Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-28 / 175. szám
BACS KISKUN MEGYEI AZ MDP BACS Kl S KU NM BGŸBl PAPTB lï 0T1SAGANAK LA P JA VM. ÉVFOLYAM, 175. SZAM _____Ara 5Q fUlér 1 953. JULIUS 38, KEDD A MAI SZAMBÁIN Aláírták a koreai fegyverszünetről szóló egyezményt. — A III. világifjúsági kongresszus megnyitásáról. — A bácsmegyei fiatalok elindultak a VIT-re. — A Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az ipari termékek minőségének védelméről. — A minisztertanács határozata az állami kezelésben lévő lakóházak tatarozásáról. Az SZKP központi bizottságának tézisei a Szovjetunió Kommunista Pártja fennállásának 50. évfordulójára Az alábbiakban ismertetjük az SZKP központi bizottságának téziseit: — Július 30-án lesz 50 éve, hogy megnyílt az oroszországi szociáldemokrata munkáspárt OSZDMP II. kongresszusa. Ez az évforduló kiemelkedő esemény a Szovjetunió Kommunista Pártjának, országunk népeinek életében és az egész nemzetközi forradalmi mozgalom történetében. Ezen a kongresszuson vetették meg a munkásosztály harcos, forradalmi marxista pártjának alapját, egy újtípusú pártét, mely elvileg különbözik a II. Internacionálé reformista pártjaitól. »A bolsevizmus« — írta V. I. Lenin — mint politikai eszmeáramlat és mint politikai párt 1903 óta áll fenn — íangzik a bevezető rész. A bevezető a továbbiakban hangsúlyozza, hogy Lenin, Marx és Engels tanításainak hű követője, az új történelmi körülmények között a marxizmust alkotó szellemben továbbfejlesztette és kérlelhetetlenül harcolt a marxizmus nyílt és titkos ellenségei ellen, az opportunizmus minden megnyilvánulása ellen, Lenin a forradalom lángelméje által megteremtett Bolsevik Párt győzelemre vitte az 1917. évi Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, megszervezte a proletáriátus diktatúráját, biztosította a szocialista társadalom felépítését és biztosan vezeti előre a szovjet népet a kommunizmus felé. Lenin neve elválaszthatatlan a kommunista párt történetétől, szorosan összeforrott a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének keletkezésével, fejlődésével. A Szovjetunió Kommunista Pártja a nép határtalan szerete- tét és bizalmát élvezi. A Szovjetunió dolgozói hosszú évek történelmi tapasztalatai alapján meggyőződtek arról, hogy az országukban fennállott politikai pártok közül csak a Kommunista Párt igazi népi párt, amely kifejezi a dolgozók alapvető érdekeit, — hangsúlyozza a bevezető. A bevezető rész kiemeli, hogy fél évszázad dicsőséges harcaiban a zseniális Lenin, majd tanítványa és ügye folytatója, a nagy Sztálin és harcos társai vezetése alatt megedződött Kommunista Párt a kommunizmust építő, szovjet társadalom vezető és irányító ereje és hogy a párt gazdag történelmi tapasztalatai lelkesítő például szolgálnak minden ország kommunista és munkáspártja számára. Az OSZDMP II. kongresszusának történelmi jelentősége. Az SZKP központi bizottsága téziseinek első fejezete, amely az OSZDMP II. kongresz- szusának történelmi jelentőségével foglalkozik, ismerteti a történelmi helyzetet, amelyben Oroszország marxista pártja megalakult. A kapitalizmus akkor lépett legfelső és legutoisó szakaszába, az imperializmusba és a proletár forradalom közvetlen gyakorlati kérdéssé vált. — Oroszország abban az időben az imperializmus valamennyi ellentmondásának csomópontja volt, az orosz cárizmus és a nyugati imperializmus érdekei a legszorosabban Összefonódtak. Az első fejezet ismerteti az oroszországi marxista mozgalom eredetét, amelynek első állomását a Plehanov vezetésével 1883-ban megalakult »Munka Felszabadítása« marxista csoport jelentette. A tulajdonképpeni forradalmi proletárpárt csírája azonban a Lenin »Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására« (1895) volt. A szövetség tevékenysége a marxizmusnak, a munkásmozgalommal való széleskörű egyesítésére irányult. Az OSZDMP első kongresz- szusa (1898) — amely kimondta a marxista párt megalakulását — nem érte el célját. Az orosz- országi marxista mozgalom továbbra is egyes elkülönült szociáldemokrata körök és csoportok stádiumában maradt. Pusztított a munkásosztály politikai harcát és vezetőszerepét tagadó -Ökonomizmus« mérge. A II. kongresszus idején eldőlt a legfontosabb politikai kérdés: melyik úton halad a fiatal orosz munkásmozgalom? A szocialista ideológiától lelkesítve a cárizmus és kapitalizmus ellen — ezt az utat jelölték Lenin és a bolsevikek — vagy rácsúszik a reformizmus útjára, hogy a mensevikek terveinek megfelelően a pártot hozzáidomítsa a cárizmushoz és a kapitalizmushoz. Az OSZDMP II, koug-rcsszusának történelmi jelentősége A tézisek első fejezete hangsúlyozza: »Lenin és a lenini »Iszkra« ideológiai elveinek a párt II. kongresszusán aratott győzelme döntő jelentőségű volt pártunk és a forradalom fejlődése, az egész nemzetközi forradalom szempontjából.« A II. kongresszust megelőző évtized munkásmozgalmának történetét Lenin harca — a szocialista tudat harca az ösztönös- ség ellen —"tette nevezetessé. A továbbiakban kiemeli az »Iszkra«-nak a Lenin által alapított egész Oroszországra kiterjedő marxista lapnak szerepét, amely központtá vált a párt erőinek egyesítése, a párt káderek összegyűjtése és nevelése szempontjából. Lenin a párt megteremtésekor a forradalmi harc életbevágó feladataiból indult ki, mesterien általánosította a marxisták szervezési tapasztalatait. Megteremtődött a munkásmozgalom mintaképévé vált harcos, edzettj Kommunista Párt alapja. Az oroszországi munkásmoz galom követelményeinek megfe lelően Lenin tovább fejlesztette a munkásmozgalom egyesítését a szocializmussal, kidolgozta a munkáspárt ideológiai alapjait, magasra emelte a forradalmi el mélet jelentőségét. Lenin bebizonyította, hogy csak élenjáró elmélettel rendelkező párt lehet a dolgozók igazi vezére. A fejezet kiemeli: »az OSZDMP II. kongresszusának történelmi jelentősége abban áll, hogy a kongresszus a lenini »Iszkra« által felvett és kidolgozott ideológiai szervezeti elvek alapján megteremtette Oroszországban a valódi marxista pártot. A kongresszus döntő jelentőségű abból a szempontból is, hogy felvette programmjába a marxizmus legfontosabb téeiét, a proletariátus diktatúrájáról szóló tételt. A proletárdiktatúráról Szóló pont Lenin müveinek töríénc mi jelentőségű győ. zelme volt. A pártprogrammba felvették még a parasztkérdés- sei kapcsolatos forradalmi demokrata követeléseket. Lenin megvédte a bundisták és a lengyel szociáldemokraták e len a nemzetek önrendelkezési jogáról szóló pontot, megvédte a proletárinternacionalizmus alapelveit. ATI. pár.kongresszuson diadalt arattak a forradalmi harc nagy eszméi. A II kongresszus elfő. gadta a minimé, is és maximális programmot. amely a párt VIII. kongresszusáig (1919.) a párt harcos vezérfonala volt — mutat rá az első fejezet. A II. kongresszuson a párt felépítésének szervezet; alapelvei körül vívott harcban Lenin az alapvető marxista tételeket védelmezte a mensevikekkel szemben azt, hogy a párt a mun- kásosztáy öntudatos, szervezett élcsapata, amelyet a forradalmi elméiét a társadalmi fejlődés törvényeinek és az ősz. tályharc törvényeinek ismerete, a forradalmi mozgalom tapasz. alatai fegyvereznek fe. Lenin hangsuyozta, hogy csak Ilyen párt tudja sikeresen irányítani a harcot, a hatalom kivi vlsáért. Lenin a párt egységének meg- óvása érdekében rámutatott, hogy szilárd proletár vasfegyelemre van szükség, amely egyformán kőtelező a párt min den tagjára, vezetőjére és az egyszerű párttagokra egyaránt. Hatalmas jelentőségű az a lenini tétel is, hogy minden párttag fele ős a pár.ért és hogy a pári felelős minden tagjáért. A pártélet Lenin által kidolgozott szabályai előírták a párt szervezeti szabályzatában foglalt követe mények legszigorúbb megtartását. Lenin külön hangsúlyozta a kollektív vezetés elvét, mert ez biztosítja a pártot a véletlenekkel ée az elfogadott határozatokban az egy- clda óságokkal szemben. Lenin a marxizmus történeté ben először dolgozta ki a párt. lói szóló tanítást. Lenin harca a II. kongresszuson a programra és a szervezeti kérdésekben megvonta a válaszfalat az OSZDMP forradalmi része, a bolsevikok és opportunista ré sze, a mensevikek közötL A tézisek hangsúlyozzák, Leninnek, Marx és Engels ügye. folytatójának, s, forrada om kiváló stratégiájának halhatatlan érdemelt, kérlelhetetlen harca: az opportunizmus ellen, kiemelve ennek óriási jelentőségét minden ország forradalmi moz ga mának fejlődése szempontjából „Az OSZDMP H. kongresz szusa forduló pont volt a világ munkásmozgalmában1* — mutat rá befejezésül a tézisek első fe. jezete. A Kommunista Párt harca a proletárdiktatúráért ' A tézisek második fejezete elöljáróban hangsúlyozza, hogy az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kon. gresszusától a . Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyöze! máig a bolsevikok bizonyultak az egyetlen forrada’mi marxi3ta erőnek Or oszországban. Lenin ebben az időszakban zseniálisan megalapozta a bolsevikok taktikáját, világos perspektívákat adott ’ az orosz marxistáknak a polgári demokratikus íorrada’om szocialista forradalomba való átnevetéséről. Lenin bebizonyította, hogy az akkor kialakult történelmi helyzetben a forradalom győzelmé. nek elengedhetetlen fe tétele a munkásosztály szövetsége a parasztsággal, a proletáriátus vezető szerepének biztosítása mellett. A második fejezet a továbbiakban a bolsevikok vonala és a mensevikek vonala közötti harccal íogla kozik. Ez a harc — mutat rá — különösen kiéleződött az 1905—1907.es években, az első orosz forradalom idején. A bolsevikok egy népi forradalom megindítására és győzelemre vitelére, a cárizmus fegyveres íekeléssel való megdöntésére, a munkások és parasztok képviselőiből álló Ideiglenes forradalmi kormány alakítására törekedtek. Ezzel szem. ben a mensevikek amellett kardoskodtak, hogy a forradalomba a liberális burzsoáziát illeti meg a vezetőszerep, és a forradalom felgöngyölítésére törekedtek. Az 1905-ös orosz forradalom veresége után, a sztolipini reakció nehéz éveiben a boisevikók az új forradalom előkészítésének irányvonalát köve'ték, s fáradhatatlanul gyűjtötték az erőket a forrada mi mozgalom újabb fellendítéséhez, A mensevikek ebben az időszakban egyre jobban eltávolodtak a forradalomtól, a proletáriátus lile. galis forradalmi pártjának fel- számo’ását követelték, nyílt likvidátorokká váltak. A reakció nehéz körülményei között csak a bolsevikok, a leninisták maradtak hűek a marxizmushoz — emeli ki a II. fejezet. A sztolipini reakció időszakának legfontosabb eseménye az OSZDMP prágai konferenciája (1912) volt. A párt ezen a konferencián kiűzte soraiból a mensevík likvidátorokat és ezzel megteremtette az a apját annak, hogy a bolsevikok politikai csoportból öná ló párttá alakul A Kommunista Párt a szocializmus felépítéséért vívott harcban janak. A prágai konferencia tehát megvetet.e az alapját az új típusú pártnak, a leninizmus pártjának, a Bolsevik Pártnak. Ezután a tézisek az 1912—14. közötti években bekövetkeze.t újabb forradalmi fellendülés jelentőségével foglalkoznak és kiemelik azt a fontos szerepei, amelyet az 1912. tavaszán alapi, tot „Pravda”, a párt legális napilapja töltött be a forradalom sikeres előkészítésében. A továbbiakban a tézisek a bolsevikok pártjának az 1914— 1918-as világháború nehéz időszakában . vívott harcát ismertetik, A II. fejezet rámutat, hogy a II. Internacionálé árulóival szemben a bolsevikok i marxista-leninista elmélete követve következetésen harcol tak az imperiaista háború pol gárháborúvá való változtatá sáért, az imperialisták oroszor szági hatalmának megdöntő séért, az imperialista háború elleni harc minden országban való 'támogatásáért.. Az egész világ munkásosk á- lyára nézve óriási jelentő' ségük volt Lenin háború alai írt elméleti munkáinak, elsősön, ban „Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka" cimü müvének, Lenin ebben a könyvében kimutatta, hogy ,,aa imperializmus a proletáriátus szociális forrada mának az elő. estéje”. Lenin történelmi érdeme az — hangsúlyozzák a tézisek, hogy az imperializmus elemzésénél hatalmas tudomá. nyos felfedezést tett: megfogalmazta és megindokolta azt a lángeszű következtetést; hogy lehetséges a szocia. lizmus győzelme kezdetben egynéhány, sőt egy országban. Ez a szocialista forradalom új; befejezett elmélete volt- Gazdagította és elörevitte a marxizmust; elme éti és taktikai útmutatásul szolgált a bolsevikoknak a háború, a béke és a forradalom kérdésében. Oroszország munkásai a Bo’sevik Párt vezetésével aa első világháborúban megdöntőt, ték a cárizmus’t és biztosítót, ták a burzsoá demokratikus foi- radaiom győzelmét. Majd megteremtve a szocialista for- rada ómba való áttérés feltételeit, az orosz munkásosztály a bolsevikok pártjával élén. szövetségben a ezegényparasgt- Sággal, a katonák és matrózok fámogatásával —• a Ná-gy Októberi Szocialista Forradalomban megdöntötte a burzsoázia hatalmát- megieremtette a szovjet hatalmat, létrehozta a szo- cta’ista szovjet államot, s ezzei megvalósította az OSZMDP II, kongresszusán elfogadott programmot. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a proletárforradalom lenini elméletének diada’a volt — hangoztatja befejezésül a H, fejezet. . A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott az emberiség történetében, a kapitalizmus összeomlásának, a szocializmus és a kommunizmus diadalának korszakát — hangzik a III, fejezet bevezető mon» data, — majd hangsúlyozza, hogy az Októberi Forradalomban kivívott győzelem eredményeképpen a Szovjetunió Kommunista Pártja a világ íaxradai-»
