk területén ha csupán 47.000 holdon termelünk másod- növényt, ebből a jelenlegi ked­vező esős időjárás következtében tetemes jövedelemre tehetnek szert dolgozóparasztjaink. Példá­ul ha ezen a területen másodve­tésű kukoricát termelnénk, ak­kor összesen több, mint 7 millió mázsa silózásra alkalmas takar­mányt kapunk, ami éppen 168 ■ezer darab számosállat takarmá­nyozásához elegendő. Kedvező időjárás esetén kukoricatermést is várhatunk mintegy 376 ezer mázsát, amelyből kereken 02 ezer darab sertést hizlalhatunk meg. Nem járul-e ez hozzá köz­vetlenül a falu és a város élet- színvonalának, élelmezésének ja­vításához? ! Dolgozó parasztjaink közül köbben látják már a tarlóhántás és másodvetés jelentőségét, özv, t’okti Lászlóné 4 hold kalászos Vetése helyén kukoricát, káposz­tát, borsót, burgonyát és ubor­kát vetett — sa példákat lehet­ne sorolni. Számos előrelátó gaz­da már kapálja is másodvetésű kukoricáját. Megyei viszonylatban annál szomorúbb a kép. A tarlóhántást alig pár százalékban végeztük cl, holott az árpát teljesen, a rozsot 94 százalékban levágtuk. A má­sodvetést a tervhez viszonyítva pedig csupán 26—30 százalékban teljesítettük. Az egyes járásokon belül vannak jó eredmények. A kiskunfélegyházi járás máris 110 százalékra teljesítette a másod­vetési tervet, vagy a kecskeméti, ahol már a tervezett területnek több, mint felét bevetették. Ez bizonyítja, hogy többi járásunk is érhetett volna el hasonló si­kert ebben a munkában, ha ép­pen kormányunk programmja- nak tükrében megmagyarázza a dolgozó parasztságnak a másod­vetés hasznát, célját. Komoly feladat hárul tehát ta­nácsainkra az elmaradott tarló­hántás és másodvetés meggyor­sításában. Adjanak segítséget a dolgozó parasztoknak a vetőmag beszerzésében, szervezzék meg a vetőmagcserét. Gondoskodjanak, hogy a földművesszövetkezetek­nél található muhar, köles stb. kiadásra kerüljön. Azok részére, akik fogattal nem rendelkeznek, szervezzenek igaerő társulásokat, vagy biztosítsanak gépi segítsé­get a gépállomások. A mezőgazdasági állandó bi­zottságok tárgyalják meg a tar­lóhántás és másodvetés felada­tait. A tanácstagokkal közösen osszák fel a területet és felvilá­gosító munkán keresztül beszél­gessenek el minden dolgozópa­raszttal, segítsék megoldani a nehézségeket. A gépállomások azokat az erő­gépeket, amelyeket az aratás, cséplés során, valamint a nö­vényápolásban nem használnak — a legsürgősebben állítsák be a tarlóhántásba és másodvetésbe. Az erőgépek jobb kihasználására szervezzék meg az éjtszakai tarlóhántást. A gépállomások mezőgazdászai az egyéb felada­tok mellett elsősorban felelősek azért, hogy a termelőszövetkeze­tek időben elvégezzék a tarló- hántást és rnásodvetést. Tanácsaink állandóan kísérjék figyelemmel a tarlóhántásban és másodvetésben elért jó eredmé­nyeket is, népszerűsítsék az élenjárókat, világítsák meg a késlekedők előtt, hogy a másod­vetésből elérhető hasznot, jöve­delmet könnyelműen az ablakon dobja ki, ha talpon hagyja a tarlót. A nyári mezőgazdasági mun­kákban vannak komoly kezdeti eredményeink. A szervezett, lel­kes munka eredménye, hogy az aratás terén a megyék között] versenyben elsők vagyunk, hogy a növényápolási munkákban a 18-ik helyről a 13-ra kerül­tünk. A cséplésben és gabonabe- gyűjtésben hasonlóan jól induló eredményeink vannak. Minden lehetőség és feltétel meg van ar­ra, hogy a .tarlóhántás és a má­sodvetés elvégzésében is az elsők között legyünk. Nem másnak ér­deke és haszna lesz ez elsősor­ban, hanem közvetlenül me­gyénk termelőszövetkezeti tagsá­gának, dolgozó parasztjainknak Ezt megértve kell most harcot indítani a learatott tarlók gyois felszántásáért, a másodvetési tgrvek teljesítéséért! — Jobb munkával válaszolunk mi is a kormány programmjára — mondották héttőn reggel a bajai járás állami gazdaságainak kombájnistái, amikor munkába indultak. Ez az elhatározás lát­szik az eredményeken is. A bajai nagygazdaságban a búza és rozs aratása folyik, A kombájnisták versenyében Feny­vesi Ferenc halad az élen, 87 holdról 1106 mázsa gabonát ta­karított le. Eredményével mesz- sze maga mögött hagyta társait. Stigmund György a versenyben elmaradt, 65 holdról 861 mázsa gabona az eredménye. A zetorosok versenyében Tö­rök József 1 holdas túlteljesítés­sel megelőzte Vedelek Józsefet, aki Török József 145 holdjával szemben 144-nél tart. Bankhart Elemér 129 holdas teljesítmény­nyel biztosította a harmadik he­lyet. Vaskút versenyfelhívása nyo­mán nemes vetélkedés indmt meg Gara községgel. Vaskút minden dolgozója szilárd eltö­kéltséggel harcol a győzelemért. A határban már az ötvenedik vagon gabona cséplése folyik, a rozs 90, a búza 40 százalékban learalásra került. Az I-es min­tájú Petőfi csoport a verseny- felhívás során vállalta, hogy jú­lius 15-re nemcsak az aratást fe­jezi be, de valamennyi gabona­beadási kötelezettségének is ele get tesz. Két gép csépeli a cso­port gabonáját. A rozsbeadáít már teljesítették, ehéten búzából is eleget tesznek kötelezettségük­nek. Gara versenytárs a rozs ara­tásával 70, a búza aratásával 35 százalékban végzett. A tanácsta­gok maguk mutatnak példát tár­saiknak: hogyan kell harcolni a verseny győzelméért. Forrai Ja­kab, Kühn Péter, Gojtán Antal és Gojtán István tanácstagok már végeztek a búza aratásával. Most mindegyikük az utcát moz­gósítja, amelyben lakik. Forrai Jakab például úgy agitál: sze­gyen lenne, ha egyforma adott­ság mellett Vaskút megelőzne bennünket! Kühn Péter pedig A garai Vörös Traktor gazda­ság kombájnistáinak sorában to­vábbra is Feldesz Ádám halad élen, 101 holdról 1591 mázsa ga­bonát takarított le és ezzel meg­előzte a bajai járás valamennyi kombájnistáját. Erős versenytár­sa akadt azonban Aranyos Mi­hály tan, aki 101 holdról 1412 mázsát vágott le. A harmadik helyet Szokoly Géza tartja szi­lárdan, 84 holdról 1295 mázsa gabona betakarításával. A zetorosok közül Trabalykó Károly emelkedik ki 64 holdas teljesítménnyel, míg a bácsalmá­si állami gazdaságban Csehó Károly zetoros 100, Vass József kombájnista 109 holdról 1303 mázsa eredményt ért cl. Hild- pusztán Kása István zetoros 92 holdas eddigi eredményével küzd, hogy a versenyben felzár­kózzék a legjobbak közé. arról beszél, hogy még érdeme­sebb most jól dolgozni a kor­mány programmjának megjele­nése után, hiszen többet tudunk majd vásárolni, többféle ruhá­zati cikkből tudunk majd válo­gatni. skút szövetkezeti község, hogy versenytársa eredménye' t növelhesse, egy kombájn átadá­sával sietett Gara segítségére, így nőnek mindkét faluban az eredmények, így értik meg nap- ról-napra jobban a dolgozópa­rasztok a népnevelők felvilágo­sító munkája nyomán, hogv munkájukkal elsősorban saját életszínvonaluk efnelését segítik elő. Hamarabb csér sínek — ha­marabb lesz ú.i kenyér az asz­talon, hamarabb kerül szabad­piacra a felesleg és válik olcsó ruhává, cipővé, kabáttá a bevé­tel. 41 Vaskút és Gara párosversa- nyéhez Nemesnádudvar is csat­lakozott. A község termelőszö­vetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai megfogadták, hogy még e héten befejezik a búza és rozs aratását és a cséplés meg­gyorsításával augusztus 1-ig 109 százalékosan eleget tesznek be­adási kötelezettségüknek. Több traktort állítson a tarlóhántásba a dusnoki gépállomás! A dusnoki Munkás-Paraszl Szövetség termelőszövetkezet­ben a gépállomás az aratással egyidőben kezdte el a tarlóhán­tást. Heim László traktoros ötö:- ekével naponta 10 hold tarló­hántást teljesít. így vált lehető­vé, hogy a szövetkezetben pár nap múlva már ki is kel a má- sedvetés. A fajszi Vörös Csillag csoportban is hasonlóan jól megy a tarlóhántás után a másod- vetés. Egy héttel ezelőtt 10 Írói­don vetettek másodvetésű kuko­ricát. A látszólagos, egyes eredmé­nyek ellenére azonban a gépál­lomás nem tett meg mindent a tarlóhántás időbeni elvégzése ér­dekében. Eddig 20Ô holdat ara­tott le, de csak 70 hold tarlói hántottak fel a gépek. Senduls József igazgató véleménye sze­rint a lemaradást az esős időjá­rás okozza. Ez a kifogás csupán a mulasztások palástolására jó. hiszen mindenki tudja, hogy már egy hete kedvező az időjárás a szántásra és nyúlván Fajszon és Dusnokon sem esett kevesebb eső, mint egyéb helyen. A gép­állomás sürgősen állítson mun­kába minden szántó traktort, az aratást és cséplést végző gé* péknél vezessék be a két mű­szakot — mindjárt meggyorsul a tarlóhántás üteme. A bátyai tanács szélesítse ki a ssűkkörű versenyt1 Bátyán a betakarítási béke­verseny élharcosai a mezőgazda- sági állandó bizottság tagjai és aktívái, ök mutatnak példát az aratás utáni gyors tarlóhántás­ban és másodvetésben. Miklós Gergely 17 holdas gazda, az ah landó bizottság elnöke már rég túl van a tarlóhántáson és má- sodvetésen, Perity B. Pál má'- sodvetésű kukoricája pedig már meghaladja a 10 cm-t is. Szarvas G. János sem késlekedett a má­sodvetéssel, többezer forintot számol, amit a tarlóba ültetett káposztából akar árulni. Nagy hiba azonban, hogy az állandó bizottság tagjai és né­hány aktíva csak szűk körben versenyez, nem terjesztik ki, nem vonják be a versenybe a tanácson kívül álló dolgozókat, Ezt látja a községi tanács is, de nem tesz semmit, hogy ezt s szűkkörű versenyt az egész köz­ség dolgozó parasztságának szé­les versenyévé változtassa. így a verseny nem is lendíti előre az egész falu munkáját. -- Ezt igazolja, hogy csupán 200 hold tarlóhántást végeztek el Bá­tyán, amikor viszont az aratás­ban már az 500 holdat is meg­haladták. A tanácsnak és az élenjáró dolgozóknak meg keli magyarázniuk minden gazdá­nak: senki másnak, mint önma­gának érdeke, hogy kihasználva a jó időjárást, sok másodvete- ményt termeljen. Értse meg min­den dolgozóparaszt: az életszín­vonal emelésének — amelyről a kormány programmja beszél — elsősorban önmaga a kovácsa. Folyik az eredményes vetélkedés Vaskút és Gara között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom