Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-04 / 129. szám
ï BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDP BACS KIS KU NM EGY S! PAkTBlZOTTSXGANAK I AP JA Vin. ÉVFOLYAM. 129. SZÁM Jra SO fillér 1953. JUNIUS 4, CSÜTÖRTÖK A tassi Alkotmányiján az egyénekre felosztott területen a növényápolásban az asszonyok mutatnak példát. Képünk ilyen példásan dolgozó asszonyokat mutat. Kairól jobbra: özv. Bodor ist- vánné, özv. Volter Jánosné, özv. C simma Józsefné, Pusztai Erzsébet Idejében készüljünk fel a nyári kenyércsatára Minden kapa és gép a növény ápolási végezze most! Termclöesoportjainknak a növényápolásban is példát, kell mulalniok ! A falvak dolgozói czidősze- í'inti legfontosabb munkáju- " kát végzik ezekben a napokban: a növényápolást, ügy an- akkor nem szabad megteled- kezniök a betakarításra vonatkozó konkrét előkészületekről sem-. Az aratás, csépié» és az ezzel egyidejűleg elvégzendő másodvetés, tor- lóhántá&i valamint a begyűjtés — igen sokoldalú föladat, mely pontos szervezettséget, időbeosztást kíván. Mint Sztálin elvtárs nevezetes mondása tanítja: „Ha idő ben betakarítottál — nyertél, ha késtél — vesztettél.’' Ebben a nagy és nebéz feladatban felbecsülhetetlen segítséget nyújt mezőgazdaságunk dolgozóinak a minisz- tertanács határozata. Ennek részleteiben való tanulmányozása: minden pontjának megértése és helyi alkalmazása — ez az első feltétel, liogy a betakarítást zökkenőmentesen, sikeresen elvégezzük, a nagy nyári kenyércsatát győzelemre vigyük. Minden túlzás nélkül meg- aiiapíüiácjuk. fcoyv az idén rendkívül jó termésre lehet számítani. Nap-’ öröm ez hazánk minden dolgozója számára; de különösen mező- gazdaságunk dolgozóinak. Egyben ez a tény felveti azt is, hogy a feladataink is nagyobbak. A tavalyinál sokkal nagyobb termést gyorsan. a legmegfelelőbb érési állapotban kell learatni, behordani, elcsépelni, majd begyűjteni, Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a tarló- hántásról és másodvetésről. . Végezni kell a soroukövetke- ző növényápolási munkákat, a kapálást. a kukorica és napraforgó pótbeporzását. A gyors betakarítás első feltétele az emberek és a gépein szerszámok kellő előkészítése. Már most számítsák ki a népnevelők, mennyit jelent az illető falu. termelő- szövetkezet és egyéni gazdaság számára akárcsak egyszázalékos szem veszteség. Tíz holdon tízmázsás átlaggal számolva már egy mázsa vész kárba. Ezer holdon pedig száz mázsa. A jó előkészítés biztosítja az időbeni kezdést- Mindenütt szervezzék meg a figyelőszolgálatot: előre készítsék el a tervet; hogy min- denki tudja előre,’ hogy mikor kerül sorra a tűzőrségben. Az időbeni kezdés ©s&k első lépés- Időben is kell végezni, mert a szem közben is pereg! Ezért rendkívül fontos már most minden épkézláb ember mozgósítása. Termelőszövetkezeteinkben különösen fontos a nők és családtagok bevonása most a növényápolási munkákban, hogy azok azután az aratásban is résztvehesse- ttefcf Es ánnü inkább fontos; mert terme,lőszövetkezeteihk jórésze a növényápolásban lemaradt. Ez veszélyezteti az aratásra és csép!ésre való jó előkészületeket. Ha most nem érik utói magúkat,' akkor később annyira összetorlódik a munka, hogy nem győzik majd. Megyénkben több mint háromezren dolgoznak a co- porttagok hozzátartozói közül „a ház körül”, akiket be lehetne vonni most a növény- ápolási munkákban, később pedig az aratásba- Ezenkívül kétezer olyan tag. van, akinek csak tíz munkaegysége van az ősz óta. Azonnal gondoskodni kell tehát minden termelőszövetkezetnek és csoportnak, hogy minden ember mozgósításával jól készüljön fel a kenyércsatáraAz aratási munka mindössze néhány napig tart. Amit ma lábon hagyunk, holott learathatnánk, holnapra megfogyatkozhat, elpereghet jég és tűz érheti. Régi igazságot, mély paraszti bölcsességet fejez ki az a mondás, hogy „az a legjobb gabona, amelyik már zsákban van". Learatni tehát minél előbb, annál jobb és biztosabb! Ugyanakkor, amikor a betakarítás kezdetét jelentő első ütközetr© az aratásra készülünk, egyetlen pillanatra sem tévesszük ízem elől, hogy a nyári kenyércsata minden mozzanata: egyetlen összefüggő egész. Hiába aratunk gyorsán, ha csak annak befejezése után gondolnánk a cs éplésre, akkor rengeteg időt és gabonát veszítenénk- Megyénk, gépállomásaira ez fokozottá bban vonalhoz üt, mert május 30-án még S7 cséplőgép javítatlan volt! Népünk május 17-én egy* emberként, szavazott, a béke, munka, jólét és felemelkedés programmjára. Az idei aratás — békearatás, újabb népszavazás a béke nagy ügye mellett. A június 15-re kibontakozó versenyt tovább kelj szélesíteni • versenyszer- vező és nyilvántartó szerveinknek a kenyércsata megnyerése érdekében, Pártszervezeteink, tanácsaink és állandó bizottságaink készüljenek fel arra is, hogy a harci feladat megoldása közben idejekorán lecsapjanak a szabotáló kulákokra és más ellenségre. Valamennyi tömeg- szervezetünk is tartsa megtisztelő kötelességének: hogy elősegítse gazdag termésünk betakarítását. Természetesen minden becsületes ember örömmel vállalja, hogy a betakarítással kapcsolatos nehézségeket legyűri és ezzel hozzájárul hazánk erősítéséhez, az ötéves terv utolsó esztendei kenyerének biztosításához, önmaga- boldogpbá- sáücwv.j A legutóbbi háromnapos cső megsokszorozta megyénkben is a terméskilátásokat, — de rohamosan megindult a gyomok fej- iödése is. Különösen a gyenge kukorica és a szépen bokrosodé burgonya kiált Kapa után mindenütt. Ha most nem sietünk gondos növényápolással a fejlődő vetemény segítségére, növekedését visszaveti a gyom és hasztalan van jó időjárás, a gaztól e nyomott növénytől nem várhatunk jő termést. Terme öszöve:kőzeteinkre vár most is a feladat, — mint a vetés és minden egyéb munka idején, — hogy a növényápoásban i3 példát mutassanak az egyénileg dolgozó parasztságnak, A szövetkezeti táblák gazdag termésének sikere most dől el: felhasználja-e a szövetkezet a gépi segítséget, munkába állít-o minden Kapát fogni tudó embert, családtagot? Számos termelőcsoportunkban megvan ez a példamutatás. A tataháza Petőfi, madaras: Dózsa, bácsszentgyörgyi Ságvári, csá-’ volyi Haladás, bajai Micsurin és Vörös Fény, hajósi Uj Élet, tassi Petőfi és Alkotmány csoportokban jó ütemben folyik az időszerű növényápolás. A jó eredménynek semmi különösebb titka nincs, mégcsak a munkaerő sem több, mint másutt, csupán ezekben a csoportokban A május 30-i jelentések alapján a cukorrépaegyelés, kapálás, kukorica, burgonya, napraforgó és rétkaszálás terén járásaink az alábbi rangsor szerint álanak: 1, Baja város, 2. bácsalmási járás, 3. kecskeméti járás, 4. dunavecsei járás. 5. bajai járás, 6. kiskunfélegyházi járás, 7. kunszentmiklósi járás, 8. kiskunhalasi járás, 9. kalocsai járás, 10, Kecskemét város, 11, kiskőrösi járás, A rangsor fokmérője a járási és községi vezetőszervek lelki- ismeretes, illetve hanyag munkájának. Amíg a kötött ta'aj- jal rendelkező Baja város és bácsalmási járás a munkák befejezéséhez köze edik. — a kiskőrösi járásban alig 30 százalékos az eredmény — pedig az eső okozta sáros talajra sem hivatkozhatnak, sőt a járás egyike a leghomokosabb területeknek. A kecskeméti városi tanács is hallatlan nyugalommal veszi, hogy a járás után éppen hét hellyel hátú'kullog a rangsorban. Baján fordítva van; a város munkájának lendü’etét, pé'damutaíó ütemét képtelen, vagy nem hajlandó követni a járási tanács. A növényápolást muuka meggyorsításának döntő alapja a felvilágosító munka. Nem egy helyen arra hivatkoznak a taniejsók vezetői: „tudják megtörtént a terület egyénekre való felosztása, nem papíron folyik az egyéni verseny és nem tétlenkednek a családtagok sem. Ezekben a községekben a terme őcsoportok jó munkája nem marad elszigetelten. Madarason például az egyénileg dolgozó parasztok elvégezték a cu. korrépaegyelést. első és második kapáást, sőt a kukorica, burgonya és napraforgó első kapálása is befejezéshez közel áll, mert az állandó bizottság és a széles altdvahálózat eleven versenyre ösztönzi a falu népét. Harcán és Tasson szintén jó munka folyik. A termelőcsoportok példamutatása nem mondható el azonban megyeszerte. Sőt: a kukorica- és burgonyakapálásban az egyénileg dolgozo parasztok szégyenszemre megelőzték a csoportokat. Amíg az egyéni területek több mint 50 százalékán kész a kukorica első kapálása, a termelöesopor.ok még felét sem végezték el ennek a munkának. Annál érthetetlenebb ez az e maradás, mivel a termelőcsoportokban a négyzetesen vetett táblák igen megkönnyítik a műn- kát. De ugyanígy elmaradtak a csoportok a burgonyakapá’ással éá töltögetésse! is. a do'gozó parasztok, mit,- mikor kell végezni.” A gyomos' területek nem ezt bizonyítják. S ha a tanácsok szemé'yszerint megmagyarázzák a dolgozó parasztoknak: a jó időjárás csak jó munkával párosulva hoz jó termést, hogyha ebben az évben éppen a jó munka nyomán gazdag termést takarítunk be. felszámoljuk egyesapásra köz efátási nehézségeinket s nem lesz gond a begyűjtés teljesítése sem — akkor nemcsak egykét é enjáró. de az egész falu dolgozó parasztsága harcba- indul a kapával. Tanácsaink kényelmessége, gyenge szervező és felvilágosító munkája nem egyetlen oka megyénk álta’ános elmaradásának, A dolgozó parasztság mozgósítása mellett kiesik látókörükből a nagyszámú kulákság is. E’ég egy pillantást vetnünk a megyei éríéke'ésre, hogy ezt megállapítsuk. A ku’ákok mindenfajta növényápolási munkában utolsók, de különösen Szabotálják a kukoricakapálást és burgonyától tögetést, nem bőszéi ve arról, hogy a cukorrépa második kapálását is alig 11 százalékban végezték el. Szégyenfoltok ezek a gyomról borított kulákföldek .minden falu határában és azt bizonyítják, hogy tanácsaink újabban lábhoz tették az osztályeilenség elleDi fcajre fegyverét, s elfe’ejtik, hogy a törvényes rendszabá’yok alkalmazásával tőlük várja a fa'u, az ország dolgozó népe a ku'ákok munká- rakényszerí t ését. A gépállomások felelőssége A növényápolási munkában oroszlánrész vár a gépekre, Egye'őre azonban hasztalan vár, Gépállomásaink többségén még most is hatatlan tunyaság, nemtörődömség uralkodik, A legfőbb „nehézség“, amire hivatkoznak a gépállomások vezetői, hogy a termelöcsoportok nem hajlandók igénybevenni a gépi munkát. De annak semmi nyoma nincs, hogy felvilágosító munkát végeznének éppen az ilyen vonakodó termelőcsoportokban. De hivatkoznak egyez gépállomásaink százféle „objektiv“ okokra, így a körmös- traktorok alkalmatlanságának meséjére, stb. így megyei viszonylatban 22 százalékos a gépi munka tervteljesltése csupán, Átlagos ez a hanyag munka?, Nem, A hartai gépállomás növényápolási tervét már 102 százalékban teljesítette eddig, Szabadszállás is megjavította» munkáját, 76 százalékban elvégezte tervét, A vaskúti és lajos- mizsei gépállomás is 50 száza- lékon felül teljesítette növény-» ápolási tervét. Ezek a gépállo- mások bebizonyítják, hogy a ,nö- vényápolási tervet lehet teljesíteni! S a traktoristáknak olyan kiváló dolgozók mutatnak példát, mint Csekei István, a csá’aljai gépállomás zetoro'sa, A garai Fürst Sándor tsz-ben végzi a növényápolást, óragraí'!- konos módszerrel, Napi teljesítménye 20—25 hold kapálás, vágyig normáját állandóan 200 százalék körül teljesíti, 7 kap: csőit gép segítségével, S hogy a munkaidő minden percét kihasználja, ebédidőben és amikor segéderő nincs mellette, rákapcsol az egyetemes leült ivat orra s ezzel végzi a gyapot és kukorica kapálását. Ezeket az eredményeket minden gépállomásunk e'érheti, ha végre felszámo’ja a vétkes nemtörődömséget és minden vezető; minden traktoros ráébred arra a felelősségre, amelyet a gépállomásokra idén a termelés megnövekedett fe'adat ai róttak. Az idén először szavazott: szeremlei fiata’ok fogadalmat tettek: mindegyikük egy-egy új tagot szervez be a DISZ soraiba, Ott vannak a munka frontján is. Benkovies Károly á növényápolásra mozgósítja társait. Kovács József versenyre hívta a szetemlei fiatokat; Misák Irén pedig a szülök felvu lágosítását végzi: adjátok gyermekeiteket napközi otthonba éa gyertek közénk a nautikába. A járások versenyében a bácsalmási vés et — kiskőrösi as utolsó
