Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-01 / 152. szám

K),002> 1 PAkJBtZOlJSKGANAK LAPJA AZ MM BACSKISKUNMEGK Vili. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Ára 50 fillér 1953. JULIUS 1, SZERDA A MAI SZAMBÁN A DISZ-élet hírei. — A jó jelentő-szolgálatról. __ A t avalyi hibákból okulva az idén minden tag és családja dolgozik a bácsalmási Táncsics tsz-ben. — A betakarí­tási békeverseny hírei. — A páhi Uj Tavasz tszcs párt- szervezete teremtsen olyan légkört, amelyben szégyen és gyalázat a lustaság. — Folynak az előkészületek a kecskeméti Hírős Vásárra. nj Tervismertel-ő értekezletek Mozgósítsunk minden erőt a hő termésért Tervünk most következő sza­kasza fontos időszak szocialista epítőmunkánkban, a gazdasági vezetés színvonalának emelésé­ben. El kell érnünk, hogy ipari termelésünkön soha egyetlen hé­ten, egyetlen dekádban se le­gyen úrrá a kapkodás, a szer­vezetlenség. A legnagyobb gon­dot kell tehát fordítanunk ~u egyenletes termelésre, és a ki­egyensúlyozott vezetésre. A most folyó tervismertető értekezletek jelentősen hozzájárulhatnak en­nek a célnak eléréséhez. A tervismertető értekezletek: különleges fontosságú termelési értekezletek. Elsősorban tehat ügyelnünk kell arra, hogy ne es­sünk azokba a hibákba, amelyek felszínre kerültek termelési ér­tekezleteinknél. Termelési érte­kezleteink megyeszerte még nem töltik be hivatásukat. Az móbbi időben azonban több özemben, így a Kecskeméti Ci­pőgyárnál és a Kecskeméti Gyu­fagyárnál javulás tapasztalható. Mindkét üzemben biztosították a munkások jogát arra, hogy be­leszóljanak az üzem munkájába, a vállalat ügyeinek intézésébe. A tervismertető értekezletek lehetőséget nyújtanak arra, hogy az üzem vezetői, a tervek elké­szítői megismerjék a dolgozók gazdag tapasztalatait, tanuljanak tőlük. A tervismertető értekezle­tek célja tehát, hogy a dolgozók kifejthessék véleményüket, ja­vaslataikat, és ezeket a javasla­tokat az üzem vezetői, a munka megjavítására hsználják fel, Fontos kérdés tehát, hogy a tervismertető értekezleteken a vezetők meghallgassák a dolgo­zók javaslatait, panaszait orvo­solják. A Kinizsi Konzervgyár­ban ugyan meghallgatják a dol­gozók javaslatait, de a helyes kezdeményezések végrehajtásá­ról már nem tájékoztatják » munkásokat. Az Alföldi Kon­zervgyárban a dolgozok szintén nem tudják, hogy mi történt a javaslataikkal. A mostani tervismertető érte­kezleteken — amelyen: tontosan- bak, mint a korábbi termetest ér­tekezletek — ezeknek, a dolgo­zók lebecsüléséről tanúskodó hír búknak nem szabad előfordul- niok. Az értekezleteken elhang­zó mindenegyes javaslatot a leg* nagyobb lelkiismeretességgel, kö­rültekintéssel kell kezelni és ha a javaslat jó, úgy kell harcol­ni érte, mint bármelyik törvény, vagy rendelet végrehajtásáért. A közmondás azt mondja: több szem többet lát. Az értekezlete­ken a dolgozók számos olyan körülményre hívhatják fel a ve­zetők figyelmét, amelyre azok nem gondoltak. Lehetőség nyí­lik, hogy a vezetők megismerjék a dolgozók gazdag tapasztalatai'., tanuljanak tőlük. A munkások a legillctékeselbek arra, hogy megmondjak üt kell tenni a terv teljesítőéért, az elmaradás behozataláért. Fontos feladata a most kezdő­dő tervisme: tető értekezleteknek, hogy elősegítsék a szocialista munkaverseny fellendülését a harmadik negyedévben. Megyénk üzemeiben a munkaverseny vo­nalán még igen sok a kívánni­való. A teivismertető értekezle­teken a munkások elmondhat­ják, hogy milyen hibák hátrál­tatták eddi; a versenyt, hogyan lehetne a zocialista kötelezett­ségvállalás-kát hasznosabbakká, ellenőrizikfőbbekké tenni. A Ki­nizsi Kon: 'rvgyár dolgozói pél­dául elrm. dhatják, hogy a mű­vezetők nnndenncl foglalkoznak, csak a nu.nkaversennyel nem. Az Alföld Konzervgyár dolgozói pedig felk vhatják a vezetőség figyelmét arra, hogy a munka- verseny 1 hanyagolásának egyik követkéz lénye a nagy összegű béralapti:.1 epésben mutatkozik. A Kecssiméti Gépgyárban a munkavi : lényt hátráltatja, hogy a művre- tők nem tartják nyil­ván és a,,, hogy az értékelés nem történik nyilvánosan. A most kezdődő tervismerte- tő értekezleteken a dolgozók, a brigádot tegyenek felajánlást, hogy terveiket mikor és hogyan fogják üjesíteni. A tervismerte­tő érte izlet gondolatokat, ötle­teket t -észt a dolgozókban. — Ezek ajfülelek, gondolatok vál­lalásokon öltenek formát. Fon­tos az álban, hogy a vállalást, r> felajái ^st jól átgondolják a dol­gozók JáEbből következik az, hogy értekezleten a dolgozók szólja-’, i hozzá a felvetett prob­lémáké z. A vállalásokat azon­ban esek akkor tegyék meg, amikor már azokat jól átgon­dolták. Az üzem tervét áttekinthető, közérthető formában kell a dol­gozók óié tárni. Fontos, hogy az előadó úgy adja elő a tervet, hogy a dolgozók meglássák a terv legmegíoghatóbb, legmoz- gósítóbo részét. Ez a döntő lánc­szem, amelyet a vállalásoknak meg kell ragadni. Ezzel húzhat­ják maguk után a terv többi ré­szeinek teljesítését. Fontos to­vábbá, hogy az előadó nem sem­mitmondó beszámolót tartson. Az értekezlet előadóinak nagy gonddil kell felkészülniök erre a fontos megbízatásra. A gazda­ság' vezetők a tervek részekre boi tásával, a beszámoló előké­szítésével, a pártszervezetek pe­dig a jó népnevelő munkával döntő részesei legyenek a terv- ! ismertető értekezletek sikerénél'.. A tervismertető értekezletek nagytan hozzájárulnak ahhoz, hogy lolgozóink az 1953 harma­dik negyedévi tervet sikeresen teljesíthessék, A bajai járás kombájnvezetőinek versenyében Feldesz Ádám tört az élre A bajai járás kombájnistáinak versenyében Feldesz Ádám, » Vörös Traktor garai üzemegysé­gének kombájnvezetője vezet, 70 holdról 1320 mázsa árpa learata- sával. Közvetlenül mögötte ha­lad Aranyos Mihály, aki 66 hol­don végzett a munkával cs 1003 mázsa árpát takarított be. Az élenjáró eredmények möge len­dülettel halad Stigniund György, a bajái nagygazdaság sztahano­vista kombájnvezetóje, aki egye­dül a pénteki napon 132 mazsa árpa aratásával végzett. A zctorosok versenyében Ve­delek József 71 hold maratásával megelőzte a garai, nüdpusztai, császártöltési, katymári és bács­almási állami gazdaságom vala­mennyi zetorosát. A garai Vörös Traktor állami gazdaság kombájnistáinak jó munkája cs versenyszelleme biz­tosi tolta, hogy a gazdaság vala­mennyi üzemegységében 98 szá­zalékban géppel végezhettek az árpa aratását. A gépállomások aratógepkezelőiuek és kombájnvezetőinek versenye A gépállomások dolgozói előtt az a feladat áll, hogy a termelő- szövetkezetekben géppel aras­sák le a gabona 35 százalékát, csaknem teljes egészében géppel végezzék el a tarlóhántást, má­sodvetést és hogy az állami gaz­daságokén kívül elcsépeljék a megye minden gabonáját. A kö­vetkező hetek munkája tehat nagy próbatétele gépállomása­inknak. Fokozott helytállást, odaadást kíván tőlük. Dolgozó népünk azt várja a gépállomá­sok dolgozóitól, hogy becsülettel eleget tegyenek kötelességüknek a népünk új kenyeréért vívott küzdelemben. Megyénkben a gépállomások dolgozói versenyben harcolnak a betakarítás sikeréért. A megyei tanács ÁMG igazgatósága a jú­nius 28-i jelentések alapján a következőkben állapította meg a verseny rangsorát: Legjobb aratógépkezelők: Makkai Antal, Lajosmizse, 62 hold; Illés János, Csátalja, 48 hold; Nagy József, Vaskút, 46 hold; Tóth László, Harta, 45 hold; Vadászlaki István, Madaras, 45 hold. Legjobb kombájnvezetők: Palásti Lajos, Csátalja, 47 hold; Babinyec József, Madaras, 46 hold; Birlcás Kálmán, Mélykút, 37 hold; Fazekas József, Csátalja, 36 hold; Pálfi József, Kiskőrös, 35 hold. Legjobb női kombájn vezető: Trankovics Katalin, Baja, 42 hold. Élenjárnak a növényápolásban : Bognár József, Harta, 550 hold Sörös Béla, Kiskunfélegyháza. 449 hold; Vaszelszki György, Lajosmizse, 246 hold; Csekei István, Csátalja, 527 hold; Vankó Dezső, Kisszállás, 370 hold, Az aratás ideje alatt is végezzünk növényápolást Gépállomásainkra hárul az a feladat, hogy az aratás alatt is végezzenek növényápolást. A kiskunmajsai gépállomáson az ara­tás megkezdése óta úgyszólván leállt a növény ápolási munka. A gépállomás növényápolási terve 2000 hold felett van. Ebből ez- ideig mindössze 300 holdon végezték el a növényápolást. A gépállomás munkájának megjavítása érdekében szükséges, hogy a politikai helyettes változtassa meg magatartását. Osszák be észszerűen a tennivalókat, szervezzék meg a műszakokat és teremtsék meg a lehetőségét, hogy a dolgozók versenyben végez­hessék a munkát, Terjesszük ki az aratási verseny - mozgalmat Egész megyénkben sokkal gyorsabban érik a gabona, mint az aratási munka üteme. Majd minden községben elmaradtak az aratással. Az elmaradást a versenymozgalom kiszélesítésé­vel be lehetne hozni. Megyénkben mindezideig sem a megyei, sem a járási és községi tanácsok nem fog­lalkoztak kellőképpen a ver­senymozgalommal. Lebecsülik ennek a fontos moz­galomnak a jelentőségét. így Kiskunfélegyházán is, ahol a já­rási tanácshoz érkezett jelente­ALIG HALAD A TARLÖHÁNLÁS Gépállomásaink jelentése sze­rint az egész megye területén eddig 331 holdon végeztek tarló- hántást. A június 27-i jclentéscs alapján kombájnnal már közel 4000, kcziaratással pedig 800) holdon végezték el az aratást. Ugylátszik, gépállomásaink nem szereznek érvényt a miniszterta­nács határozatának. Nem végzik azonnal a tarlóhántást. A legjobb eredményt a csátal- jai gépállomás végezte, 96 bű­dön buktatott tarlót. Utána a vaskúti, majd a szabadszállási gépállomás következik. A súlyos elmaradásra fényt derít az a körülmény, hogy ki­lenc gépállomáson eddig egyál­talán még nem végeztek tarló­hántást. Vájjon, mire várnak a lemaradt gépállomások igazga­tói?! _______ B ékcműszak a bajai járásban Vasárnap békeműszakot tar­tottak a bajai járás állami gaz­daságai, termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai az aratás, cséplcs cs növényápolás meggyorsítására. Nagybaracskán, Hercegszántón, Ilódunapuszlán, Vaskút szövetkezeti községben, de a járás többi községében is lendületes munka folyt a hatá­rokban. Bajáról közel 260 ipar) dolgozó vett részt a békemú- szakon. A bajai nagygazdaságban folyt a szelektorozás, egy Breájuk gyorscséplőn a cséplés és 2 kom­bájn pedig a még lábon álló ár­pát aratta. Gépállomásaink vontatottan kezdik a cséplést Megyénkben a tanács ütem­terve szerint már 902 cséplőgép­nek kellene dolgoznia. A jelen­tések mindössze nyolc cséplő­gép munkájáról tudnak. Ez azt jelenti, hogy cséplőgépeink zö­me még nem indult harcba az új kenyérért, gépállomásainkon még mindig »tárolják« a gépe­ket, ahelyet, hogy már kihúzat­ták volna. A megyei tanács már az el­múlt héten felhívta a gépállo­mások igazgatóinak figyelmét arra, hogy vontassák ki a gé­peket. Ennek ellenére a kiskő­rösi, kalocsai és madarasi gép­állomáson a cséplőgépek ma is bent állnak. A gépállomások igazgatói úgylátszik nem értet­ték meg a gyorscséplés jelentő­ségét. Kombájn arat a csávolyi határban Az Uj Élet termelőszövetkezet gazdag árpatermését kombájn aratja. Szomádi Erzsébet kom­bájnvezető három nap alatt 63 holdon végzett a munkával. Gé­pe szemvesztcség nélkül dolgo­zik. A kombájn eredményes munkáját segítik Mándity Szil­veszter és Cziffra József zsáko­lok. Tőlük vehetne példát Bu- csok Lajos, aki a betakarítás nagy munkájából kivonja ma­gát indokolatlan távolmaradásá­val. sek szerint mindössze két dolgo­zó paraszt versenyez a városban A dolgozók lelkesítésének hiá nyában a rozs aratását mindez- ideig csak 25 százalékoan végez­ték el. Szánkon is lebecsülik a ver­senyt. Ebben a községben mind- ezideig csak nyolc dolgozó pa­raszt áll egymással párosver­senyben. Szánk továbbá Jász szentlászlóval áll párosversem ben. De amilyen a községen be­lül a verseny, olyan a községet közötti is. Nem értékelik, neír hozzák nyilvánosságra az ered­ményeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom