Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-26 / 174. szám

Az újítások elfektetése, a bürokratikus huza-vona akadályozza a mozgalom fejlődését a Bányászati Berendezések Gyárában — Elvtárs, legyen szíves egy pillanatra. Beadtam egy újí­tást még az ősszel, előlegként kaptam 100 forintot. Kérdeztem, hogy mondják meg mi a várha­tó megtakarítás. Egy másik dol­gozó: újításomat elfektették. Egy harmadik dolgozó: újításo­mat elutasították, később beve­zették. .. A kompresszor hűtőjé­re beadott újításért a jutalmat megkaptam még tavaly ősszel, az újítás még ma sincs bevezet­ve. Ilyen megállapításokat lehet hallani, ha egy-egy újítás után érdeklődik az ember. Miről is van itt szó? Egyesek úgy gon­dolják, hogy egyszerű pénzkér­désről, az újításról járó összeg­ről. Nem, itt másról van szó. Itt a. tömegek alkotókészségé­nek lebecsüléséről, lélektelen bürokratizmusról van szó. £hol az újítás teher, többletmunka Hacsak egy dolgozó monda­ná el, hogy újítását elsüllyesz­tik, lélektelenül kezelik — egyéni, de akkor is jogos sore­lem lenne. Ellenben, majdnem minden újító úgy nyilatkozik, hogy hónapokig nem tud újítá­sáról. Az ügyesebbek kifogtak a bürokrácián. Már maguk szerkesztik a rajzot, mind Dá- nyi József esztei'gályos, Csőgör Endre marós. Az üzem becsületes dolgozói annak ellenére, hogy újításain­kat elfektetik, nemtörődöm mó­don kezelik, mégis újítanak, mert tudják, hogy ezzel élet- színvonaluk . emelését, az or­szág erősödését szolgálják. Az üzem dolgozói a második negyedévben 75 újítást nyújtot­tak be, melyből csak 65-öt tár­gyaltak és 44-et vezettek be. Az újítások várható gazdasági ér­téke 94 ezer forint. Ha az újí­tásokat nem fektetnék el, ak­kor ez a szám még magasabb lenne, A nemtörődömség, lélektelenség iskolapéldája Néhány újítás sorsát kísérjük csak figyelemmel: Gera Imre állítható menetkéstartó újítása. Előleg: 100 forint, várható meg­takarítás 10—15 ezer forint. III. hó 27-én. Július 1-én kísérlete­zésre kiadva, július 17-én újból letárgyalva és bevezetve. Mi történt áprilisban, májusban, júniusban? Alvás! Szabó Mi­hály újítása: lépcsős tárcsamarő alkalmazása. Kikísérletezési ha­táridő: május 20. Még a mai na­pig nincs elintézve. Tamási Já­nos újítása: állítható villás idomszer. Kikísérletezésre ápri lis 30-ig. Nincs bevezetve. Ez az egynéhány példa is igazolja, hogy milyen a sorsa a beadott újításoknak a Bányászati Be­rendezések Gyárában. A szer­kesztésnél nem érnek rá a raj­zokat megszerkeszteni. Az elő­kalkulációnál és utókalkuláció­nál lévő dolgozók azt mondják, hogy nem tudnak értéket szá­molni az elfogadott újításoknál, ügy gondoljuk, ha egy újítást elfogadtak, az feltétlenül meg­gyorsítja a termelést, akár idő­ben, akár anyagban s annak ér­téke van. Ennek megértéséhez nem kell különleges képesség. A hiba ott van, hogy lebecsülik a dolgozók alkotókészségét, nem törődnek azzal, hogy ez a munka lebecsü­lését is jelenti. Ez a munka- módszer gátolja a dolgozók lel­kesedését, alkotókészségét pedig labbal tipor ja. Mindez visszaveti az újítókedvet, bosszantja a dol­gozókat, Csak vállald el, segítünk biztatta a vállalatvezetőség há­rom hónappal ezelőtt Nádasd.i József DISZ-titkárt, az üzem újítófelelősét, — minden segít­séget megadunk. A segítségadás azonban csak pusztában kiáltó szó maradt. A tapasztalatlan if­jú hibázott és ahelyett, hogy, se­gítették volna, a vállalatvezető­ség is gátolta őt munkájában, Ä feladattervet csak a tapasz­talatcsere alkalmával ismerte meg. Arról sem tudott, hogy beadott újításról, annak elinté­zéséről értesíteni kell a dolgo­zókat, vagy ha hiányos, kiegé­szítésre kell visszaadni. Az újí­tások nagy számánál még ma sincs előkalkulációs érték szá­molva. A mulasztásért felelős Nádasdi elvtárs, de felelős az üzem igazgatója és nem utolsó sorban pártszervezete is. Gyorsabb intézkedést Aki a tömegek alkotókészsé­gére nem támaszkodik, az elvész, nem lesz jó, igazi vezető. A kommunista vezető első jellem­vonása az, hogy a tömegekkel eltéphetetlen a kapcsolata. » — Ezért igen nagy gondot fordít a tömegek alkotókészségeineK kibontakozására, növelésére. Vé­leményünk az, hogy a lehető legrövidebb időn belül rendet kell teremteni a Bányászati Be­rendezések Gyárában a beadott újításoknál. Helyes lenne az is, ha a dolgozók bevonásával tár­gyalnák meg az újítások gazda­sági eredményét. Az újítások gyors elintézése csak az első lépés ahhoz, hogy az újító mozgalom még nagyobb lendületet vegyen az üzemben. Gondoskodni kell azoknak gyors bevezetéséről is. A rossz kooperáció miatt lemaradtunk Üzemünk dolgozói alkotmá­nyunk ünnepére felajánlásokat tettek. Július 10-től 20-ig Tóth Ernő esztergályos 335 százalé­kot, Vakulya László hegesztő 195 százalékot, Bodor Sándor hegesztő 172 százalékot ért el. Dolgozóink lelkes munkájának ellenére sem teljesítettük július 10-től 20-ig a dekád termelési tervet. A lemaradás oka abból adó­dik, hogy más üzemekkel rossz a kooperációs munkánk. A Tar­tály és Tárolóberendezések Gyá­ra, a légtartály fenekeit nem készítette el, amiről egyébként tud az U. G. I. termelési osz­tály is. Az élelmiszeripari gé­pekhez a Wilhelm Pieck Vágón és Gépgyár a tartályokat nem készítette el. A tervbe beállítotl légcsőventilátor a motor össze­szerelése nélkül kész. Motor csak részben áll rendelkezésünk­re, a meglévő motorok sem sze* relhetők be, mert azokat teljes mértékben le kell zárni. Üzemünk fizikai és műszaki dolgozót a nehézségek ellenére minden módot megragadnak ar­ra, hogy tervünket maradéktala­nul teljesítsük, megszerezzük az üzem becsületes hírnevét. Ehhez azonban az is szüksé­ges, hogy velünk kooperáló üze­mek határidőre biztosítsák a munkát, a felsőbb szervek pedig gyakorlati támogatást adjanak tervért vívott harcunkhoz. Makány János üb.-elnök, Kiskunfélegyházi Gépgyár Szeptember 1-re késsül el a Rákóczidéul lakóház Uj lakások ezrei épülnek az ország minden részén. Az épí­tők, a kormány programmjára válaszul még nagyobb lendület lel dolgoznak, hogy minél előbb egyre több munkás és értelmiség: család költözhessék szép, új otthonába. Kecskeméten befejezés­hez közeledik a Rákóczi-úti háromemeletes lakóház építkezése. A 48 lakásból álló épületet hivatalosan szeptember 1-én adják át. A lakások egyrészébe már augusztus 20-án, alkotmányunk ün­nepén költöznek be a dolgozók. A háromemeletes lakóépületben egy-, kettő- és háromszobás lakások vannak. A postaigazgatóság a Rákóczi-út másik végén, a most épülő új lakóépülettel szemben, 16 lakásból álló háromemeletes lakó' épületet emeltet. Ezzel az épülettel a Rákóczi-út vasútfelőli oldala rendezést nyert. Képünkön bemutatjuk a háromemeletes lakóépületet. Az utcafelöli oldalon már az épület nagyrészén lebontották az áll-, ványokat. A másik kép az udvar felőli oldalt mutatja, ahol szin­tén serény munka folyik, hogy az új lakásokat határidő előtt át­adhassák a dolgozóknak, rr Ok tették emberré, alkotóvá Gépek zúgnak, traktorok dübörög­nek, a gabonatáblán az aratógép kattog, a földnyeső gép forgatja a földet, a cséplőgépek mint telhetetlen óriások nyelik el a kévéket, hogy rövidesen éle­tet adó kenyeret adjanak. A földeken keresztül egy széles ut látszik messziről. Az út végében élénk mozgolódás látszik. Emberek harsány hangja sűrűsödik össze. Amerre a ézem ellát, mindenütt békés építő mun­ka folyik. A széles út, nem országút, hanem az új vasútvonal. Erről álmodoztak már régen Kalocsa környékének dolgozó pa­rasztjai. Ezzel hitegették őket a Horthy kortesek, bárók, grófok. Az ígéret ha­mar feledésbe ment, elszállt, mint a füst. Az akkori újságok arról írtak, hogy Magyarországon túlsók a mérnök, nem tudják foglalkoztatni őket. Arról «►elfeledkeztek-«, hogy nő a nyomor, a tüdővész, egyre több rossz út van, rossz a közlekedés, a vasúti hálózat és egyre több mérnök vándorol ki az országból. A diplomás emberek kocsit húztak, vagy utcát söpörtek, kilincseltek egy kis ín­ségmunkáért. A válasz rövid volt: — Sajnáljuk, nincs rá lehetőség. Jöjjön leg­közelebb. Speer Norbert, a vasútépítés íZtahano.vista mérnöke is ilyen kálvá­riát járt meg a Horthy időszakban, hogy biztosítani tudja a napi betevőfalatjat. Arra nem mert gondolni, hogy ifjúkori álmait valóraváltsa, megmutathassa al­kotókészségét, munkaszeretetét. 16 évig kellett várnia az első nekívaló munkaalkalomra. Speer Norbert remény­kedett. Talán az a kiállása is igazolja, amikor a pápaugodi hitbizomány gróf­jának a következőket mondotta: — Ha vége lesz a háborúnuk, nem lesz alkau ma arra, hogy fegyelmire vigyen engc- met. A felszabadulás után még nem látta tisztán az eseményeket, nem tudta még, hogy hol foglalja el helyét az új társa­dalomban. De érezte, hogy döntő válto­zásnak kell történnie. Olvasta a három­éves terv nagyszerű célkitűzéseit és rá­ébredt arra, hogy addigi életében lebo- csájtott sorompó nyitva áll előtte, hogy a világ folyása megújul, nem kell to­vább robotosnak, cselédnek maradnia. Nem hallja a gróf undok, nyegle szavát, amikor úgy »tiszteli« benne az embert, mint a kutyát. * Speer Norbert sztahanovista vasút­építő mérnököt mindenki ismeri. Kora reggeltől késő estig mindig talál tenni­valót. Hol az egyik, hol a másik bri­gádnál van. Nemcsak érdeklődik a mun­ka felől, hanem ha szükséges, megfog­ja a lapátot, megmagyarázza, hogyan lehet könnyebben dolgozni. Esténként az általános ütemterv fölé fajol, s piros ceruzával jegyzi az elvégzett napi mun­kát. Nap-nap után egyre jobban telik a rubrika. Speer mérnök első útja a vasútépítésnél Űzd volt, utána Sirok következett. Ott már önállóan tervezett, ő irányította az egész munkát, alkotha­tott kedvére, megmutathatta tudását. S ez a szó alkotni, ez a lehetőség szár­nyakat adott munkájához. Kezdetben több hónapon keresztül éjszakába nyúlt a munkaideje. Gondolkodott, hogyan lehetne gyorsabban, jobban elvégezni a reábízott munkát. S az élet, a párt rá­vezette a helyes útra. A dolgozókhoz fordult segítségért és ezek lettek az új barátai, az igazi ba­rátok, akik nem beszéltek választéko­sán, nem voltak megalázkodók, hanem szilárd jellemúek, jóakaratúak, akiket az élet nehézsége megedzett, akiknek becsülete több volt mindennél. Ha eddig bizodalom töltötte el a szívét a napégette arcú, kérgeskezú dolgozók iránt, az most igazi baráti szeretetté forrósodott, melyet a közös úgy, a mun­ka kovácsolt acéllá. S furcsa meghatottsággal állt az egy­re jobban elhatalmasodó felismerés előtt. Itt nem azt mondják, mint a tőkés világban: — sajnálom, nem áll mó­dunkban, hanem: — megcsináljuk, mert ez a mi ügyünket segíti elő, ez a miénk lesz. Ezek az igazi barátok. Szabó Lajos, Szabó Gyula, Hordós és Vértesi brigád. Ezektől lehet tanulni emberséget, har- cosságot# Ha nem is mondja, de érezni lehet szavain azt a meggyőződést, hogy elis­meri, a dolgozók tették őt emberré, igazi alkotóvá, ők adták vissza a ked­vet, az életet, a lelkesedést, ők segíte­nek, amikor nehézségek vannak... aa igazi barátok. Nélkülük, s támogatásún, segítségük nélkül nem lehet jó mérnök,,, * S nő a hadserege. Mögötte sorakozik minden becsületes dolgozó, akivel örök és eltéphetetlen barátságot kötött. Pár- tonkívüli, de bizalommal támaszkodik a partra — sa párt bízik benne, segít valóraváltani elgondolásait. Amit elvál­lal, azt véghez is viszi, mindig, minden­kivel őszinte. Tanul barátaitól, a kubi­kosoktól. Észre sem veszi, s már tud mindenkinek az életéről, segít minden­kinek a baján. Nem tud tőlük elsza­kadni, mert tudja, hogy nélkülük csak íélkezű óriás. S ahogy végigtekint az elvégzett munkán, az igazi barátain, új erő sarjad karjaiban. — Kár, hogy csak most jött el ez az idő. Rövid a nap, ke­veset teszünk — mondja Speer Norbert kétszeres sztahanovista vasútépítő mér­nök, akit a dolgozók szeretnek és be­csülnek. örül, mert tervei, vágyai meg­valósulnak, mert a nép hatalma bizto­sítja a szabad alkotást. S ő erre a gon­doskodásra úgy válaszol, hogy harcba-. viszi a vasútépítés összes becsületes dol­gozóit, azért, hogy mielőbb szaladjon az új, pezsgő életet jelentő vasút.

Next

/
Oldalképek
Tartalom