Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-25 / 147. szám

Az ötéves tervért, a falu tel emelkedéséért, a békéért: első gabonát a hazának! À Kiskunhalasi Vörös Szikra termelőszövetkezet beszállította első gabonáját a hazának A Kiskunhalasi Vörös Szikra termelőszövetkezet tagjai pár náppal ezelőtt az elsők között lóglak hozzá a dús termés be­takarításához. Sárgacrésbe ke­rült az ősziárpa. A gépállomás kombájnjai hozzáfoglak Ieüra- tásához. A nagyszerű gépek rövid idő alatt elvégezték az aratást és cséplést. A termelő- szövetkezet tagjai szerdán ko­ra reggel 3 feldíszített, kocsira rakták beadási kötelezettségük teljesítésére szánt első termé­süket és vidám zene- és ének­szóval beszállították áz átlátni ^gyűjtőhelyre. A begyüjtöhe­lyen már várták a példamutató szövetkezet árpával megrakott Kocsijait. Az úttörők és kultúr csoportok üdvözölték a termelő- szövetkezet példamutató dolgo zóit abból az alkalomból, hogy a járásban elsőnek ők szállítót ták be gabonájukat a hazának. A rövid ünnepségen a Mötor- és Gépjavító Vállalat dolgozói­nak nevében az üzem egy ki­váló dolgozója üdvözölte a ter­melőszövetkezet tagságát és Ígé­retet tett árrá, hogy ők Is úgy harcolnak a tervek teljesítéséért, hogy 7 nappa] előbb befejezik félévi tervüket. Sztupinszki István elvtárs, a termelőszövetkezet párt t i tkára befejező szavaiban elmondotta, hogy termelőszövetkezetük ál­lamunktól eddig igen sok segít­séget kapott, ezért a csoport tagsága ügy határozott, hógy úgy szervezi meg iüurlkáját, hógy az idén a járásban Ok lesz­nek az elsők, akik elsőnek tel­jesítik beadási kötelezettségü­ket. így hálálják meg állárinirtk sokoldalú támogatását. ígére­tüknek eleget tették és eléget tesznek továbbra is. Telelőtlen§ég és tájékozatlanság a kecskeméti járási tanács mezőgazdasági osztályán A népnevelőmunka jó módszere Nemesnádudvaron Nemésnádudvaron az utóbbi időben az ellenség aljas akna­munkája következtében elhara­pódzott a sorbáriállás. Reggelenként sokan álltak az üzletek előtt, még olya­nok is, akiknek volt Otthon lisztjük, mert elhitték az ellenségnek azt a híresztelését, hogy »minden gabonát be kell adni az állam­nak, nem lesz kenyeretek, vásá­roljátok tehát minél több lisztet is kenyeret.« Az ellenségnek az ydlt à célja ezzel á hírveréssel, rogy megakadályozza a sdrun- évő feladatok végrehajtását, a növényápolás idejében való el­végzését és az aratást. A községi pártszervezet azon­ban észrevette az ellenség tevékenységét és fokozta a felvilágosító munkát a dol­gozó parasztok körében. Megmagyarázták a népnevelők, hogy milyen helytelenül járnak el azok, akik sorbanállnak. Hi­szen kériyér jut mindenkinek. Hacsak anrtyit vásárdlnak, amennyi szükséges, bármikor jönnek érte, megkaphatják. A sorbánéi lássál csak időt rabol­nak el Önmaguktól, mert addig nem tudják végezni a sbronlévö munkákat. Aki pedig nem végzi el idejében ezeket a fontos fel­adatokat, önmagának az ellensé­ge, saját magát rövidíti meg, ugyanakkor népgazdaságunkat is megkárosítja. A községben 78 hold ősziárpa vetés van. Ha az egyéni parasztok földjein csak 2—3 százalékos szemveszteség volna, akkor is több mázsa árpa vész kárba. Attól pedig senki sem tartson, hogy minden gabo­nát be kell adni, mert törvé­nyeink biztosítják, hogy aki a beadását becsülettel teljesíti, az a felesleggel szabadon rendelke­zik. Elmondották azt is a népneve­lők, hogy a kenyérgabona ara­tásra való jó felkészülés, az ara­tás idéjében való elkezdése és befejezése, a szemvészteség elle­ni harcon kívül annál is irikább jelentős, rhert a begyűjtési mi­niszter rendeleté, amely az 1933. évi cséplést szabályozza, előcscpíést is engedélyez. Ezek szerint az előcséplést kö­zös s2érűn lehet végezni, olyan ellátatlan termelőknek, akik a kenyérgabona aratását már be­fejezték és a menetirányterv sze­rint termésüknek elcséplésére az arátastól száítiitott 13 nápbn be­lül még nem kerülne sor. A ter­melő előcséplési engedélyt önál­ló keresettel nem bíró és áltála eltartott családtagjai Után sze­mélyenként egy-egy keresztre kaphat. A nyert cséplési ered­mény felét közvetlenül a cséplő­géptől az államnak beszállítja, a többit pedig szabadon beőrlet­heti. Ez a kedvezmény tehát megszabadítja a kenyérgondoktól a dolgozó párásztok at. Tehát ér­deke minden dolgozó paraszt­nak, hogy minél előbb learasson, clcsépeljen. A dolgozó parasztok legna­gyobb része belátta, hogy hely­telenül cselekedett, hogy sorban állt kenyérért, ahelyett, hogy a soronlévő feladatok elvég­zésével saját érdekeiért harcolt volna. A rozs aratásának megkez­désé már csák órák kérdése Nenifesnádudvatöri is. Az erre való jó felkészülés csak a növényápolási munkák elvég­zésével biztosítható megfelelően A népnevelő munka hatására az aratás üteme is meggyorsult. Az árpáaratástían maguk a párttá gok járhak élen. Szabó János álapszervezeti párttitkár, Hor­váth Péter párttag az aratással, tarlóhántással, Sőt rhár a rrtásöd- vetéssel is végzett. Devecserl Já­nos két hold ősziárpát áratott le és a másodvetést is elvégezte. — Süge István hasoiilóképpen, Iliién muÉin segít a traktoros iskola... Egész éven át élvez­tük a jánoshalmi mező- gazdasági szakiskola se­gítségét. Már a tavaszi vetéseknél nagy előnyt jelentett, hogy másfél nap alatt 10 hold lur cérnát éö 20 hold soni- kórót vetett el számunk­ra, de segítétt a takar­mány- és dugváüyréíja vetésében is. A négy­zetes kukoricavetcst is időben tudtuk elvégezni az ő támogatásukkal. A Zetcr 9 sort vonalazott, 2 munkaerővel. Amint a gép egy nap alatt el­végzett, ahhoz 4 lófogat és 3 gyalogniunkaero kellett volna. Az aratáshoz egy Ze- toit bocsát rendelkezé­sünkre az iskola póí- -­kocsival. Nappal arát, éjjel szánt és segít be­hordani a gabonát. így a minisztertanács hatá­rozatának eleget tudiirik tenni és szemvesztfeség íiélkül tudjuk betakarí­tani gabónáhkat. FARAGÓ JÓZSEF, brigádvezető, Jánoshalma, Uj Alkotmány tsz áúi • I, ■ ■ a+mit A kecskeméti járási tanács mezőgazdasági osztályán az utóbbi időben egÿre riagybtíb méreteket ölt a tájékozatlanság és felelőtlenség. A községek je- lehtőszölgálatá kimondottan rbäsz. A legutóbbi ötnapos jelen­tést hárbm község be sem küld­te. Lajosmizséről beérkezett ügy ah a jelentés, de a járási ta­nács begyűjtési osztályára ádták a mezőgazdasági munkák állásá­ról szóló kimutatási. Bodócs Gá- bbrné pedig — a begyűjtési bsz- tály egyik munkatársa — nem vett fárádtságot, hogy időben át­adja a jelentést a mezőgazdasági osztálynak. »Elfeledkeztem róla, hogy érre a jelentésre Nektek is szükségtek van« — mondotta Pothorszki Béla járási tánácsel- nökhelyettesnek, amikor az kér­dőre vonta. Éz az eset is példáz­za a járási tanács egyes munka­társainak felelőtlenségét. Ebből a nemtörődömségből adódott, hogy a járási tanács a rtiegyei tánácshák 115 hold gabona lé­aratásávál kevesebbet jelenléti; A növényápolás terén hasonló a helyzet. Ezért a járás a másödik helyről öt nap alatt a hatodik helyre esett vissza. A járási tanács tájékozatja»»* ságát tükrözi az is, hogy a me­zőgazdasági osztályon nem tud­ják megmondani, hogy foíyik a; aratás a községekben. Látásból, hallomásból ugyan tudják, hoa.v megkezdték a községekben ás aratást, azt is tudják, hogy sok helyen meg lehetne kezdeni a rozs aratását is, mégis tétlenked­nek. A hét elsó két napján nem volt a mezőgazdasági osztályról senki kint a községekben. — Zás'zlöbeiiilésszerUéh tegnap 17 instruktort küldtek ki a közsé­gekbe, hogy segítsék az aratást. Az ilyen vezetés, íróasztal mellül való irányítás nemhogy elősegíti, hanem hátráltatja a bő termés betakarítását. Gyorsan teljesítem gabonabeadásomat ! Soha nem fogott el olyan boldog érzés, mint akkor, ami­kor népköztársaságunktól megkaptam az anyasági érdemérem aranyfokozatát. Most saját példámból láthatom, hógy hálunk hogyan becsülik meg az anyákat. A múltban az enyémhez hasonló nagy családokat áz egyik községből a másikba telepítették. így akartak a kulákok a cse- lédhiányban olcsó cselédhez jutni. Ilyen módszerrel neveltek gyermekeinkből cselédet, a gazdagok kezét-lábát. Ma az állam megbecsüli a sokgyermekes családokat. Tizen­egy gyermekem közül egy tanítóképzőbe, a másik kertészeti technikumba, a harmadik pedig a köígazdasági iskolába jár. — Négy kisebb gyermekem itthon tanul. Az állam nemcsak bizto­sítja gyermekeim számára az ingyenes tanítást, hanem még egyéb kedvezményekben is részesít. így segíti a fiatalság fejlődését. Sok jóban van részem a nép államában. Ivti sem természete­sebb, hogy teljesítem mindazokat a kötelességeket, amelyeket s törvények számunkra előírnak, tiyen hazafias kötelesség a be­adás teljesítése is. Az állam csak akkor tud adni, ha van miből Mi dolgozók teremtjük meg az alapot, hogy az átiarri adhasson Hogy minél előbb és minél többet tudjon adni; azért vállalom, hogy gyorsan, a cséplőgéptől adom be az államnak járó gabonái és idő előtt teszek eleget a többi beadásomnak, is. Mihályi Báliiitrié, Vaskút, A* 1953—1954. évi teríti éri ybegy fi jtésrőí szóló minisztertanácsi határozat V. pontjának módosítása A minisztertanács figyelembe- véve az aratás megkezdésének az időjárás miatti elhúzódását, ai 1953—1954. évi terménybegyüj- tésrdl szóló határozatának V. pontját módosította. A módosí­tás értelmében az 1953. július 15-ig »A«, »B«, »G« vételi jegy­re beadott gabonák után megál­A pápa »csalhatatlan!« (A nép viszont csalható volt.) Ez a rögeszme már sok­szor meggondolatlan tettekre sarkalta a hármáskoronás tőkét. Olyan pápa is akadt, aki ezre­ket égetett meg máglyán, mert ő »csalhatatlan« vdlt, s ha e té­ren például a csillagászokkal nézeteltérése támadt — már rakták is az új máglyát az »eretnekek« alá. Volt viszont né­hány olyan pápa is, aki »csalha- íatlanságában« odáig ment, hogy azt gondolta: megszabá­lyozza az évek forgását és egye- iül igaz, hiteles naptárt csinál. Ilyen pápa nem là egy ült Pé­ter trónusán. Például Gergely és Ince is. Egymást pócskondiázvá, a regi naptár rheitefemtö jenek csalhatatlanságát kétségbevonla ; az új naptárt csináló pápák sok esetben keveredtek konfliktusba Pétef-Pállal és amint később kiderült — saját magukkal, sa-, ját tanításukkal is, A papok sokszor Cslnáítak ” már fcsúnya galibákat. A római pápák a galibacsinálást a régi római papodtól tanulták a naptárcsinálás tekintetében. Ak­koriban á rórfíai császárok ide­jén, a papok számították az időt, leen gvenge matematikusok voi­A PAPÁK ESETE PÉTER PÁLLAL tak az istenadták. Volt, amikor 351 napot számoltak egy évre, volt, amikor á77 napot. Végül már annyira belezavarodtak, hogy a különböző számítgatások után már újév első napja már­cius 1-re esett. Mi lett volna a nyomorult római parasztok sor­sa, ha betartották volna a Péter- Pált. Éppenséggel a rosszul szá- mítgató papok jóvoltából így augusztus 29-én kezdhették vol­na a — szalma aratását. Még a vak tyúk sem talált volna abban a szalmában szemet. Szerencsé­jükre "már voltak akkor Is, akik nem hallgattak ä Péter-Pálra. A római pápákat ez ugyan- ^ csak kevesbbé izgatta volna, ők inkább azért refor­málták előszeretettel a naptárt, mert nevüket akarták ezzel a nagy »hőstettel« megörökíteni. A pápák e névriiegörökítést igen vad módszerekkel végezték. Any- riyirá jutottak, hogy Péter-Pál időnként decemberre, máskbr februárra esett. Szegériy Pétef- Pál roskadozó ihakkái csavar­góit egyik hónapról a másikra. Ám Ix. Ince pápa, az ugyah- csak »esälhatätlan« — egy unal­mas órájában elrendelte, hogy az egyházi év eleje advent elseje- vei essék össze. Jó, hat essek, ha Ince pápa annyira akarja. — Viszont Péter-Pál ismét nyaká­ba vehette a betyárbútórt és át­pendlizhetett május végére. A búzát azonban nem érdekelte à pápák naptártcsináló szenvedé­lye, sem a Péter-Pál, beérett, atnikor eljött az ideje. A pápák nem azért lettek ^ naptárkészítővé, mért ab­ban az icfőbén ríerh volt tudo­mány, amely pontosan megszab­ta volna a naptári évet, s benne Péter-Pál helyét. Voltak akkor is emberek Giordano Brúnó, Ko­pernikus, Galilei — akik a nap és a föld egymáshoz .való viszo­nyából tudományosan elért meg­állapításokat tettek az időjárásra vonatkozóan. De a pápák — a tudomány és a haladás megrög­zött ellehségei — a számukra kellemetlen tudományos felfe­dezéseket és felfedezőket nem nézték jó szemmel. Giordanó Brúnót máglyán égették el. Ko- pernikusnak szerencséje volt. Éppeh haldoklóit, amikor meg­jelent a föld forgásáról és a he­lyes Időszámításról szóló könyve, A pápa csak a könyvet átkoz­hatta meg, a halotton már nem fog az átok, s a fát sem érde­mes pazarolni az égetésre. Gali­leivel visszavonathatta tanait á pápaság. Hogyan merészéli Gali­lei azt állítani, hogy a föld göm­bölyű és forog!? Hiszen a pápa a »csalhatatlan« azt állította* hogy á föld lapos és áll! P éter-Pál napjainkban jú­nius 29-én telepedett meg, Nyugodjék! De a hozzá fűződő legenda kezd mindinkább a múlté lenni. À íélvilágosodolt, dkbS embereket mär nem Péter- Pál lendíti áz aratásbá. Akkor aratnak, amikor itt az ideje. De úgylátszik, még nem mindenütt, mert a kecskeméti határban még vannak egyes maradi gondolko­dású dolgozó parasztok, akik még fölülnék Pëtër-Pàl rriësëjê- rfék, akik űgylátszik rléfh dús gabonát, hanem szalmát akarnák aratni, A Péter-Pál nem érdekei bennünket — igaz, hogy a pápákat sem érdekelte, ami­kor még az ő gabonájuk aratá­sáról volt még szó. Péter-Pál nyugalomba vonul, mi pedig a búzát viaszérésben, rozsot teljes érésben, árpát, zábót bediv sár­gaérésben aratjük. lapított árakon telül mázsánként 5 forint, amíg július 15—35 kö­zött mázsánként 3 forint gyors­beadási jutalmat kell kifizetni Borsod, Heves, Nógrád, Komá­rom, Győr, és Vas megyékben, valamint a szobi és a szentend­rei járások (Best megyfe), továb­bá a zirci és a devecserl já­rások (Veszprétn thegye) tétiilé- tén. A fel neth sorolt megyék­ben Í953 július 10-ig »A«, »B«, »G« vételi jegyre beadott gabo­nák után mázsánként 5.— forint, míg július 10—20 között mázsán­ként 3.— förint gyorsbeadási jutalmat kelt kifizetni. (MTI) ViislLÁM Apostag, Dunaegyháza, Du- natetét en községek tanácsai felsőbb szerveiknek a begyűj­tésről egész hét eh át nem ad nak jelentést, Nemtörődömsé­gük tükörképe a begyűjtési munkának is, — hiszen Duna- egyháza hatodik, bunatetétlen í-izédik a járási ranglistán. * a kiskunfélegyházi Lenin ter­melőszövetkezetben a cseresz- ayfetermést a különféle növény­terme ö vál alatok kiku dőltjei­vel eikőstbl-tatták. Négy cse­resznyefáról 1 mázsa helyett 15 kg-ot szedtek csak le e adásra. Az egyes kiküldöttek már job­ban tudták, hogy hol van. a cseresznyefa, mint az iroda. ♦ Sza'kszentmár ónban á kulá­kok az e muit hét 5 napja a átt nem kapálták, áz esötu hivat­kozva. A tanács nem is köte lezte őket, Èz fe élárüíjji: mi eft utolsó Sza'kszétitrháfton a járás községéi között à tíövéüjt- polásban?,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom