Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-01 / 152. szám
K),002> 1 PAkJBtZOlJSKGANAK LAPJA AZ MM BACSKISKUNMEGK Vili. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Ára 50 fillér 1953. JULIUS 1, SZERDA A MAI SZAMBÁN A DISZ-élet hírei. — A jó jelentő-szolgálatról. __ A t avalyi hibákból okulva az idén minden tag és családja dolgozik a bácsalmási Táncsics tsz-ben. — A betakarítási békeverseny hírei. — A páhi Uj Tavasz tszcs párt- szervezete teremtsen olyan légkört, amelyben szégyen és gyalázat a lustaság. — Folynak az előkészületek a kecskeméti Hírős Vásárra. nj Tervismertel-ő értekezletek Mozgósítsunk minden erőt a hő termésért Tervünk most következő szakasza fontos időszak szocialista epítőmunkánkban, a gazdasági vezetés színvonalának emelésében. El kell érnünk, hogy ipari termelésünkön soha egyetlen héten, egyetlen dekádban se legyen úrrá a kapkodás, a szervezetlenség. A legnagyobb gondot kell tehát fordítanunk ~u egyenletes termelésre, és a kiegyensúlyozott vezetésre. A most folyó tervismertető értekezletek jelentősen hozzájárulhatnak ennek a célnak eléréséhez. A tervismertető értekezletek: különleges fontosságú termelési értekezletek. Elsősorban tehat ügyelnünk kell arra, hogy ne essünk azokba a hibákba, amelyek felszínre kerültek termelési értekezleteinknél. Termelési értekezleteink megyeszerte még nem töltik be hivatásukat. Az móbbi időben azonban több özemben, így a Kecskeméti Cipőgyárnál és a Kecskeméti Gyufagyárnál javulás tapasztalható. Mindkét üzemben biztosították a munkások jogát arra, hogy beleszóljanak az üzem munkájába, a vállalat ügyeinek intézésébe. A tervismertető értekezletek lehetőséget nyújtanak arra, hogy az üzem vezetői, a tervek elkészítői megismerjék a dolgozók gazdag tapasztalatait, tanuljanak tőlük. A tervismertető értekezletek célja tehát, hogy a dolgozók kifejthessék véleményüket, javaslataikat, és ezeket a javaslatokat az üzem vezetői, a munka megjavítására hsználják fel, Fontos kérdés tehát, hogy a tervismertető értekezleteken a vezetők meghallgassák a dolgozók javaslatait, panaszait orvosolják. A Kinizsi Konzervgyárban ugyan meghallgatják a dolgozók javaslatait, de a helyes kezdeményezések végrehajtásáról már nem tájékoztatják » munkásokat. Az Alföldi Konzervgyárban a dolgozok szintén nem tudják, hogy mi történt a javaslataikkal. A mostani tervismertető értekezleteken — amelyen: tontosan- bak, mint a korábbi termetest értekezletek — ezeknek, a dolgozók lebecsüléséről tanúskodó hír búknak nem szabad előfordul- niok. Az értekezleteken elhangzó mindenegyes javaslatot a leg* nagyobb lelkiismeretességgel, körültekintéssel kell kezelni és ha a javaslat jó, úgy kell harcolni érte, mint bármelyik törvény, vagy rendelet végrehajtásáért. A közmondás azt mondja: több szem többet lát. Az értekezleteken a dolgozók számos olyan körülményre hívhatják fel a vezetők figyelmét, amelyre azok nem gondoltak. Lehetőség nyílik, hogy a vezetők megismerjék a dolgozók gazdag tapasztalatai'., tanuljanak tőlük. A munkások a legillctékeselbek arra, hogy megmondjak üt kell tenni a terv teljesítőéért, az elmaradás behozataláért. Fontos feladata a most kezdődő tervisme: tető értekezleteknek, hogy elősegítsék a szocialista munkaverseny fellendülését a harmadik negyedévben. Megyénk üzemeiben a munkaverseny vonalán még igen sok a kívánnivaló. A teivismertető értekezleteken a munkások elmondhatják, hogy milyen hibák hátráltatták eddi; a versenyt, hogyan lehetne a zocialista kötelezettségvállalás-kát hasznosabbakká, ellenőrizikfőbbekké tenni. A Kinizsi Kon: 'rvgyár dolgozói például elrm. dhatják, hogy a művezetők nnndenncl foglalkoznak, csak a nu.nkaversennyel nem. Az Alföld Konzervgyár dolgozói pedig felk vhatják a vezetőség figyelmét arra, hogy a munka- verseny 1 hanyagolásának egyik követkéz lénye a nagy összegű béralapti:.1 epésben mutatkozik. A Kecssiméti Gépgyárban a munkavi : lényt hátráltatja, hogy a művre- tők nem tartják nyilván és a,,, hogy az értékelés nem történik nyilvánosan. A most kezdődő tervismerte- tő értekezleteken a dolgozók, a brigádot tegyenek felajánlást, hogy terveiket mikor és hogyan fogják üjesíteni. A tervismertető érte izlet gondolatokat, ötleteket t -észt a dolgozókban. — Ezek ajfülelek, gondolatok vállalásokon öltenek formát. Fontos az álban, hogy a vállalást, r> felajái ^st jól átgondolják a dolgozók JáEbből következik az, hogy értekezleten a dolgozók szólja-’, i hozzá a felvetett problémáké z. A vállalásokat azonban esek akkor tegyék meg, amikor már azokat jól átgondolták. Az üzem tervét áttekinthető, közérthető formában kell a dolgozók óié tárni. Fontos, hogy az előadó úgy adja elő a tervet, hogy a dolgozók meglássák a terv legmegíoghatóbb, legmoz- gósítóbo részét. Ez a döntő láncszem, amelyet a vállalásoknak meg kell ragadni. Ezzel húzhatják maguk után a terv többi részeinek teljesítését. Fontos továbbá, hogy az előadó nem semmitmondó beszámolót tartson. Az értekezlet előadóinak nagy gonddil kell felkészülniök erre a fontos megbízatásra. A gazdaság' vezetők a tervek részekre boi tásával, a beszámoló előkészítésével, a pártszervezetek pedig a jó népnevelő munkával döntő részesei legyenek a terv- ! ismertető értekezletek sikerénél'.. A tervismertető értekezletek nagytan hozzájárulnak ahhoz, hogy lolgozóink az 1953 harmadik negyedévi tervet sikeresen teljesíthessék, A bajai járás kombájnvezetőinek versenyében Feldesz Ádám tört az élre A bajai járás kombájnistáinak versenyében Feldesz Ádám, » Vörös Traktor garai üzemegységének kombájnvezetője vezet, 70 holdról 1320 mázsa árpa learata- sával. Közvetlenül mögötte halad Aranyos Mihály, aki 66 holdon végzett a munkával cs 1003 mázsa árpát takarított be. Az élenjáró eredmények möge lendülettel halad Stigniund György, a bajái nagygazdaság sztahanovista kombájnvezetóje, aki egyedül a pénteki napon 132 mazsa árpa aratásával végzett. A zctorosok versenyében Vedelek József 71 hold maratásával megelőzte a garai, nüdpusztai, császártöltési, katymári és bácsalmási állami gazdaságom valamennyi zetorosát. A garai Vörös Traktor állami gazdaság kombájnistáinak jó munkája cs versenyszelleme biztosi tolta, hogy a gazdaság valamennyi üzemegységében 98 százalékban géppel végezhettek az árpa aratását. A gépállomások aratógepkezelőiuek és kombájnvezetőinek versenye A gépállomások dolgozói előtt az a feladat áll, hogy a termelő- szövetkezetekben géppel arassák le a gabona 35 százalékát, csaknem teljes egészében géppel végezzék el a tarlóhántást, másodvetést és hogy az állami gazdaságokén kívül elcsépeljék a megye minden gabonáját. A következő hetek munkája tehat nagy próbatétele gépállomásainknak. Fokozott helytállást, odaadást kíván tőlük. Dolgozó népünk azt várja a gépállomások dolgozóitól, hogy becsülettel eleget tegyenek kötelességüknek a népünk új kenyeréért vívott küzdelemben. Megyénkben a gépállomások dolgozói versenyben harcolnak a betakarítás sikeréért. A megyei tanács ÁMG igazgatósága a június 28-i jelentések alapján a következőkben állapította meg a verseny rangsorát: Legjobb aratógépkezelők: Makkai Antal, Lajosmizse, 62 hold; Illés János, Csátalja, 48 hold; Nagy József, Vaskút, 46 hold; Tóth László, Harta, 45 hold; Vadászlaki István, Madaras, 45 hold. Legjobb kombájnvezetők: Palásti Lajos, Csátalja, 47 hold; Babinyec József, Madaras, 46 hold; Birlcás Kálmán, Mélykút, 37 hold; Fazekas József, Csátalja, 36 hold; Pálfi József, Kiskőrös, 35 hold. Legjobb női kombájn vezető: Trankovics Katalin, Baja, 42 hold. Élenjárnak a növényápolásban : Bognár József, Harta, 550 hold Sörös Béla, Kiskunfélegyháza. 449 hold; Vaszelszki György, Lajosmizse, 246 hold; Csekei István, Csátalja, 527 hold; Vankó Dezső, Kisszállás, 370 hold, Az aratás ideje alatt is végezzünk növényápolást Gépállomásainkra hárul az a feladat, hogy az aratás alatt is végezzenek növényápolást. A kiskunmajsai gépállomáson az aratás megkezdése óta úgyszólván leállt a növény ápolási munka. A gépállomás növényápolási terve 2000 hold felett van. Ebből ez- ideig mindössze 300 holdon végezték el a növényápolást. A gépállomás munkájának megjavítása érdekében szükséges, hogy a politikai helyettes változtassa meg magatartását. Osszák be észszerűen a tennivalókat, szervezzék meg a műszakokat és teremtsék meg a lehetőségét, hogy a dolgozók versenyben végezhessék a munkát, Terjesszük ki az aratási verseny - mozgalmat Egész megyénkben sokkal gyorsabban érik a gabona, mint az aratási munka üteme. Majd minden községben elmaradtak az aratással. Az elmaradást a versenymozgalom kiszélesítésével be lehetne hozni. Megyénkben mindezideig sem a megyei, sem a járási és községi tanácsok nem foglalkoztak kellőképpen a versenymozgalommal. Lebecsülik ennek a fontos mozgalomnak a jelentőségét. így Kiskunfélegyházán is, ahol a járási tanácshoz érkezett jelenteALIG HALAD A TARLÖHÁNLÁS Gépállomásaink jelentése szerint az egész megye területén eddig 331 holdon végeztek tarló- hántást. A június 27-i jclentéscs alapján kombájnnal már közel 4000, kcziaratással pedig 800) holdon végezték el az aratást. Ugylátszik, gépállomásaink nem szereznek érvényt a minisztertanács határozatának. Nem végzik azonnal a tarlóhántást. A legjobb eredményt a csátal- jai gépállomás végezte, 96 bűdön buktatott tarlót. Utána a vaskúti, majd a szabadszállási gépállomás következik. A súlyos elmaradásra fényt derít az a körülmény, hogy kilenc gépállomáson eddig egyáltalán még nem végeztek tarlóhántást. Vájjon, mire várnak a lemaradt gépállomások igazgatói?! _______ B ékcműszak a bajai járásban Vasárnap békeműszakot tartottak a bajai járás állami gazdaságai, termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai az aratás, cséplcs cs növényápolás meggyorsítására. Nagybaracskán, Hercegszántón, Ilódunapuszlán, Vaskút szövetkezeti községben, de a járás többi községében is lendületes munka folyt a határokban. Bajáról közel 260 ipar) dolgozó vett részt a békemú- szakon. A bajai nagygazdaságban folyt a szelektorozás, egy Breájuk gyorscséplőn a cséplés és 2 kombájn pedig a még lábon álló árpát aratta. Gépállomásaink vontatottan kezdik a cséplést Megyénkben a tanács ütemterve szerint már 902 cséplőgépnek kellene dolgoznia. A jelentések mindössze nyolc cséplőgép munkájáról tudnak. Ez azt jelenti, hogy cséplőgépeink zöme még nem indult harcba az új kenyérért, gépállomásainkon még mindig »tárolják« a gépeket, ahelyet, hogy már kihúzatták volna. A megyei tanács már az elmúlt héten felhívta a gépállomások igazgatóinak figyelmét arra, hogy vontassák ki a gépeket. Ennek ellenére a kiskőrösi, kalocsai és madarasi gépállomáson a cséplőgépek ma is bent állnak. A gépállomások igazgatói úgylátszik nem értették meg a gyorscséplés jelentőségét. Kombájn arat a csávolyi határban Az Uj Élet termelőszövetkezet gazdag árpatermését kombájn aratja. Szomádi Erzsébet kombájnvezető három nap alatt 63 holdon végzett a munkával. Gépe szemvesztcség nélkül dolgozik. A kombájn eredményes munkáját segítik Mándity Szilveszter és Cziffra József zsákolok. Tőlük vehetne példát Bu- csok Lajos, aki a betakarítás nagy munkájából kivonja magát indokolatlan távolmaradásával. sek szerint mindössze két dolgozó paraszt versenyez a városban A dolgozók lelkesítésének hiá nyában a rozs aratását mindez- ideig csak 25 százalékoan végezték el. Szánkon is lebecsülik a versenyt. Ebben a községben mind- ezideig csak nyolc dolgozó paraszt áll egymással párosversenyben. Szánk továbbá Jász szentlászlóval áll párosversem ben. De amilyen a községen belül a verseny, olyan a községet közötti is. Nem értékelik, neír hozzák nyilvánosságra az eredményeket.