Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-08 / 158. szám

Gara délszláv és magyar dolgozói csatlakoztak Vaskút szövetkezeti község versenykihívásához '/ Gara község délszláv és m: fogadták a szomszédos Vaskút hívását és azt tanácsülésén, m megvitatták, A versenykihívás értesítették Vaskút szövetkezeti 1> '„örömmel fogadltuk Vaskút szövetkezeti község versenyki­hívását és azt mi, Gara község magyar és délszláv termeloszö- vaikezeti éa egyénileg dolgozó parasztjai elfogadjuk, az a áb- bi pontokban foglalt módosítás­sal: 1, A két párosversenyben álló" községi tanács végrehajtó bizottságai, állandó mezőgaz­dasági és begyűjtési bizottsá­ga; a párosverseny eredményeit kölcsönösen egymással tudato­igyar do'gozói lelkes örömmel szövetkezeti község versenyki- ijd a kisgyüléscK egész során elfogadásáról az alábbiakban község dolgozóit: , sítják, még pedig bétánként két­szer, 2." A versenykihívás egye3 pontjainak értékelése: augusz­tus 18, A verseny végső értéke­lésére" a megyei tanács mező­gazdasági és begyűjtési osztá­lyait kérjük fel. Vaskút szövetkezeti község dolgozóinak versenykihívását annál is nagyobb örömmel fo­gadtuk, mert azt a szocialista építés élenjárói kezdeményezték. Megfogadjuk, hogy a versenyki­hívás minden egyes pontjának becsülettel eleget teszünk. A felvilágosító munka fokozásával elmélyítjük sorainkban az egyé­ni és párosverseny mozgalmat és a verseny eredményeinek ál­landó tudatosításával, az élen­járók népszerűsítésével, a kul- -úragitáciö fegyverének fel- használásával a versenymozga- lom lángját magasra szítjuk, itt a Tito-hat ár közvet en kö­zelségében munkánkkal akar­juk bebizonyítani, hogy hazánk építésében, a Szocializmus meg­valósításában testvéri egyetér­tésben együtt küzdünk délszláv és magyar dolgozó parasztok. Előre pártunk vezetésével szo­cialista hazánk építéséért, a bol­dog, békés, gondtalan életért!" Levelezőink a betakarítási békeversenyről KUNADACSON június 25-én befejeztük az ősziárpa, július hó 4-én a rozs és tavasziárpa aratá­sát, a búzából is csupán 20 szá­zalék vágatlan még. Az aratást azzal szorgalmaztuk, hogy állan­dóan kisgy üléseket Ununk, a mezőgazdasági állandó bizottság, az aktívák, de a tanács dolgozói is naponta járják a határt. Az aratásban élenjár a Sza- ,hadság-termelöcsoport, amely jú­lius 17-én levágta árpáját, ké­sőbb a rozsot és elsőnek kezdett a búzához is. Az aratás idejére nem maradt terület, amely háromszor ne lett volna kapálva, sőt a negyedik kapáláson is túl leszünk hama­rosan. j, A tarlóhántást eddig 500 hol­don végeztük el, 299 holdat ve­tettünk be másodnövénnyel, amely gyönyörűen kel és fejlő­dik. Községünk a növényápolásban aratásban, tarlóhántás és másod- vetés terén elért eredményeiért elnyerte a járási tanács vándor- zászlaját, amely remélhetőleg itt is marad az őszi munkák elvég­zése után is. A cséplés már június 26-án megindult. Ma már 5 gép dolgo­zik a kunadaesi határban s rak­tárainkban máris 100 mázsa őszi- árpa és rozs van. PÁSZTOR SÄNDOR vb. titkár. Drágszélen a békebizottságol bevontuk a versenyeredmények népszerűsítésébe, Béketávirato­kat küldünk azoknak, akik le­arattak és táviratban szólítottuk tel azokat is, akik késlekednek. A versenytáblán azt a részt, ahova a jól teljesítők kerülnek, kékre, a béke színére festettük és piros irónnal írjuk fel a neve­ket, míg a hanyagok a fekete i észre kerülnek. Az elmúlt na­pokban mintegy 200 dolgozó vett tészt a kisgy üléseken, ahol a gyors betakarítás jelentőségét magyarázták meg a legjobb nép­nevelők és felélénkült a ver­seny, A termel őcsoportban négy munkacsapat arat 24 kaszával. A taggyűlésen úgy határoztunk, nogy minden csapat élére kom­munistát állítunk — s ez bevall Maga a csoport párltitkára, Ha uaz elvtárs, az 1-es számú csa­pat első kaszása és a négy cso­port versenyében is első ezideig. A példamutatást követik a pái- tonkívüliek is, az egyénileg dol­gozó parasztoknak viszont i^en tetszik, amikor látják, hogy a kommunisták élenjárnak a mun­kában. Pandur Sándor 14 holdas középparaszt is kijelentette: gyönyörködik abban a vidám munkában, ami a termelőcso­portban folyik..t BEROS FERENC A dunapataji Petőfi tszcs-ben 12 asszony szedi a markot az MNDSZ-títkárral az élen. A ka­pálásokat is az asszonyok végez­ték el. A Haladás-csoportban László Istvánné 62 éves tag, aki­nek 230 munkaegysége van, ki­jelentette: nem kell segítség az aratásban, mi asszonyok bebizo­nyítjuk, hogy megálljuk a he­lyünket. Éjt-nappailá teszünk, nogy minél előbb zsákokban le­gyen a gabona. — Most van mi­ért dolgozni — mondja. — Egyik fiam katonatiszt, lányom óvono. Sokat adott nekem a felszabadu­lás, ezt akarom jó munkával meghálálni. Az egyénileg dolgozó paraszt­asszonyok is jól dolgoznak. Or­dason Antal ltnréné már három­szor kapálta a kukoricát, min­den reggel tél 4-kor kel és dol­gozik. Oe meg is van a gyümöl­cse. Élenjár a beadásban is s a község többi asszonyait verseny­re híva vállalta, hogy gabonabe­adásának a cséplőgéptől azonna* eleget tesz. A haltai és dunapa­taji asszonyok aratóbrigádokat szerveztek. Solton 50 asszony lűzőrségben vesz részt. A csép­lőgépeknél sajtófelolvasásokal tartanak és vándorzászlókat ké­szítenek az élenjáró cséplődol­gozóknak. .. GAÄL GABORNE. Miért maradt cl az aratásban a kalocsai járás? A kalocsai járás a megyei tanács legutóboi értékelése sze­rint igen elmaradt a rozs ara­tásában és e mellett gyengén halad a búza aratásával is. Vájjon, mi az oka ennek a le­maradásnak? Ennek egyik oka a járási tanács mezőgazdasági osztályának munkájában kere­sendő. Az osztályon az a né­zet, hogy a járásban nem le­het különösebbet tenni, mert „a gabonák még zöldek’“, ezért nem lehet siettetni az aratást. De ha az ember végig utazik a járáson, egészen más kép fo­gadja, ] A járásban igen sok helyen beérett a gabona, mégsem aratják, Há ezt felvetjük a mezőgazda- sági osztályom elismerik, hogy így van, csak éppenséggel nem Sokat tesznek azért, hogy meg­gyorsítsák az aratást. Tehát hiba vau az osztályon, éspedig elsősorban a vezetés körül. Az osztályon még nem Ismerték fel, hogy aktagjárfásssl, körlevelek­kel. írásbeli felszólításokkal nem lehet mozgósítani, nem lehet különösebb eredmé­nyeket elérni, Elfeledkeztek arról, hogy ezt a nagy munkát csak a dolgozókra való fokozot­tabb támaszkodással, az ö aktív támogatásukkal, részvéte ükkel lehet gyorsan .szemveszteség nél­kül elvégezni. Az osztályon ei- ieielkez'ek arról, hogy a tömegek mozgósításának, a tömegekkel a jobb kap­csolatok kiépítésének Use» fontos eszközei a mezőgaz­dasági állandó bizottságok. Legalább erre vall az a tény, hogy a járásban a mezőgazda- sági állandó bizottságok nem dolgoznak. Igen rossz példát mutat ebben elsősorban maga a járási mezőgazdasági állandó bizottság, amely május óta még nem jött össze megvitatni az aratással és csép-éssel kapcso­latos feladatait. 5 A megyei tanács végrehajtó bizottsága a nagy nyári mun­kákra való felkészülés idején felhívta a járási tanácsok fi­gyelmét a mezőgazdasági állan­dó bizottságok jó munkájának fontosságára. Azonban ezt a figyelmeztetést a kalocsai járási tanács mezögazdasá­Báíyán a dolgozóparasztok június 30-ra befejezték az őszi- árpa aratasát, Sokan követték Perity B. Gergelynek, a mező­gazdasági á landó bizo tság el­nökének, Jeiensity István alsó- szállási dolgozó paraszt példá­ját, akik azonnal elvégezték a tarlóhántás:, másodvetést. Fe­rity B. Gergely már másodve- tésü kukoricáját késsill kapálni. Megindult a esép'és i3, vidám, bizakodó hangulatban. Mog is van iá az ok, mert a falu leg­öregebbjei som emlékeznek ilyfen termésre. Haszán Jánosnak gi osztálya nem szívlelte meg eléggé, pedig az aratási munka állása a járásban ezt semmiképpen nem indokolja. Ahhoz, hogy a kalocsai já­rásban is meggyorsuljon az aratás üteme, a járási tanács mezőgazdasági osztályának is nagyban hozzá kell járulnia e] sösorban azzal, hogy ak.agyár- tás he-ye'.t fokozottabban tá­maszkodik a mezőgazdasági ál landó bizottságok munkájára, azok segítségével mozgósítja a dolgozókat, magasra szítja a versenyzés lángját a járásban. Ez ké.ségteienül előbbre fogja majd lendíteni a kalocsai járást is a járások között folyó beta­karítási és begyűjtési bókever- senybe^ például 834 öl földjén 14 mázsa 24 kg árpa termett. A faluban, de a kalocsai já­rásban is az egyénileg de gozó parasztok közül B. Nagy Lukács elvtárs adta be az első' gabonát a hazának. A cséplőgépnél az úttörők üdvözölték, szalagokká!, lobogókkal diszkett ék fél a sze­keret. Dr, Vitéz László községi békxfe é|Ős üdvözlő szávai után indult el az első békeszágit- mány a bégyüjtőhely felé. B. Nagy elvtárs mint pártvezetö- ségl tag, most is páldát mula­tott, mint áz előad időkben is mindenkor, ff, Nagy Lukács bátyai dolgosóparasrt a kalocsai járásban elsőnek adott be gabonát V essünk minél több rnásodnö vényt Életszínvonalunk emelése ösz- szefügg a rendelkezésre álló ter­mékek, áruk mennyiségével. Mi­nél többet termelünk, annál töb­bet tudunk elosztani. Ez kormá­nyunk gazdaságpolitikájának az alapelve. Nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is többet kell termelnünk. Ezt egyrészt azzal érjük el, hogy szélesebb körben alkalmazzuk a modern agrotech­nikát, másrészt, hogy nagyobb területeket vonunk be a terme­lésbe. Mivel igen korlátozott le­hetőségeink vannak arra, hogy eddig meg nem művelt területe­ket szántsunk fel és ily módon növeljük vetésterületünket és termésünket, ezért vetésterüle­tünket másodvetéssel »nyújthat­juk«, A másodvetéssel növelhet­jük a föld hozamát, anélkül, hogy jelentős új beruházásokat eszközölnénk, Mi tehát a jelentősége a má­sodvetésnek? Egyrészt, hogy megsokszoroz­hatjuk földünkön a termést. A balotaszállási Petőfi az elmúlt évben másodvetési tervét 176 százalékra teljesítette. Csalama- déból holdanként 250 mázsás ter­mést ért el. A csoport eleget tu­dott tenni tej- és állatbeadásá­nak és még 100 göbölyt is hiz­lalhattak. Szép jövedelemhez ju­tottak. Gyurik József katymári dolgo­zó paraszt 11 mázsás ősziárpájá­nak learatása után 14 mázsa ku­koricát szedett le. Vagyis egy holdról 2500 kg. termést takarí­tott be. A hartai Lenin 8 hold korai ültetésü burgonyáért 42 ezer forintot kapott. Utána zöld­borsót vetettek, ezt a szabadpia­con 36 ezer forintért értékesítet­ték. A másodvetés tehát nagyobb terméshez, több jövedelemhez juttat. A másodvetés másrészt azt is jelenti, hogy nagyobb te­rületen termelünk, mint amek­kora területről beadunk. Ugyan­is a beadási kötelezettség válto­zatlan marad, bármekkora terü­leten is vetünk másodvetés;. A másod vetés nemzetgazdaság i jelentősége tehát az, hogy rész­ben közvetlenül fontos táplál­kozási cikkekkel látja el a nép­gazdaságot, részben allattenyész- tésünk takarmánybázisát teremti meg. Hozzájárul a bő terméshez és ezzel életszínvonalunk emelé­séhez. Például megyénkben 29 ezer holdon rövidtenyészidejű kukoricát vethetünk. Ennek a kukoricának terméshozama hol­danként gyenge termést véve alapul, 6 mázsa. Ez megyénkben 1740 vagon kukoricát jelent. Eb­ből 34.800 sertést hizlalhatunk fel. A másodvetésnek agrotechni­kai jelentősége is van. Másodve­téssel talajjavítást is végzünk. A homokos területeken —, kecske* méti, kiskunhalasi, kiskőrösi, kiskunfélegyházi járásokban -* a talaj összetételét a rnásodve- tés'sel áí. a aki illatjuk nitrogén és humuszban gazdag talajjá. Előnyös tehát a másodvc‘és. Fejlődése mégsem kielégítő. Me* gyénkben, a lehetőségeket még csak megközelítőleg sem hasz* náljuk ki. Még tervünk egyne* gyedét sem teljesítettük. Az ei* maradást nem »tárgyi okok« akadályozzák. A másod termeiéi kérdésében éppúgy, mint sok másban, harcot vív az új, a meg* szokás, a maradiság ellen. Emel* tett van bizonyos kényelmesség is, mert sokan úgy gondol koz* nak, hogy könnyebb egy termést betakarítani, mint kettőt. Az igazság az, hogy egyszeri ter* méssei kevesebb ugyan a gond, mint kettővel, de viszont keve* sebb a haszon is, A kettős ter* mêlés korántsem jelent kétszeres munkát, de könnyen jelenthet kétszeres, vagy még nagyobb hasznot. És ki nem akarja ezt, ki ellensége saját pénz.árcájá- nak? , Azok, akik ellenségeinkre hall* gatnak. A kulákok kihasználjak a dolgozóparasztok maradiságát, Pár évvel ezelőtt azt hangoztat* ták, hogy nem kell a vetőgép, nincs szükség a traktorra, moü pedig a másodtermés ellen foly* tátják kártevő tevékenységüket, Az elmaradást megyénkben tehát nem »tárgyi okokban« kei! keresni, hanem a felvilágosító munka gyengeségében. A párt* szervezeteknek és tömegszerve* zeteknek az elkövetkező napok* ban és hetekben széleskörű fet* világosító munkát kell végezni a másodtermés népszerűsítéséért, Népszerűsíteni kell a másod tér* mêlés előnyeit és le kell leplez* ni a kulákok és egyéb ellenséges elemek hazugságait. Ilyen ha* zugság, hogy a másodtermés ki­zsarolja a talajt. Ezt a hazugsá* got terjesztette Szalkszentmárlon községben Kovács András és Koklai N. kulákok. Nincs igazuk ezeknek! A má* sodvetés egyáltalán rém húzza meg a földei'. Több táperöt von­nak el a talajból az aratás után felburjánzott gyomok. Jelentős trágyatöbbletet nyerünk a má* sodvetésből származó takarmány után. Ezzel pedig növelhetjük a termőföld tápanyagkészletét. A legközelebbi napok egyik nagy feladata, hogy győzelemre vigyük a másodvetést. Éhhel elégséges gépparkkal és vető* maggal rendelkezünk. Szükséges még a felvilágosító szó, hogy a dolgozóparasztok megértsék a másodtermelés jelentőségét. Ha ezt megértik, akkor több élei* met, nyersanyagot adunk az or* szágnak, és emeljük életszínvo* nalunkat. MEGJEGYZÉS Mire vár a megyei MEDOSZ-szervezet? a ki a megyei MEDOSZ-szervezet tagjaitól az állami gazda* " ságok kombájn- és aratógépkezelőinek versenyeredmé* nyeiről tudakozódik — előbb zavart hallgatást, majd a panaszok özönét kapja, csak éppen azt nem, ami érdekli. Kalmár eivtárs szerint a megyei szervezet igazán megtett mindent, hogy jelentésre bírja a gazdaságokat. »Még« az elmúlt héten kérdőíveket küldött ki, telefonon és személyesen is nyaggatja az igazgatókat, de azok a fránya gazdasági vezetők mégsem hajlandók jelentést adni, holott a minisztériumnak mindennap megteszik ugyanezt, a tő hiba nem a gazdaságokban, hanem éppen a megyei szer* ^ vezetben van, akik bürokratikusán, kérdőívek elárasztó1'?!* val akarjak pótolni a szervezés hiányát — de azt is későn. Hiszen a múlt héten, amikor ezek az ívek elindultak útjukra, már az aratás derekán voltunk. Miért nem jutott eszébe előbb a megy’* szervezetnek, hogy meg kellene tárgyalni az üzemi bizottságokkal a jelentések módját — de nem körlevelekkel, hanem személyes, meggyőző munkán keresztül? Mi bizonyítja jobban a szervezet élettől való elszakadását, az íróasztal mellé növést, ha nem az, hogy még saját szakszervezeteit sem tudja rábírni a legelemibb jelentéstételre? C & szervezet még most sem tanult. Az idő múlik, lassan be* ^ fejeződik az aratás, kiváló eredmények születnek a kom* bajnokon, aratógépeken, — de a megyei MEDÖSZ-szer vezet hali* gat, panaszkodik, hűsöl s saját lelki ismerete megnyugvására kor* holja az állami gazdaságok vezetőit. Más szemében a szálkát, ma* eaéban a gerendát...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom