Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-21 / 144. szám

Hogyan szilárdították meg a munkafegyelmei a gátéri „ Vorosilov66 termelőszövetkezetben? A z 1951-es őszi munka kezdetére megalakultak a növénytermelő brigádok: az ál'andó terű ettel és felszerelés­sel rendelkező Micsurin- és Li- szenko-brigádok. Féleszlendö á’att a brigádok összeszoktak, s kezdiek szervezett egységekké formálódni. Ebben nagy ré­sze volt a pártcsoportok tevé­kenységének. A pártcsoportok nagy gondot fordítottak a bri- gádéla. kiá’akítására, a bri­gádtervek rendszeres megbeszé­lésére, a munka ellenőrzésére: kezdeményezték és serkeni.ették a munkaversenyt, s ál'andó poi- tikai munkát végeztek a brigád­tagok közt. Mindez jó volt. De az már nem volt jó, hogy a kezdeti eredmények elégedett­ségre hangolták a pártszerve­zet vezetőit. Úgy vélték, az aratásig már nem is lesz szük­ség nagyobb erőfeszítésre, most már majd mennek a do'gok ma­guktól is. Ismét csak rá kellett jönni- ök, hogy a dolgok nem men­nek „maguktól". A második kapálás nem fejeződött be a megszabott hu áridőre; Sőt még a határidő után sem. A pártszervezet felébredt. A veze­tőségi tagok felkeresték a bri­gádokat, s javasolták; lóveze­tő nélkül kéne ekekapázni a kukoricát, s az ilymódon fel­szabaduló tagok maguk is be­állhatnak ekekapázni. Jó ta­nács volt ez, csakhogy valaki kisütötte: tóvezető nélkül nem lehet ekekapázni, mert a ló egyszer erre lép, másszor meg arra, s a kapa kitépi a kuko­ricát. Körmöczi elvtár's egy darabig vitázott a kételkedők­kel azután, hogy nem sikerült meggyőzni őket, odaállt eke­kapázni. Nyakába akasztotta a kantárt; két kézre fogta az ekekapát, a indult. Ha a ló oldalt tépett; meghúzta a gyep­lőt. A második fordulóban már csak egyszer lépett ki a ló, a harmadikban egyezer sem. — Látjátok? Nem boszor­kányság ez. Aztán; ne feled­jétek: aki ' egymaga ekekapá- zik annak a lóvezetésért járó 0.8 ‘ munkaegységet is beírják a könyvébe. A példa, s a nyomós érv megteltté a magáét, A brigád nekilendült. Csak az egyik brigád'tag. Dósa rázta a fejét: neki nem tetszett a dol­gok ilyetén fordulata. Körmö­czi elvtárs fé’rehívta Bálint Mihály brigádvezeitőt, s meg­kérdezte tőle, milyen ember ez a Dósa. Bálint hümmögött, az­tán kibökte: I— Hallottam valamit, Hogy hát az apjának Csongrádon va- lemi hetven holdja volna. — Hogy került be hozzánk? — Az 1-es csoportba lépett. Aztán, hogy az csatlakozott hozzánk, Dósa is jötjt- a többi­vel, Körmöczi hüledezött. Hogyan lehet az, hogy egy kulák hó­napok óta bent van a szövet­kezetben, s ők nem -tudnak ró­la? Éppen ők, akik oly hosszú és ádáz harcot vívtak a beto­lakodott ellenséggel? Hová tet­ték a szemüket ? A pártszervezet ezúttal bi­zony rosszul vizsgázott a éber ségböl. A szájukat tátották, s még azt is elmulasztották, hogy az új tagoknak jobban a kör mére néztek volna. Lám csak, idáig vezetett a kezdeti sike rek utáni elégedettség, a kez­deti eredményekben való sült- kérezés. A pártvezetöség ta­nult a kemény leckéből. Elha­tározta, hogy fokozott éberség­re, a szájtátás elleni szakadat­lan harcra neveli a párttagsá­got és a pártonkívü'.ieket, s ügyel rá. hogy a sikerektől va­ló megrészegedés, a könnye1- müség még egyszer el no ural- kodhassék a pártszervezetben. A z ekekapázási eset után megvizsgálták az egyes brigádok szervezettségé*. fe­gyelmét, hangulatát. Az egy év­vel azelőtti álapothoz képest kétség!eenül javu't a héyzet, s Dósa, kizárása után még to­vább javult; nagy feladathoz; a betakarítás­hoz képest azonban még gyen­ge lábon ál t a rend, a fegye­lem, Különösen a kertészet­ben " -tapasztaltak kirívó hibá­kat. A kertészeti brigád párt­csoportja, mihéyt észrevette, hogy -1-azúl a pártszervezet veze­tőségének ellenőrzése, könnyeb­ben vette a pártmunkát, elha­nyagolta a nevelést, az ujság- o.vasást, még a legszembetű­nőbb fegyelmezetlenségek le­küzdésére sem mozgósított. Ez aztán sok bajt okozott. Az értékes vetemények egy ré­sze ki sem látszott a gyombó’, a brigád- agság felének a ig volt néhány munkaegysége. Igaz, a brigádban főként fiatal lányok dolgoztak, akik — ml tagadás — könnyen haj'anak egy kis tere-ferére, nézelődésre: odáig azonban nem fajulhatott volna a dolog, hogy a lányok nap­közben egyszerűen otthagyl ak a munkát, sőt egy bement Fél- egyházára, ondoiáltatni — mun­kaidő á'att. A brigádvezetö szavára nem soka-t adtak, visz- szafeleseltek neki 's minthogy az nem merte őket munkaegy­ség-levonással büntetni — igaz, nem is igen volt miből levonni, — a fiatal lányok mindinkább a fejére nőttek. A pártvezetőség a következő szervezeti intézkedéseket tette a kertészeti brigád megszilár­dítására: 1. Ujj árszervezte a pártcso­portot, annak élére Szepesi Andrást állította. Szepesi ev- társ igen jól érti a kertészke­dést, jó népnevelő, igazságos, szigorú természetű ember, 2. A DISZ-szervezet vezetősé­gével megbeszélte, hogy az ál­landóan fog alkozzék a kerté­szeti brigádban dolgozó fiata­lokkal, s kü’djön egy kipróbált, jó munkás DISZ-fiatalí Szepesi elvtárs segítségére. A DISZ Papp Jánost bízta meg ezzel a feladattal. 3. A pártvezetöség javasolta az igazgatóságnak, hogy szigo­rúan követelje meg a kertészeti brigádtól az' előirt munkát s a lógósokkal szemben a ka’mazza a munkaegység-levonást,, K örmöczi e-vtárs több es­tén át elbeszélgetett az új pártcsoport-bizalmival. Fel­hívta a figyelmét arra, hogy a fiatalok kóz:i munka kivátkép- pen sok türelmet, példamutatást igényel. Aki fel tudja ébresz e- ni bennük a fiatalság legna­gyobb erényét, a lelkesedése, a lendületet — az sokra megy ve­lük. Körmöczi elvtárs azt is ja- vaso ta, hogy a napi ujságo va- sások alka’ mával a fiatal mun­kások, szövetkezeti tagok kez­deményezéseiről, helyi, állásáról szóló írásokat ismertessék és beszéljék meg. Néhány hé: alatt észrevehető javu ásón ment keresztül a ker­tészeti brigád munkája. — Az ágyásokről eltűnt a rengeteg giz-gaz, s már meg lehetett ál­lapítani, mit is termelnek a kertészetben. A pártvezetöség azonban ezúttal már nem érte be a határozattal: a párt,titkár A sűrű esőzés a hercegszán­tói Uj Élet termeiöcsopor ban is megnövelte a gyomokat. A mgsag felismerte a veszélyt, hogy a késlekedő növényápo ás több mázsával csökkentheti a terméskilátásokat, hogy a gyom ezerszer annyi kárt ites'z, mint a megismétlődő esőzés. A munka meggy őrsi'ásira be­vonták az asszonyokat. Negy­ven asszony indult harcba a gyomok el en a kertészetben és a szántóföldeken, másrészük az állattenyésztésben dolgozik: helyettesítik a férfiakat, akik az aratásba ál anak. A megnn- vekedettt munkaerővel elvégez­ték a cukor- és takarmányré­pa, burgonya kétszeri kapá'á- sát, töltögetését. 130 hold kuko­ricán pedig a lóeke jár, nyomá­ban serénj-en folyik a kézika- Egyetlen nap alatt 70 ellenőrizte; hogyan is hajtottál: végre a határozatod Körmöczi elvtárs a* ellenőr­zés során kissé meglepődött. A brigád egy része ugyan szorgal­masan dolgozott; más része azonban egy cigányasszony kö­rül álldogált, s jósoltatott. Ép­pen Kurucz Rózsinak jósoltak. Arról, hogy kifé.e-mifé'e lesz a jövendőbelije. .— Szép barna; 'katonaviselt legényt látok, aranyom — haj­togatta a cigány asszony — olyan tekintete lesz neki, hogy a jegeit is fölolvasztja. A párttitkár elhatározta, hogy ezúttal olyan neveésl módszerhez nyű’-, ami ugyan szokatlan a pártvezetöség mun­kájának történetében, de ami igencsak magukhoz téríti a lá­nyokat. Este összeült Szepesi elvtárssal s megkérdezte tőle: .— Tudsz-e rajzolni? — Lehet. Még nem próbál-' tam, — Nem baj. A DISZ-ben biz­tosan akad, aki tud, E lmentek hát a DISZ-be, ahol megtalálták a tit­kárt, Kovács Veronkát. Nekiül­tek rajzolni, mind a hárman. Lerajzolták a vereshagyma- ágyást, a kapára támaszkodó leányokat, meg a jósoló cigány- asszonyt. Éjfélre készen lett a kép. Az arcok ugyan nem va­lami kiválóan sikerültek, így hát odaírták a lányok nevét is: Rozmán Veronka, Kurucz Rozá­lia, Nagy Teréz, Szabó Mária. S odaír, ák: ezek a lányok így gondozzák a rájuk bízott növé­nyeket. Reggelre kint volt a rajz a faliújság-táblán, s dél­előtt valóságos kis forradalom vö t a kertészetben. A jósolta- lők eleinte felháborodottan til­takoztak a csúfo kodás ellen, de a többi igencsak nevette őket, Papp János meg a'aposan meg­mosta a fejüket, — Tán azt várjátok, hogy di­csérjük a naplopókat? Az fáj, hogy előveszünk benneteket a dologkerülés miatt? De az nem fáj, hogy ezer forintokkal ká­rosítjátok meg a szövetkező ét saját magatokat? Üzen a déle’öttön a bri- -*-i gádbeli fiatalok kéthar­madának volt komoly mondani­valója a munkafegyelemmel kapcsolatosan. A rövid, de vi­haros brigádgyülés kimondta: a javíthatatlan lógósok ügyét Dísz-taggyűlés eé viszik, sú­lyosabb esetben pedig javaslatot tesznek az igazgatóságnak a dologkerülö kizárására. Ez a gyűlés volt a kezdete annak a fordúatnak, amely a nyáron s az őszi hónapokban szinte tel­jesen átformálta a kertészeti brigádot. A jósoltatok mind­egyike kétszáznál több munka­egységet ért ©1, közülük Kurucz Rózsi 280-at. S a tavasszal el­hanyagolt káposztából a száraz­ság ellenére 130 mázsás holdan­ként termést takarítottak be... (Részét a Központi Veze­tőség agitáciős és propaganda osztályának A gátéri „Vorosi- Cov“ termelőszövetkezet párt- titkára című kiadványából.) holdat ekéztek meg és 30 hol­don végezték el a kézikapálást. — Ez a termés magától hir­deti majd a nagyüzemi gazdál­kodás eredményességét — mond­ja Radivojevics Zsarkóné. A szövetkezet falitáblájára pedig most kerül fel Nagy András, Koncz János, Petrovics Pál neve, akik példamutató munká­val segítenek létrehozni ezt a jó termést. Ez a termelöcsoport volt a kezdeményezője annak a ver­senynek, amely mind erőtele­sebben bontakozik ki a Fe sza­badulás és a hóddunapusztai Dózsa között, A versenyben az első helyet, az Uj É et a maga számára biztosította nemcsak a növényápolás gyors és minőségi teljesítésével, de a hereszéna 100 százalékos beadásával, is. a küszöbön álló palás, A hercegszántói líj Elet termelőcsoport asszonyai harcrakeltek a gyomok ellen Képek a Szovjetunióból A múltban a szovjet hatalom elő“ Dnyeprodzerzsinszk kis fa* lu volt, amely kohászati üzeméről volt híres. Ez volt a D«"na­gyobb a cári Oroszországban. Ma az üzem a Szovjetunió déli ré­szének egyik legnagyobb kehászati üzemóriása. A hitleri megszál­lás időszakában összerombolt üzemet a dolgozók helyreállítón ták, bővítették, korszerűsítették, úgyhogy most már minden munkaigényes és nehéz munkát gépesítettek. Széles körben al­kalmazzák az automatizálást. A tudomány és technika legújabb vívmányait felhasználják. Az élenjáró technikával felfegyverzeti szovjet kohász, a tudomány legújabb vívmányainak segítségé­vel mind közelebb kerül a technikus, a mérnök munkájához. Az üzem műhelyében az elmúlt évben számos újítást vezettek be. A kohóműhelyben például korszerű, ellenőrző mérőkészülét két szereltek fel. Ez lehetővé teszi az olvasztási folyamat még pontosabb megfigyelését. A Bessemer-műhelyben új, termelékenyebb acélsavtalanítás eljárást vezettek be. A gépek, a gépezetek és automaták felmen* tették a kohászokat, olvasztárokat és a hengerelcmunkásokat » nehéz fizikai munka végzése alól. Dnyeprodzerzsinszk ipari város büszkesége a »Dzcrzsinszkij*' kohászati üzem, a Szovjetunió kohászati iparának üzemóriása. — Képünk bemutatja a bugahengersor daruját, amely a hevítő ke­mencéből a hengersorra viszi az izzó önteteket. Martin-műhely a dnyeperi üzemóriásban. A kohászati üzem dol­gozóinak munkáját a legmesszebbmenőkig megkönnyítették. A nehéz és munkaigényes műveleteket a gyárban gépek végzik. A cukorrépa fejtrágyázása műtrágyával az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom